Felszólalás adatai

Felszólalások:   29   29-88   89-114      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk. (Több képviselő állva beszélget.) Arra kérem önöket, hogy valamennyien foglalják el helyüket. Kérem a Ház technikai személyzetét, a teremszolgálatot, hogy ellenőrizzék a patkó szavazógépeinek állapotát, hogy azok átállítása megtörtént-e. (Rövid szünet.) A teremszolgálat végzett a patkó szavazógépeinek a vizsgálatával, tehát innen napirend szerinti határozathozatalokkal folytatjuk munkánkat. Arra kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy foglalják el helyüket, nehogy olyan hivatkozásuk legyen, hogy nem értették időben azokat a kérdéseket, amelyeket az elnök innen föntről feltesz majd önöknek. (Szabó Timea a padsorok között állva beszélget dr. Harangozó Tamással.)

A mai határozathozatalok során minősített többséget igénylő törvényjavaslatok elfogadásáról is döntünk. Megkérem Szabó Timea frakcióvezető asszonyt, hogy foglaljon már helyet. Üljön le! (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.  Szabó Timea: Nem!) Akkor nem.

Felhívom a figyelmüket, hogy a határozati házszabály 50. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a törvényjavaslat zárószavazása során az Országgyűlés nem fogad el minősített többséget igénylő rendelkezést, ez további külön döntés nélkül is kiterjed az el nem fogadott szabályozás sarkalatosságára utaló rendelkezés elhagyására is. Ebben az esetben az egyszerű többséggel történő zárószavazás az előterjesztés ekképpen módosult szövegéről történik.

Mielőtt megkezdjük a szavazási eljárást, a szavazógépek működőképességének ellenőrzése érdekében jelenlét-ellenőrzést tartunk. Kérem, nyomják meg a szavazógépük valamelyik gombját! (Jelenlét-ellenőrzés.)

179 a jelenlévők száma, 20 a távollévők száma, az Országgyűlés határozatképes.

Most soron következik „A Magyarország és a Kirgiz Köztársaság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló T/13468. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13468. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 180 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Most soron következik az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló T/13262. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás.

(10.20)

A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/13262/7., összegző jelentését pedig T/13262/8. számon terjesztette elő. Most az összegző módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Törvényalkotási bizottság T/13262/7. számú összegző módosító javaslatát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 127 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 51 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13262/9. számú egységes javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 127 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 53 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló T/13257. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/13257/7., összegző jelentését pedig T/13257/8. számon terjesztette elő.

Tájékoztatom önöket, hogy a házszabály 48. § (4) bekezdése alapján a Jobbik képviselőcsoportja a 2. és 3. számú módosító javaslatok fenntartását indítványozta. Először ezekről határozunk.

A 2. számú módosító javaslat Gyüre Csaba képviselő úr indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 49 igen szavazattal, 126 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett nem tartotta fenn.

A 3. számú módosító javaslat is Gyüre Csaba képviselő úr indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 54 igen szavazattal, 126 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem tartotta fönn.

Tisztelt Ház! Mivel az Országgyűlés módosító javaslatot nem tartott fenn, most az összegző módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Törvényalkotási bizottság T/13257/7. számú összegző módosító javaslatát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 169 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 13 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13257/10. számú egységes javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 169 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodás mellett elfogadta.

Most soron következik az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló T/13260. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/13260/5., összegző jelentését pedig T/13260/6. számon terjesztette elő.

Most az összegző módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Törvényalkotási bizottság T/13260/5. számú összegző módosító javaslatát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 128 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 44 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13260/7. számú egységes javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 127 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 47 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik a családi gazdaságokról szóló T/13261. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/13261/15., összegző jelentését pedig T/13261/16. számon terjesztette elő.

Tájékoztatom önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a házszabály 48. § (4) bekezdése értelmében az LMP képviselőcsoportja a 10., a 3. és a 4. számú módosító javaslat fenntartását indítványozta. Először ezekről határozunk.

A 10. számú módosító javaslat Schmuck Erzsébet képviselő asszony indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae ezt a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 56 igen szavazattal, 124 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem tartotta fönn.

A 3. számú módosító javaslat is Schmuck Erzsébet képviselő indítványa. A módosító javaslat fenntartásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae ezt a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 38 igen szavazattal, 127 nem ellenében, 17 tartózkodás mellett nem tartotta fönn.

A 4. számú módosító javaslat is Schmuck Erzsébet képviselő asszony indítványa. Ennek a fenntartásához is a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae ezt a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 38 igen szavazattal, 123 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett nem tartotta fönn.

Mivel az Országgyűlés módosító javaslatot nem tartott fönn, most az összegző módosító javaslatról döntünk. Arra figyelemmel, hogy ennek 2-21., valamint az 51. és 52. pontjainak elfogadásához minősített többség szükséges, a határozathozatalra két részletben kerül sor.

Először a minősített többséget igénylő pontokról határozunk, amelyek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13261/15. számú összegző módosító javaslat minősített többséget igénylő pontjait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslat minősített többséget igénylő pontjait 168 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 13 tartózkodás mellett elfogadta.

Most az összegző módosító javaslat egyszerű többséget igénylő további pontjairól határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13261/15. számú összegző módosító javaslat egyszerű többséget igénylő pontjait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslat egyszerű többséget igénylő további pontjait 169 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most a zárószavazás következik. Felhívom szíves figyelmüket, hogy az Alaptörvény meghatározza az egységes javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseinek körét. Ezek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a szavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13261/18. számú egységes javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 174 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

(10.30)

Most az egységes javaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseiről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13261/18. számú egységes javaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit 175 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/13108. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/13108/5., összegző jelentését pedig T/13108/6. számon terjesztette elő.

Most az összegző módosító javaslatról döntünk. Arra figyelemmel, hogy ennek 21. és 22. pontjának elfogadásához minősített többség szükséges, a határozathozatalra két részletben kerül sor.

Először a minősített többséget igénylő pontokról határozunk, amelyek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13108/5. számú összegző módosító javaslat minősített többséget igénylő pontjait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslat minősített többséget igénylő pontjait 137 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 16 tartózkodás mellett elfogadta.

Most az összegző módosító javaslat egyszerű többséget igénylő további pontjairól határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13108/5. számú összegző módosító javaslat egyszerű többséget igénylő további pontjait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslat egyszerű többséget igénylő további pontjait 134 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 21 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Felhívom szíves figyelmüket, hogy az Alaptörvény meghatározza az egységes javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseinek körét. Ezek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13108/7. számú egységes javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 150 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Most az egységes javaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseiről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13108/7. számú egységes javaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit 149 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik az egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/13263. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/13263/6., összegző jelentését pedig T/13263/7. számon terjesztette elő.

Tájékoztatom önöket, hogy a házszabály 48. § (4) bekezdése alapján az LMP képviselőcsoportja a 2. számú módosító javaslat fenntartását indítványozta. Először erről határozunk.

A 2. számú módosító javaslat Schmuck Erzsébet képviselő indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 53 igen szavazattal, 127 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem tartotta fenn.

Mivel az Országgyűlés módosító javaslatot nem tartott fenn, most az összegző módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Törvényalkotási bizottság T/13263/6. számú összegző módosító javaslatát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 154 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 27 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13263/9. számú egységes javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 160 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 21 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál foglalkoztatottak jogállásváltozásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/13476. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/13476/7., összegző jelentését pedig T/13476/8. számon terjesztette elő.

Most az összegző módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Törvényalkotási bizottság T/13476/7. számú összegző módosító javaslatát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 125 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13476/9. számú egységes javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 123 igen szavazattal, 55 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Soron következik az ingatlanok közműcsatlakozásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/13478. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/13478/8., összegző jelentését pedig T/13478/9. számon terjesztette elő.

Tájékoztatom önöket, hogy a házszabály 48. § (4) bekezdése alapján az MSZP képviselőcsoportja a 2. számú módosító javaslat fenntartását indítványozta. Először erről határozunk.

A 2. számú módosító javaslat Tóth Bertalan és Szakács László képviselő urak indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 54 igen szavazattal, 124 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem tartotta fenn.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel az Országgyűlés módosító javaslatot nem tartott fenn, most az összegző módosító javaslatról döntünk. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a házszabály 48. § (2) bekezdése alapján az MSZP képviselőcsoportja a T/13478/8. számú összegző módosító javaslat 9. pontjáról külön szavazást kezdeményezett.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13478/8. számú összegző módosító javaslat 9. pontját. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslat külön szavazásra kért pontját 149 igen[footnoteRef:1] szavazattal, 11 nem ellenében, 16 tartózkodás mellett elfogadta. [1: Az MSZP és a DK jelen lévő tagjai tévesen szavaztak.]

Most az összegző módosító javaslat további pontjairól határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Törvényalkotási bizottság T/13478/8. számú összegző módosító javaslatának további pontjait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslat további pontjait 125 igen szavazattal, 46 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

(10.40)

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13478/12. számú egységes javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 126 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 22 tartózkodás mellett elfogadta.

Most soron következik a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló T/13098. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat benyújtott szövegéről határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13098. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 124 igen szavazattal, 54 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik az egyes adótörvények módosításáról szóló T/13258. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/13258/8. számon, összegző jelentését pedig T/13258/9. számon terjesztette elő.

Tájékoztatom önöket, hogy a házszabály 48. § (4) bekezdése alapján a Jobbik képviselőcsoportja a 2. számú módosító javaslat, az LMP képviselőcsoportja pedig a 3. és 4. számú módosító javaslatok fenntartását indítványozta. Először ezekről határozunk.

A 2. számú módosító javaslat Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae ezt a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 55 igen szavazattal, 123 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett nem tartotta fenn.

A 3. számú módosító javaslat Csárdi Antal képviselő úr indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 40 igen szavazattal, 123 nem ellenében és 16 tartózkodás mellett nem tartotta fenn.

A 4. számú módosító javaslat is Csárdi Antal képviselő indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae ezt a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 55 igen szavazattal, 123 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett nem tartotta fenn.

Mivel az Országgyűlés módosító javaslatot nem tartott fenn, most az összegző módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Törvényalkotási bizottság T/13258/8. számú összegző módosító javaslatát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 125 igen szavazattal, 21 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/13258/12. számú egységes javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 124 igen szavazattal, 20 nem ellenében és 32 tartózkodás mellett elfogadta.

Megköszönöm együttműködésüket. A határozathozatalok végére értünk. Most kétperces technikai szünet következik. (Rövid szünet.  A képviselők egy része távozik az ülésteremből.) Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat. Foglalják el helyüket!

Most általános vitákkal folytatjuk munkánkat. Felhívom szíves figyelmüket, hogy a pandémiás helyzet szabályainak fokozott betartására szíveskedjenek koncentrálni a teremben való tartózkodásuk, az egymással folytatott diskurzusuk folyamán is. Köszönöm szépen. (Balczó Zoltán: Elnök úr, a folyosón is lehet beszélgetni! Javaslom a jelenlévőknek, hogy…) Kedves kollégám, volt alelnöktársam instrukcióit megfogadva én is azt jelzem, amit ő mondott, valóban így van. Úgy tisztelettel kérem a két hölgyet, és nagyon örülök, hogy itt a patkóban dekoratív megjelenésükkel a parlament szintjét emelik, de mégis foglalják el helyüket. (Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya és dr. Koncz Zsófia távoznak az ülésteremből.  Balczó Zoltán tapsol.) Köszönöm szépen.

Soron következik az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztések T/13672. és T/13673. számokon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhetők.

Most megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkárnak, a törvényjavaslatok előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatok szabályozási tárgykörüket tekintve alapvetően hasonlók, ami indokolta együttes általános vitájukat. Mindkét javaslat rendelkezik állami vagyontárgyak ingyenes átadásáról, melyek közül egyesek a nemzeti vagyonról szóló törvénytől eltérő rendelkezéseket is tartalmaznak. Ezek elfogadása minősített többséget igényel.

(10.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja egyrészt, hogy állami tulajdonú ingóságokat adjon át ingyenesen a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Kft., valamint a Filharmónia Magyarország Koncert és Fesztiválszervező Nonprofit Kft. részére, másrészt hogy lehetővé tegye állami tulajdonú ingóságok átadását a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel kötött használati megállapodások alapján használó természetes személyek részére, valamint biztosítsa állami tulajdonú ingatlanok és az azokhoz tartozó ingóságok ingyenes tulajdonba adását a Ménesbirtok Zrt. részére. A törvényben szereplő ingóságok más közfeladat ellátásához nem szükségesek, azok térítésmentes átadására az MNF Nonprofit Kft., a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség igénylése alapján sor kerülhet.

Az ingóságok ingyenes tulajdonba adása a két cég ének- és zenekultúrával kapcsolatos közfeladatai ellátásának elősegítése, illetve a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel kötött megállapodást kötő személyek életminőségének javítása és digitális térbe történő integrálásának elősegítése érdekében szükséges. Egyes ingatlanok és az azokhoz tartozó ingóságok ingyenes tulajdonba adása pedig a Ménesbirtok Zrt. kulturális, örökségvédelmi, oktatási és szakképzési közfeladatai ellátásának elősegítése céljából szükséges.

A tulajdoni viszonyok rendszerváltás időszakában történő átalakítása keretében az önkormányzatok működéséhez szükséges vagyon biztosítása céljából állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adására került sor, azonban e folyamatok lezárásaként az ingatlan-nyilvántartásban a vagyonátadó döntések nem vagy nem teljeskörűen kerültek átvezetésre. A nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény szabályai kizárják az osztott tulajdon létesítését az állam és egy önkormányzat között is, amely szabály megakadályozza a valós állapotoknak megfelelő ingatlan-nyilvántartási rendezést. A jelen módosítás szűk körben megengedi az állam és önkormányzat között az osztott tulajdon létesítését elsősorban a terek, parkok és közkertek tekintetében, azzal, hogy kizárólagos nemzetivagyon-védelmi szintje ebben az esetben sem sérülhet.

A módosítás érinti a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletét, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek körét. A módosítással a soproni Esterházy-palota ismét megszerzi a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon minősítést, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyegyüttes és parkja pedig kikerül a mellékletből egyéb állami célú hasznosítás érdekében. Ez utóbbi ingatlanok tekintetében az állam javára örök időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom kerül feljegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a megfelelő állami vagyongazdálkodási keretek biztosítása érdekében megteremti az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett részesedéssel, átruházható értékpapírral kapcsolatos jogügyletek végrehajtási feltételeit. A törvényjavaslat kivételszabályt állapít meg az állam vagy a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részesedésszerzéssel, részesedés megszüntetésével kapcsolatos döntési hatásköre vonatkozásában. Azoknak az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságoknak, amelyek üzletszerűen foglalkoznak fejlesztési célú tőkefinanszírozással, egyéb társaságokhoz képest lényegesen több alkalommal kell döntést hozniuk gazdálkodó szervezet alapításában való részvételről, egyéb módon történő részesedésszerzésről, illetve a részesedés átruházásáról. Az ilyen típusú ügyek e társaságok esetében a normál üzletmenet részét képezik, ezért indokolt, hogy a döntéseket időigényességük miatt a legfőbb szerv helyett a társaság ügyvezetése hozza meg, tekintettel arra, hogy a tőkebefektetés esetében gyors döntések szükségesek.

A közép-európai régió egyes műemléki vagy műemlékvédelemben nem részesülő, de kiemelt értékkel rendelkező és magyar vonatkozása szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró épületek megőrzésére irányuló tevékenység előmozdítása érdekében létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról szóló törvényt az alapítványi vagyonjuttatás végrehajtása során felmerült körülmények miatt indokolt módosítani, illetve az átadásra kerülő vagyonelemek tekintetében pontosítani.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja egyfelől a Máltai Szeretetszolgálat szociális feladatai ellátásának elősegítése érdekében az állami tulajdonú ingatlanok ingyenesen történő biztosítása a Máltai Szeretetszolgálat részére. A törvényben szereplő ingatlanok közfeladat ellátásához nem szükségesek, azok térítésmentes átadására a Máltai Szeretetszolgálat igénylése alapján kerül sor. A szeretetszolgálat olyan ingatlanfejlesztést kíván a területen végrehajtani, amely a szervezet közszolgálati és szociális feladatai hatékonyabb ellátását, valamint az egészségügyi és szociális szakdolgozók lakhatási feltételeinek biztosítását szolgálja.

Mérsékelt, de a gyakorlat szempontjából mégis fontos módosítás, hogy a törvényjavaslat biztosítja, hogy a Nemzeti Kulturális Alapból folyósított támogatásokra vonatkozóan ne csak támogatási szerződést lehessen kötni, hanem azokról az államháztartásról szóló törvény által biztosított kereteken belül a jövőben támogatói okirat is kiadható legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatban sor kerül a sportról szóló törvény mellékletének módosítására is. Ennek célja, hogy a törvényjavaslatban meghatározott állami tulajdonú ingatlanok olyan, nagy hagyományokkal rendelkező fővárosi sportegyesületek vagyonkezelésébe kerüljenek, mint az Újpesti Torna Egylet, a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest sportegyesület, valamint a Budapesti Vasutas Sport Club Zugló Közhasznú Egyesület. Az ingatlanok vagyonkezelésbe adása elősegíti az egyesületek sportfejlesztési stratégiájában megfogalmazott célok elérését, a versenysport, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport fejlesztését.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat az állami vagyonról szóló törvénynek az állami tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonosijog-gyakorlói kijelölésével, az állami vagyon értékesítésével, illetve ingyenes átruházásával összefüggő rendelkezéseit is módosítja, pontosítja. A tulajdonosijog-gyakorlói kijelölés módosítása, kiegészítése igazodik a társasági portfólió változásaihoz, míg az állami vagyon értékesítésével kapcsolatos módosításokat a jogalkalmazói tapasztalatok, valamint az elmúlt időszakban az állami vagyont érintő, de nem az állami vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó módosítások összehangolása teszi szükségessé.

A javaslat keretei között benyújtott törvényjavaslat, amely a kormány szándékát tükrözve a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók, illetve az állami tulajdonú víziközmű-rendszerek feletti tulajdonosi jogok gyakorlójaként, egységes ágazatszakmai alapokra helyezi a működési mechanizmusokat, hatékonyabbá teszi a költségvetési és európai uniós források felhasználását, továbbá elősegíti az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók és a víziközmű-elemek gazdaságos működtetését a meglévő szakemberállomány bázisán.

(11.00)

A törvényjavaslat a kistelepülések lakosságának jobb kiszolgálása érdekében lehetővé teszi, hogy az egyetemes postai szolgáltatóval együttműködésben pénzügyi intézmények is nyújthassák mindazokat a szolgáltatásokat, és elérhetővé tehessék azokat a postai szolgáltatás igénybevételére szolgáló vagy ahhoz szükséges kereskedelmi árukat, amelyek a Magyar Posta Zrt. által üzemeltetett nagyvárosi postákon is megtalálhatóak. Az áruk köre a kistelepülésen élők által elvárt és széles körben igénybe vett szolgáltatás- és termékkörre szorítkozik. Ez a módosítás azt a pilotprogramot segíti, melynek célja, hogy a takarékok és a posták közösen is működtethetők legyenek.

A javaslat értelmében ismételten a Magyar Posta Zrt. kerül kijelölésre mint egyetemes postai szolgáltató. Ez biztosítja 2021. január 1-jétől az egyetemes postai szolgáltatásnak az ország egész területén, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül a minden felhasználó számára meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében való rendelkezésre állást.

Tisztelt Ház! A javaslat rendelkezik továbbá arról, hogy az egészségügyi szolgáltatók beszerzéseinek központosítását szolgáló folyamat részeként a tényleges beszerzési feladatot ellátó, a megyei konszolidáció során állami tulajdonba került egészségügyi szolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ helyett a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság kerül tulajdonosijog-gyakorlóként kijelölésre.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottakon túlmenően a törvényjavaslat a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény módosításáról is rendelkezik. Célja, hogy bővüljön a turizmustörvényben szereplő állami feladatok ellátásába bevonható, állami tulajdonú gazdasági társaságok köre a turizmusért és a kulturális örökség védelméért felelős miniszter tulajdonosijog-gyakorlása alatt álló társaságokkal.

A turisztikai tárhelyszolgáltatásban adattovábbításra kötelezett szálláshely-szolgáltatók munkáját alapjaiban befolyásolta a Covid-19-járvány. Indokolt és szükséges a határidők tekintetében olyan módosításokat végrehajtani, amelyek a járvány miatt kialakult helyzet kedvezőtlen hatásait a szálláshely-szolgáltatók esetében megnyugtatóan rendezik, biztosítva számukra a módosított határidők pontos betartását és a jogkövető magatartás lehetőségét.

Ugyancsak a vagyongazdálkodási és turisztikai kérdésekhez kapcsolódik a 2020. évi dubaji világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény módosítása.

A gyorsaságimotoros-világbajnokságok szervezésének kormányzati támogatása alapján a Kelet-magyarországi Versenypálya Kft. gyorsaságimotoros-világbajnokság pályalétesítéséhez kiemelt jelentőségű beruházásokat hajt végre. A kiemelt beruházások során a rendelkezésre álló rövid időn belül magas színvonalú, jelentős fejlesztések szükségesek, melyek határidőre történő megvalósítását segítik elő a törvényjavaslatban szereplő rendelkezések.

Tisztelt Ház! Mindkét törvényjavaslatban szerepelnek rendelkezések, és a törvényjavaslatok jelentős részét képezik a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításai és ehhez kapcsolódóan a vasúti, bányászati, vízgazdálkodási, személyszállítás-szolgáltatási, szerencsejáték-szervezési és dohánykereskedelmi ágazati törvények koncesszióhoz kapcsolódó rendelkezései.

A klasszikus koncesszió lényege, hogy az állam, illetve a települési önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységének minősülő tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós eljárás lefolytatásával, koncessziós szerződés keretében időlegesen, legfeljebb 35 évre visszterhes szerződésben a koncessziós jogosult részére átengedheti.

A koncesszióról szóló törvény 1991. májusi hatálybalépése óta közel harminc év telt el, ez idő alatt a hazai gazdasági és társadalmi viszonyok jelentősen megváltoztak. Az állam és a magánszféra részéről is hosszú távú elköteleződést igénylő, nagy volumenű koncessziós struktúrák alkalmazása a nemzetgazdaság hatékony és eredményes működtetése terén nemzetközi kitekintésben is növekvő tendenciát mutat. A nemzetközi gyakorlat alapján megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben az államok koncessziós aktivitása megnövekedett. A koncessziós törvény módosításának célja olyan áttekinthető, gyors és hatékony koncessziós eljárási rendszer létrehozása, amely a nemzetközi tendenciáknak is megfelel.

A módosítás lényegi eleme a koncessziós hatáskör megosztása az ágazati miniszter és a külön kormányrendeletben kijelölt miniszter között. A hatáskörmegosztási szabályok alapján a koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárások lefolytatása és a koncessziós szerződés megkötése a kormányrendeletben kijelölt miniszter hatáskörébe kerül. A kijelölt miniszter munkáját a koncessziós eljárások előkészítésében, lefolytatásában, a koncessziós szerződések megkötésében a kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv segíti.

A koncessziós jogviszony szakmai gondozása, a koncessziós szerződés nemzeti vagyongazdálkodási elvének megfelelő végrehajtása továbbra is az ágazati minisztereknél marad. A törvényjavaslat alapján a koncessziós eljárásban javaslattevő jogkörrel rendelkező bírálóbizottság biztosítja az ágazati szakmai, nemzeti vagyongazdálkodási és államháztartási érdekek érvényesülését.

A koncesszióról szóló törvény új rendelkezése a jogszabályváltozási klauzula, amely ismert a magyar koncessziósjog-gyakorlatban, például az autópálya-koncessziós szerződések körében, továbbá a beruházásvédelmi megállapodások gyakorlatában is egy bevett formula. A releváns francia, lengyel, német, nemzetközi koncessziós gyakorlat is elismeri azt az alapelvet, hogy a jogszabályváltozás mint a jogviszonyra irányadó alapvető körülmény megváltozása esetén az érintett fél a jogviszony alapjául szolgáló szerződés módosítását vagy adott esetben megfelelő kompenzációt igényelhessen.

A törvényjavaslat a koncessziós törvény szerint megkötött, koncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogviták elbírálására nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy Magyarország nemzetközi szerződésből eredő eltérő kötelezettsége hiányában a szerződő felek részére a magyar vagy külföldi választott bíróság kikötésének lehetőségét is biztosítja.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakra tekintettel kérem, hogy a T/13672., illetve T/13673. számú törvényjavaslatokat megvitatni és az azokban megfogalmazott szabályozási szándékokat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, elnök úr, önnek a türelmét. Köszönöm szépen.

ELNÖK : Köszönöm szépen, Fónagy János államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Bányai Gábor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

(11.10)

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány 2020. november 10-én nyújtotta be az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, valamint az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat. Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a T/13672 számú. Alapvető célja, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges, a következőkben bemutatott törvényeket, módosító rendelkezéseket megalkossa, valamint az elmúlt időszakban az állami vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változásokat a javaslatban szereplő jogszabályokon átvezesse, mintegy 17 törvényen keresztül. A teljesség igénye nélkül a javaslat rendelkezik többek között az állam tulajdonában álló, Bicske külterületén található ingatlanoknak a Máltai Szeretetszolgálat tulajdonába adásáról térítésmentesen. Az ingatlanok eredeti funkciója, mindenki emlékszik rá, idegenrendészeti befogadó tábor volt, és talán arra is mindenki emlékszik, hogy 2015-ben a migrációs válság idején mekkora viharok voltak ott az ott élőknél, illetve a táborban. Ehhez a törvényhez kapcsolódóan azt is ki kell mondanunk, Bicske polgárai bízhatnak abban, hogy soha nem lesz a városuk környékén menekülttábor, illetve migrációs központ. Azt is szeretném megjegyezni  persze ez nem kapcsolódik a törvényhez , hogy ugyanígy sikerült más megoldásokkal, nemcsak törvényekkel, hanem fejlesztésekkel például Kiskunhalason is megszüntetni az ottani menekülttáborokat, migrációs központokat. Az egyik helyen börtön, a másik helyen szabadidő- és lovasközpont jött létre. Tehát már ott sem kell tartani attól, hogy bármikor is menekülttábor vagy migrációs központ létesül, sem Bicskén, sem Kiskunhalason.

A Máltai Szeretetszolgálat az ingatlanokon a későbbiekben az egészségügyi és szociális szakdolgozók lakhatási feltételeinek biztosítása érdekében ingatlanfejlesztést fog végrehajtani. A nagy hagyományokkal rendelkező egyes kiemelt budapesti sportegyesületek sportfejlesztési elképzeléseinek támogatása érdekében a javaslat több ingatlan tekintetében jelöl ki olyan egyesületeket vagyonkezelőnek, mint a BVSC, az Újpesti Torna Egylet vagy az MTK Budapest Sportegyesület. Az előterjesztésben megjelölt ingatlanok vagyonkezelésbe adásával elősegíthető az egyesületek sportfejlesztési stratégiájában megfogalmazott célok elérése, az utánpótlás-nevelés további megerősítése.

A javaslat érinti a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt is. Célja, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévő, ugyanakkor a nemzeti vagyonról szóló törvényben kizárólagos állami tulajdonként nem nevesített víziközmű-rendszerek jogi helyzete is rendezetté váljon mind az ellátásért való felelősség, mind a víziközmű-szolgáltatási jogviszony szempontjából. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal tájékoztatása szerint a módosítás elenyésző számú víziközmű-rendszert érint, amelyek esetében víziközmű-szolgáltató társaság változatlanul a jelenlegi szolgáltató fog maradni, így a felhasználók szempontjából nem lesz változás. Lényegében tehát technikai módosításról van szó, amely eredményeként a szabályozás egyértelműsítésre kerül.

A javaslat továbbá a kistelepülések lakosságának jobb kiszolgálása érdekében lehetővé teszi, hogy az egyetemes postai szolgáltatóval együttműködésben a pénzügyi intézmények is nyújthassák mindazokat a szolgáltatásokat  mobiltelefon-feltöltés, szerencsejáték-szolgáltatások , amelyek lehetővé teszik a lakosság számára a postai szolgáltatások igénybevételére szolgáló vagy ahhoz szükséges kereskedelmi árukat, a postai küldemények csomagolására szolgáló borítékok, dobozok, levelezőlapok, képes-levelezőlapok árusítását, amelyek a Magyar Posta Zrt. által üzemeltetett nagyvárosi postákon is megtalálhatók. A módosítással kiegészülő portfólióelemek csak a kistelepüléseken élők által elvárt és széles körben igénybe vett szolgáltatási és termékkörre szorítkoznak.

A módosítás elősegíti a „Magyar falu” program céljait is megtestesítő szolgáltatáskoncentráció megvalósulását. A kistelepülések hátrányainak enyhítése érdekében a falusi szolgáltatóközpontok a szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása által vonzóbbá teszik az ott élők, illetve a letelepedni szándékozók számára ezeket a településeket. S talán még nem késő, mivel az elmúlt esztendőben nagyon sok takarékszövetkezeti kirendeltség szűnt meg az ország számos pontján, esetleg ezzel is lehet majd pótolni ezen szolgáltatásokat azokon a településeken, ahol hiányoznak ezek a banki kiegészítő szolgáltatások.

Végezetül fontosnak tartom megemlíteni a koncesszióról szóló törvényt érintő változtatásokat. A törvény hatálybalépése óta eltelt közel harminc év alatt a hazai gazdasági és társadalmi viszonyok jelentősen megváltoztak. A jogalkotói cél a koncesszióról szóló törvény és a kapcsolódó szerencsejáték-szervezési, dohánytermék-kiskereskedelmi, közúti közlekedési, személyszállítási, vízgazdálkodási és víziközmű-szolgáltatási, bányászati jogszabályok átfogó módosítása. Az átfogó módosítás indokolja továbbá, hogy az eljárásokat az időközben megváltozott társadalmi és gazdasági igényekhez kell igazítani az adminisztratív terhek csökkentésével és az eljárások megfelelő garanciák melletti egyszerűsítésével.

Az előterjesztés a Covid-19-járvány miatti gazdasági újraindítási intézkedésekhez is kapcsolódik. A módosításnak köszönhetően olyan koncessziós eljárási rendszer jöhet létre, amely egyszerű, gyors és hatékony, továbbá megfelelő jogszabályi garanciákat tartalmaz az állam és a koncesszió jogosultja, a nemzeti vagyongazdálkodás alapelemeinek megfelelő gazdasági együttműködésére.

Tisztelt Ház! Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/13653. számú törvényjavaslat alapvető célja, hogy az állami vagyon ingyenes átruházásával a köztulajdonban álló gazdasági társaságok közfeladatainak hatékony ellátását, valamint a rászoruló személyek digitális felzárkózását elősegítse, továbbá a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges rendelkezéseket megalkossa, és az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változásokat a nemzeti vagyonról szóló törvényen átvezesse.

A javaslat olyan jó célokat is szolgál, mint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, mint kiemelt nemzeti kulturális alapintézmény feladatellátásának elősegítése céljából a magyar állam tulajdonában álló ingóvagyon-elemek ingyenes tulajdonba adása.

A javaslat szintén megoldást ad a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. kulturális közfeladatainak megvalósításához szükséges ingóvagyon-elemek jogi helyzetének megnyugtató rendezésére. A rendelkezés célja, hogy az érintett vagyonelemek a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. részére történő ingyenes tulajdonba adásával biztosított legyen a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. működése és az alapító okiratában meghatározott kulturális állami közfeladatok ellátása. A javaslat rendelkezik továbbá a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyegyüttes és parkja térítésmentes tulajdonba adásáról az állami tulajdonú Ménesbirtok Zrt. részére, elidegenítési tilalom megjegyzésekkel.

Végezetül a javaslat tartalmazza a koncesszióról szóló törvény sarkalatos módosításait, úgymint az állam és az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységének pontosító jellegű módosítása. A törvényjavaslat alapján a nemzeti vagyonról szóló törvény 12. § (2) bekezdés g) pontjába bekerül az önkormányzat új, kizárólagos gazdasági tevékenységeként az önkormányzat törzsvagyonának részét képező és használatában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése is.

Jogszabályváltozási klauzula is bevezetésre kerül. A jogszabályváltozási klauzula ismert a magyar koncessziósjog-gyakorlatban, például az autópálya-koncessziós szerződések körében, valamint a beruházásvédelmi megállapodások gyakorlatában is bevett formula, bár ennek nem annyira örültünk. A releváns francia, lengyel és német nemzetközi koncessziós gyakorlat is elismeri azt az alapelvet, hogy a jogszabályváltozás mint a jogviszonyra irányadó körülmény megváltozása esetén az érintett fél a jogviszony alapjául szolgáló szerződés módosítását vagy adott esetben megfelelő kompenzációt igényelhessen. Jelenleg a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban a főszabály szerint az általános hatáskörű és illetékességi bíróság jár el, és nemzetközi választott bíróság eljárása csak devizakülföldi szerződő fél esetén köthető ki. A módosítás alapján általános jelleggel biztosításra kerül külföldi elem hiányában is a külföldi vagy magyar választott bíróság eljárásának lehetősége, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy egyéb nemzetközi kötelezettség ezt nem zárja ki.

Tisztelt Ház! Frakciónk nevében kérem mindannyiukat, hogy a T/13672. és a T/13653. számú törvényjavaslatokban foglalt módosításokat fogadják el és támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bányai Gábor képviselő úr. Most megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem hozták könnyű helyzetbe államtitkár urat ismételten, hiszen a szakmai tiszteletem mellett el kell mondjuk, hogy a lehetetlenre vállalkozik, amikor elénk fektetnek egy csomagot, amely egyszerre foglalkozik a szerencsejáték szervezésével, a bányászattal, a vízgazdálkodással, a sporttal, egy kicsit a vasúti közlekedéssel, de azért belekóstol a dubaji világkiállításba is. Azt látjuk, hogy tíz év elteltével a magyar parlamentarizmus iránt kifejezett tisztelet  s hangsúlyozom, nem önnek címzem ezt, hanem általánosan a rendszernek és a kormánynak  olyan szinten alábbhagyott, ami egészen elképesztő.

(11.20)

Kicsit tágabb kitekintéssel bizottsági ülések maradnak el azért, mert ha a kormánypárti többségnek nem tetszik egy napirend, akkor egész egyszerűen leszavazza azt, hoz egy másikat, saját hatáskörében felülírja, megerőszakolja, még a felülírhatatlant is. A gránitszilárdságú Alaptörvényt pedig rövid időközönként módosítgatja, annak függvényében, hogy éppen a pártpolitikai szándéka, illetve akarata milyen irányba viszi el, ahogy ezt most is látjuk. Ezt a csomagot ugyanis a tervezett alaptörvény-módosítás közpénzeket illető módosításai nagymértékben befolyásolják, és egyébként közelebb viszik az egyszeri tévénézőt vagy közvetítést követőt a magyar rögvalósághoz.

Az államtitkár úrnak szoktam szegezni, és megígérem, még megteszem néhányszor, hogy volt ennek a kormánynak egy 2010-es ígérete. Ha különböző nemzeti, illetve állami vagyonelemek átadásáról beszélünk, akkor mindezt egy nemzeti vagyonleltár koordináta-rendszerében tehetnénk meg a leghatékonyabban, amely kimutatja, hogy mennyi az idézőjeles családi ezüst, miből tud gazdálkodni Magyarország. Itt mindig elmondom, hogy a nemzeti vagyon nem összekeverendő az állami vagyonnal, két egészen különböző szakmai kategóriáról beszélünk, és készült egy kezdetleges lajstrom, amely egyes nemzeti vagyonelemeket felsorolt  mindig elmondom, hogy erről hiányzott a Lánchíd, szerencsére a Parlament, ahol vitázunk, benne volt , de szakmai komolyságot és elismerést nem tudott kivívni az az akkori javaslat. Nyilvánvaló, talán ennek köszönhető, hogy nem is kezdték el ezt kozmetikázni, hanem szépen csendben elengedték.

Azt látjuk, hogy egészen elképesztő kettős dimenzióban dolgozik ez a kormány. Az, hogy vagyonelemeket kezd átadni alapítványoknak, oktatással foglalkozó intézményeknek és másféle közületeknek, önmagában még nem példátlan a világban, tehát láttunk nagyon sokszor ilyet. Olyat ritkábban láttunk, hogy van egy nemzeti vagyonra vonatkozó törvény, ennek vannak előírásai, és az átjátszott vagyonelemekre ezek az előírások már nem vonatkoznak, nem fognak vonatkozni. Nézzük, hogy mik azok, amiket az ezzel és más javaslatokkal kijátszott, átjátszott vagyonelemek esetében már nem lehet alkalmazni, hiszen ezekre konkrétan és kimondva nem vonatkozik a nemzeti vagyonról szóló törvény.

Az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámolási kötelezettség áll fenn a vagyont átadó szervezet felé, jelesül itt a magyar adófizetők felé foganatosítható lenne egy ilyen elszámolási kötelezettség. Ez a nemzeti vagyonelemekre elviekben vonatkozik, a kiszervezett vagyonelemekre nem vonatkozik.

Másodsorban eddig megvolt az a lehetőség, hogy ha a hasznosításra vonatkozó törvényi előírásokról kiderült, hogy a vagyont kapó fél nem ezeknek megfelelően viselkedett, jogsértő magatartást követett el, akkor eddig ezt a jogsértő állapotot meg lehetett szüntettetni. Ez a lehetőség, mivel nem vonatkozik a nemzeti vagyonról szóló törvény az átjátszott vagyonelemekre, szintén elszáll, ily módon pedig az eddig meglévő szerződéstől való elállási jog és így a vagyonelemeknek a visszajuttatási lehetősége is eddig megvolt a paragrafusok szerint, a kijátszott-átjátszott vagyonelemek tekintetében pedig már nem áll fenn a továbbiakban.

Éppen ezért látjuk azt, hogy amikor újabb 800 millió forint megy MotoGP-pályára, pedig Steinmetz Ádám barátom elmondta, hogy egy másik helyszínen ehhez képest fillérekből egy hasonló beruházás befejezhető lenne, amikor Magyarországon harcias és látszólag patrióta retorikát folytat a Fidesz, külföldön pedig azért lobbizik az Uniónál, hogy a támogatási értékhatár, amellyel nagyvállalatokat tud itthon közpénzzel támogatni, megemelkedhessen, tehát a perverz újraelosztást még inkább csúcsra járassa, akkor azt látjuk, hogy egy iszonyatos kettős játékot űznek.

Amikor az Alaptörvényben a közpénz fogalmával kezdenek el játszadozni, akkor azt is látjuk, hogy ennek azért deklarált céljai is vannak. Nem csak arról van szó, hogy a taopénzek felhasználása még kevésbé legyen átlátható, és aktívan sportoló emberként, sportbarátként és futballszurkolóként mondom azt, hogy a tao jelenlegi rendszere a visszaélések melegágya, és valóban annak engedett táptalajt, hogy falusi piramisok épüljenek, és hobbiszinten vagy érdeklődési kör szintjén adott esetben az ingatlanunktól egy fél utcára megépüljön egy olyan stadion, amelynek a befogadóképessége lehet, hogy a befogadó települését is meghaladja, mégsem beszélhetünk ott széles körű utánpótlásbázist bővítő szakmai munkáról.

Láthatjuk, hogy a taorendszeren átcsorgatott nagyjából 800 milliárd forint egy befogadhatatlanul magas összeg, ugye? Ha ezt érzékelhetővé akarjuk tenni, akkor el kell mennünk, mondjuk, a költségvetési vagy zárszámadási vitáig, ahol azt látjuk, hogy áfabevételt befizet a magyar lakosság minden évben, több mint 4000 milliárd forintot a költségvetésbe; személyi jövedelemadóból befolyik kicsit több mint 2000 milliárd; társasági adóból összesen befolyik alig 300 milliárd, tehát egy töredékösszeg ahhoz képest, amit a fogyasztást sújtó adókkal lehúznak a lakosságról, és ezen 300 milliárdban benne van az, hogy az itt működő multi cégek is horrorisztikus kedvezményekben részesülnek, indokolatlan kedvezményekben. És ezen töredék 300 milliárdhoz képest taón ebben az időszakban keresztülcsorgattak több mint 240 milliárdot. Tehát a nagyságrend körülbelül az, mint a társaságiadó-bevétel. Azt is látjuk, hogy bár van egy kis különbség, néhány milliárd a kettő között, de azért egész máshogy kéne ennek lennie. A társaságiadó-bevétel sokkal magasabb kellene hogy legyen, a taopénzek elosztása pedig sokkal követhetőbb, átláthatóbb.

De hogy miért beszélünk ennyit a taóról? Azért, mert a közpénz fogalmának szűkítése és újrafogalmazása az Alaptörvényben az alapítványokba szervezett állami bevételek és vagyontárgyak sorsát is érinti, hiszen ezekről is bele akarja erőszakolni a gránitszilárdságúba a kormányzati többség azt, hogy sarkalatos törvényként sokkal nehezebben lehessen ezeket megbirizgálni, felülvizsgálni, hozzányúlni, urambocsá, visszacsinálni azokat a huszárvágásokat, amelyekkel mi egyáltalán nem értünk egyet, és egy esetleges kormányváltást követően nyilvánvaló módon azért egy felülvizsgálati folyamatot nagyon sokan el akarnak indítani.

Azt is látjuk, hogy az állami cégek és az államhoz közel álló alapítványok költségeit is sokkal könnyebben el lehet rejteni ezen módosítás után. Ami engem megijeszt, az az, hogy a kormány ebből nem is csinál titkot, tehát nem is igyekszik ezt legalább ilyen műanyagmódon összefabrikált érvekkel, kommunikációs panelekkel tagadni, és kérdéses az, hogy a közpénz új definícióját követie a közvagyon vagy az állami, illetve nemzeti vagyon új definíciója is, hiszen egyik következik a másikból. Tehát ha innentől kezdve az állam által adományozott vagy átadott vagyonelemeket teljes mértékben ki akarják venni az ellenőrizhető szférából, akkor azért egy őszinte beszélgetésünk nekünk lesz, ezt ugyanis a kormány nem tudja fű alatt megcsinálni.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok tekintetében most éppen Alaptörvénybe akarják írni, hogy sarkalatos törvény rendelkezik ezek létrehozásáról, megszüntetéséről, működéséről, nyilván itt az indoklás egy kicsit még fals, de várjuk ki a vitát, várjuk ki, hogy mi lesz a kormányzatnak az érvrendszere ez ügyben. De azt is látjuk, hogy azért vannak Magyarországon igen kellemetlen hagyományai annak, amikor valami elveszíti a közpénzjellegét. A Magyar Nemzeti Bank körüli botrányoknál, amikor 260 milliárdot ruházott át alapítványaira az MNB, erről a pénzről már kimondhatjuk, hogy kikerült a kormányzati szektor, kikerült a magyar parlamentarizmus befolyásolási lehetősége alól. Ez pedig álláspontom szerint vérlázító.

Államtitkár úr, magyarázza el nekem, hogy egy hozzánk képest azért kicsit felülreprezentált és olyan tisztelt gazdaság, mint a német, miért tudta parlamenti döntéssel elérni azt, nagyjából a Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával, hogy az ott keletkező nemzeti banki évenkénti idézőjeles profit kötelező jelleggel osztalékként befizetésre kerül az állami költségvetésbe. Magyarországon miért nem indulunk el ugyanebbe az irányba? Hiszen teljesen logikus volna az, hogy, mondjuk, a gyenge forintárfolyamból származó bevétel ne haszonként csapódjon le a Magyar Nemzeti Banknál, aztán műkincsbe, festménybe költözzön, hanem kerüljön legalább ez az elképesztő összeg befizetésre a költségvetésbe, hovatovább, ebből lehetett volna a már kilakoltatottakat vagy a devizahitel-károsultakat is részben megsegíteni. De azt látjuk, hogy Magyarországon ez még mindig opcionális, pedig önökön múlik. Tíz évük volt rá, és egyetlen módosítással el tudták volna érni ezt. Hozzáteszem, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezik arról is, hogy lehete egy jegybanknak árfolyamcélja. Én pedig azt mondom, hogy legyen árfolyamcélja, legalábbis azt a forint/euró árfolyamelszállást, ami rengeteg magyar családnak most fölösleges pluszkiadást okoz, igenis szabályozza egy rendszer, és erről nekünk döntést kellene, lehetne hozni a parlamentben.

Még egyszer mondom, a közvagyon, nemzeti vagyon új definícióját még várjuk ettől a kormánytól, de azt is látjuk, hogy a hagyományos családmodell mögé bújva kívánja ezt a közpénz-újradefiniálást megtenni a kormányzat. Nyilván én a hagyományos családmodell pártján állok, én minden esetben ezt fogom képviselni, és úgy gondolom, hogy amit erről elmondtak, elmondhatták volna persze azt is, hogy az ég kék, a fű zöld, szerintem evidenciákról beszélünk, nem ebben van a vita közöttünk. De a közpénzügyi újradefiniálás megint csak azt a perverz újraelosztást erősíti, amelynek értelmében Magyarországon a szerencsésebbek, gazdagabbak igen komoly közpénztámogatásban részesülnek, és ezt a támogatást jellemzően azoktól szedik be, akik nehezebb sorban tengődnek.

(11.30)

Ezzel párhuzamosan már említettem, hogy az állami beruházásösztönzés kapcsán pedig azért küzdenek külföldön fideszes potentátok, hogy Magyarországon nagyvállalatokat 800 eurós határ fölött is lehessen támogatni, és támogatással ösztönözni azoknak a belföldi befektetéseit, akik erre a támogatásra álláspontom szerint a legkevésbé szorulnak rá. Ezt a vállalati konszolidációs tervet nagyjából a kapitalizmus hetvenes évekbeli felfutó szakaszában lehetett megfigyelni, nem véletlenül nevezik ezt neoliberális fázisnak, hiszen ugyanezt tanúsítja a mostani Orbán-kormány gazdaságpolitikája is. Amikor, mondjuk, csak az autógyártókkal szembeni viselkedésüket nézzük, ott is ezt látjuk. Most kikeresem gyorsan a papírjaimból, de nem kell sokáig keresgélni, mert majdnem minden évben az Audi Hungária Zrt. részére kiutalnak néminemű támogatást. Most 2 milliárd forintos állami támogatásról kötött a magyar kormánnyal szerződést az az Audi, amelynek így lényegében a vírus miatti leállásból fakadó teljes veszteségét kifizeti az Orbán-kormány. Ez persze vitaképes, mert mondhatja azt a cég, hogy neki voltak még több meg átgyűrűző veszteségei.

De hol vannak a magyar mikro- és közepes méretű vállalkozások ehhez képest? Ha legalább a veszteségüknek a felét valaki kipótolná, ezek a cégek boldogan meg tudnák tartani a munkahelyeket, de az a perverz újraelosztás, ami tapasztalható, miszerint hétköznapi emberektől vonnak és vonnak el folyamatosan, hogy aztán a szerencsésebbeknek és a gazdagabbaknak minél többet juttassanak, ez egészen elképesztő. Itt az Audi példája is mutatja, hogy miközben a vállalatok profitjai magánkézben maradnak, ezeket kitalicskázzák az országból, sokszor adózatlanul viszik el hazánkból, a káraikat az Orbán-kormány a magyar társadalomra hárítja, a magyar adófizetőkre hárítja. Ez a vegytisztán neoliberális modell többször megbukott már a világon. Egy dologra biztosan alkalmatlan: a magyar gazdaságot nem képes a válságból kivezetni, márpedig válság van.

Válságkezelésre lenne szükség, és úgy látjuk, és ez a csomag is azt bizonyítja, hogy az Orbán-kormány nagyon sok mindennel foglalkozik válságkezelés közben, csak az alapportfólióval, a fő feladatával nem, a kieső munkabérek pótlásával, a végrehajtások, kilakoltatások és egyéb, válsághelyzetben még nagyobb szociális katasztrófát okozó intézkedések leállításával. Hozzáteszem, a családtámogatások összegét is kellene, lehetne növelni. A Jobbik álláspontja szerint mindez családi kártyán keresztül kell hogy történjen, gyermekvédelmi megközelítésből, hogy csak alapvető élelmiszerekre, gyermeknevelési cikkekre lehessen ezeket költeni a gyerekes családok esetében, de természetesen vitaképes ennek a módja. Az biztos, hogy a nem inflációkövető és befagyasztott családtámogatási formákat emelni kell, inflációkövetővé kell tenni, figyelembe venni azt a több mint 40 százalékos összeadódó inflációt, amely 2010 óta ezen a területen megjelent.

Ha ezeket elvégeztük, akkor én nagyon szívesen vitatkozok önökkel ménesbirtokokról, a dubaji kiállításról és minden egyébről, de a magyar rögvalóság szembejön, közeleg a tél, és nem szeretném, hogy tele legyen iszonyattal. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik, a DK és az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. A következő hozzászóló Molnár Gyula képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónoka. Öné a szó, képviselő úr.

MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy picit megpróbálok általánosabb érvényű mondatokat mondani, kicsit haladva azon a nyomvonalon, amit előttem szóló képviselőtársam is megtett. De hadd tegyek fel ilyen költői kérdést, hogy mi ez a rohanás, urak, hova ez a sietség. Most nem mondom, hogy hölgyek, mert a teremben éppen képviselő hölgyet nem látok. Mi a baj? Mit tudnak önök, amit mi esetleg nem tudunk? Történik valami, vagy van valami, ami miatt most hirtelen ebben a helyzetben ilyen elképesztő tempóval kell egyfelől benyújtani ezeket a törvényeket, másfelől pedig szemmel láthatóan folytatni az egyébként számunkra meglehetősen homályos célúnak tűnő állami vagyon magánkézbe adásának elképesztő folyamatait? Vagy egyszerűen azt mondják önök  és az eddigi hozzászólásokból, már a kormánypártiakból látom , hogy ne keressünk semmit, nincs itt semmi látnivaló, ez a szokásos dolog, ezt szoktuk csinálni, tíz éve is ezt ígértük, ezt kezdtük el, most van egy kis izgalmi időszak, hogy mi lesz a járvány végén. Picit ezért felgyorsítottuk, de egyébként nincs itt semmi látnivaló. Szóval, én ezt  kicsit keményebben fogalmazva  megint egy ilyen komoly gyöngyszemének tekintem a parlamenti jogalkotási folyamatnak, és nyilván a pikantériája ennek, ezt ma és a holnapi napon, gondolom, sokszor el fogják mondani a hozzászólók, az ellenzéki hozzászólók, hogy mindennek a szépsége valójában az, hogy mindezt sikerült a vészhelyzet kihirdetése előtt vagy a kijárási tilalom kihirdetése előtt pár perccel benyújtani. Tehát óhatatlanul az emberek számára azt a kérdést veti fel, hogy mi az önök számára a legfontosabb.

Beszéljünk itt egy picit arról  mert azt gondolom, a következő hónapok meg talán az évek egyik legnagyobb kérdése az lesz , hogy önök ebben az időszakban, ebben a pillanatban helyesen cselekedtek-e. Ha jól látom, az önök fejében, az önök mérlegelésében vannak a járványvédelemmel kapcsolatos kérdések, van a működő egészségügy és a működő gazdaság dilemmája. Hogyan, miképpen lehet ezt valamilyen formában optimálisan megoldani? Még egyszer mondom, majd a történelem meg nyilván a számok fogják eldönteni, hogy önök ebben a pillanatban helyes döntést hoztak, az osztrákok hoztake helyes döntést, anno, mondjuk, márciusban Svédországban a svéd politika hozott helyes döntést, nem tudjuk megítélni. De azt azonnal szeretném hozzátenni, hogy az nagyon látványos  és ezt majd sokszor fogjuk még elmondani , hogy ebben a szakaszban nagyon látványosan nem vagy csak alig foglalkoznak ugyanennek a problémának a szociális metszetével, a nyugdíjasokkal, a munkanélkülivé válókkal, a kis- és középvállalkozókkal, tehát mindazokkal, akik jól láthatóan ennek az egyensúlyra törekvő politikának, amit önök ebben a hármasban próbálnak meg végrehajtani, egyértelműen és jól láthatóan vesztesei lehetnek.

Ehhez önök tegnap bevarázsoltak maguknak egy olyan konfliktust, ami szerintem a magyar újkori történelem egyik legnagyobb konfliktusává is válhat, és gyökeresen más irányt vehet Magyarország, ez pedig az esetleges EU-vétó belengetése, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy így balkézről a járványintézkedések ürügyén oda-odacsapnak az önkormányzatoknak, sőt ha egy picit fognak hallgatni Parragh elnök úrra, akkor elég komolyan oda is csapnak az önkormányzatoknak. Tehát azt a kérdést szeretném feltenni  és mondom, egy picit talán globálisabbnak tűnik , hogy nem lesze ez egy kicsit sok, tehát nem kénee adott esetben valahol lassítani. Ha ennyi minden feladat egyszerre van, én értem, hogy a képességekben nincsenek híján, a bátorságban nincsenek híján, de talán érdemes lenne ebből a szempontból egy picit lassítani és eldönteni, hogy mi a fontos. Én ma azt mondom  ez az önök szlogenje, de most szívesen használom , hogy nekem Magyarország az első, és a magyar emberek az elsők. Érdemes lenne most azzal foglalkozni, hogy mit is lehet tenni ebben a „járvány  működő egészségügy  működő gazdaság” metszetben, és talán békén kéne hagyni a világ többi elemét és többi részét.

Amit szeretnék, kicsit eggyel beljebb menve a törvényjavaslatban, én nagyon nagy tisztelettel és örömmel szoktam nézni azt, hogy önök milyen ügyesen képesek a saját érdekük szerint látni és láttatni a világot. Én emlékszem még, hogy micsoda eretnek és nemzetellenes dolog volt, ha bárkinek valamilyen offshore cége volt, aztán hirtelen, amikor lett egy kiváló ötlet, mondjuk, egy letelepedésikötvény-biznisz, akkor hirtelen az offshore-ok is milyen kiváló dolgok voltak. Hasonló dolog, hogy milyen sokat támadták, én polgármesterként emlékszem, hogyha valaki megpróbált koncesszióba adni valamit, ha megpróbált magántőkét bevonni abba a feladatba, amit jól láthatóan az önkormányzat azon a szinten nem tudott elvégezni. Én mindig azt mondtam  sokat támadtak ezért engem , hogy ha az ember egy problémát meg akar oldani, de a képességei, a lehetőségei végesek, és be tud vonni valakit, aki ebben segít, azt gondolom, az nyilván helyes dolog. Itt az a feladat, hogy az ember a saját tisztességének a határait megfelelő módon húzza meg, és ebből a szempontból van bennünk egy pici bizonytalanság.

Pontosan emlékszünk, hogy ’91-ben ez a törvény egy óriási áttörés volt. Akkor mire vonatkozott? Az országos közutakra, a műtárgyakra, a csatornákra, a közműrendszerekre, az önkormányzati törzsvagyont képező helyi közutakra és műtárgyakra, bányászat, kutatás, kitermelés, csővezetékes termékszállítás, hasadó sugárzó anyag, akkor már megjelent a szerencsejáték és a trolibuszforgalom (sic!), tehát ezekre vonatkozott, és akkor jött itt szépen lassan az önök kormányzása, és elkezdett ez a koncessziós logika és gondolkodás egyre inkább terebélyesedni aszerint, hogy mi volt az érdek.

Nem akarok itt most ilyen nagyon hosszú fejtegetésbe belekezdeni, bár úgy látom, a szemben lévő padsorokban ilyen ádáz és éles vita nem fog kialakulni a mai nap során ebben az ügyben, tehát megtehetem, hogy picit más irányból is megközelítem a problémát. Nagyon sokszor szoktak foglalkozni a játékelmélettel a koncesszió kapcsán, hogy mi is ott az érdek, hol ott az alku, mikor jár, ki jár jól, most nem ügyészségi oldalról vizsgálom a dolgot, hanem sokkal inkább a játékelmélet oldaláról.

(11.40)

És tényleg, ezek olyan pillanatok voltak, amikor ezek mindenki számára kedvező játszmák voltak. Itt az az igazi kérdés, hogy amikor alkuhelyzetbe kerülünk, képesek vagyunke koalíciókat kötni, kompromisszumokat kötni. És az a kérdés vetődik fel, azért repültem rá ilyen bonyolultan, államtitkár úr, erre a problémára, merthogy nem pontosan látom ezekben, hogy miért jó ez az államnak néhány esetben, hogy hol van itt az az alkuhelyzetben, hogy az állam, amikor egy problémát egyébként nem tudna megoldani, és talál egy szereplőt, aki ezt helyette megoldja; nem igazán érzékelem. Úgy tűnik nekem, hogy ebben a játszmában, most ezt ilyen módon próbáljuk meg előállítani, akkor sokkal inkább csak az jár jól, aki ebből a szempontból kedvezményezettje ennek a tranzakciónak és ennek a vagyonátadásnak. Na de nem akarok ennél mélyebben belemenni ezekbe az elvi dolgokba.

Én szeretném megemelni a képzeletbeli kalapomat az önök kommunikációs stábja és csapata előtt, mert elképesztő képességük van ahhoz, hogy egyébként egy nagyon fontos ügy elé hogyan tudnak paravánokat felhúzni, és ezek a paravánok hogyan, miképpen fedik el esetlegesen a valóságos dolgokat. És elképesztő bányászati feladatot igényelne az ellenzéki képviselőktől, hogy leássunk a mélyéig, és megtaláljuk minden egyes törvényben azt, ami ténylegesen az igazi cél.

Hát, ebben az ügyben tényleg zseniális a találmány, az ön expozéja is hosszasan szólt erről, Bányai képviselőtársunk is erről beszélt. Tehát a nemzeti filharmónia kapcsán, ha valaki megnézi ezt az előterjesztést, 16 oldalon keresztül zongorák, hegedűk, minden benne van; minden benne van, hogy a filharmónia mivel is gazdálkodik. Csodálatos! És a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a másik a törvényben. Tehát önök felhúzták a paravánt, és akkor egyszer csak mögötte ott van Dubaj, ahogy már láttuk, ott van a vízi közmű, és ott van egy csomó minden, ott van a kastély, a szabadkígyósi kastély. Tehát még egyszer mondom, én tényleg nagy tisztelettel adózom, és tényleg minden szempontból értem is, aztán utána itt a parlamentben pedig ezt rezzenéstelen arccal el is lehet mondani, és fel lehet idézni.

Én megmondom őszintén, nem nagyon fogjuk tudni támogatni ezt a fajta tempót. Itt az állami vagyon újabb magánkézbe adását, egy felgyorsított magánkézbe adását látjuk. Nem nagyon tetszik az, hogy itt természetvédelmi területeken fekvő ingatlanok, úgy érzékeljük, hogy talán könnyebben tudnak kikerülni ebből a mezőből és magánkézbe kerülni, és hadd idézzek itt valakit, aki ugyan nem vádolható talán azzal, hogy a liberális bolsevik sorosista összeesküvés egyik fő élharcosa, ez Balogh József, az ominózus szabadkígyósi polgármester, aki arról híresült el, hogy a vak komondorral volt találkozója neki és a kedves feleségének. Van ez a szabadkígyósi kastély, ahol elég… (L. Simon László: Az nem ő volt!) Nem ő az? Tényleg? Akkor bocsánatot kérek! Akkor Balogh József fideszes… (Dr. Fónagy János: Igen.) De akkor ő is… De akkor nem az, elnézést kérek akkor ettől a Balogh Józseftől, bocsánatot kérek.

De mindenesetre Szabadkígyós fideszes polgármestere a HVG-ben most a következőt mondta. Levelet írt először is, ha jól tudom, a békési parlamenti képviselőknek, hogy segítsék megakadályozni, hogy elvegyék tőlük ezt az ingatlant. És azt mondja, hogy illett volna azt mondani legalább, hogy: te bolond, ezt akarjuk.

Balogh József, Szabadkígyós polgármestere állítása szerint nem aludt egész éjszaka, mert a 22 évből, melyet polgármesterként töltött a faluban, 20 azzal telt, hogy megoldást találjon a Wenckheim-kastély kezelésére, felújítására és hasznosítására. Ezzel az erővel Koszovóhoz is csatolhattak volna bennünket  utalt a békési polgármester arra, hogy turisztikai szempontból a település mindig Békéscsabával és Gyulával közösen tervezett, hiszen ezektől 5-10 kilométerre van Szabadkígyós, míg Mezőhegyesig 52 kilométert kell autózni. És akkor itt jön a slusszpoén, azt beszélték az emberek, amikor a támogatások jöttek a felújításra, hogy majd úgyis elviszi egy politikus. Most mit mondjak?  fogalmazott a polgármester. Hát, elvitte egy politikus, úgyhogy ez próféciának számított.

Sajnálom, még egyszer mondom, hogy az ilyen, egyébként látszólag fontos meg látszólag közcélokat szolgáló ügyek közé bekeverednek ilyenek is. És mivel nyilvánvalóan most itt a hálás utókornak is beszélünk ebben a teremben, azért szeretném elmondani, hogy a következő egy-két napban számtalan olyan törvényt fogunk megvitatni, amik nagyon izgalmasak lesznek majd abból a szempontból, még egyszer mondom, hogy próbálom a keretet meghúzni, ami az utólagos értékelése mindannak, ami itt a járvány és a vészhelyzet kapcsán történt.

De azért fussuk át, hogy az elmúlt években hányszor volt olyan, amikor önök valamilyen rendkívül nemes célt megfogalmaztak, majd a végén jól láthatóan kiderült, hogy valamilyen újabb klientúraépítés, valamilyen módon az állami vagyon magánkézbe csorgatásáról volt szó. Ilyen volt a trafikok bérbe adása, a földek haszonbérletbe adása, majd utána eladása, az irányított közbeszerzések rendszere, a Nemzeti Bank-hálózat kialakítása, a szerencsejáték-piac átrendezése, a hazai élelmiszerláncok diszkriminatív támogatása, a gázüzlet hasznának lefölözése, itt egy offshore cég is megjelenik a háttérben, a letelepedési államkötvényeken szerzett hasznok, a közvilágítási tenderek személyre szabása, és a taopénzek becsatornázása.

Ehhez most a következő időszakban, azt gondolom, hogy hozzájön az állami vagyon magánkézbe adásának ez a módja is. Köszönöm szépen. (Taps a DK és a függetlenek padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Molnár Gyula képviselő úr. A következő hozzászóló Varju László képviselő úr, a DK képviselőcsoportjának vezérszónoka.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Néhány gondolatban szeretném kifejteni azt, hogy önmagában az államtitkár úr által megvédett vagy mondhatnánk: az expozéjában elmondott törvénytervezethez képest miben gondolkodunk másként, és mit kellene másként csinálni ebben a helyzetben. Kezdem azzal, amivel rendre szoktam ezeket a törvényeket, még nem is azt mondom, hogy kritizálni, elsősorban keresni azokat a hatástanulmányokat, amelyek kellene hogy kapcsolódjanak a törvényhez, mert önök elfogadtak egy olyan szabályt, ami alapján, ha annak társadalmi-gazdasági hatása van, és ennek is lesz, akkor az erre vonatkozó információkat meg kellene osztani a parlament képviselőivel a szavazás előtt. Ezt önök, az is egy enyhe kifejezés, hogy rendre elmulasztják, soha nem csináltak még ilyet, annak ellenére, hogy van egy ilyen saját maguk által elfogadott szabály, és ezt rendre megszegik.Éppen ezért, ha csak már ebből indulok ki, akkor is azt kellene mondanom, hogy elfogadhatatlan, és nem lehet támogatni, mert igazság szerint önök valószínűleg tudják, hogy mi van emögött, és miért csinálják ezt. Én azt gondolom, hogy nem korrekt, amit csinálnak, azzal, hogy ezeket az információkat eltitkolják.

Hogy ez halmozottan igaz legyen, az államtitkár úr is egy ideig részt vett azon a költségvetési bizottsági ülésen, amelyen a miniszter asszony beszámolt a tevékenységéről, az elmúlt éviről; a tervekről kevésbé esett szó. De ilyen nagyságrendű átalakítást, azt gondolom, hogy illett volna a parlament azon szakbizottsága előtt felvetni, az erre vonatkozó ajánlásokról közösen gondolkodni, amelyek most elvezettek egészen odáig, hogy ennek a törvénynek a vitatását az egyébként odarendelt szabály szerint, ezt is önök fogadták el  a miniszter asszony , hogy az önökhöz sorolt területtel foglalkozó bizottságot kizárták abból, hogy ezt a törvényjavaslatot megvitathassa, erről bizottsági szinten állást foglalhasson. Na most, mi ez, ha önök nem eldugni akarják ezt a törvényt azért, hogy egyébként akár a beszámoltatásból, akár az egész történetből kimaradjon. És itt egyszerre két olyan törvény is van előttünk, amely egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szól. Emiatt ez egy újabb pont, ami miatt ez elfogadhatatlan.

Képviselőtársam, és akkor itt ez a következő gondolat, említette azt az evidenciát, hogy az ég kék, a fű zöld, csak nem folytatta, vagy nem fejezte be. Én hozzáteszem: és a Fidesz hazudik. Tehát ezen evidenciákból kiindulva kell, azt gondolom, vizsgálni ezt a törvénytervezetet. Mindezt akkor, amikor önök itt a világjárvány közepén hónapokon át igazából nem csináltak semmit, nem készültek fel, hezitáltak, bizonytalanok voltak, hogy mit csináljanak. Na most, ehhez képest, a járványveszély csökkentése érdekében benyújtották például ezt a két törvényt; még sok minden van vissza előttünk, de a vagyongazdálkodásra vonatkozó két törvényt.

(11.50)

Eközben nem készítették fel az egészségügyet, nem készítették fel az iskolákat a második hullámra, nem készítették fel a vállalkozásokat, nem adtak nekik segítséget, és ma eljutottunk odáig, hogy a mai napnak mindenképpen fontos, drámai pillanata az, hogy 150 ezer embernél is több beteg van az országban. És ehelyett önök ezzel traktálnak itt bennünket, és próbálják imitálni azt, hogy itt mindenki lelkesen dolgozik, és hát akkor a képviselők is dolgozzanak  megmondta ezt Gulyás miniszter úr a kormányinfón.

De én élek azzal a lehetőséggel, hogy e törvény keretei között is felhívjam azokra a figyelmet, amelyekkel egyébként foglalkozni kellene. Ez azért is így van, mert ha államtitkár úr megengedi, én örülök annak, ha olyan mondatokat mond és megpróbálja olyan színben feltüntetni a törvényt, mintha egyébként önöknek micsoda jó szándéka lenne és micsoda jó tettet hajtanának végre, ehhez képest, nevezzük nevén a gyereket, állami vagyont osztogatnak, magánszemélyeknek, szervezeteknek adnak át ingyenesen tulajdonba úgy, hogy önök azokat kiválasztották valamilyen oknál fogva. Bizonyára van önöknek hatástanulmánya arról, hogy miért pont ők azok, akiknek ezt a lehetőséget meg kell teremteni másokkal ellentétben, akiknek viszont nem tesznek ilyet.

Ráadásul megbíznak itt alapítványt költségvetési támogatás elosztásával, sőt önállóan gazdálkodhat azokkal, tehát elég érdekes módon adják el. Vagy ugyanilyen módon az a kiválasztott beszél a Máltai Szeretetszolgálatról, de arról nem beszél az államtitkár úr, hogy eközben pedig tönkretették az Iványi Gábor fémjelezte Oltalom Alapítványt gyakorlatilag, akinek nem segítenek, sőt egyébként a tartozásukat is, azt gondolom, vitatható módon rendezik, bár most éppen pénzügyminiszter úrral vagyunk ebben vitában.

De a változtatás egyik lényege, hogy azt az eljárási könnyítést, amivel a közbeszerzési eljárásokból ki akarnak menekülni, odateszik a mellé a MotoGP-pálya mellé is, ahol 65 ezer millió forintot költenek el. Államtitkár úr, mennyi munkanélküli van ma az országban? Ha 65 ezer embernek adnának egymillió forintot, akkor egyébként ezt a következő időszakot túl tudnák élni, és akkor még nem beszélek arról, hogy az egymillió forinthoz képest mennyi az, amit valójában kapnak ma azok, akik álláskeresési járadékon vannak, akikkel külön foglalkozni kellene.

Úgyhogy mindezek alapján azt kell hogy mondjam önöknek, hogy ez a törvénytervezet nemcsak hogy nem támogatható, hanem önmagában egy olyan gyalázatos pillanata ennek az időszaknak, amikor a járványveszély közepette azzal foglalkoznak, hogy magánszemélyeket hogyan tudnak kitömni ingatlanokkal, ahelyett, hogy egyébként azzal foglalkoznának, ami most talán a legfontosabb  nem talán, ami most a legfontosabb.

Ilyen módon nem tudom másként kezelni ezt, mint a pánikkormány pótcselekvése, ennyi, próbál olyasmivel foglalkozni, amivel egyébként biztosan nem kellene. Önök hónapokon át, ahogy mondtam már, nem csináltak semmit, amikor pedig nagy lett a baj, akkor megpróbálnak valamit imitálni, hogy valamit csinálnak. Mintha a legnagyobb rendben lenne minden ebben az országban, olyan törvénytervezetet hoznak ide, és még azt is ilyen elfecsérelt (sic!) módon, olyanokat tesznek bele, amelyek egyébként szerintem teljesen indokolatlanok. Azt gondolom, lényegében önök belátták, hogy elveszítették a járvány ellen való harcot, ezért megpróbálnak mást csinálni, ahelyett, hogy segítenének azoknak az embereknek és azoknak a vállalkozásoknak.

Zárójelben hozzáteszem, hogy ez a vagyonkimentés, mondhatnám úgy is… Még azt is feltételezhetem, hogy önök a biztonságra törekednek, rettegve attól, hogy elveszítik a választásokat, és mivel most nincs két forduló, ezért nem két forduló között akarnak vagyonhoz, lehetőséghez juttatni embereket, szervezeteket, mint ahogy egyébként ezt tették 2002-ben, hanem itt előre megfontolt módon, kitervelten végigviszik, és ilyen módon a magyar államot jelentősen károsítják különböző lépésekkel.

Szóval, amit ehelyett viszont csinálni kellene, azt pedig nem teszik. Elmarad az ingyenes, tömeges tesztelés, amit ha már tulajdonképpen megtettek volna, akkor nem szabadult volna rá a járvány az országra, és nem kellett volna önöknek lezárni ezt az országot, és kialakítani egy olyan helyzetet, hogy néhány kiválasztott ágazatot támogatnak, amit különböző területeken az önök szempontjából, úgy gondolják, fontos lépni.

Eközben pedig azokkal a kis- és középvállalkozásokkal, amelyeknek gyakorlatilag megszűnt a belső piacuk, nincsenek megrendeléseik, de egy kisebb vállalkozásnál is ott van 10-15 ember, akinek a foglalkoztatását pedig a tulajdonos vérrel-verejtékkel megpróbálja valamilyen módon megőrizni, hogy ne kelljen őket elbocsátani, ővelük pedig nem foglalkoznak. Nem talál olyan kis- és középvállalkozást, államtitkár úr, aki kapott volna támogatást önöktől, amivel tisztességesen vagy legalábbis részlegesen túl tudná élni ezt az időszakot. Ne Mészáros Lőrincet említse majd nekem, legyen szíves, akkor, ha a válaszában erre szeretne majd visszatérni!

És ahogy nem segítettek az egészségügyi dolgozókon, a pedagógusokon, úgy ott vannak az iskolák, őket, gyakorlatilag az óvodákat, a bölcsődéket tesztelés nélkül hagyták. Mi az oka annak, hogy egyébként nem végzik el az általános tesztelést azokon a helyeken, ahol egyébként a gyerekeinket fogadják? Nem hosszabbították meg az álláskeresési támogatást három hónapról hat hónapra, legalább. Miért nem? Miért nincs az az általános lehetőség, hogy ha egyébként valakit elbocsátottak, akkor az ő számára legyen túlélési lehetőség, ha már önök is úgy számolják, hogy egyébként valamikor a jövő év elejére, talán a jövő év közepére eljuthatunk odáig, hogy lesz egy általános gyógyszer, amellyel szembe lehet szállni ezzel a járvánnyal? Ha addig ki kell bírni, akkor legalább erre az időszakra miért nem hosszabbítják meg az álláskeresési támogatást?

Önök lelkesen kihagyják azt a legalább 150 ezer embert, aki kiesett az ellátási rendszerből, és ők nem kapnak semmilyen lehetőséget, maradt a 22 800 forint, ön pontosan tudja, ami egy állampolgárnak jut. Ha egyébként a családból mind a ketten ebbe a helyzetbe kerültek, akkor az önök szabályai alapján csak az egyiküknek jár 22 800 forint. Államtitkár úr, miért hagyják cserben és miért hagyják az árok partján az embereket?

Újra kell indítani, azt gondolom, ebből teljesen egyértelmű, az állami bérpótlékot; nem a kiválasztottak részére, hanem általánosan el kell indítani. Éppen ilyen alibizéssel érték el egyébként az első hullám után is, hogy félmillió magyarnak nem lett munkája. Ebből a helyzetből kell kijönni, tegyék meg!

És ott vannak a nyugdíjasok. Pontosan tudják, micsoda hazugság az, amikor önök azt állították, hogy ők megőrizhetik, értékállósága lesz a nyugdíjaknak. Semmi köze nincs hozzá, és azt pontosan érzékelik azok, akik bemennek az újpesti piacra, hogy egyébként mennyivel többe kerül minden. Mindezt figyelmen kívül hagyva legalább a kisnyugdíjasoknak segíthettek volna egyszeri támogatással, de az ő megélhetésük, az ő lehetőségük nem jelent önöknek semmit, éppen ezért azt hiszem, hogy önök nagyon felelőtlenek.

De ott van az a kérdés is, hogy az influenzaoltással kapcsolatosan milyen hangzatos bejelentéseket tett az „50 százalékos” miniszterelnök. És egyébként mit csinált belőle? A fele sem volt igaz.

(12.00)

Ott vannak most a háziorvosok, akik megküzdenek mindennap azért, hogy hogy tudják elvégezni, hogy tudják biztosítani azokat az igényeket, amelyek megjelennek náluk. Akár a koronavírus-vakcina ingyenességét is bejelenthették volna ugyanezzel az erővel, hiszen ugyanúgy nincs, mint ahogy egyébként az influenza elleni oltás sincs. Végül is örülök, hogy a miniszterelnök úrnak jutott egyébként, nyilván önöknek is, de a magyarok jelentős részének, államtitkár úr, nem jutott.

És még sorolhatnám az általunk, a Demokratikus Koalíció frakciója által ajánlott 22 pontot, de értem én, hogy önök a pánikkormányzásukban most mással foglalkoznak, és igyekeznek elterelni a figyelmet arról, ami a valóságban ott van az emberek életében, az a rettegés, félelem, hogy mi lesz velük. És önök ebben semmit nem segítenek, de hogy ez a két törvény nekik nem segít semmit, az egészen biztos, éppen ezért nem is fogadom el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varju László képviselő úr. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megmosolyogtató, amikor Varju László vagy Molnár Gyula beszél állami vagyon magánvagyonná válásáról, hiszen a mostani módosítás célja is, ahogy egyébként államtitkár úrtól, fideszes képviselőtársamtól is meghallgattuk, hogy az állampolgárok, a magyar emberek érdekében történő minél optimálisabb és hatékonyabb állami vagyon kezelése fekszik az előttünk lévő törvényjavaslatban, hiszen a Fidesz-KDNP-kormány 2010 óta elkötelezett az állami vagyon visszaszerzése, megtartása és bővítése érdekében. Hiszen a baloldali kormányokkal ellentétben 2010 óta másfélszeresére nőtt a nemzeti vagyon.Varju képviselő úr mint a fejlesztési…  Gazdasági Minisztérium államtitkára, biztosan emlékszik arra, hogy 2010 előtt, a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején hogyan vált egyszerűen magánvagyonná az állami vagyon, az önök haverjainak hogyan játszották ki a különböző cégeket, ingatlanokat és állami tulajdonú vagyontárgyakat.

Az elmúlt évtized azt bizonyítja, hogy az állam igenis lehet jó gazda, igenis a magyar emberek érdekét és biztonságát szolgálja, ha a közművek, a nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyak állami tulajdonban vannak, és nem külföldi spekulánsok gazdagodnak meg belőle. Pontosan tudjuk, hogy önök, a baloldal teljesen más nézeteket vallott erről. Szerintük az állami vagyon akkor jó, ha a külföldiekhez, a baloldali elvbarátokhoz vagy a vörösbárókhoz vándorol.

A baloldal szerint nem számít korrupciónak  és szerintük előnyös a PPP-konstrukció kötése  a közművek, a nyereséges állami vállalatok eladása, a közbeszerzések külföldi spekulánsoknak vagy baloldali oligarcháknak, vörösbáróknak juttatása; illetve önök szerint nem számít bűnnek a magyar alvállalkozók ki nem fizetése.

Ennek a felfogásnak lett az az eredménye, hogy 2010 előtt a rablóprivatizációt folytató Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok egész egyszerűen széthordták vagy elherdálták az állami vagyon jelentős részét. Ki kell mondani, hogy 2010-re az állami vagyon jelentős része magánvagyonná vált az önök  idézőjelben mondom  áldásos tevékenységének köszönhetően.

Gyurcsányék a nemzetstratégiailag kiemelt vállalatok több mint kétharmadát magánkézre játszották: az energiaszektort, nagy állami cégeket, bankokat, közművállalatokat, állami ingatlanokat és földeket. Privatizáltak 190 céget, erről keveset hallhattunk Varju László fölszólalásában. 190 céget privatizáltak az állami vagyonból. Eladták többek között a Budapest Airportot, a Postabankot, a MOL-részvényeket, az Antenna Hungáriát, és a nyereséges MÁV Cargót is eladták. Erről sem beszélt Varju képviselő úr, hogy hogyan tudták kijátszani ezeket a vagyontárgyakat, ezeket a nyereségesen működő cégeket egyébként az állami vagyonból a különböző külföldi spekulánsoknak és a haveroknak.

A baloldal kiárusította az országot akkor is, amikor a közművekről volt szó, a közműveket külföldi tulajdonba adták. Ez óriási felelőtlenség volt, ugyanis a magyar fogyasztókat kiszolgáltatták a külföldi érdekeknek, és miközben a külföldi tulajdonosok óriási profitot vittek ki az országból a magyar fogyasztók kárán, addig a magyar családok fizethették önöknek köszönhetően Európa legmagasabb rezsiköltségeit.

Tisztelt Képviselő Úr! Több tucatszor emelték az áram és a gáz árát, és a magyar családoknak kellett egész Európában a legmagasabb rezsiköltséget fizetni csak azért, mert önök kijátszották külföldre a közműcégeket. 1060 milliárd forinttal többet kellett fizetniük 2004-2010 között az önök ténykedésének köszönhetően a magyar családoknak a rezsiköltségeken.

Emlékezhetünk rá, hogy Demszky Gábor 1997-ben aprópénzért adta külföldi tulajdonba a Fővárosi Vízműveket, valamint a Fővárosi Csatornázási Műveket, amit még cinikus módon a sajtó előtt is nagyon jó üzletnek nevezett. Tökéletesen jellemzi a baloldali logikát: rövid távú célokban gondolkozik, pillanatnyi érdekekért, pénzért és hatalomért föláldozzák a közös nemzeti vagyonunkat és a magyar emberek jövőjét ezáltal.

A baloldal az állami vagyon elherdálása mellett békeidőben soha nem látott mértékű leépítést valósított meg, hiszen rekordmértékben szüntettek meg kórházi ágyakat, iskolákat, vasútvonalakat, de azt gondolom, hogy nagyon fontos fordulópont ebből a szempontból is 2010, hiszen a nemzeti kormány folyamatosan visszaszerzi a korábban, felelőtlen módon elherdált nemzetstratégiai fontosságú közműveket; és az elmúlt évtizedben jelentős mértékben, másfélszeresére nőtt az állam, vagyis mindannyiunk, a magyar emberek közös vagyona.

Nyilvánvalóan azt gondoljuk, hogy a magyar állami vagy az önkormányzati tulajdon garantálja, hogy külföldi spekulánsok ne tudjanak óriási, indokolatlan mértékű nyereséget realizálni a magyar háztartások fogyasztásából, és hogy továbbra is alacsonyan tudjuk tartani a rezsiköltségeket, meg tudjuk őrizni a rezsicsökkentés eredményeit.

A törvényjavaslat részleteiről államtitkár úr is, fideszes képviselőtársam is beszélt, de a szemléletbeli különbség teljesen világos. Amikor önök, Molnár Gyula vagy éppen Varju László arról beszél, hogy itt valamiféle magánosítás zajlik, akkor megint csak nem szólnak arról, hogy milyen mértékű rablóprivatizációt folytattak 2010 előtt, és hogy mennyire álságos az, hogy bármilyen módon, bármilyen erkölcsi magaslatról most szónokolnak nekünk magánvagyonról és állami vagyon kapcsolatáról, amikor a 190 cég, a nyereséges cégek, az állami vagyon folyamatosan azon ügyködtek, hogy ezek külföldi kézbe, baráti kézbe, a vörösbárók kezébe kerüljenek.

Azt gondolom, hogy hiteltelen éppen ezért a baloldal bármilyen vagyonpolitikája. Pontosan tudjuk az Apró-villa történetét, és tovább ragozhatnánk ezeket a kalandos utakat  nevezzük kalandosnak , hogy hogyan kerültek itt balatoni nyaralók, egyéb, Gyurcsány Ferenchez köthető ingatlanmutyik; beszélhetnénk ezekről hosszasan. Azt gondolom, hogy a magyar emberek pontosan tisztában vannak ezzel, éppen ezért a helyén kezelik mind Molnár Gyula, mind Varju László felszólalását.

Én államtitkár úrnak és a minisztériumnak is megköszönöm azt a munkát, amit a törvény összeállítására és a nemzeti vagyon megőrzésére és gyarapítására fordítanak. A KDNP-frakció támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Most megadom a szót Burány Sándor képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának.

BURÁNY SÁNDOR, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóságos törvényjavaslat-dömpingnek lehettünk az elmúlt napokban tanúi. És ha ez a törvényjavaslat-dömping a mostani, per pillanat legfontosabb feladatunkkal függne össze, nevezetesen, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védekezési feladatokkal, akkor azt mondanám, hogy megéri túlórázni a parlamentben, megéri ennyi törvényjavaslatot megtárgyalni, hiszen ezeknek a törvényjavaslatoknak a célja a magyar emberek egészségének, munkahelyének, életének a védelme. De nem erről van szó! Miközben este 8 óra után kijárási korlátozásokat vezettek be, eközben önök szépen, az éj leple alatt több törvényjavaslatot benyújtottak az Országgyűlésnek. Ezen törvényjavaslatoknak  sőt nemcsak törvényjavaslatokat, hanem az alkotmánynak, az Alaptörvénynek a módosítását is benyújtották  viszont nem ez a célja, hogy az emberek egészségét, munkahelyét védje ebben a mostani nehéz időszakban; hanem egészen egyszerűen arról van szó  és ennek érdekében még az Alaptörvény sem szent , hogy olyan változtatásokat alkalmazzanak, olyan dolgokat vezessenek be a hazai jogrendbe, amelynek a célja, hogy a közpénzek és a közvagyon fölötti társadalmi kontroll, parlamenti kontroll gyengüljön.

Holnap kerül sor az Alaptörvény vitájára. Ott nyilván erről részletesebben lesz szó; most csak annyit szeretnék elöljáróban megjegyezni, hogy ott is arról van szó, hogy a közpénzek ellenőrzését teszik lehetetlenné az alapítványok esetében. Ami eddig törvény által lehetséges volt, az, ha az Alaptörvényt elfogadják, nem lesz a jövőben lehetséges. Bármennyi közpénzt menekítenek is ki majd az alapítványokba, ezek felhasználását már jogerős bírósági ítéletekkel nem lehet kikényszeríteni, ellentétben például a Magyar Nemzeti Bank pénzherdálásaival.

(12.10)

A vagyongazdálkodással kapcsolatos törvény pedig, ami most előttünk van, szintén ebbe az irányba mutat, a közvagyon egy részét olyan alapítványokba és olyan intézményekhez telepítik ki…  nem pénzért adják el, mert itt az előző hozzászólásban azonosságjel lett téve értékesítés és ingyenes juttatás közé, ami messze nem ugyanazt jelenti közgazdaságilag. Egyszerűen most arról van szó, hogy a nemzeti vagyon egy részét, az állami vagyon egy részét olyan helyre telepítik, ahol a közvagyon fölötti ellenőrzés lehetőségei csökkennek.

Ezekben a törvényjavaslatokban viszont jól látható, hogy kik lesznek a kedvezményezettek. A kedvezményezettek között felmerül Kósa Lajos képviselő úr neve, Szijjártó Péter külügyminiszter úr neve, Lázár János képviselő úr neve, mint olyan befolyásos politikusok nevei, akik olyan szívügyüknek tekintett ügyekért harcolnak, amely szívügyek most komoly törvényjavaslatokkal, a vagyon egy részével is ki lesznek stafírozva.

Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy miközben az Alaptörvény módosítását a koronavírus-járvánnyal indokolják, hiszen az önök egyik minisztere erről értekezett, nehéz azt mondani, hogy a közpénzek fölötti ellenőrzés megakadályozása, a közvagyon fölötti, az állami vagyon fölötti ellenőrzés lehetőségeinek csökkentése bármilyen összefüggésben lenne a koronavírussal, bár az önök egyik minisztere szerint erről van szó.

Annyira szemet szúrtak ezek a javaslatok, hogy itt már nem egyszerűen arról van szó, hogy a szokásos politikai logika szerint kormánypárti képviselők érvelnek ellenzéki képviselők érveivel szemben. Itt ez a törvényjavaslat kicsapta már fideszes berkekben is a biztosítékot, hiszen Szabadkígyós fideszes polgármestere, mint ahogy ez a vitában már elhangzott, meglehetősen nehezményezi, hogy a Wenckheim-kastély, aminek a felújítása nem kis pénzbe került, most a községtől távolabb kerül. (Nacsa Lőrinc: Elviszik?) Hiszen ez a település közel van Gyulához, közel van Békéscsabához, közelebb mindenesetre, mint Mezőhegyeshez, és most mégis ez a kastély annak a mezőhegyesi ménesbirtoknak a kezelésébe kerül tulajdoni szempontból, ami lényegesen távolabb van ettől a településtől, de közel áll Lázár János szívéhez.

Értjük, kormánypárti politikusok eddig is tanúbizonyságot tettek arról, hogy rajonganak a kastélyokért, és ha csak egy mód van rá, akkor ezek felújítását közpénzekből támogatják, az ezek fölötti rendelkezés megszerzését pedig szintén favorizálják. Ez a törvényjavaslat tehát elsősorban erről szól. Arról szól, hogy néhány befolyásos kormánypárti politikus lehetőségei most bővüljenek a nemzeti, az állami vagyon kárára, és most ezeknek az intézményeknek, alapítványoknak a vagyonának az előnyére. Ez egész egyszerűen egy cinikus magatartás, és ráadásul egy olyan időszakban, amikor az erőforrásokat nem kormánypárti politikusok kedvenc szórakozására kellene koncentrálni, hanem a koronavírus-járvány elleni védekezésre, akkor kifejezetten aljas is.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Bármennyire is hivatkoznak önök a napi propagandában a járvány elleni védekezésre, úgy látszik, hogy önök a járványban is lehetőséget látnak, semmilyen járvány nem akadályozza meg önöket abban, hogy mint a szenteknek, maguk felé hajoljon a kezük, és megszerezzék az állami vagyonból azt, ami önöknek kedves, legalábbis az állami vagyon fölötti rendelkezést. Ezzel párhuzamosan csökkentik annak a lehetőségét, hogy ezeknek a vagyontárgyaknak az üzemeltetése, egyáltalán sorsa a közellenőrzés számára átlátható, nyitott legyen. Ezt a lehetőséget csökkentik, és egyes kormánypárti politikusok lehetőségét, mozgásterét pedig növelik. Erről szól ez a törvényjavaslat. Kár érte! Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Burány Sándor képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném azokat a gondolatotokat megismételni, amelyeket előttem ellenzéki képviselőtársaim már a T/13672. számú javaslatról elmondtak. Ez a javaslat 19 törvényt módosít, 54 paragrafuson keresztül, és az indoklásában alapvető elv az, hogy a koncessziós eljárások körét bővítsék, ennek a nemzetgazdaságra gyakorolt hatását valamilyen módon ez az új javaslat még inkább segítse elő. Ezt az indoklás írja.

De meg kell mondjam, hogy kifejezetten felháborítónak tartom azt, hogy kijárási tilalom van este 8 órától reggel 5 óráig, és az Országgyűlés vezetése olyan módon határozza meg az Országgyűlés munkáját, hogy este 10-11 előtt biztosan nem tudnak a képviselők e Ház falai közül elmenni, és több tucat olyan törvényjavaslatot terjesztettek az elmúlt időszakban a Ház elé, amelyek egyáltalán nem kell hogy a koronavírus-járvány idején javaslatként előkerüljenek, semmifajta olyan életviszonyokat nem szabályoznak, amelyek most szükségesek, most indokoltak. Megdöbbentő számomra, hogy az Országgyűlés vezetése 200 képviselőt és 400 kiszolgáló személyzetet 5 napos munkahéttel, 5 napos országgyűlési munkával áldott meg úgy, hogy hangsúlyozom, teljesen időszerűtlen javaslatokról van szó.

Ez a javaslat egy dologban időszerű, hogy még a hátralévő másfél évben a haveri körnek minél könnyebben lehessen bizonyos nemzetgazdasági érdekeltségeket átjátszani, és a profitszerző tevékenységük emelését segíteni.

Annyit szeretnék Nacsa Lőrinc képviselőtársam előadásához hozzáfűzni, amikor arról beszélt, hogy a baloldal milyen vagyonokat herdált el és privatizált, akkor én egy következtetést tudok csak levonni, hogy az ön elvtársai elég jó tanítványok voltak. Merthogy ebben a 30 évben azért, ön nem, mert fiatal, de az ön párttársai együtt végezték azt a tevékenységet, amellyel bizony az állami vagyont kiárusították. És akkor egyet ne tessék elfelejteni: volt ’98-2002, az előző kormány ebbéli tevékenységét az első Orbán-kormány elég  idézőjelben  hatékonyan folytatta tovább. Ne tessenek már úgy beszélni ebben a Házban, hogy 2010 óta van élet! 2010 előtt volt 20 év, és mindazok a társadalmi problémák, amelyek ma tombolnak, és amelyek miatt ez az iszonyatos árok van társadalmi csoportok között, iszonyatos ellenségeskedés, bizalmatlanság és kifejezetten durva hangvétel a társadalomban, ahhoz már, ne haragudjon, de ön és a párttársai elég erőteljesen hozzátették a maguk tevékenységét.

Szeretném önöknek elmondani, hogy én semmilyen olyan javaslatot nem szavazok meg, amely a nemzeti vagyon bármilyen módon való átjátszását célozza, és olyat sem, amelyből olyan üzlet jöhet, amely a nemzeti vagyon csorbítását célozza, vagy legalábbis a magánprofit mértéke és az állam és a nemzet hasznossága nem igazán vannak arányban egymással, és akkor tényleg igyekeztem nagyon finoman kifejezni magam.

A koncesszió fogalma nagyon régi fogalom, az állam és önkormányzat által nyújtott engedmény, amelynek alapján törvényben meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát visszterhes, határozott idejű szerződéssel engedi át az állam vagy az önkormányzat a jogosultnak, és időben, térben korlátozott piaci monopóliumot biztosít általa, vele. Ez a nagyon cizelláltan megfogalmazott fogalom. A magántőke bevonása az állami és önkormányzati tevékenységekbe sajnos szükségszerű volt az elmúlt évtizedekben.

Azért azt hadd mondjam meg önöknek, hogy azért ennek egyik fontos oka volt az, hogy az állami és önkormányzati szférában nem törekedtek olyan szakemberek bevonására és olyan minőségi kormányzati tevékenységre, amellyel ezeket a tevékenységeket meg tudták volna szervezni állami, önkormányzati kezekben is, csak kieresztették a legkiválóbb szakembereket a piacra, az állami, önkormányzati rendszerben maradtak ott, akik képtelenek ilyet megszervezni, és ezért kellett a piacra szorítkoznia az államnak és az önkormányzatnak.

(12.20)

Ha rajtam múlhatna egyszer, akkor a legkiválóbb szakemberek az állami, önkormányzati szférában dolgoznának bőségesen a piaci bérekkel konkurálva és felhatalmazásokkal konkurálva, és akkor nem kellene minden piszlicsáré tevékenységet koncessziókban meg különböző magántőke bevonásával elvégezni. Ugyanis azt is mindenki tudja, hogy az ilyenfajta viszonyok a korrupciót igencsak megalapozzák; mindenki tudja, hogy az adott kormányzat körüli gazdasági társaságok azok, amelyek elnyerik ezeket a lehetőségeket; mindenki tudja, hogy az árazásban igen erőteljes a manipuláció; mindenki tudja, hogy az ilyenfajta viszonyokban általában a legkevesebbet a nemzet polgárai és az állam nyer.

Azt mondja az indokolás kezdete, hogy az állam koncessziós tevékenysége meghatározó jelleggel bír, az államok koncessziós aktivitása az utóbbi évtizedekben növekedett. És ebben a javaslatban több olyan rendelkezés van, amely nem kapcsolódik közvetlenül a koncessziós javaslat módosításához, hiszen rengeteg olyan javaslat is van benne, amely ettől a kérdéstől teljes mértékben eltér. Azaz megint olyan salátatörvényt adtak elénk, amelyben bizony ott van egy-két rendkívül méltányolandó kérdés, mint például a Filharmónia kérdése vagy a sportegyesület kérdése, de megmondom önöknek, miután teljesen láthatóan, átlátszóan ez a javaslat a koncessziós kérdésben a kormány körüli gazdasági szervezetek még magasabb szintű helyzetbe hozását célozza, nem fogom megszavazni, és majd fogom hallani valamelyik államtitkártól egy-egy válaszban, hogy a Filharmóniának nem akartam odaadni a hangszereit. Hogyne akarnám odaadni a hangszereit?! Az övék kell legyenek a hangszerek, ez nem kérdés, csak ne tessék egy ilyen javaslatba belecsempészni, mert akkor, miután sajnos nem szavazhatunk a jogszabályban meghatározott egyes törvények módosításáról külön  amit egyszer, remélem, még életemben meg tudok változtatni , akkor ilyen helyzetek állnak elő, hogy nem tudom megszavazni a Filharmóniának a hangszereket, merthogy abban sem szeretnék senkinek segíteni, hogy a már amúgy is teljes mértékben egy bizonyos gazdasági kör által leuralt közbeszerzések mellett még a koncessziós eljárások is az ő érdekeiket szolgálják.

Rendkívüli jogalkotási sajátosság ebben a javaslatban az, hogy a 2. §-sal már hatályba lépteti a későbbieket. Ilyet egyébként még soha nem olvastam, hogy egy 2. § már arról szól, hogy amit majd azután szabályoznak a javaslatban, az mikor lép hatályba. Föl se fogom egyébként, hogy jogtechnikai szempontból hogy nem lehetett a hatályba léptető rendelkezést a javaslat legvégére tenni. Ezt majd egyszer magyarázza meg valaki. Azért jogászként én szeretnék arra törekedni, hogy valamilyen módon a jogalkotási törvény és a jogalkotási hagyományok, illetőleg az észszerűség uralja a jogszabályok javaslatainak az előterjesztését és annak megszavazását.

Nagyon ellenemre van, hogy a koncessziós jogviszonyok rendkívül fontos alapvető elemeit kormányrendeleti és miniszteri rendeleti szintre akarják levinni. Ez teljes mértékben kizárja a parlament ellenőrzési lehetőségét ezekből a viszonyokból. Tessenek végiggondolni, 35 éves viszonyokról beszélünk, ami több mint nyolc ciklus. 35 éves jogviszonyok megalapítására hogyan lehetne komoly állami feladatokat bízni, hogy nyolc cikluson át se legyen lehetősége a parlament ellenőrző szerepének az ilyenfajta jogviszonyok alapvető adottságai felett? Aki ezt megírta, annak biztosan az volt a feladata, hogy írd bele szépen ebbe a javaslatba, hogy minél inkább vigyük le a szabályozásokat kormányrendeleti és rendeleti szintre. Na de, abba nem gondolt bele, hogy egyszer az, aki majd ezt alkotja, meg aki kéri, majd lesz olyan helyzetben, hogy ő ellenzéki oldalon lesz? Nyolc ciklusról beszélek! Több mint nyolc ciklusról! Tehát én azért nagyon megfontolnám az önök helyében, hogy milyenfajta szabályozási rendszereket visznek le kormányrendeleti és rendeleti szintre, mert higgyék el, amely hibákat önök elkövettek, ha lesz egyszer egy másik típusú kormány, nagyon ki fogja használni azt, hogy az önök jogosítványait csökkentse. Ezt soha ne felejtsék el! Mindig mindenki a sorstól visszakapja azt, amit tett. Lehet, hogy nem adott helyzetben, hanem egy másikban, de mindig minden kiegyenlítődik.

Soha nem azzal van baj, hogy létrehozunk egy intézményt. Soha! Egy intézmény, bárhogy is hozzuk létre, lehet, hogy nem is olyan profi módon szervezzük meg, de tud működni nagyon jól is, mert azon múlik, hogy kik és hogyan működtetik. Nekem soha nem az intézményekkel van a problémám. A koncesszióval sincs problémám. Azzal sincs problémám, hogy egy miniszter vagy a kormányfő döntsön bizonyos kérdésekről, nekem azzal sincs problémám. Azzal van probléma, hogy ez a nemzet érdekét szolgálja vagy sem. Azt gondolom, hogy most ezzel a javaslattal, bár nagyon szépen elmondta államtitkár úr, akitől mindig meghalljuk rendkívül meggyőzően a javaslatok indokoltságát, de aggódom, hogy ő is tudja, nem teljesen úgy született ez a javaslat, ahogy itt elmondta, és ahogy a kormánypárti képviselők támogatják.

A 21. §, ugye, az Újpesti Torna Egyletnek vagyon, vagyonkezelési kérdés. Nem is kérdés számomra, az Újpesti Torna Egylet kezelje azt a vagyont, amely kapcsán hosszú évtizedek, évszázad óta csodálatosan eredményes sportolói tevékenység megvalósul. Nekem csak egy kérdésem van: ha az Újpesti Torna Egylet vagyonkezelő, akkor a vagyonkezelő alapítványoknak miért adtuk örök tulajdonba a vagyontárgyakat? Ezt azért majd egyszer elmagyarázza valaki? Tehát még az önök érdekkörében is vannak egyesek meg kettesek. Nagy valószínűséggel valamelyik politikustársuknak fontos volt az a kérdés, hogy az UTE kapja meg vagyonkezelésbe ezt a vagyont. Teljesen rendben van, nem tudom, ki volt az, körülbelül sejtem, de ebben az egyetlen dolgában támogatom. Azt mondja a javaslat, hogy meg is kapod vagyonkezelésbe, de amikor ugyane Ház falai között a vagyonkezelő alapítványok az egyetemek irányításának és infrastrukturális feltételeinek alapvető megváltozására szolgáló jogszabályoknál azt kérdeztem, hogy ott miért nem lehet vagyonkezelői jogba adni, akkor senki nem válaszolt erre. Csak tulajdonba; meg eladhatja; meg csak szólnia kell, hogy el fogja adni; meg elővásárlási jog, meg nem tudom.

Miért kellett odaadni az állami vagyont ezeknek a vagyonkezelő alapítványoknak, amelyeknek kuratóriumi tagjai a Fidesz és a KDNP vezető politikusai? Ez több, mint átlátszó. Úgyhogy én azt kérem önöktől, ha az UTE önöknek is fontos, nem csak nekem, akkor vagy tiszteljék meg azzal, hogy ő is tulajdonba kaphassa ezeket a vagyonelemeket, vagy ha lehet vagyonkezelői jog, akkor tessék szíves lenni visszahozni azokat a jogszabályjavaslatokat ide, ahol nem tulajdont kapnak a vagyonkezelő alapítványok, hanem vagyonkezelői jogot. A nevükben is benne van, miért kellett nekik az állami tulajdont, a nemzet vagyonát odaadni?

A 34. § nem tetszik. Egyébként meg kell mondjam, csodálom, hogy ezt képviselőtársaim nem emelték, de ez a legárulkodóbb, hogy ez a jogszabályjavaslat miről szól. Az egészségügyi rendszer beszerzését gyámság alá helyezik, odaadják ennek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak. Tehát már abban sem bíznak, hogy az egészségügy rendszerében az egészségügyi eszközöket és az ellátáshoz szükséges anyagokat azok szerezzék be, azoknak a beszerző szervezete szerezze be, akik értenek hozzá. Ez rendben van? Ez tényleg? Ez olyan szintű megalázása az egészségügyi rendszer beszerzésével foglalkozó szervezetnek és személyeknek, amin én rendkívüli módon csodálkozom. Azért ott az önök kinevezettjei vannak, önök nem bíznak a sajátjaikban? Vagy itt is majd az a cél, ahogy beszereztek 26 ezer lélegeztetőgépet, csak hozzá személyzetet nem sikerült, hogy akkor már az se kelljen feltétel legyen egy egészségügyi beszerzésnél, hogy hozzáértő szakemberek álljanak ott sorban, és határozzák meg, hogy az egészségügyi ellátórendszernek mire van szüksége?

Még mindig nem hallottunk magyarázatot arra, hogy miért kellett 26 ezer lélegeztetőgépet beszerezni, amikor nincs az üzemeltetésre alkalmas személy. És önök is tudják mindannyian, hogy amikor egy új eszközt beszereznek, ha nem kezdik el annak használatát bizonyos időn belül, akkor a szavatossági jogokat sem tudják érvényesíteni. Gondolják meg, több tízezer vagy mondjuk, tizen-egynéhányezer lélegeztetőgép még mindig becsomagolva van valahol, és ha a járvány alatt nem fogják kicsomagolni, akkor nem lesz rá szavatossági jog. Ezt azért végig tetszettek valamikor gondolni? Mert szerintem ez fontos lenne.

És aztán az 50. § a legnagyobb kedvencem: a Magyar Turisztikai Ügynökség mellett más, kormány által működtetett szervezet is közreműködhet a turizmusfejlesztésben. Hát, ez egy nagy meglepetés! Itt valami bizalmi válság van a háttérben.

(12.30)

Hát, eddig a Magyar Turisztikai Ügynökség volt az isten, aki az állam nevében a turizmusfejlesztésben teszi a dolgát. És most mi történik? Egyszer csak azt mondják, hogy más is. Valami bizalmi deficit van  soha nem fogjuk megtudni, természetesen ezt tudjuk. Csak egyet tessenek már megmondani: ezt miért kell idehozni egy törvényjavaslatban? Ugyanis a kormánynak joga van ahhoz, hogy bárkit, egy szervezetet kinevezzen arra, hogy valamelyik kormányzati tevékenységben (Az elnök csenget.) működjön közre. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varga-Damm Andrea. Most kétperces hozzászólás következik. Varju László képviselő úr!

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Nacsa Lőrinc képviselőtársam, illetve tegnap a miniszterelnök megjegyzése volt az, ami arra késztet, hogy ezt most gyorsan elmondjam. Hogyha a képviselő úr bemenne egy könyvesboltba, és egy olyan kiadványt keresne, hogy Magyarország jobban teljesít, akkor azt a választ kapná, hogy a földszinten van a humor- és vicclapszakosztály, majd ott megtalálják. Tehát az, amit ön elmondott, az nagyjából ebbe a kategóriába illik. Én csak egyetlen dologra hívom fel a figyelmét, hogy ha nagyon szeret visszaemlékezni arra, hogy mi történt 2008-10 környékén, akkor bizonyára arra is emlékszik, hogy egyébként akkor az államadósság volumene a 20 000 milliárd forintot haladta meg, míg az önök áldásos kormányzásának eredményeként momentán 32 ezer milliárdnál tartunk. Hogyha tehát erről beszélünk, akkor önöknek ezzel kell szembenézni és ezzel kell elszámolni.

Ezért értelmetlen és elfogadhatatlan az, hogy ilyen törvényt terjesztenek ide a parlament elé egy olyan időszakban, amikor járványveszély van, amikor gazdasági válság van, és ahelyett, hogy azzal foglalkoznának, hogy az álláskeresési támogatás folyósítását három hónapra (sic!) megemelik, ahelyett arra költik a pénzt, hogy újabb, egyébként korábban félbehagyott MotoGP-pálya helyett kezdenek el újat építeni teljesen értelmetlenül, 65 000 millió forintért. Figyelmen kívül hagyják azt, hogy a kis- és középvállalkozások számára nem képesek érdemi segítséget nyújtani sem tavasszal, sem pedig most, emiatt óriási a munkanélküliség növekedése, még akkor is, hogyha az önök statisztikai rendszere nem hajlandó vagy nem akarja kimutatni, hogy mennyi ember elvesztette a munkáját, és egyedül maradt családok sokasága, tízezrei vannak. Éppen ezért azt gondolom, hogy ez így elfogadhatatlan. (Az elnök csenget.) Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varju László képviselő úr. Két percre Nacsa Lőrinc képviselő urat illeti a szó.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Az önök tevékenységéről nem is kell keresni a leírást, mert ott van, Gyurcsány Ferenc elmondta az őszödi frakcióülésükön, hogy hogyan kormányoztak, hogy nem csináltak semmit két évig, és hogy hazudtak reggel, éjjel meg este, de ha mégis megírná valaki, az úgy hangzana, hogy Magyarország kiárusítása és a nemzeti érdekek elárulása, az volt az. Márpedig nekünk folyamatosan sikerült csökkentenünk a GDP-arányos államadósságot 2010 óta. Emlékszik, képviselő úr, 2002-ben 51-52 százalék volt, és önök 80 százalék fölé vitték fel a GDP-arányos államadósságot, miközben egyébként azt mondták, hogy azért jó a PPP-konstrukció, azért jó az IMF-hitel, azért jók ezek, a különböző külföldi kitettség és sérülékenység megerősítése, mert akkor több pénz jut a magyar embereknek. Elvettek bért, 13. havi bért, elvettek nyugdíjat, 13. havi nyugdíjat, befagyasztották a közszféra bruttó bértömegét, és folyamatosan adót emeltek, tehát nem volt igaz az, amit önök állítottak ezzel kapcsolatban, miközben eladósították az országot, még meg is sanyargatták az embereket. Ez a helyzet. Varga-Damm képviselő asszony sajnos kiment. Elmondanám neki, hogy a jóisten nevét nem használjuk turisztikai ügynökségek és egyéb más szervezetekkel összefüggésben, legalábbis mi nem, és hogyha a képviselő asszony azt gondolja, hogy ahogy a rendőröknek, a katonáknak, az egészségügyi dolgozóknak, a futároknak, a gyárakban az esti műszakok dolgozóinak dolgozniuk kell, de nekünk nem, akkor a képviselő asszony nagyon téved, az Országgyűlésnek ugyanúgy működnie kell, mint ahogy egyébként az ország működik. És ha ő megterhelőnek érzi az ötnapos munkahetet, képviselőtársaimmal egy-két vitánál nyilván el tudunk majd tekinteni a felszólalásától. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Két percre megadom a szót Bányai Gábor képviselő úrnak.

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót ismét, elnök úr. Varga-Damm Andrea képviselő asszony tényleg kiment, neki szeretném csak címezni, hogy arra, hogy becsomagolt lélegeztetőgépek várnak raktárakban, és elveszítik a szavatosságukat, én azt mondom, bár elveszítenék, mert akkor az azt jelenti, hogy nem kell a becsomagolt, ideszállított gépeket használni (Nacsa Lőrinc: Így van!), és ez csak jó, hála istennek, hogyha így fog történni (Dr. Fónagy János: Így van!), az azt jelenti, hogy sem az ő, sem az én édesanyám vagy a nagyszüleink nem lesznek rászorulva ezekre a gépekre. Ez szerintem csak egy jó hír volt, ezt tekintsük egy próféciának a képviselő asszony részéről!Azt is mondotta, hogy az állami vagyont szerinte nem jól működtetjük mi sem. Ezt már hallottuk annak idején, az előző szocialista és balliberális kormányok alatt, hogy az állam rossz tulajdonos. Kérem szépen, majd egy normál felszólalásban elmondom, hogy mennyire volt rossz tulajdonos ez a mostani magyar kormány az előzőekhez képest.

Azt viszont nem értettem, hogy miért zavarja a képviselő asszonyt a 30. §-nál, hogy a KEF-hez fognak átkerülni az ÁEEK-től a közbeszerzési eljárások, amelyek kapcsán az egészségügyi eszközök beszerzésére kell majd gondolnunk ebben az esetben, miért baj az, hogyha egy állami központi szerv, amelyik jobban tud mindent ilyen szempontból, de a szakembereket átveszi, és mindig az igényeknek megfelelően szerzi be nagyobb tételben, sokkal több tudással, háttér-információval, mint mondjuk, az ÁEEK tette ezt, és sokkal gyorsabban, nem tudom, ez miért probléma. De egyet le kell szögezni: a KEF nagyon sok mindent vásárol a magyar állam részére, az üzemanyagtól kezdve a lőszereken keresztül, felszereléseken keresztül mindenfajta állami beszerzésben ők az iránymutatók és ők a döntéshozók. Énszerintem nem probléma, hogyha az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól ez elkerül, ez nem sérelem, ez inkább egy továbblépése a korszerűbb és jobb állami vagyonvásárlásnak, illetve eszközbeszerzésnek. Köszönöm a szót.

ELNÖK: Köszönöm, Bányai Gábor képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány, a vitában elhangzott dologra szeretnék reagálni. Az első rögtön az, amit az előbb Nacsa Lőrinc képviselőtársam mondott, hogy ha terhes nekünk a munka, akkor maradjunk nyugodtan otthon, és akkor megkönnyebbülten veszik ezt tudomásul. Én úgy látom, hogy legalább 120 képviselőnek terhes ma itt a munka (Dr. Gyüre Csaba közbeszól.), mert úgy tűnik nekem, minthogyha bazira kevesen lennének itt a fideszes képviselők. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Én tehát úgy látom, hogy önöknek folyamatosan terhes a munka, mert mindig az van, hogy a vitában vagy nem vesznek részt az államtitkárok és a kormány tagjai, hanem csak a végén elmondják, mint a süketek párbeszéde, a véleményüket, az, hogy valós vita alakulna ki a kormány képviselőjével, szinte ritkaságszámba megy. A másik megjegyzésem ugyanehhez: tudja, lehet, hogy jobb lenne, ha önök is kevesebbet dolgoznának, mert kevesebb kárt okoznának itt a parlamentben. Látható módon ez a mostani törvénykezési roham egészen más célokat szolgál, mint amiről ön beszél, képviselő úr. Itt szó sincs arról, hogy önök hihetetlen lázba jöttek, hogy dolgozzanak, mindig minden ilyen kezdeményezés mögött van valamilyen olyan gazdasági érdek, amely az önök holdudvarához, az önök barátaihoz és azoknak a zsebéhez kötődik. Tehát amiről Molnár Gyula képviselőtársam vagy Varju képviselő úr beszélt a hozzászólásában, hogy nem mindig lehet látni, hogy egy adott módosítás mögött milyen valós érdekek húzódnak meg az adott pillanatban, amikor az bekerül ide, az Országgyűlés elé, ez nem egy újdonság, valóban nagyon sokszor élnek ezzel az eszközzel, aztán majd a hetek, hónapok világossá fogják tenni, hogy melyik módosítás milyen célt szolgált ebben a javaslatban.

A másik megjegyzésem az államadóssághoz kötődik. Ugye, ön lelkesen elmondta, hogy 2008-09-ben milyen államadóssági adatok szerepeltek a statisztikákban. Nem tudom, képviselő úr, az valószínűleg elkerülte a figyelmét, hogy 2008-09-ben volt egy világgazdasági válság, amelynek a keretében mindenhol emelkedett a költségvetési hiány, emelkedett az államadósság, mert így próbálták kezelni a kormányok azt az adott válsághelyzetet, és ilyen esetben ez természetesen majd minden országban előfordul.

Hozzátenném  nem tudom, észrevettee a mai adatokat , hogy emelkedett Magyarországon az államadósság, 73 százalék fölött van. Tehát az önök idejében is, amikor egy válsághelyzet van, akkor emelkedik az államadósság, mert kezelni kell valamilyen formában. Amikor válság van, akkor nő a költségvetési deficit például, most is nőtt Magyarországon. Tehát azt mindig elmondani, hogy egy válsághelyzetet össze akarnak hasonlítani egy pénzügyi konjunktúrában, gazdasági konjunktúrában lévő ország helyzetével, az olyan, minthogyha az almát a dinnyéhez hasonlítanánk, mind a kettő kerek, de mégsem ugyanaz a gyümölcs.

(12.40)

Tehát én értem, hogy ezt állandóan ide kell hozniuk, hogy mi volt 2008-09-10-ben. De kérem, egy válságszituációt hasonlítsanak egy válságszituációhoz, ne ahhoz, amikor önök adott esetben sokkal kedvezőbb körülmények között tudták az országot irányítani, ezen válság lezárulta után!

Még egy harmadik megjegyzésére is reagálnék, csak hogy legyen meg a jegyzőkönyvben. Ön azt mondja, hogy önök folyamatosan gyarapítják az állami vagyont. Csak a jegyzőkönyv végett mondanám, hogy nem, önök folyamatosan ellopják az állami vagyont, tehát így pontos a mondás. Önök sokszor állami tulajdonba vesznek, centralizálnak, majd utána kiárusítják a barátaiknak.

Tehát magyarul, ez pusztán csak egy kufárkodás ezekkel a vagyontárgyakkal, és alapvetően, hogyha éppen egy kastélyról van szó, akkor egészen biztos, hogy az előbb-utóbb valahol ki fog kötni  bármelyik kastélynak kinéző tárgy vagy ingatlan Magyarországon  valamelyik vállalkozásnál, vagy a Tiborcznál, vagy a Mészáros Lőrincnél, vagy mit tudom én, kicsodánál. Könnyen lehet, hogy már rég kinézték ezeket valamilyen turisztikai fejlesztés szempontjából a saját maguk részére, ami majd a következő hónapokban fog megvalósulni.

A másik, hogy Bányai képviselő úr beszélt arról, hogy milyen jó lesz, hogyha egy sokkal nagyobb szervezet fog beszerzést lebonyolítani, mert az sokkal gyorsabb lesz. Képviselő Úr! Ha gondolja, akkor ezt vegye önkritikának, én azt tapasztaltam meg a mi kormányzásunk idején, hogy minden olyan esetben, amikor valami nagyon nagy szervezet kezdett el nagyon hatékonyan közbeszerzést indítani, akkor az mindig lassabb lett és kevésbé hatékony. Ez sajnos ténykérdés, ez független a kormányok színezetétől. Ez mindig úgy van, hogy elméletileg önnek igaza lenne, hogy nagyobb mennyiségben, nagyobb tételben jobb alkupozícióból lehet tárgyalni. Ez sajnos sose fordult még elő szerintem a magyar történelemben.

Tehát énszerintem is hibás lépés az, hogy az ÁEEK-től elveszik ezt, mert nem fog nőni ezzel a hatékonyság. Ha valakik nem jól csinálták az ÁEEK-ben, akkor azokat ki kellett volna rúgni onnét, és akkor adott esetben lehet, hogy ez egy személyi probléma volt valójában, nem pedig egy szervezeti vagy rendszerszerű gond, hogyha az nem működött hatékonyan. Vagy ha mégis azt mondják, hogy ez így volt és nem működött hatékonyan, akkor most javasolnám, ha mégis ezt a döntést, ezt a törvénymódosítást be kellett hozni, és el kellett venni az ÁEEK-től ezeket a beszerzéseket, mert nem volt hatékony, akkor legyen ennek személyi konzekvenciája is. Hiszen ha valaki valamit nem hatékonyan üzemeltet, menedzsel, pedig ez lenne a feladata, akkor utána ennek kell hogy legyen valamilyen következménye is, és érdemes lenne akkor ezeket a vezetőket ott az ÁEEK-ben számonkérni. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, Mesterházy Attila képviselő úr. Kétperces hozzászólások következnek; elsőként Vigh László fideszes képviselő úr.

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Folyamatosan megy az összehasonlítás, hogy mit csináltak önök abban a nyolc esztendőben, és mit csináltunk mi ebben a tíz esztendőben. A vitánk nem ér véget, mert folyamatosan mondják, hogy önöknek milyen igazuk van, meg mi is mondjuk. Viszont mindig van nyolcmillió állampolgár, aki négyévente elmondja, hogy kinek volt igaza, és most már harmadszor mondták azt kétharmadnyian, hogy nekünk volt igazunk.Vannak itt régi képviselőtársaim, akikkel együtt voltunk itt azokban a ciklusokban is, amikor a szocialisták kormányoztak, és folyamatosan megkapjuk, hogy elloptuk a pénzt  Mesterházy Attilától is , és akkor érdeklődöm, hogy miért építünk annyi mindent. Ha most az önök ciklusaival összehasonlítjuk, hogy mi történt abban a nyolc évben, hogy mi az az óriási fejlődés, amit megvalósítottak, mit hoztak létre, mennyi út épült, a magyar falvakban most mit adunk és önök mit adtak a falvaknak, a „Modern városok”-ban most mit adunk, és önök mit adtak annak idején a városoknak, én azt gondolom, hogy óriási különbség van.

Tehát tudjuk ezt játszani folyamatosan, és mondani, hogy igen, mi többet csináltunk vagy mi mondjuk, hogy többet csináltunk, de az emberek azért négyévenként megítélik. Én azt gondolom, hogy az emberek nem buták, nagyon okosan látják, hogy 2010-től kistelepülések, nagyvárosok, térségek mit fejlődtek. Én azt gondolom, függetlenül a vírustól, ma Magyarország egyik aranykorszaka van, örömmel fogunk visszaemlékezni évtizedek múlva erre az évtizedre, hogy mit fejlődött ez az ország, mit fejlődtek településeink és megyéink.

Úgyhogy énnekem az a kérésem, hogy reálisan nézzék az önök nyolc évét és a mi tíz évünket. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vigh László képviselő úr. A következő kétperces Nacsa Lőrinc képviselő úr, KDNP.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mesterházy képviselő úrnak reagálnék. Akkor leszögezhetjük, hogy ha az előző gazdasági válság 2008-2009-ben volt, az ön szavait idézem, akkor arra biztos magyarázatot tud adni a képviselő úr, hiszen fél évig államtitkár, fél évig frakcióvezető-helyettes volt, hogy 2006-ban 9,2 százalékos volt a költségvetési hiány. Semmiféle válság nem volt! A világ második legrosszabb adata volt 2006-ban! Csak a háború sújtotta Libanon előzött meg bennünket költségvetési hiány tekintetében az egész világon, tisztelt képviselő úr. És miért történt mindez? Hát, Őszödön ön ezt meghallgathatta első kézből, mert meghamisították a költségvetési adatokat a választás előtt, még az Európai Bizottságot is bevonták, hogy ne kelljen nyilvánosságra hozni a tisztességes, valós költségvetési adatokat. 9,2 százalékos hiányt hoztak össze 2006-ban.

És egyébként 2002 és 2007 között  és még mindig nem a válság sújtotta évekről beszélek  önök mennyivel csökkentették az államadósságot? Segítek: 10 százalékkal növelték GDP-arányosan! Tehát amit ön is elismer, azokban az években semmiféle válságnak nyoma sem volt Magyarországon, akkor is 10 százalékkal növelték az államadósságot, miközben olyan költségvetési hiányokat hoztak össze, hogy azzal világrekordokat döntögettek. És most nem a válság sújtotta évekről beszélek, képviselő úr, erről is kellene szót ejtenie. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZP.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Na végre, akkor pontosította a képviselő úr, hogy miről beszél! Ezért nem mindegy, hogy milyen évhez mit hasonlítunk hozzá! Tehát hogyha nem a válsághoz hasonlítja, akkor azt gondolom, hogy reális az összehasonlítás. Én azt kértem önön számon, hogy pontosan idézzen, és azt hasonlítsa össze valamivel, amivel van értelme összehasonlítani.Tudja, mire ment el akkor az a pénz? Az emberekre! Képzelje el, az a pénz, ami államadósság-növelő volt, ami költségvetésihiány-növelő volt, az a magyar emberekre ment el, béremelésre ment el, fejlesztésekre ment el, persze nem stadionfejlesztésre, hanem kórházra, iskolára, bölcsődére, utakra és az emberek fizetésének a növelésére ment el akkor ez a pénz.

Lehet erre azt mondani, hogy ez egy túlzó politika volt, lehet azt mondani a Medgyessy-kormányra, hogy túllépte a mozgásterét, a költségvetési mozgásterét, sokan kritizálták is akkor (Nacsa Lőrinc: 2006!), egyébként a mi oldalunkról is (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) az akkori kormányzatot, sőt azóta is van, aki úgy ítéli meg, hogy akkor ez egy tévedés volt. Én mégis azt mondom, hogy akkor bizony egy olyan fejlődési pályát kezdett az ország, amiből valóban az átlagemberek is kaptak valamit, és hasznosult valami a 2002-től kezdődő időszakban.

A másik: Vigh képviselő úr, én is azt gondolom, hogy ez már csak így fog maradni, hogy amikor önök vannak kormányon, önök azt gondolják, hogy aranykor volt, mi ezt nem így gondoljuk; amikor mi voltunk kormányon, én azt sose gondoltam, hogy aranykor volt, de hogy sokkal tisztességesebben költötték el a forrásokat, az egészen biztos.

Egyben szerintem egyetértünk, hogy mindenki azt kéri a másiktól, hogy reálisan ítélje meg a helyzetet. Nekem úgy tűnik, hogy amikor önök 2002-ben, 2006-ban vagy 1994-ben veszítettek, akkor nem hivatkoztak annyit az emberek bölcsességére, mint amikor önök nyertek.

De azért a figyelmébe ajánlom azt, hogy egy egész könyv készült arról, hogy 2002 és ’10 között Magyarországnak milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítania. Tehát azt gondolom, hogy ha kell, akkor természetesen odaadom önnek ezt a könyvet (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), hogy forgassa, és abból látja, hogy nem csak akkor épül az ország, amikor önök vannak kormányon. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, Mesterházy képviselő úr. A következő kétperces Varju László képviselő úr, DK.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Hogy Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak elég didaktikus legyen, szeretném ott folytatni, ahol Mesterházy képviselőtársam abbahagyta. Igen, abban az időszakban, azokban az években az emberek voltak a fontosak. Igen, volt nyugdíjkorrekció, igen, volt rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőség. Igen, volt az orvosokra pénz. És mit csinálnak most önök? Megpróbálják lemásolni azt, hogy egyébként az orvosoknak…  mivel előtte tönkreteszik az egészségügyet, utána megpróbálják kapkodva, pánikszerűen elérni azt, hogy egyébként az orvosoknak adjanak megfelelő fizetést, miközben önöknek is tudni kell, hogy ennél sokkal bonyolultabb az egészségügyi rendszer átalakítása.Ha hozzáteszem azt, hogy egyébként az eltelt tíz év alatt…  hiszen a korábbi kormányzás alatt megkezdődött az európai uniós források felhasználása, önök voltak azok, akik egyébként ebből súlyos tízmilliárd eurókat költöttek el, aminek az lett a végeredménye, hogy pontosan ugyanott tart Magyarország, mert egyébként itt a haverjaikkal fölhasználták, és ma Magyarország négy régiója pontosan ugyanolyan szegény, Európa legszegényebb tíz régiója közé tartozik.

(12.50)

Az önök áldásos tevékenysége és egy nemzetközi konjunktúra keretében, amikor folyamatos gazdasági emelkedés volt egész Európában, miközben az Európai Uniótól minden évben megkapták a pénzt, a magyar gazdaság emelkedett, ennek az lett az eredménye, hogy Szabolcsban, Békésben, az Ormánságban ugyanolyan szegények az emberek, mert ahelyett, hogy ők kapták volna meg, önök lopták el, és az önök haverjai vitték el ezt a pénzt. Ez az igazi probléma!

ELNÖK: Köszönöm, Varju képviselő úr. Kettő percre Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselőt illeti a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kormánypárti képviselőtársaimmal biztos, hogy találunk közös pontokat a 2010 előtti időszak kritikáját illetően, de azért álljunk már meg egy pillanatra. Ha a kormánynak tényleg az a fő vonalvezetése, hogy mi volt 2010 előtt, hát, ez hashtag szánalom, képviselőtársaim. Ne haragudjanak, de egy világválság közepén, amikor emberéletekről szól minden egyes döntésük, 2010 elé visszamutogatni legalábbis felelőtlenség. Nagyon sok közös kritikánk van, még egyszer mondom  de mit csinálnak önök? Most éppen az Alaptörvényben megpróbálják úgy újradefiniálni a közpénzt, hogy annak a kategóriáit leszűkítik, így kevesebb rálátást és visszarendezési lehetőséget akarnak biztosítani mindenféle későbbi kormányzásnak. A vagyonkezelői alapítványokkal ugyanezt teszik, amikor sarkalatos törvények dimenziójába helyezik ezeket, sokkal nehezebb lesz hozzájuk nyúlni, ezenközben a látszólagos patrióta, harcias retorikájuk mellett kimegy az egyik vezetőjük Brüsszelbe, és elkezd lobbizni azért, hogy még több közpénzt adhassanak itthon nagyvállalatoknak. A több száz millió eurós értékhatárt megpróbálják felülírni, feljebb tolni, hogy a nagyvállalatoknak még inkább kedvezhessenek. Kipótolják az Audi teljes idei veszteségét, kipótolják a multi cégek veszteségeit, a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozói szektor pedig nem is álmodhat hasonló lehetőségekről. Ezenközben egész Európa a kieső bérek pótlásán dolgozik, egész Európában működnek ilyen rendszerek. Az önök világában miért nem?

No, erről beszéljenek! Ezek a valódi rögvalóság felé mutató kérdések. Nagyon fontos a szakirodalom szempontjából, hogy mi volt 2010 előtt. Az én rendszerkritikám az elmúlt harminc év gazdaságpolitikájának szól. Nagyon kevés olyan üdítő időszakot találok ebben, amire azt tudom mondani, hogy ez 100 vagy 110 százalékos volt. Most itt van egy adott történelmi helyzet, próbáljanak felnőni ehhez. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Előre bejelentett felszólalásra jelentkezett Szakács László képviselő úr, Magyar Szocialista Párt.

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Remek időpontban tudok becsatlakozni a vitába, mert nagyon sok minden elhangzott már előttem. Az látszik, hogy itt megy egy parázs vita, de mielőtt ezekre reagálnék, ezeknek az ügyeknek az újdonságáról és időszerűségéről ejtenék pár szót. A szerencsejáték-szervezésről szóló törvény az, ami megmenti a koronavírus áldozatait, ezt tudjuk, ez volt abba a salátába is belegyúrva. A koncessziót megint átalakítják, ami soha nem volt időszerűbb, mint most, most kell átalakítani a szerencsejáték-koncesszióról hozott bármilyen szabályokat azért, mert most van egy kis takaró fölötte. Nem üti át a közvélemény ingerküszöbét az, hogy a szerencsejátékot most éppen megint kinek a kegyeire fogják bízni azután, ami történt.

Teljesen egyetértek Mesterházy Attila képviselőtársammal abban, hogy amikor önök központosították a közbeszerzést, és központosították az egyébként nagyon fontos és az alapellátásba tartozó intézményrendszerek működését  vegyük alapul, mondjuk, az oktatásnál a szegény Klebelsberg Kunóról elnevezett országos intézmény működését , azt egy 19 hónapos bukdácsolás, szerencsétlenkedés, rengeteg magyarázkodás után végül is csak sikerült fölrobbantani, és attól várták a megoldást, hogy egy nagy intézmény helyett csináltak 19 kisebbet. Egyébként így sem működik megfelelően, és így is minden egyes buszbérlethez vagy egy taxicsekkhez még kell írni jó pár levelet a megyei központba. Most megint valami ilyesmitől várják majd a megoldást, meg a központi beszerzésektől.

(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ahol vidéki kórházak vannak, ahol vidéki egészségügyi ellátóintézmények vannak, számtalanszor meghallgattuk azt az igazgatóktól, az orvosoktól, hogy inkább megcsináltatják a helyi ismert emberrel a röntgengépet, az MRI-t, bármit, mert nem tudják kivárni azt, amíg a központból a központi beszerzés alapján oda fog érkezni valaki, aki megjavítja majd hatszor annyiért, mint amennyiért az a helyi ember, aki ezt eddig a szokásos módon megcsinálta, és most is meg fogja tudni csinálni.

Azt gondolom, jogos volt ez a kritika  persze mi is próbáltunk ilyeneket , amikor valamit megpróbáltunk nagyobba összegyűrni. Önök is így fognak vele járni, s ahogy már mondtam, már most is így jártak vele kétszer. Megpróbálnak mindent valami nagyba belegyömöszölni, hogy az majd központilag el fogja látni. Na, ezek azok, amik nem szoktak működni. Persze, azért mi teszünk arra egy kísérletet, hogy megpróbáljuk önöket egy csalódástól megmenteni. Jártak már így önök is, jártunk már így mi is, szerintem ettől érdemes elállni.

Aztán látjuk a postai szolgáltatásokat, azt, hogy újra lehet majd bankban feladni levelet. Hát, ebben semmi új nincs, ez a Spéder terve volt. Ahogy ő betette a lábát a Postába, ahogy engedték azt, hogy egy darab aranyrészvénnyel átvegye a Posta irányítását, ahogy bekerült úgy a felügyelőbizottságba, mint az igazgatótanácsba, az önök által bivalyerősnek tartott Orbán-kormány a legjobb dolog, amit elérhetett, egy patthelyzet volt, mert Spéder úgy megvezette önöket. Ez az ő terve volt. S nem úgy lenne, mint bárhol máshol a világon, hogy a postán is lehet pénzt föladni, nem, most ez úgy van, hogy a bankban is lehet levelet föladni. Hát, ez volt a Spéder terve, s önök most megcsinálják. Igaz, hogy Spéder azóta már kegyvesztett és elebrudalták attól a kártyaasztaltól, ahol önök ücsörögnek, de azért a tervét nem dobták ki, s valószínűleg majd Mészáros Lőrinc bankjaiban  aki megszerzi majd a takarékbankokat, és nyitnak majd újabb fiókokat  ellátják a Posta szolgáltatásait.

Mi ezzel a baj? Az, hogy a Posta az egyik legnagyobb magyar szolgáltató. A Posta az egyik legnagyobb állami munkaadó. 30 ezer ember munkájára kellene inkább odafigyelni, a Posta 30 ezer munkavállalójára kellene inkább odafigyelni. Tavasszal is botrányt botrány követett, hogy vagy lehet bért emelni, vagy nem lehet bért emelni. Önök arra a Brüsszelre hivatkoztak, amellyel állandóan harcban állnak. Miért nem a postások bére miatt vitatkoznak Brüsszelben? Miért nem a Postát fejlesztik? Miért, mondjuk, Mészáros Lőrinc Takarékbankját fogják fejleszteni, ahol a kegyvesztett Spéder Zoltán terveit meg lehet valósítani, és majd levelet is fel lehet adni a Takarékbankban?

Ha még egy dologra kitérhetek: szerintem a pandémia, a világjárvány, a világgazdasági válság kellős közepén semmi másra nincs szüksége Magyarországnak, mint egy jó MotoGP-pályára. Ezt mondom a technikai sportok szerelmeseként, olyan emberként, aki tényleg odavan ezért a sportért, de szerintem ez most nincs az első ötvenben, amire Magyarországnak szüksége van. Nem gondolom, hogy erre lenne a legfontosabb pénzt költeni. Azt látjuk, hogy mit tettek önök akkor, amikor tavasszal elkezdtek védekezni. Létrehoztak egy nagy védekezési alapot  azt a gondolatot tegyük félre, hogy valójában csak átneveztek költségvetési sorokat , tehát létrehoztak egy védekezési alapot vagy így, vagy úgy. Aztán mi lett belőle? Megvették Mészárostól a Mátrai Erőművet. Ott a vételár kapásból 25 milliárd forint, meg még kifizettek neki 5 milliárd forint tagi kölcsönt, ami együtt 30 milliárd forint. Mert ez se várhatott, a Mészáros se ért volna rá jövőre. Aztán ebből a pénzből, amit a magyar embereknek kellett volna adni fizetés gyanánt, adtak a Budapest-Belgrád vasútvonalra 82 milliárd forintot, és most még esetleg egy 60 milliárdos MotoGP-pálya, nos, ez az, ami még hiányzott a magyar embereknek.

Én meg azt gondolom, hogy nem ez hiányzik a magyar embereknek. A magyar embereknek az hiányzik, hogy vezessék át a Kurzarbeit szabályait, ne fejlesztgessék addig a munkahelyvédelmi programot, mert úgy járnak, mint a lengyel tervezők, hogy addig-addig fejlesztgették a Fiatot, amíg kis Polski lett belőle. Ott van a német példa, tessék lefordítani, a magyaroknak megcsinálni. Minden munkavállalónak, aki a koronavírus elleni védekezés miatti szabályok miatt nem tudja ellátni a munkáját, a bére 80 százalékát adják oda. Ez ennél nem bonyolultabb.

(13.00)

Igaz, akkor nem jut Mészáros Lőrincnek most idén; jut neki majd akkor jövőre. Igaz, hogy akkor a Budapest-Belgrád vasútvonalat majd jövőre kell megépíteni, és lehet, hogy a MotoGP-pályára sem jut majd idén pénz elegendő. Én azt gondolom, hogy ez egy helyesebb cél lenne, ha most az emberekre költenének, ha arra költenének, hogy megemelnék az álláskeresési támogatást 90 napról, mondjuk, kilenc hónapra, és annak ne lehessen kevesebb az összege 100 ezer forintnál havonta. Higgyék el, iszonyatos sokan estek már ki a rendszerből, 200 ezren vannak azok, akiknek már lejárt a három hónap, már nem jogosultak semmire.

Én azt gondolom, hogy ezek lennének azok a nem homályos célok, hanem világos célok, amelyek a magyar emberek érdekeit szolgálnák, és amivel a Magyar Köztársaság vagyonát lehetne annak érdekében hasznosítani, hogy a magyar embereknek majd biztonságot nyújtsanak. Most ilyen homályos célokat látunk magunk előtt, meg Spéder-terveket látunk magunk előtt, meg azt látjuk, hogy a Mészárosnak ebből azért, így vagy úgy, de jó lesz. Ezért mi azt gondoljuk, hogy inkább ezeket a célokat javasoljuk megvalósítani.

A magánvagyonok nőnek, önök kapkodnak, itt ebben a vitában is. Azt majd döntsék el képviselőtársaim, hogy Varga-Damm Andrea képviselőtársunk most akkor vagy istenkáromló, vagy próféta, mert ilyen szintig ment el ez a vita. (Nacsa Lőrinc: Ez a Fidesz-KDNP!) Így van, így van, ekkora különbségek is vannak. Eldöntik önök már azt is, hogy mi volt 2006-ban, de hát szerintem az embereket az sokkal jobban érdekli, hogy mi lesz 2021-ben.

Nem védekezésképpen mondom, ki lehet állni az akkori eredmények mellett, én ebben biztos vagyok. Igen, az emberekre költöttünk, igen, rengeteg infrastruktúrára költött az akkori kormány, tökéletesen igaz. És én azt gondolom, hogy akkor még ezt önök is igaznak gondolták, mert ha nem gondolták volna igaznak, akkor a fennmaradó IMF-kölcsön utolsó 500 millió forintjából nem MOL-részvényt vettek volna, amire egyébként semmi szüksége nem volt akkor a magyar államnak, és utána pedig eladták azt 280 milliárdért, mert MOL-részvényt vásároltak az utolsó forintjain még az IMF-kölcsönnek.

Mi úgy gondoljuk, hogy a vagyonelemeket nem akkor kezelik helyesen, hogyha azokat beteszik olyan alapítványokba, amelyeket fideszesek vezetnek. Mi úgy gondoljuk, hogy a Magyar Köztársaságnak, a magyar államnak a vagyona nem akkor nő vagy nem csak akkor nő, amikor azt Mészárosék építik. Nemcsak akkor nő, amikor… Éppen most hallgattuk meg a Paksért felelős tárca nélküli minisztert, ott is ki nem maradhat ám a WHB Bau, de még a Mészáros csemeték sem, hiszen már ők tervezik egyébként a fölvonulási épületeket és alakítják át az ipari parkot, szerényen, bár nem sértően, olyan 7 milliárd forintért. És képzeljék el, hogy csak ők azok, akik forintra, fillérre pontosan ugyanolyan ajánlatot tudnak adni, mint amilyent az ajánlatkérő kér, ők felelnek meg egyedül.

Ezért mondjuk mi azt, hogy önök nem az emberekre költik ezt a pénzt; a haverokra, a barátokra költik ezeket a pénzeket, megvalósítják azokat, amiket a bukott kegyenceik korábban kitaláltak, mint a Spéder. Még egyszer kiemelném ezeknek a sportoknak a szerelmeseként: hát tényleg, semmi másra nincs Magyarországnak szüksége most ebben a helyzetben, mint egy jó MotoGP-pályára olyan 60 milliárdért. Gondolják ezeket újra! Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK : Köszönjük, és egyben köszöntöm képviselőtársaimat. Most megadom a szót kettőperces hozzászólásra Vigh Lászlónak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon!

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Z. Kárpát Dániel hozzászólására, hogy összehasonlítjuk a ciklusokat: nem tudunk mit tenni, összehasonlítjuk. Ha a gyermekeinket óvodába akarjuk vinni vagy iskolába, iskolákat, óvodákat összehasonlítunk, miniszterelnököket, hogy ki hogy tette a dolgát, és egyébként összehasonlítanak bennünket, pártokat, hogy ki mit tesz az ország érdekében. Tehát azt nem tudjuk elkerülni.De egyben igazat adok: most a legfontosabb, hogy az emberek egészségét megőrizzük, ebben teljesen igazat adok. Azért hadd mondjam el önnek, hiszen ön mellett ül a párttársa, aki tegnap elkezdett kiabálni a miniszterelnök úrral, azzal a miniszterelnökkel, aki reggel 6-kor kezdi a munkát, és éjfélig mindennap, és nem sok ember van, aki azt kibírja, amit tesz azért, hogy ezt a vírust lassítsuk, megfékezzük és normálisan kezeljük; ennyit azért a hitelesség végett.

Képviselőtársamnak mondva azt, hogy sok mindent összpontosítunk: én is voltam polgármester 20 évig, és negyedik ciklusban vagyok itt bent. Én emlékszem arra a korszakra, amikor az oktatásban egy iskola költségvetése 100 millió forintba került, és az állam 40 milliót adott hozzá, tehát 40 százalékát. Képzelje el, éjfél körül fölhívtak a polgármesterek, tíz polgármester leült, hogy a 60 milliót összetolja, és nem tudták összeadni. Mikor már öt polgármester azt mondta, hogy rendben van, én beleteszem a pénzemet, az egyik polgármester azt mondta, hogy elnézést kérek, nem a képességgel van gond, hanem a lehetőséggel, nem tudok belemenni. És akkor jött, biztos emlékeznek erre a korszakra, az önhiki korszakára, ezt úgy hívtuk, hogy önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok. És tudja, mi volt az érdekes? Hogy vízre, villanyra, gázra, bérre nem volt elég az önkormányzatok pénze.

És mit csináltunk mi? Volt egy 1400 milliárdos hiány az önkormányzati rendszerben, és azt mondtuk, hogy ne a bankokat erősítsük, hanem kifizetjük egyben, minden önkormányzatnak minden adósságát. (Az elnök csenget.) Én azt gondolom, hogy amikor  elnézést  összehasonlításról beszélünk, azért a tények egy picit mellettünk szólnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót szintén kettőperces hozzászólásra Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőjének. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Mesterházy képviselő úrnak és Varju képviselő úrnak mondanám, hogy egyszer régen volt egy olyan teológiai vita, amely egy i betűről szólt. Önök most is csak egy i betűt hibáztak, az embereikre költöttek 2002-2010 között, nem az emberekre, hanem az embereikre költöttek. Csak ezt a kicsi i betűt hibázták el. Biztos Hagyó Miklós, Zuschlag János és egyéb nevek még valamit mondanak önöknek.Csodálkoztam, hogy Mesterházy képviselő úr a stadionokat hozza föl példának, miközben 2004-ben ön itt a parlamentben nagy hangon követelte, hogy építsen az akkori kormány stadiont, UEFA-minősítésű stadionokat. Ezt ön kérte itt anno a parlamentben.

És csak, hogy mennyire segítették önök akkor az embereket: az inflációs adatok a 2004-05-06-07. években  még mindig nem a válság sújtotta évekről beszélünk, Mesterházy képviselő úr  6,8-7,9 százalék, ilyen inflációs számokat találunk a béke, a nyugalom, a gazdasági fejlődés éveiben. Önök emelték 2-3 százalékkal a közszféra bérét, majd 6,8 százalékos meg 7,9 százalékos inflációt okoztak. Pontosan ugyanazt, amit adtak az embereknek, nemcsak azt inflálták el, hanem még azon felül is, egyhavi fizetésüket inflálták el az embereknek egy év alatt. Ilyen rossz adatokat produkáltak az önök rossz és elhibázott gazdaságpolitikájának köszönhetően, 6,8-7,9 százalékos infláció.

Lehet, hogy valamennyit költöttek az emberekre, csak sokszorosát inflálták el és vették el tőlük az infláción keresztül. Ezt is számítsa bele, tisztelt képviselő úr, mert szerintem nagyon egyszerű a matek, hogy mennyivel rosszabbul éltek akkor az emberek, és milyen folyamatos lejtmenet kezdődött, és még mindig nem a válságról beszélek, hanem azelőtt is. Ez mind az önök gazdaságpolitikájának volt köszönhető. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönjük. Folytatjuk a kettőperces hozzászólásokat. Mesterházy Attila, az MSZP részéről. Parancsoljon, képviselő úr!

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tiszteletreméltó az, ahogy Vigh László úr szól a saját kormányáról. Szerintem helyes, hogyha egy kormánypárti képviselő hisz a saját kormányának a tevékenységében. Ezt a jogot ne vitassa el tőlünk se. Tehát mi meg abban hiszünk, hogy amely politikát mi képviselünk, az egészen biztosan a mi hitünk szerint jobban segítené a magyar emberek, magyar családok helyzetét.Én értem, hogy az ön hőse Orbán Viktor; engedje meg, hogy a miénk ne legyen. És még azért van jó pár ember Magyarországon, például az ápolónők, orvosok, tűzoltók, rendőrök, bolti dolgozók, akik szintén reggel kezdik a munkájukat, és késő estig dolgoznak, csak sokkal kevesebb fizetésért meg kisebb vagyonfelhalmozási lehetőségért, mint a miniszterelnök vagy éppen a családja. Tehát azért, hogy ő korán kel, későn fekszik, még ne ünnepeljük meg itt a parlamentben. Ez az egyik észrevételem.

A másik, hogy Nacsa Lőrinc nagyon szellemesen i betűt hiányolt. Én meg egy jelzőt. Amikor önök családbarát kormányról beszélnek, akkor én egy jelzőt hozzátennék: sajátcsalád-barát kormány. Akkor kiegyezhetünk, hogy ez pedig az önök családpolitikájának a lényege, hogy hogyan lehet a saját családjaikat minél jobb helyzetbe hozni, minél több pénzt lenyúlni nekik, tisztelet a kivételnek.

Egyébként, ha meg a börtönválogatottat sorolta, akkor felhívnám a figyelmét, hogy azok az emberek, akikről ön beszélt, börtönbe kerültek, mert valamilyen jogszabályt megsértettek. Egy jelentős különbség van, hogy önök közül, akik ilyen jogszabályokat sértenek, nem kerülnek többségében börtönbe. Bár ilyen börtönválogatottjuk már önöknek is van, hiszen Mengyi Roland tölti jól megérdemelt büntetését, Simonka képviselő úr itt ül önök között a padsorokban, és van másik olyan képviselőjük Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, aki csak azért nem került börtönbe, mert önök nem adták ki egyébként a mentelmi jogát, és így megúszta a büntetését, miközben az összes többi társa, aki belekeveredett egy bűncselekménybe, egyébként jól megérdemelt börtönbüntetését tölti. Úgyhogy óvatosabban ezekkel a megjegyzésekkel. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

(13.10)

ELNÖK: Köszönjük. Jelzem Szakács képviselő úrnak és Vigh László képviselő úrnak, hogy ebben a körben nem tudok nekik már kétperces felszólalásra szót adni, ezért most kettő percre Varju László, a DK képviselője következik. Parancsoljon!

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretném önöket emlékeztetni  elsősorban Vigh László képviselő urat  arra, hogy abban a hőskorban, amiről ön áradozik, abban az időszakban az önkormányzatokra vonatkozóan volt egy kétharmados törvény. Ez a törvény nem akadályozta meg azt, hogy az önkormányzatok eladósodjanak. Ennek következményeként az önök miniszterelnöke a kétezres években, akkor, amikor ellenzékben voltak, Kaposváron arra biztatta minden önkormányzati vezetőjüket, hogy adósodjanak el, devizában vegyék fel, mert ha mi következünk  mármint önök , akkor majd visszafizetik. És abban az időszakban volt az, hogy egyébként 12 százalékos jutalékért csak a vizsgálatból következően 24 olyan település, illetve önkormányzat volt, ahol egyébként sokmilliárdos hitelt vettek fel. Ennek részese volt a mai állami számvevőszéki elnök, és még sorolhatnánk, miközben ennek a Háznak a falai között zajlott a vita, hogy egyébként igen, meg kell állítani az önkormányzatok eladósodását, és ezt önök nem támogatták, önök akadályozták meg, hogy az önkormányzatok eladósodjanak. Ha gondolja, nyugodtan vegye elő a jegyzőkönyveket, és emlékezzen vissza rá. Itt van, megyei közgyűlés elnöke volt a képviselő úr, polgármesterek, én magam is polgármester voltam, tehát ne felejtsék el ezt az időszakot.

A másik része, amire még ebben a maradék 10 másodpercben visszatérek, hogy önmagában, tudja, képviselő úr, amit emleget, akkor 260 forint volt az euró árfolyama, ma pedig 360, és ezt a mínusz 100 forintot, amit a magyar embereknek el kellett szenvedni, önök okozták egy tudatos árfolyamcsökkentő, -rontó politikával azért, hogy egyébként sok milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank kivihessen magánosítva. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük. Most normál felszólalások következnek. Megadom a szót Stummer Jánosnak, a Jobbik képviselőjének. Parancsoljon!

STUMMER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha önök elszórakoztatták egymást azzal, hogy ki lopott többet az elmúlt nyolc vagy tíz évben, akkor én engedelmükkel visszatérnék a törvényjavaslat vitájához, és arról beszélnék  megtisztelve a Házat és az államtitkár urat is , amiről az előttünk fekvő törvényjavaslat egyébként szól. A képviselőtársaim jól jelezték és jól mondták azt, hogy valóban Szabadkígyós fideszes polgármestere, Balogh József néhány nappal ezelőtt, ha minden igaz, akkor egy privát levélben fordult Békés megye négy fideszes országgyűlési képviselőjéhez annak érdekében, hogy a Fidesz, illetve a kormány gondolja újra azt, hogy mégis mit szeretne kezdeni a szabadkígyósi Wenckheim-kastéllyal.

Én nagyon szomorúan veszem azt tudomásul, hogy most, amikor ennek a vitának a tárgyalása van itt a Házban, a négy fideszes képviselő közül egyetlenegy sem foglal helyet ebben a teremben, sem Herczeg Tamás, sem Dankó Béla, sem Kovács József, sem Simonka György nincs itt. Mondjuk, utóbbi talán jobb is, mert meglehetősen furcsa lenne, ha most a rablóból lenne a pandúr, és neki kellene védeni a közös javakat. Egyébként Herczeg Tamás becsületére legyen mondva, hogy ő legalább néhány órával ezelőtt beadott egy módosító indítványt a saját kormányával szemben, hogy mégiscsak vonják vissza ezt az előterjesztést, és kezdjenek el egy egyeztetést a szabadkígyósi polgárokkal arról, hogy mi legyen a sorsa ennek a bizonyos kastélynak.

Nézzük akkor magát ezt az ügyet! Engedelmükkel én azzal kezdem, hogy a turai Schossberger-kastélynak a honlapjáról hozok ide egy idézetet. Ezt ma reggel másoltam ki az internetről, fel szeretném itt olvasni: „A csodálatos kastélykert mindenki számára látogatható, előzetes bejelentkezés alapján. A látogatói jegy 2500 forint, mely a helyszínen fizetendő, és magába foglal egy csésze kávét vagy teát, melyet a séta után szolgálunk fel.”

Az egyszerű földi halandó ezek alapján tehát így juthat be ebbe a gyönyörű turai kastélyba, amit egyébként közpénzből újítottunk fel, az adófizetők állták a cechet, és aztán valamilyen úton-módon mégiscsak a miniszterelnök családjának a tulajdonába, illetve érdekeltségébe került. És nem is a kastélyba mehetnek be a jóravaló turai polgárok, hanem a kertbe és maximum a pálmaházba, de tovább még véletlenül sem, ezt is előre bejelentkezve, 2500 forint megfizetését követően. Magába a kastélyba azok az emberek mehetnek be, a felső tízezer, akik hajlandók és képesek kifizetni a legolcsóbb superior szobáért azt a potom 110 ezer forintos egyéjszakai ottalvási díjat, amennyibe egyébként kerül a turai kastélyban egy este.

Egyébként ezt a turai kastélyt mintegy 4,5 milliárd forint közös pénzből még 2015-ben kezdték el felújítani, a kastélyt pedig tavaly nyitották meg, pontosabban: zárták be a helyiek orra előtt. Történt ugyanis, hogy 2020. július közepén, egy verőfényes nyári napon a turai kastély üzemeltetői megengedték a turai polgároknak, hogy a lakcímkártyájuk felmutatásának ellenében ezen az egy napon  ezen az egy napon!  ingyenesen bemehessenek a kastélyparkba, és ingyenesen megnézhessék azt, hogy ez a fantasztikus közös kincs, a turai kastély milyen állapotba került azután, miután egyébként valóban a teljes enyészettől megmentették. Önök ezt úgy interpretálták, úgy kommunikálták, hogy megmutatják, bemutatják a turai polgároknak ezt a kastélyt, miközben egyébként a valóságban az történt, hogy a turai polgárok ezen a 2020. júliusi verőfényes nyári napon elbúcsúzhattak ettől a kastélytól.

Nos, ettől a sorstól félnek most a szabadkígyósi polgárok is, azok a szabadkígyósi polgárok, akik az utóbbi napokban megmozdultak annak érdekében, hogy a kormány vonja vissza ezt az előterjesztést, és kezdjen el velük beszélni arról, hogy mégis mi legyen a sorsa ennek a kastélynak. Félnek és tartanak a szabadkígyósi polgárok attól, hogy ugyanúgy járnak majd, mint a turaiak, és nem is véletlenül, mert az első jelek már látszanak. Kettőméteres drótkerítéssel vették körbe ezt a kastélyparkot, a régi oldalsó bejáratokat lehegesztették, és amikor éppen úgy gondolják, akkor egyébként senkinek nem lehet bemenni abba a kastélyparkba, amit egyébként én magam is és sok más szabadkígyósi és környékbeli polgár az utóbbi években, évtizedekben ingyenesen és korlátozások nélkül látogathattunk.

Ami most történik a szabadkígyósi kastély ügyében, az meglehetősen gyanús, mi több, akár úgy is fogalmazhatnék, messziről bűzlik. Nézzük csak a történetet, hogyan zajlottak az elmúlt néhány hétben, néhány hónapban az események!

Október 11-én, amikor mindenki, az egész ország, vagy legalábbis az ország legnagyobb része Borsod megyére, Szerencsre, Tiszaújvárosra figyelt, az ország másik végében egy fekete dzsip állt meg Szabadkígyóson ebben a kastélyparkban, a fekete dzsipből pedig ezen a vasárnapi napon két úriember pattant ki: az egyik Orbán Viktor miniszterelnök, a másik pedig valószínűleg Lázár János volt. Orbán Viktor és Lázár János valószínűleg ezen az október 11-ei vasárnapi napon, amit teljes titokban tartottak, eldöntötték azt, hogy ennek a kastélynak, kastélyparknak mi legyen a sorsa a következő években és évtizedekben. Valószínűleg úgy döntöttek, hogy amikor a helyzet úgy hozza, amikor arra lehetőségük lesz, a legjobb pillanat lesz, akkor be fogják hozni a magyar Országgyűlésbe ezt a törvényt, úgy ukmukfukk, fű alatt, ahogy egyébként szokták. Aztán múlt héten nagyjából ilyenkor 133 bátor képviselő egyetértésével és egyébként most kivételesen a helyzethez igazodva az ellenzéki képviselők egyetértésével is, de a felhatalmazási törvénnyel megadták maguknak azt a kommunikációs politikai lehetőséget, hogy ilyen óriási ütemben és ilyen óriási mennyiségben kerülhessenek a Ház elé törvényjavaslatok, többek között ez is.

(13.20)

De ha egy szemfüles újságíró nem szúrja ki ezek közül a javaslatok közül ebből a törvényből azt, hogy a szabadkígyósi kastéllyal önök azt tervezik, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kerüljön át a mezőhegyesi ménesbirtokhoz, akkor valószínűleg, több mint valószínű, hogy a szabadkígyósi lakosok, de még a szabadkígyósi fideszes polgármester is utólag értesül majd arról, hogy egyébként mi történt azzal a kastéllyal, és mi történt azzal a kastélyparkkal, ami helyett ő 20-22 évig dolgozott és küzdött, hogy ez a szabadkígyósi polgárok érdekében működhessen a továbbiakban; szóval, megjelent a HVG nevű újságban ez a cikk arról, hogy önök mit terveznek. A szabadkígyósi polgármester írt a fideszes országgyűlési képviselőknek, hogy kérem, tegyenek már valamit, hogy ha ezt a kastélyparkot Mezőhegyeshez csatolják, akkor ennyi erővel Koszovóhoz is köthetnék, körülbelül annyi köze van Mezőhegyeshez Szabadkígyósnak, mint Koszovóhoz. Ennek ellenére úgy látom, hogy továbbra sem mozdítja a Fidesz, illetve a fideszes kormány a füle botját sem ebben a kérdésben.

Mi úgy döntöttünk néhányan, hogy aláírásgyűjtésbe kezdünk annak érdekében, hogy a kormány változtasson az álláspontján, vonja vissza ezt az előterjesztést, és kezdjen el egyeztetést, konzultációt a szabadkígyósi polgárokkal, hallgassa meg végre az ott élők véleményét, hogy ők valójában mit szeretnének, mihez adják a nevüket, mihez adják a beleegyezésüket. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy az utóbbi két-három nap folyamán több száz szabadkígyósi polgár írta alá ezeket az aláírásgyűjtő íveket kézzel, személyesen, fizikai valójában, és az interneten is már több százan aláírták ezt, nemcsak szabadkígyósiak, hanem újkígyósiak, békéscsabaiak, csorvásiak, kondorosiak és még nagyon sokan Békés megyéből. Ez egy közös érték, amihez mindenki, aki ott él, Szabadkígyóson vagy a környéken, tíz körömmel ragaszkodik, és most önök az ő hátuk mögött próbálják meg valamilyen úton-módon, sundám-bundám kisajátítani, zabrálni, valahogyan a saját érdekeltségi körükbe mégiscsak valahogy becsatornázni.

300 becsületes szabadkígyósi polgár aláírása van most itt előttem. Egyként állt fel, egy emberként állt fel a falu annak érdekében, hogy változtasson a kormány ezen az állásponton. Tudom, államtitkár úr, hogy amikor ide bejött, ebbe a parlamentbe, és beküldték ide ennek a törvényjavaslatnak a vitájára, akkor, ha rá is nézett erre a térképre, ez a szabadkígyósi kastély mégiscsak maximum egy pont volt ezen a térképen, és hogy önnek ennél ez a szabadkígyósi kastély, annak a parkja nem jelent többet. De nekünk, akik ott nőttünk fel, ebben a parkban, ebben a kastélyban, akik ott gyerekeskedtünk, akik oda viszik ki most a saját gyermekeiket, a mi nagyszüleink, a dédszüleink, akik kiviszik oda mind a mai napig a gyerekeiket és az unokáikat megmutatni ezt a fantasztikus szépséget, ami egész Békés megye ékköve, nekünk ez nem csak egy pont a térképen.

Nekünk a szabadkígyósi kastély az otthonunk része. Nagyon erősen ragaszkodunk ehhez a kastélyhoz. Nekünk ott vannak a gyökereink, ennek a kastélyparknak a fái között. Mi ezeket a gyökereket szeretnénk megtartani, és tovább szeretnénk adni a gyerekeinknek, és azt akarjuk, hogy a mi gyerekeinknek ezek a gyökerek is közösek legyenek a sajátjainkkal. Arra kérem most önöket, Magyarország Kormányát, a szabadkígyósi polgárokkal egyetértésben, hogy vonják vissza ezt a törvényjavaslatot, és kezdjenek el velünk, helyiekkel beszélgetni, hogy mi legyen ennek a kastélyparknak a sorsa. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Bányai Gábor képviselő úrnak a Fidesztől. Parancsoljon!

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Akkor egy kis kastélyozással kezdek én is, bár másra készültem, mert Varju képviselő úr kihozta belőlem is az emlékező állampolgárt. Hadd mondjam el, hogy egy kastélyfelújításról beszél Stummer képviselő úr és a többi képviselőtársam is a szabadkígyósi kastéllyal kapcsolatban, aminek lezárták a kertjét, a kapuit, mert felújítás folyik! Jelen pillanatban jobb, ha nem mennek a gépek közelébe a szabadkígyósi polgárok. Egyébként egyetértek azzal, hogy kicsit messze van Mezőhegyes, hogy majd irányítson. Egy állami ménesbirtokról, egy állami cégről beszélünk, amely ezt a kastélyt szeretné működtetni. Egyébként módosítást be lehet adni, és lehet, hogy meg tudják győzni több képviselőtársunkat, hogy vegyük ki a törvényből, de ez a kastély nem kerül át Lázár János magánvagyonába, nem kerülhet az enyémbe, de egyikükébe sem. Ez a magyar állam vagyona marad. Fel lesz újítva nem kevés pénzből, gyönyörűen fel lesz újítva. Tudtommal a felújító társaság egy másik kastélyt is felújított már, a Wenckheim-kastélyt Békés megyében, tehát a munkájuk biztos szép lesz.Nekem volt módom L. Simon Lászlóval együtt, bár másik megyében, kastélyt felújítani. Higgyék el, csodálatos programok ezek! Többen is támadták  Burány Sándor is  ezeket a programokat. Ha nekem nem lett volna annak idején megyei közgyűlési elnökként egy volt szocialista képviselő, dr. Balogh László a segítőm, ha nem fogtunk volna össze  okos, nemzeti érzelmű baloldali emberről beszélek , aki mindenfajta egyéb szocialista akarat ellenére mellénk állt, nem tudtuk volna felújítani a hajósi volt érseki barokk kastélyt, Bács-Kiskun megye egyik legszebb épületét a kertjével, amely a legszebb barokk kert lett Magyarországon azóta is. Senki nem haragszik a hajósiak részéről, hogy be kell fizetni azt az ötszáz vagy ezer forintot, ha látogatni akarja, hisz fenn kell tartani. A kastély kertjébe tömegek járnak fényképezkedni. A kastély szép. Szép lesz a szabadkígyósi is, látogathatják.

Egy kérdés van, hogy a fenntartó a magyar állam egy másik szervezete, nem a múzeumi várakat és egyebeket fenntartó igazgatóság, hanem egy másik szervezet fogja fenntartani. Ettől nem tartok. Egyébként Lázár János ért a kastélyfelújításokhoz, ez neki szíve közepe. Egyet tudok, hogy neki, illetve bárki másnak önök közül is ugyanaz a célja, hogy megmentsék ezt a kastélyt, és nem lesz  még egyszer mondom  Lázár János magánvagyona. Egyébként a polgármester urat szerintem csak egy szó, egy telefon választja el attól, hogy meghallgassa bármelyik kormányzati képviselő, illetve államtitkár, miniszter ez ügyben. Szerintem a kastély mint kulturális kincs felújítását igenis támogatni kell.

A turai kastéllyal meg jönnek itt, hogy a Tiborcz család kastélya lett. Önök látták ezt a kastélyt előtte? Ők látták, össze akart dőlni, ablaka nem volt, a falak leomlottak. Jött egy vállalkozó, igaz, szerencsétlenségre a miniszterelnök veje, 50 százalékos támogatást nyertek erre, és felújították a kastélyt. Tényleg ez egy luxuskastély volt akkoriban is, amikor megépítette az egykori építtetője. Luxusszálló lett belőle. Hát most, kérem szépen, eddig rom volt, az nem volt jó; most egy csilivili luxusépületet hoztak létre a régi romjain, de most az sem jó. Itt akkor semmi sem jó. Azt is kiderítettük ebből a mai vitából, hogy kár költeni a pénzt kastélyokra, várakra. De akkor mit mutogatnának Szabadkígyóson, Turán, Hajóson, vagy éppen Újkígyóson vagy bármelyik másik magyarországi településen, ahol kastélyok vannak, ha nem újítjuk fel? Ezeket nem önök kezdték el, nem is támogatták ezeket annak idején.

Szóba jött itt, Mesterházy képviselő úr, én csodálkozom önön, ismerjük egymást, önnek védenie kell a mundér becsületét a családbarát kormányzással kapcsolatban, azért tudja ön is, hogy mennyi kárt okoztak a magyar családoknak. Azt mondani erre a mostani programra, hogy ez nem családbarát, hanem egyes családok barátja úgy, hogy százmilliárdokat tartunk a családot fenntartó, gyermeket nevelő magyar asszonyoknál és férfiaknál, ez nem lehet bűn. Önök ezeket eltörölték  ezek tényszerű kérdések , amikor, és ezt elmondta Nacsa Lőrinc, fellendülés volt az országban, míg a 2002-2003-as év nagyon magas GDP-adatokat hozott, és akkor kezdett el beszakadni a plafon.

Önök azt mondják, hogy önök büszkék arra, hogy 14 700 milliárd forint hitelt vettek fel a működésük alatt, és ezt elköltötték a magyar emberekre. Hát, én ezt nem láttam. Ők sem látták. Szerintem senki sem látta, mert ebből fejlesztés nem valósult meg, hisz 12 000 milliárdnyi uniós támogatást vettek fel 2004-2010 között. Tudnak sorolni fejlesztéseket olyan számban, mint most? Mi állítólag elloptunk mindent, azt mondják, hogy elloptuk az uniós támogatásokat. Ezt szajkózza állandóan Varju képviselő úr, tud mondani három embert, akire rá tudja fogni. Én magam is veszek fel uniós támogatást, mert gazdálkodok. Akkor én is ellopom a pénzeket? Hát, ne vicceljünk már! Ilyen általánosítást, hogy telekürtöljük az Európai Közösséget, hogy a fideszesek ellopják az EU-s pénzeket! Hát, miért mondanak ilyet? Ha fejlesztenek, ők is kapnak hozzá támogatást, a cégeik, a családjaik, a vállalkozásaik. Hát, miért csinálják ezt? Nem lejáratni kell az európai uniós támogatásokat azzal, hogy ilyeneket terjesztek a világon mindenhol, ha valaki kap uniós támogatást, lehet, hogy több milliárdot, lehet, hogy csak egy-két tízmillió, vagy egy-két millió forintot.

(13.30)

Csak erre ráfogni, hogy minden pénzt ellopnak, ez vicc, és ez szerintem inkább árulás. De arra büszkének lenni, hogy hitelből etették a nyugdíjasokat, adtak nekik pénzt, nyugdíjat, a fűtésüket ebből fizették, meg ebből vettek élelmiszert a magyarok, meg ebből segélyezték az országot, erre nem büszkének kell lenni, ez dilettáns kormányzás volt, dilettáns gazdaságpolitika; amelyik hitelből eteti a népet, azt meglátják, hogy mi lesz belőle. Számtalan embert ismerek, aki hitelből él, abból veszi a kenyerét. A végén nem tudja fizetni, ez lesz a vége mindig, és az egész országgal ezt eljátszották. Hát tudjuk, ’10-ben mi történt, meg előtte 2008-2009-ben, ezt önök intézték, úgy, hogy szegény magyarok felvettek 10 000 milliárd forint kamatos hitelt, meg annak a többszörösét, devizaalapon, amiről azt mondják, hogy mi engedélyeztük, az uniós tárgyalásnak egy alapkövetelménye volt, hogy lehessen más valutában hitelt felvenni, de önök törölték el a forinthitelezést, ne felejtsék el sohasem. De ez megint a múltba visszatekintés, és Z. Kárpát Dániel megintett bennünket, hogy milyen méltatlan ma már ilyenről beszélni. De szerintem a dilettáns kormányzást igenis be kell mutatni.

Varju képviselő úr, egyben igaza van, nem Kaposváron, hanem egy frakcióülésen mondta azt miniszterelnök úr, nem utasítás volt, ő azt kérte, hogy a megyei közgyűlések meg a megyei jogú városok, önkormányzatok vezetői ne engedjenek senkit se ellátatlanul lenni azért, mert önök elvontak 20 százaléknyi forrást 2006-ról 2007-re. Azt mondta, hogy vegyünk inkább föl hitelt, hogy fizessük ki a gyógyszereket, az ellátást, az orvosokat, mert kórházaink voltak, intézményeink voltak, 94 intézményünk volt. Azért vettünk fel részben hitelt, hogy ne jussunk arra a sorsra, amire ők akarták, hogy jussunk, hiszen Lamperth Mónika megmondta, hogy tudja, mi a dolga, 2006-ban, amikor elbukták a választást. Akkor ezen dolgoztak; megakadályoztuk, de nem adósodtunk el. Velünk az állam még jól is járt a jegyzőkönyvek alapján. De a lényegét tekintve ez egy szomorú történet, amit itt önök dicsőségként adnak be minden honfitársunk számára.

De akkor nézzük, hogy az állami vagyonnal kapcsolatban… Hiszen itt azt mondják, hogy mi elhordtuk a vagyont, ezt mondta Mesterházy képviselő úr is. Konkrétan, mit adtunk el az elmúlt tíz évben, olyan nagy értékű vagyont, mint amit önök sorban adtak el 2002-ben vagy éppen ’94-’98 és 2002-2010 között. Nézzük akkor sorban, hiszen a fejlesztéseket szembeállítják a segélyezéssel, meg a pénzszórással, a pénzelköltéssel. Ez egy rossz politika, ezt ön is tudja, képviselő úr, Varju képviselő úr, hogy a fejlesztést nem szabad szembeállítani sosem azzal, amikor az ember szociális ellátásra fordít pénzt, hiszen egyik a mai napra szól, a másik meg a jövőre szól. Hát, szembeállította, hogy milyen hibásak vagyunk, hogy fejlesztünk, ahelyett, hogy odaadnánk a pénzt, minden pénzt a magyar embereknek.

De nézzük, hogy hogyan tűnt el az önök munkája mögött a magyar állam vagyona, hiszen önök azt mondják, hogy mi lopjuk ki a vagyont. De önök mit tettek? Na, hogy mentették ki a vagyont? Önök előre megfontoltan eladták a ferihegyi repteret 2005-ben, az Antenna Hungáriával, potom 100 milliárd forintot kaszáltak rajta. De ha ennek az értékén vissza akarjuk vásárolni, most átlag 3 milliárd eurót ér a ferihegyi reptér, a Budapest Airport, a Liszt Ferenc Repülőtér.

Önök eladták 2004-ben a MOL-részvényeket. A fél évvel későbbi piaci, tőzsdei ára hatszorosa volt az eladáskori árának. Az a pénz hová lett? A 70 milliárd, amennyiért eladták, annak a hatszorosát érte az a részvény fél év múlva. Én nem kaptam belőle, nem is vettem. A Szurgut Nyeftegaz nagyon jól járt vele, de valaki biztos, aki ilyen olcsón adta el, ár alatt, hisz megmondta mindenki, és nem Varga Mihály volt a pénzügyminiszter, önök is emlékeznek rá, hogy ne adják el, mert sokkal többet fog érni fél év múlva. De el kellett adni, mert valakinek ez nagyon kellett, ami abból visszajött, vagy nem tudom, mi történt.

Eladták a nemzeti közműszolgáltatókat, az összeset, emlékeznek, igaz, ’94-98 volt. Igaz, hogy Suchman Tamás volt, de tejtestvérek voltak. Az összes magyar víz-, villany-, gázszolgáltatót gyakorlatilag padlóra küldték azzal, hogy eladták, és adtak még 8 százalékos nyereség-visszatérítési lehetőséget, hogy mind garantálták a nyereségüket. És önök ekkor jönnek azzal, hogy mi most el akarjuk hordani most a vagyont, az állami vagyont Fónagy Jánossal az élen, vagy a miniszterekkel az élen, és velem bezárólag, miközben önök széthordták. 250 milliárdot keresett az akkori Horn-kormány ’90-’96 tájékán ezen a privatizáción. Tudják, mennyi pénz az? Nagyon sok, és ha nekünk lenne ennyi pénzünk, sok lenne, de ennek az értéke ötöde árán se adták el, és elvették a vagyont gyakorlatilag az önkormányzatoktól, benne volt egy áramszolgáltató cégnek vagy egy gázszolgáltató cégnek a portfóliójában az ő részvénycsomagjuk is.

Eladták a Malévot 200 millió forintért, emlékeznek rá? Hú, de gáz! Hát, most elmennék, nem tudom, mondjuk a Zrínyi utcába, és vennék egy 3-4 szobás lakást, vagy kettőt, ennyit kéne fizetnem érte  egy Malévot adtak el, a teljes repülési, leszállási jogokkal. Az értéke ennek a több százszorosa lehetett, amit elvesztettünk rajta, és önök jönnek azzal, hogy mi a vagyont el akarjuk ezzel a törvénnyel lopni, el akarjuk hordani, Mészáros Lőrinccel az élen, meg velem, meg a többi fideszessel. Hát, miért csináljuk ezt? Emlékezzenek már önök is!

Akkor mi történt még? Annak idején önök eladták a MÁV-nak a legnyereségesebb cégét, ezt elmondta már Nacsa Lőrinc is, a MÁV Rail Cargót, 114 milliárd forintért. Ugyanannyiért adták el, mint a Postabankot az Erste Banknak, de előtte fel lett tőkésítve 200 milliárdból. Miről beszélünk? Nyereséges céget dobtak piacra, vissza se tudjuk vásárolni. Hülye lenne visszaadni az osztrák állam, hát miért adná vissza? Hát, ilyen hülyét…  bocsánat, ezt nem szabad jegyzőkönyvbe írni, ezt tessék kihúzni, kérem szépen. Ilyen ostobaságot még nem látott ország, hogy a legnyereségesebb cégét eladták.

Soroljam még? Az összes bank, amiket önök dobra vertek. És a koncessziós dolgokban jönnek önök nekünk itt felróni, hogy a koncesssziós törvényt módosítjuk, vagy esetleg a trafiktörvényt? Hát, kérem szépen, az M1-es, M5-ös, M6-os koncessziójára emlékeznek még? (L. Simon László: Az M6-os! Elég az!) Hát, elég durván sikerült! Az M6-osnál évente 200 milliárdba kerül nekünk az önök koncessziója. Az egészet 400-ba került volna megépíteni, önök eladták (L. Simon László közbeszól.) huszonvalahány évre, kétezer-harminc-valameddig, évi 200 milliárdot kell fizetnünk. Na most, abból mennyi útépítést lehetne csinálni Szabadkígyóson esetleg, mondjuk, nem tudom, Varju László most merre lakik, vagy bármelyikünk, Nyíregyháza környékén mennyi utat lehetne évente, de ezt odaadjuk az önök rossz döntése miatt, csak egy autópályaszakaszról van szó, és a többiről meg már ne is beszéljünk, és fizetjük utána évente a mindenfajta díjainkat.

És akkor egy dolgot be kell látnom, hogy ez egy rossz törvény, elfogadom. Ne szavazzák meg! Tudják, miért? Nincs benne egy pont, hogy a Gyurcsány-Dobrev-klán adja vissza az ellopott vagyont, az összeset, a Motimtól kezdve, meg a többi, amit elvittek, meg amit összeszedtek, ha az benne lesz, akkor szavazzák meg, kérem. Ezt módosítóként lehet, hogy be kéne adni, ez lenne jó törvény egyébként, tisztelt államtitkár úr, hogy adják vissza azok a szocialista báró politikusok, nem az önök szavazói, hanem az önök egykori politikustársai, meg a miniszterelnök-jelöltjük, vagy a felesége, amit elloptak potom pénzért. Ha 5 millió forintom lenne, kapnék anyósomtól 700 milliós hitelt a bankomtól. Szegény anyósom ezt a hibát elkövette, de nem kaptam ilyet szerencsére, és megveszek 5 millió forintért egy állami vagyont.

Ez a Gyurcsány-család, és önök büszkék erre. Ezt szabad, mi pedig itt helyesbítünk egy-két passzust, és egy kastélyon rugóznak, ami állami kastély marad. Egy kicsit megdöbbentett a vitának ez a része, és én a magam részéről zárnám is, mert lassan ez az idő is letelik, de azt kérem önöktől, inkább fogadják el és támogassák. Bár lesz kétpercezés, én csak annyit kérek, hogy mindenki nézzen mélyen magába; aki kormányzott, az mindenféleképpen, aki nem, az meg tudja, hogy ki mellé nem szabad beállnia. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Szakács Lászlónak, az MSZP képviselőjének. Parancsoljon!

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, hogy ez egy ilyen beszámoló lesz az elmúlt tíz-húsz évről mindenkinek, de nézzünk inkább egy picit a jövőbe.Bár annyit én is visszafelé is tekintenék, én emlékszem rá, amikor egyszer a Gazdasági bizottságban fel akartak állítani egy vizsgálóbizottságot egy gazdasági visszaélés tekintetében, csak nekem volt egy módosító javaslatom, hogy én azt szerettem volna, hogyha itt a Gazdasági bizottság munkájában még részt vett volna még több fideszes képviselő, hiszen itt egy gazdasági visszaélésről van szó. Csodálkoztak is, hogy én ezt a javaslatot teszem. Én azt kértem, hogy akkor még  hiszen itt szövetkezeti pénzekről, azoknak a működtetéséről volt szó  Simonka György vegyen részt ebben a munkában, vegyen részt benne Farkas Flórián is, esetleg Boldog István, és hogyha esetleg akkor ráérne, aki akkor éppen büntetőeljárás hatálya alatt volt, a Gazdasági bizottság alelnöke, Mengyi Roland, ő még akkor vegyen részt ebben a munkában.

Önök még arra sem figyeltek egyébként, hogy ezeket a dolgokat illik néha az asztal alatt csinálni, ha már egyszer csinálják. Nem, ezt az asztal fölött csinálták, és a Gazdasági bizottságnak az alelnöke volt az éppen gazdasági bűncselekményekért bíróság előtt álló Mengyi Roland. Annyit a mentségére el kell mondani, hogy legalább nem járt el a bizottsági ülésekre, de a pénzt, gondolom, felvette érte.

A kérdés a következő. Hallottunk most egy eléggé érzelemdús, és nagyon sok mindent felsoroló felszólalást Bányai Gábortól.

(13.40)

Azt szeretném megkérdezni akkor ezek kapcsán  hallottuk, hogy jött egy vállalkozó, és felújította a kastélyt , államtitkár úr, hogy bármelyik jöhete vagy csak Tiborcz, mert eddig csak Tiborcz tudott nyerni. Ahogyan Paks II.-nél is: a Mészáros fiókák hiába nem végeztek még ilyen teljesítményt, a Mészáros csemeték, akkor is ők nyernek, akkor is a West Hungária Bau nyer, ha akárhány versenytársa van. Tényleg bárki jöhetett volna felújítani ezt a kastélyt, és nyerni hozzá 50 százalékos támogatást, vagy csak Tiborcz jöhetett volna? (L. Simon László: Az az övé!)

Aze ma a sikeres, aze ma a jó vállalkozó, aki sikereken, bukásokon keresztül elsajátította a saját bármilyen szakmájának a csínját-bínját, és utána kockázatvállalással, sok tanulás után sikeres lesz, vagy éppen az, akire a kedves vezető ujja rámutat? Szerintünk az, akire Orbán Viktornak az ujja rámutat. Hát, más nem csinálhatta volna meg!

Kérdezem: a Postával más bank foge tudni kötni szerződést, mint a Mészáros Lőrinc-féle B3 Takarékbank meg esetleg még az MKB? Fog tudni más bank is kötni vele szerződést ez alapján a törvény alapján, vagy ezt már régen eldöntötték? Hát, persze, hogy nem fog tudni! Mi ezért mondjuk, hogy ez egy sajátcsalád-barát kormány. Én értem, hogy mi volt a múltban, tudnánk még mi is ilyeneket mondani. A legeladósodottabb városok, kérem szépen: a Szita Károly által vezetett Kaposvár, a Lázár János által vezetett Hódmezővásárhely és a Kósa Lajos által vezetett Debrecen. (Nacsa Lőrinc: Mert kivéreztettétek az önkormányzatokat!) Igen, hallom, amit Nacsa képviselőtársam mond, és hogy a jegyzőkönyvbe is helyesen kerüljön bele: azért, mert kivéreztettük az önkormányzatokat.

Azért majd akkor nézze egyszer meg, hogy Debrecenben a céges holdingok hogyan álltak 2008-ban, legfőképpen egyébként az Arad-Debrecen-tengelyben; hogy Hódmezővásárhelyen 2 milliárd forintos hitelt aszfaltoztak le! Aszfaltra költötték meg betonra költötték a hitelt! Pontosan az, amiről itt Vigh László képviselőtársam beszél, történt 2006 után. Nem az emberekre költötték, nem az ellátásra vették fel, nem működési hitel volt. Aszfaltra költötték, járdát újítottak belőle fel, és lehetne mondani nagyon sok ilyet.

Még egy dolog: tudja, tisztelt képviselőtársam, aminek ide bele kell kerülni, ezen önök kerestek is, nem keveset, sokat. Hát, egy brókercég vette fel az összes megyei önkormányzatnak a devizahitelét, az treasure-zett vele, váltogatta át! Egy brókercég volt az, amelyik felvette ezeknek a megyei jogú városoknak a hitelét, nem kicsi jutalékért, sokért. Hát, erről akkor miért nem szól a fáma?

Tehát én azt gondolom, hogy ez nem a vicc meg nem az árulás kategóriája, hanem a szelektív emlékezetnek a kategóriája. Akkor már vissza se megyek persze az Ezüsthajó Kft.-ig, Kaya Ibrahimig, Josip Totig. (L. Simon László: Ne már! Ne már!) Mindegyikkel úgy van az ember, tudják, hogy mindig elvesz egy illúziót az embertől, és egy tapasztalattal többet ad, főleg akkor, amikor ilyenekről beszélünk.

Azt gondolom, ha visszamegyünk a törvényjavaslathoz, kérdezzük meg magunktól, hogy ha elfogadjuk ezt a javaslatot, akkor jobb ország lesze ez az ország azért, mert lesz egy MotoGP-pálya, azért, mert önök végrehajtják a kegyvesztett Spédernek a tervét, és végül is a Postát csak belegyúrják már valamelyik bankba; csak most nem Spéderébe gyúrják bele, hanem Mészáros Lőrincnek a bankjába gyúrják bele a Magyar Postát. Tehát lehetne még ilyeneket mondani. Ettől valószínűleg nem lesz egyébként se jobb gazda Magyarország, ettől egyébként nem is lesz jobb hely Magyarország.

Ha a pandémiával foglalkoznának legalább ennyit, vagy arra fordítanák ezeket a pénzeket, amelyeket most olyan fejlesztésekre költenek  és nem keverem össze egyébként a szociális juttatásokat a fejlesztésekkel , amelyek ráérnének… 83 milliárd forint a Kisfaludy-programban a hotelek felújítására, amelyeket önök bezártak  ráért volna. Ráérne a MotoGP-pálya 60 milliárdja.

Nem ért volna rá? Nem ért volna rá 82 milliárd forintot jövőre kifizetni a Budapest-Belgrád vasútvonalra? Ebből most lehetne a családoknak segíteni, ők bajban vannak, a Budapest-Belgrád vasútvonal meg ott marad jövőre is. A MotoGP-pályán idén se volt verseny, meg valószínűleg jövőre se lesz, jövőre is ráért volna.

Másra lehetett volna fordítani ezeket a pénzeket, mi ezt mondjuk, nyilvánvalóan ez egy szemléletbéli különbség. Mi jobban szeretnénk segíteni a családoknak, önök meg MotoGP-pályát szeretnének építeni helyette, meg a Mészáros bankjának valahogyan azért csak átadni a Postát, az mégiscsak egy nagy cég, sokan dolgoznak ott, és mindig mindenki igénybe fogja venni.

Azt gondolom, ezek is hozzátartoznak ahhoz az igazsághoz, amit hallottunk, meg ahhoz az elmúlt húsz évhez, amit az előbb hallottunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces kört kezdünk, és előtte tisztelettel felhívom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ugyan történészdiplomám van, és nagyon szívesen hallgatom a történelmi visszatekintést, de koncentráljanak az előttünk fekvő törvényjavaslatra. Köszönöm. Varju László képviselő úrnak megadom a szót kettőperces felszólalásra. Parancsoljon!

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Mivel az állami vagyon keletkezésének van egy folyamata, ezért azt gondolom, hogy indokolt, pláne, ha a képviselőtársam szóba hozza, és ilyen módon visszaemlékezik rá, érdemes emlékezni akár arra, hogy a Malév mikor szűnt meg. De igazából nem ezt szeretném önnek felemlegetni, hanem azt, hogy 2004 óta, amikor az európai uniós csatlakozásunk bekövetkezett, van lehetőség arra, hogy az európai uniós forrásokat felzárkóztatáshoz lehessen felhasználni. Ön, képviselő úr, nem vitathatja el annak a 365 óvodának, bölcsődének a megújítását, ön még emlékszik a „Szemünk fénye” programra és még sorolhatnánk mindazt, ami a gyerekeinknek nyújtott jobb lehetőséget.Pontosan tudja, és ezért ne mondja azt vagy ne állítsa azt, legyen szíves, hogy abban az időszakban nem történt ilyen. Akkor történt, ugye, akár rengeteg csatornaépítés, hogy Magyarországnak a szennyvízkezelése tisztább legyen; autópályaépítés, hogy ezerkilométer-számra épültek az alsóbb rendű autópályák. (Sic!) (Szászfalvi László: Miről beszélsz?) Önök egyetlenegy kilométer autópályát nem tudtak átadni abból, amit önök csináltak. (Az elnök csenget.)

De hogy ez ne legyen vitatható  egyébként mivel mi vitatjuk (Szászfalvi László: Ennyit hazudik egyszerre!), hogy önök ezt hogyan csinálják és hogyan csináltatták , akkor egy dolgot szintén tegyen bele ebbe a törvénybe, képviselőtársam (Az elnök csenget.), mondjuk azt, hogy az európai ügyészséghez csatlakoznak, és akkor onnéttól kezdve megszűnik a vita, mert egyébként áttekinthetővé válnak az Európai Csalás Elleni Hivatal megjegyzései, amit önök művelnek és amit önök tesznek. Magyarország ma a leginkább elítéltebb ország e tekintetben, itt van a legtöbb csalás, amire egyébként a hazai intézményrendszer nem reagál  teljesen hibásan.

Éppen ezért javaslom képviselő úrnak, egészítsék ki ezzel a törvényt is, aztán se a kastélynak, se a felújításnak nem lesz problémája. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót kettő percre Stummer János képviselő úrnak, a Jobbiktól. Parancsoljon, képviselő úr!

STUMMER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, és nagyon szépen köszönöm a levezető elnök úrnak, hogy próbálja visszaterelni ezt a vitát a rendes medrébe, legalábbis arra, hogy mégis mi van ebben a törvényjavaslatban meg mi nincs, de úgy látszik, hogy önök valami kényszeres késztetést éreznek arra, hogy arról vitatkozzanak ezekben a percekben, hogy ki lopott többet az utóbbi években.Bányai képviselő úr érdemi észrevételeire szeretnék reagálni néhány mondatban. Képviselő Úr! Ez nem előítélet a szabadkígyósi polgárok részéről, hanem utóítélet. Itt valami félreértés van! A kétméteres kerítés nem az építési terület körül van, tehát nem ott van csak kerítés, ahol a munkagépek dolgoznak és teszik szebbé  és ebben egyetértünk mi ketten egymással: szebbé  ezt a kastélyt. A kétméteres kerítés a többhektáros kastélypark körül van, tehát már a kastélyparkba sem mehetnek be úgy és abban a formában a szabadkígyósi polgárok és senki más, mint ahogy tették azt az előző évtizedekben  egyrészről.

Másrészről: Lázár János valóban nagyon szereti a kastélyokat, ezt már láttuk, meg azt is látjuk, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. hogyan dolgozik a piacon, és hogyan próbál a turizmusból, a lovasturizmusból működni és gazdálkodni. Az meg, ne haragudjon, Bányai képviselő úr, de a turai kastély felújításánál pont arra járt Tiborcz, és akkor pont ő újította fel? Kattintgatott az interneten, és akkor hopp, belefutott egy közbeszerzésbe? Az rá volt kiírva, képviselő úr, és ugyanúgy a haverokra van kiírva ennek a szabadkígyósi kastélynak is a felújítása.

(13.50)

Harmadrészt pedig ebben a törvényjavaslatban ott van benne, hogy kulturális örökségvédelmi, oktatási és szakképzési célok elősegítése érdekében lesz majd a Mezőhegyesi Ménesbirtoké a szabadkígyósi kastély.

Hát legyen! Csak miért így kell átnyomni? Miért egyik napról a másikra, se szó, se beszéd? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Vonják vissza ezt a törvényjavaslatot, és egyeztessenek a szabadkígyósi polgárokkal! Nem kérünk sem többet, sem kevesebbet. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. (A kormánypárti padsorok felé:) Mielőtt megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, tisztelettel felhívom kormánypárti képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a röpgyűlésüket ne a plenáris ülésen hajtsák végre. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönjük szépen, elnök úr, és a figyelmeztetést is megfogadjuk. Azt hittem, hogy Varju képviselő úr majd arról beszél, hogy hova tűnt a 4-es metróból 166 milliárd az ő baloldali köreibe; arról hallgatott.És arról sem büszkélkedik Varju képviselő úr, hogy az M5-ös és az M6-os autópálya PPP-konstrukciója az elmúlt 30 év legbotrányosabb szerződése volt. Miközben földet kellett odahordani, hogy önök alagutat lophassanak; miközben egyébként a mai napig, a mai napig, ebben az évben, amikor önök bármire  járványügyi védekezésre, munkahelyvédő akciótervre, bármire  szeretnének költeni forrásokat, akkor emlékezzenek arra, hogy minden évben, még most is százmilliárd fölött van az az összeg, amit az önök káros PPP-konstrukciója miatt ki kell fizetni a magyar költségvetésben. Az idei költségvetésben ez több mint 150 milliárd forint, képviselő úr. 150 milliárd forinttal többől tudna gazdálkodni a magyar állam, és 150 milliárd forinttal többet tudna fordítani az emberekre, ha önök anno nem a haverjaikkal csináltak volna PPP-konstrukciót, és nem hordtak volna oda fölöslegesen földet, hogy még megdrágítsák az autópályát, és alagutat is tudjanak építeni. Képviselő úr, ezekről beszéljen, hogy miért kötöttek olyan, a magyar emberek számára káros konstrukciókat, miért kötöttek olyan szerződéseket, amivel a magyar emberek rosszul jártak; erről beszéljen!

És arról is egyébként nyugodtan beszélhet, Bányai képviselőtársam már utalt erre, hogy hány kastélyt újítottak föl 2002-2010 között. Mert a nemzeti kastélyprogram nem létezett akkor. Az utána kezdődött el, hogy az épített örökségünket megvédjük, megóvjuk és helyre tegyük, és újra a régi pompájukban ragyoghassanak legalább részben a magyarországi, egyébként elhagyatott és sokszor az enyészet áldozatává lett kastélyok és várak. Szerintünk ez a kultúránkhoz tartozik, és az örökségünk megóvása nekünk kötelességünk.

Erről beszéljen inkább, hogy önök hány kastélyt újítottak föl, és arról beszéljen, hogy hova került az a sok pénz, amit a 4-es metróból, meg az M5-ös, M6-os autópályákból kiloptak. Köszönöm szépen. (Szászfalvi László: Így van!  Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Mesterházy Attilának, normál felszólalásra az MSZP-ből. Parancsoljon!

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Értem az elnök úr intelmét, de mégiscsak a történelemnek köze van a mostani vagyongazdálkodáshoz, hiszen pont arról folyik a vita, hogy ez a vagyongazdálkodás mennyire észszerű, mennyire hatékony. Ebben, ahogy nézem, eltérő álláspontok vannak. Ebben Stummer képviselő úrnak is kérném a megértését, hogy értse meg, hogy a múltban bizony sok olyan dolog van, ami abból gyökerezik a mai problémák közül, és szerintem a múlt boncolgatása néha hasznos, néha kevésbé hasznos. Talán a szövetségesek irányába az ő részükről is kicsit nagyobb megértést várnánk. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban.)

A másik, hogy sok olyan észrevétel hangzott el, főleg Nacsa képviselő úr részéről, de Bányai képviselő úr részéről is, ami… Szóval, nincs baj a kritikával, Bányai képviselő úr, de szerintem akkor jó vagy akkor pontos a kritika, ha nem kettős mércét alkalmaz. Tehát elmondja, hogy mi általánosítunk, hozzáteszem, én nem általánosítottam. Nem azt mondtam, hogy az összes EU-s forrást lopják el, de ha jól emlékszem, Varju képviselőtársam sem erről beszélt. Mi egészen precízen, pontosan, legalábbis én megmondtam azt, hogy hol látok ebben problémát. De miután elmondta, hogy mi általánosítunk, ön rögtön elmondta általánosítva, hogy ez meg egy dilettáns kormányzás volt korábban, annak minden egyes elemével együtt; akkor szerintem ne sértődjön meg, ha mi meg azt mondjuk, hogy tolvajkormányzás az, ami most történik, némi általánosítással.

Azt gondolom, ön pontosan érti, hogy mi miről beszélünk. Többen pedzegették ezt a kérdést. Ma Magyarországon az állami vagyon és a különböző, állam által vásárolt vagyonelemek környékén a mi gondunk az, hogy ez nem piaci verseny alapján történik, ahogy Szakács képviselőtársam is mondta, meg többen  Stummer képviselőtársam is , nem arról van szó, hogy bárki egyenlő esélyekkel indul, hanem akinek jobb politikai kapcsolatai vannak, akinek valamilyen rokoni kapcsolata van fideszes vezető politikusokkal, azok előnnyel indulnak. Nincsen semmilyen verseny sem a pályázatoknál, sem bizonyos vagyonelemek megszerzésénél.

Ami történik ma Magyarországon, az a tulajdonviszonyok erőszakos átalakítása. Lehet azon vitatkozni, hogy jó volte a Suchman-féle privatizáció; hozzáteszem, az abból származó bevétel egy az egyben a magyar költségvetésbe került be. Ez szerintem bírná a kritikát egyébként, hogy ebben mi volt a helyes döntés akkor, de mivel nem erről a szól a vita, ebbe most nem mennék részletesebben bele; de az egészen biztos, hogy nem erőszakos módon, és piaci verseny alapján történt. Most, azt gondolom, teljesen világos, hogy politikai kapcsolatok alapján a magyar tulajdonviszonyokat, különböző gazdasági pozíciókat alakítják át.

A másik: azt mondta Bányai képviselőtársam, hogy a hitel az rossz, a hitelből etetik az embereket. Azért lepődtem meg ezen a véleményen, hiszen most vettek föl több milliárd euró hitelt. Korábban ugyan azt mondták, hogy nem szabad hitelt felvenni az Európai Uniótól, meg az IMF az rossz; úgy tűnik nekem, hogy a Kínai Kommunista Párt nem annyira rossz, mint az IMF, hiszen kínai hitelt fölvesznek, vagy úgy tűnik, hogy az orosz hitel sem rossz annyira, mint az európai uniós vagy az állami hitel, hiszen korábban orosz hitelt is vettek föl.

A másik, hogy Tiborcz esetében is pont azt látjuk, hogy nem akárki újíthat föl kastélyokat. De egyébként, Nacsa képviselőtársam, itt senki nem azt kritizálta, hogy kelle esetleg Magyarországon kastélyokat fölújítani.

A módszerét kritizáltuk, meg az idejét kritizáltuk, hogy vajon egy kastély felújítása most, ebben a pandémiás helyzetben talán a legjobb megoldáse, vagy esetleg másra lehetne elkölteni jelen pillanatban ezeket a forrásokat, ahogy Szakács képviselőtársam is említett más példát is: a Budapest-Belgrád vasútvonalat vagy egyéb ilyen kérdéseket.

És a másik jelentős különbség, ahogy itt Bányai képviselő úr is mondta, jött a Tiborcz, szerencsétlen pont erre a kastélyra gondolt, de kapott hozzá 50 százalék állami támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában. Tehát ez mégiscsak magánvagyonná válik valamilyen módon, és nem a saját pénzéből teszi ezt.

Még egyet hadd tegyek hozzá! Nacsa képviselőtársam említette az M6-ost. Ha most nagyon önkritikus akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy megtanulták a leckét, mert éppen tegnap olvastam, hogy meghosszabbítják ezt a szakaszt. Újabb viaduktokat fognak építeni, és ha jól számolták ki az újságírók a nyilvános adatokból, akkor 4,7 milliárd forint/kilométerbe fog kerülni ennek az autópályának minden egyes kilométere, amit meg akarnak hosszabbítani, és egyébként talán az egyik legkisebb forgalmú autópályáról beszélünk ma Magyarországon. Tehát azt gondolom, hogy óvatosabban itt a vagdalkozással ebben a tekintetben.

Mint ahogy az is lehetne akkor ebben, ahogy Bányai Gábor javasolt egy kiegészítési pontot. Mi lenne, ha a képviselő úr azt javasolná, hogy a Tiborcz és Mészáros által összeharácsolt vagyon visszaadása is kerüljön be akkor ebbe a törvénytervezetbe? Lehet, hogy akkor mi is szívesebben szavaznánk ezt meg. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük. Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az együttes általános vitát lezárom.Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, Fónagy államtitkár úr!

(Földi László elfoglalja jegyzői helyét.)

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevallom, az első másfél órában jegyzeteltem, és próbáltam érdemi válaszokat találni az önök felvetéseire, nem vitatva a magyar Országgyűlés plenáris ülésének feladatát, amely alkalmas és a legfontosabb helye a politikai, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai viták lefolytatásának, de úgy érzem, hogy az általam előterjesztett, egyébként valóban színes és számos elemet tartalmazó törvényjavaslattól az elmúlt órák során jelentős mértékben eltértünk.Ezért engedjék meg, hogy csak azokra a kérdésekre reflektáljak, amelyek részben az előterjesztéshez kapcsolódnak, részben elvi jelentőségűek vagy elvi jellegűek, illetve egy-két olyan dologra, ami megütötte a fülemet, és amit nem állok meg, hogy ne válaszoljak vagy ne említsem fel.

Elöljáróban azt a megjegyzést is engedjék meg nekem, hogy képviselőtársaimat annál lényegesen többre becsülöm, mint amit ma délelőtt itt mutattak.

(14.00)

(Dr. Varga László elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Nem vitatom az indulataikat, nem vitatom az érzelmeiket, nem vitatom a politikai elkötelezettségükből fakadó megnyilatkozási kényszereket, de kérem, higgyék el, hogy esetenként ezek túlmennek azon a határon, amelyek komoly mérlegelést vagy komoly válaszadást igényelnek.

Csak egyetlenegy megjegyzés, itt valaki fölemlítette, hogy ki mennyi autópályát épített. Személyesen érint, azért mondom: 2002-ben az M3-as Füzesabony-Polgár szakasza, benne a polgári Tisza-híddal készen volt. A fű nem nőtt ki még a töltés oldalában, s én kérdeztem a miniszterelnököt közlekedési miniszterként, hogy akkor a választások előtt adjuke át. Miniszterelnök azt mondta, hogy nem, majd ha kinő a fű, akkor szóljak, amikor készen van. Fű nem nőtt ki addig, majd a választások után három héttel Medgyessy Péter csillogó szemmel átadta azt a 63 kilométer autópályát, benne a polgári Tisza-híddal, amit bizony az első Orbán-kormány épített. Nem vitatom, önök is építettek autópályákat, ezért mondom, hogy meddő ez a vita, hogy ki mit csinált.

A másik, hogy mi mibe került. Kérem szépen, az M5-ös autópályát egyébként egy szocialista többségű vizsgálóbizottsággal vizsgáltuk még annak idején, aztán belevezették a homokba az egészet, tehát a vége nem lett már ilyen szép. De abban nem volt vita, hogy az akkori, egyébként koncesszióba adott építkezésnél a külföldi koncesszor egy 17,5 százalékos tőkearányos eredményt írt elő a szerződésben, ilyen a mesében nem volt a világon. 17,5 százalékos tőkearányos eredmény kábítószer-, fegyver- és leánykereskedelem esetén van, és nem infrastruktúra-fejlesztésnél. Tehát mondom, nem akarom itt a példákat sorolni, csak azért mondom, hogy más dolog.

Még az első körben volt, aki felemlítette, hogy az alapítvány valamilyen bűnös gyülekezet. Nem voltam rest, itt kikerestem, hogy az alapítványt, magát a szót is Széchenyi István jelölte meg, és az 1800-as évek közepétől az alapítvány egy általánosan bevett, majd a kiegyezés utáni jogalkotási hullámban az alapítványi forma a magyar társadalmi és gazdasági életben egy általánosan bevett formula volt. Tehát nem mi találtuk ki, nem bűnös célokra találtuk ki. Az alapítvány korábban is működött, most is működnek, és nagyon bízom benne, hogy a jövőben is működni fognak.

Talán én is beleesem ebbe a hibába, hogy az egész világból folyton csak a rosszat látom. A koncesszió sem egy bűnös dolog, ha arra használják, amire való, és ha a koncesszornak nemzeti érdekei vannak, ha a koncesszió belső tartalmába mind a tőkebevonás, mind a felelősségmegosztás, mind az egész megvalósulása benne van, akkor az egy előrevivő és egy jó dolog. Lehet jóra használni és lehet rosszra.

Már valamikor a délelőtti órákban itt az én szakmainak szánt előterjesztésem elment a mai helyzet értékelésére, hogy itt miért nem azzal foglalkozunk, hogy akkor ki adja be az oltást, miből és kinek, és miért ilyesmivel foglalkozunk, amit itt előterjesztettünk. Csak emlékeztetni szeretném baloldali képviselőtársaimat, hogy a közelmúltban önök is megszavaztak egy felhatalmazási törvényt, aminek az a lényege, hogy a járvánnyal a kormány foglalkozik és nem a parlament. Ez hosszabban van leírva, de ez a lényege, úgyhogy engedelmükkel mást is idehozunk.

Amiért pedig idehozzuk, amellett is, hogy a kormánynak van egy folyamatos munkavégzése, ami megengedem, néha talán még lassabb is a kelleténél, hiszen a világ tőlünk függetlenül alakul, és nem mindig azzal kell foglalkoznunk, amit előre tervezünk, hanem azzal, amit a világ folyása és a sors elénk hoz feladatként; de a kormány végzi a maga munkáját, és ennek során vannak olyan dolgok, amik megérnek, létrejöttek, esetenként egy tárcához vagy egy szervezethez tartoznak, és azokat döntés végett a parlament elé hozzuk. Ez a világnak és a jogalkotásnak az önök által is, gondolom, nem vitatott természetes rendje.

Hogy miért mondom én ezt el? Azért, mert az elmúlt hetekben, hónapokban volt egy önök által külföldön felélesztett vita, hogy a magyar Országgyűlés dolgozik, hogy a magyar parlamentarizmus létezik, hogy egyébként a magyar jogállamiság miként van. Köszönjük szépen, jól van, köszönjük szépen, működik. A kormány munkájának eredményeképpen egy működő parlament elé idehozunk eldöntendő kérdéseket, és nagyon reméljük, hogy ezeket a parlament megtárgyalja, és mindenki saját társadalmi meggyőződése szerint támogatja vagy ellenzi.

Ehhez kapcsolódóan szeretném mondani dr. Varga-Damm képviselő asszonynak, hogy ha van a javaslatainkkal kapcsolatban módosító javaslata, adja be, mindig kérjük a képviselőtársainkat, hogy módosító javaslataikkal javítsák a kormány előterjesztését. Ez esetben is erre szeretném őt biztatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Z. Kárpát Dániel képviselőtársam mondta, és ez már többször felmerült közöttünk, örömmel mondom, hogy ugyancsak éppen a napokban terjesztettük a parlament elé azt a korábbi években egyébként esetenként érthető módon felmerült vitát, hogy mi a nemzeti vagyonleltár, mi a vagyonleltár. Az állami vagyonleltár és a nemzeti vagyonleltár közötti különbségeket most már egyértelműen szabályoztuk, és bízom benne, hogy ezt önök is ismerik, és ezek részletei megvannak.

Molnár Gyula képviselőtársamnak, azt hiszem, hogy az előbbiekben válaszoltam. Nem rohanunk, végezzük a munkákat és csináljuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretnék abba az általános, egyébként  hogy mondjam?  érzelmektől sok esetben érthető módon túlfűtött polémiába belemenni. Kérem önöket, hogy az előterjesztést ismerjék meg, a bizottságokban vitassák meg, ha módosító javaslataik vannak, adják be, és ha egyetértenek vele  ami egyébként meglepne , akkor támogassák. Köszönöm a figyelmüket. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   29   29-88   89-114      Ülésnap adatai