Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Ház előtt fekvő T/10860. számú törvényjavaslat önálló szabályozásként a bűncselekmények áldozatai kártérítés, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igényérvényesítésének elősegítésére egy új, gyorsított eljárást vezet be, továbbá a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény kisebb terjedelmű módosítását is tartalmazza. Mondhatnánk, hogy terjedelme csekély, de tartalma a bűncselekmények áldozatai számára annál nagyobb jelentőséggel bír. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények ellensúlyozására létrehozott kártalanítási rendszert a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény 2017. január 1. napjával vezette be. Az elmúlt évek tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a jogalkotó eredeti szándékával ellentétes, visszaélésszerű, többmilliárdos pénzügyi iparággá változott börtönbiznisz alakult ki. A közvéleményt súlyosan felháborító bűncselekmények miatt elítélt személyek milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik esetében nem volt kellően hatékony igényérvényesítésre lehetőség. Minderre tekintettel a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló 2020. évi IV. törvény 2020. június 15. napjáig felfüggesztette a börtönzsúfoltsági eljárások kifizetését, és feladatul szabta a kormány számára egy új, a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúly helyreállítására alkalmas szabályozás kidolgozását.

Amint azt tudják, az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető Covid-19-járványra tekintettel a kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett ki, és az ezt követő országos védekezéssel kapcsolatos feladatok nem tették lehetővé az új kártalanítási rendszer teljes körű kialakítását, ezért a T/10528. számú törvényjavaslat a korábban meghatározott határidők meghosszabbítására tett javaslatot, amelyet a tisztelt Ház tegnap el is fogadott. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy e határidő alatt is biztosítani kell az áldozatok hatékony igényérvényesítését, és az új, meglehetősen összetett szabályozás kialakításának ideje alatt is mindent el kell követni a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésének biztosítása érdekében. Ennek megfelelően a tegnap elfogadott törvényjavaslat megnyitotta a sértetti kifizetések, valamint a gyermektartásdíjjal kapcsolatos követelések teljesítésének lehetőségét. Az áldozatok hatékony igényérvényesítésének biztosításához ugyanakkor további lépésekre is szükség van.

A börtönzsúfoltsági eljárásokkal kapcsolatos adatok alapján a kártalanítási perekben megítélt 9 milliárd forintból mindössze 10 százalék körüli hányad került az áldozatok részére kifizetésre. Annak ellenére, hogy a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésének lehetősége a büntetőeljárásról szóló törvény keretei között jelenleg is biztosított, annak kihasználtsága láthatóan nem megfelelő. Az új szabályozási rendszer kidolgozásáig meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a már jogerősen elbírált bűncselekmények vonatkozásában is egyszerűsített szabályok érvényesülhessenek. Büntetőeljárás hiányában erre már csak a polgári peres eljárás keretei között kerülhet sor. Ez a szabályozás azt is biztosíthatja, hogy a most folyamatban lévő, börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítási eljárásokban, amelyekben a terhelti kifizetések 2020. december 31. napjáig fel vannak függesztve, az áldozati kártérítési igények kifizetése lehetővé váljon.

A kormány mindig elkötelezett volt a bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme, jogérvényesítésének biztosítása mellett. A kormány ezért az önök előtt lévő törvényjavaslat benyújtásával, a szabályozás felülvizsgálata, vagyis az Országgyűlés által meghatározott feladat teljesítését megelőzően már most egy határozott lépést tesz az elérni kívánt cél irányába, és a polgári perrendtartás szabályaihoz képest eljárásjogi könnyítést kíván biztosítani azon áldozatok számára, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá a polgári per megindítására, és követelésük még nem évült el.

Tisztelt Ház! A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy vannak olyan jogrendek, amelyek kifejezetten előnyben részesítik a különböző szempontok szerint differenciáló perrendeket az egységes perrendi szemléletű szabályozás sikeres alternatívájaként. Ilyennek tekinthető például az angol polgári eljárásjog, amely szintén ismeri az úgynevezett fast tracket, a gyorsított perútvonal szerint bonyolódó eljárást, mellette további két eljárási útvonalat, tracket is nevesítve.

Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat sikeres példák mentén javaslatot tesz egy olyan gyorsított per bevezetésére, amelyben a bűncselekmények áldozatai érvényesíthetik kártérítési és sérelemdíj iránti igényeiket. A javaslat olyan áldozatok számára kíván eljárásjogi könnyítést adni, akiknek az ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, de abban vagy nem érvényesítették igényüket polgári jogi igényként, vagy azt a bíróság egyéb törvényes útra utasította, de a sértettek a polgári pert utóbb nem indították meg, követelésük azonban, mint mondtam, még nem évült el.

A gyorsított per számos tekintetben eltér a polgári perrendtartásról szóló törvény előírásaitól, ezért a törvényjavaslat kimondja a bíróság számára, hogy a gyorsított per speciális szabályairól a felperest és az alperest külön tájékoztassa.

A javaslat az áldozat igényérvényesítését jelentősen megkönnyíti azzal, hogy költségfeljegyzési jogot biztosított a gyorsított perekben a felek számára, és lehetővé teszi a sértett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróság előtti perindítást. A javaslat a gyorsított pert a törvényszék hatáskörébe telepíti, arra is tekintettel, hogy koncentrálhatók legyenek ezek a perek a húsz törvényszékre, amellyel előmozdítható az egységes joggyakorlat kialakulása.

A gyorsított perben a javaslat elsődlegessé teszi az elektronikus hírközlő hálózat útján történő tárgyalást. E tárgyalási formát a javaslat annak érdekében részesíti előnyben, hogy megkímélje a felperes áldozatot az alperes terhelttel való fizikai találkozástól, amellyel elkerülhető vagy jelentősen csökkenthető a sértett úgynevezett másodlagos viktimizációja.

A gyorsított perben a bíróság soron kívül jár el, és számos, mind a bíróság, mind a felek számára kötelező eljárási határidőt lerövidít, továbbá nem teszi lehetővé a kereset más keresettel történő összekapcsolását, a perben nem érvényesülnek az osztott perszerkezetből fakadó szabályok, de a javaslat eljárásjogi korlátokat állít fel például a keresetváltoztatásra, ellenkérelem-változtatásra is.

A javaslat arra is lehetőséget biztosít, hogy amennyiben a perben az okirati bizonyításon felül egyéb bizonyításra nincs szükség, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ebben az esetben a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül, továbbá az ítélethozatalra is tárgyaláson kívül kerülhet sor.

(11.20)

A perorvoslati eljárások gyorsítása érdekében a másodfokú bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről ugyancsak tárgyaláson kívül dönt.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A börtönbiznisz a jogi szabályozásra rátelepedett iparszerű, a kártalanítási eljárásokban rejlő üzleti lehetőségeket kihasználó folyamatok mellett rávilágított az áldozati igényérvényesítés elégtelenségére is. A kormány feladata az új szabályozás, az új eljárásokban érvényesülő jogintézmények kialakítása. Meg kell jegyeznünk azonban, e feladat teljesítéséig sem maradhatunk tétlenek, nem mondhatunk le a már lezárt büntetőeljárások tekintetében a jogos áldozati igényérvényesítés támogatásáról. Ezért azon áldozatok számára, akiknek a kidolgozás alatt álló új szabályozás szerinti könnyítés még nem állhat rendelkezésre, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a már lezárt ügyükben igényüket utólag, az előbb bemutatott gyorsított per útján érvényesíthessék.

A legjobb szabályozás sem képes betölteni küldetését, ha az arra jogosultak számára nem ismert az új lehetőség. A javaslat ennek érdekében előírja, hogy a börtönzsúfoltság miatt kártalanítási ügyben eljáró büntetés-végrehajtási bíró megfelelő tájékoztatást nyújtson az érintettek számára. Ez a feladat ugyan jelentős adminisztratív terhet jelent a bíróság számára, de csak így biztosítható, hogy a sértettek megfelelő tájékoztatáshoz jussanak.

A fentiekből is látható, hogy a bűncselekmények áldozatait érintő, jelentős előrelépést biztosító törvényjavaslatról kell az Országgyűlésnek dönteni. Tegyük az áldozatok igényérvényesítését gördülékenyebbé az eljárás egyszerűsítésével, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el a tárgyalt törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)