Megemlékezés a Magyar Honvédelem Napján

Megemlékezés a Magyar Honvédelem Napján

Kövér László, az Országgyűlés elnökének megemlékezése a plenáris ülésen a Magyar Honvédelem Napjáról:

176 évvel ezelőtt e napon került sor a magyar szabadságharc egyik legfényesebb diadalára. 1849. május 21-én a magyar honvédsereg háromhetes ostromot követően visszafoglalta Buda várát a császári védőktől. A diadal nemcsak katonailag volt jelentős, hanem azért is, mert Magyarország ezzel a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadását követően szuverenitásának egyik legfőbb szimbólumát is visszaszerezte. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata, majd pedig a 2021. évi CXL. törvény 49. §-a alapján ezen a napon ünnepeljük a magyar honvédelem napját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Alaptörvényünk egyértelműen kinyilvánítja, hogy a haza védelme nemzeti ügy, minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. Hazánk védelme tehát mindannyiunk kötelessége, de katonáink ennél többre vállalkoznak, hiszen a katonai hivatás több a rendkívüli kötelezettségnél. Honvédeink békeidőszakban is hazánk és mindennapjaink biztonságának őrzői. Hivatásuk egyszerre szól a hazáért való tenni akarásról, a bajtársiasságról, az áldozatkészségről, a közösség szolgálatáról és az örökös készenlétről. Mindezt nemcsak háborús veszélyben, hanem békeidőben is vállalják mindannyiunkért, belföldön és nemzetközi missziókban egyaránt. 

„Nincs oly szegény ember e földön, kinek nem volna valamije, mivel a hazának áldozhat” - írta Eötvös József báró közel kétszáz évvel ezelőtt, a reformkor derekán. Honvédeink azonban nem pusztán valamit ajánlanak fel hazájuknak, esküjükhöz híven és egyben honvédő hőseink példáját követve a legértékesebb áldozatra, életük feláldozására is készek. 

Ma, amikor a szomszédunkban több mint három éve háború dúl, és a globális biztonsági környezetet is egyre újabb és újabb kihívások teszik kiszámíthatatlanabbá, mindennél egyértelműbben látszik, hogy a biztonság nem magától létezik. A biztonsághoz szükségünk van az áldozatkész, professzionálisan felkészült és világszínvonalú technikával rendelkező, jól felszerelt honvédeinkre. Megnyugvással tölt el bennünket, hogy ma egy fejlődő és létszámában fokozatosan növekvő Magyar Honvédség garantálja országunk biztonságát és területi szuverenitását. 

Tisztelt Országgyűlés! Miközben az idén 177 éves Magyar Honvédség és egyben a honvédelem napját ünnepeljük, ne feledkezzünk meg a múlt honvédő harcaiban elesett katonáinkról sem. Pár nap múlva, május utolsó vasárnapján lesz a magyar hősök emlékünnepe, melyet az Országgyűlés 2001. évi LXIII. törvénye iktatott az emléknapjaink sorába. 

A mai napon az Országgyűlés köszönetét fejezi ki minden magyar hivatásos, szerződéses és tartalékos katonának, a Magyar Honvédség teljes állományának. Egyúttal fejet hajtunk a magyar történelem minden katonahőse előtt, akik a legértékesebb áldozatot, az életüket adták hazájukért. Emléküket kegyelettel ápoljuk, és hálával emlékezzünk rájuk azért, hogy ma békében élhetünk egy szabad hazában. 


Ingyenes tárlatvezetések az Országgyűlési Múzeumban

Ingyenes tárlatvezetéseket indít az Országgyűlési Múzeum 2025. május 24-től. A 45 perces múzeumlátogatások az Országház Látogatóközpontjából indulnak minden szombaton, délelőtt 10 órától. Vendégeink A magyar törvényhozás ezer éve című, folyamatosan megújuló kiállításunkat tekinthetik meg. A részvétel regisztrációhoz kötött: jelentkezni a tárlatvezetést megelőző napon 10 óráig lehet a nemzetfotere@parlament.hu e-mail címen. Egy sétán legfeljebb 30 fő vehet részt a visszaigazoló e-mail felmutatásával.

A kiállítás Reformkort bemutató részlete

A kiállítás Reformkort bemutató részlete
Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum


Évfordulók – 130 éve helyezték el a kupolacsarnok zárókövét

1896. június 8-ra millenniumi díszülést terveztek összehívni az Országházban, és ehhez el kellett készülnie a középső traktusnak, vagyis a díszlépcsőházat és a kupolacsarnokot magában foglaló épületrésznek. 1895-re rendkívüli mértékben felgyorsult a munka, így készülhetett el a kupolacsarnok boltozata is, amelynek zárókövét május 16-án helyezték el.

Két hónappal korábban kötöttek szerződést Scholtz Róberttel a díszítőfestés elkészítésére, aki munkatársaival a kupola felületén és a környezetében lévő boltozatokon is dolgozott. A kupola záróköve alá helyezték el a csillárt, a boltozati bordák metszéspontjaiban pedig 16 történelmi címert, a kupolacsarnok ugyanennyi szobrának megfelelően. Minden szobortól jobbra található a hozzá tartozó címer a kupolán. A második világháborúban megsérült, részben beomlott kupolát helyreállították, és díszítőfestését, címereit is restaurálták, illetve ahol kellett, rekonstruálták.

Az Országház kupolacsarnokának boltozata, csillárja

​​​​​​​Az Országház kupolacsarnokának boltozata, csillárja
Fotó: Bencze-Kovács György / Országgyűlési Múzeum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

 


„A nemzetek szuverén államai által alulról felfelé építkező Európai Unióra van szükség” – lezárult a magyar EU-elnökség parlamenti együttműködése

Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségéhez kapcsolódó parlamenti eseményeinek sora az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciájával zárult 2025. május 11–12-én Budapesten. „A nemzetek szuverén államai által a szubszidiaritás jegyében alulról felfelé építkező Európai Unió és az Európai Egyesült Államok mint a magánhatalmak uralta birodalom egymást kizáró lehetőségek” – hangsúlyozta egyebek mellett a konferencia házigazdája, Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Fotó: Sajtóiroda

Az eseményen az EU-tagállamok nemzeti parlamenti kamaráinak elnökei, alelnökei és képviselői, valamint az Európai Parlament elnöke vettek részt, továbbá tanácskozási joggal a tagjelölt országok közül Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Törökország, Moldova, Ukrajna, Georgia parlamenti elnökei, illetve alelnökei, valamint különleges meghívottként Svájc, Norvégia és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése is képviseltette magát. A konferenciát Kövér László nyitotta meg, amelyet követően Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszédében kiemelte, hogy két kérdésre adott válasz dönti el a következő évtizedekre az uniós tagállamok sorsát, és jelöli ki a nemzeti parlamentek szerepét: a nemzeti szuverenitás védelme és az Ukrajna esetleges uniós csatlakozása nyomán keletkező problémák.

Fotó: Sajtóiroda

Az Európa jövőjével foglalkozó konferencián két tematikus napirendi pont keretében folytattak eszmecserét a parlamenti elnökök. A jövő Európai Uniója: általános kilátások, föderalizmus vagy nemzeti szuverenitás napirendi pont felvezető előadása során az Országgyűlés elnöke az európai jövő megítélése kapcsán felmerülő bizonytalanságokat részletezte. Ismertette a transzatlanti politikai együttműködés, az Unió intézményei és a tagállamok közötti, valamint a közjón és közérdeken alapuló állami közhatalom és a globális gazdasági magánhatalmak közötti egyensúly helyreállításának fontosságát. Kitért továbbá az állami közhatalmak eladósodása és az Európán kívüli hitelezők befolyásolása növekedésének veszélyeire is. 

Fotó: Sajtóiroda

A résztvevők ezt követően a Közelebb a választókhoz: regionalizmus Európában és Európa kulturális identitásának megőrzése témakörben folytatták tanácskozásukat. A témában az Országgyűlés elnöke nyitógondolatai során Európa keresztény és nemzeti identitásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az állam fontos feladata a polgárai nemzeti identitása védelmének garantálása, valamint aláhúzta, hogy a nemzeti identitáshoz való jogot az egyetemes emberi jogok legújabb generációjának a részévé kell tenni.

Kövér László záróbeszédében kiemelte: Magyarország egy erős Európai Unióban érdekelt, még akkor is, ha a célhoz vezető útról esetleg merőben eltérő véleménye van. A konferencia az Elnökségi következtetések elfogadásával zárult. 

Az EU Parlamenti Elnökeinek Konferenciájával kapcsolatos további információk, valamint az "Elnökségi következtetések" című záródukomentum itt olvashatók.

2025. május 15.


Megemlékezés Bibó Istvánról

Bibó Istvánra, egykori államminiszterre emlékezett halálának 46. évfordulója alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottságának és az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának rendezvénye. Ennek során a NEB Hivatalának történészei, Szakolczai Attila és Arató György tartottak rendhagyó történelemórát Bibó Istvánról és koráról a tudós-politikus nevét viselő kiskunhalasi gimnázium diákjainak.

Az előadás után a NEB Hivatalának főigazgató-helyettese, Horváth Zsolt helyezett el koszorút az Országházban a Bibó-emléktáblánál.

Végül Ötvös István, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja mondott beszédet a Széchenyi rakparti Bibó-szobornál. Az Országgyűlés elnökének koszorúját Szigeti Gábor, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatóhelyettese helyezte el az emlékműnél. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága nevében Ötvös István, a Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium nevében pedig Csorba Imre igazgató koszorúzott.

Ötvös István, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja megkoszorúzza Bibó István szobrát

Ötvös István, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja megkoszorúzza Bibó István szobrát
Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum

 

 


Emlékhelyek Napja a Kossuth téren

Négyféle tematikus sétán ismerhették meg az érdeklődők a budapesti Kossuth Lajos tér múltját és jelenét a Nemzeti Örökség Intézete által szervezett Emlékhelyek Napja 2025 programsorozat részeként.

A látogatók hallhattak a Nemzet Főterén álló szobrok történetéről és emlékezetpolitikai hátteréről. Megtekinthették továbbá a Szent Korona-kiállítást az Országgyűlési Múzeum Kőtárában, valamint felkereshették az Összetartozás Emlékhelyét is. A délutáni programra jelentkezők pedig a Kossuth tér politika-, építészet-, művészet-, társadalom- és közlekedéstörténetével ismerkedhettek meg.

A Kossuth tér szobrait bemutató séta résztvevői az Andrássy-szobornál

A Kossuth tér szobrait bemutató séta résztvevői az Andrássy-szobornál
Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum

 

 


Kövér László: békét, demokráciát és jólétet akarunk Európában!

Kövér László: békét, demokráciát és jólétet akarunk Európában!

Rámutatott: ehelyett napjainkban az Európai Unió a szemünk láttára a béke, a demokrácia és jólét ígéretéből a háború, diktatúra és elszegényedés valóságává kezd válni.

Fotó: Sajtóiroda

Az Európai Uniónak nem volt politikai ereje - sőt talán szándéka sem - arra, hogy diplomáciai eszközökkel megelőzze az orosz-ukrán háborút, és nem volt gazdasági ereje sem ahhoz, hogy szankciós politikájával megfékezze Oroszországot - állapította meg, kiemelve: a gazdaságstatisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az uniós szankciók több kárt okoztak az Európai Unió tagállamainak, mint Oroszországnak.

Az eddigi kudarcok ellenére a jelenlegi uniós politikai elit katonai értelemben is igyekszik belesodorni az Európai Uniót a háborúba - közölte.

Fotó: Sajtóiroda

Kitért arra, hogy a jelenlegi uniós politikai elit felrúgni készül az uniós belső demokrácia szabályát, az alapszerződések által szavatolt egyhangú tagállami döntéshozatal rendjét, ami megnyitja az utat egy, a politikai többségre hivatkozó, de valódi felhatalmazással nem rendelkező szűk csoport diktatúrája és a tagállami szuverenitások teljes felszámolása előtt.

Az Európai Unió a világban zajló átrendeződés minden dimenziójában vesztésre áll, amit az elmúlt időszak demokratikus választásaiból következtethetően az európai emberek egyre nagyobb hányada a saját bőrén érez - összegzett.

További részleteket az elnökségi honlapunkon!

MTI / Fotó: Sajtóiroda
 


Benyújtotta a 2026. évi költségvetési törvényjavaslatot a nemzetgazdasági miniszter

Kövér László, az Országgyűlés elnöke ismertette: a költségvetési javaslatot az Országgyűlés május 20-tól kezdődően tárgyalja, négy napig tart az általános vitája. A módosító javaslatokat május 22-ig lehet benyújtani. A parlament majd június 10-én kedden dönt az összegző módosító javaslatokról. A 2026-os költségvetés zárószavazása június 16-án lesz.

Fotó: Sajtóiroda

A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló T/11864 számú törvényjavaslatot itt találják.

2025. május 6. 

MTI

Fotó: Sajtóiroda


Latorcai János megkoszorúzta Szabad György mellszobrát

Latorcai János megkoszorúzta Szabad György mellszobrát

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlésre emlékezve megkoszorúzta Szabad György mellszobrát a Szabad György Irodaházban.


 


Évfordulók – 25 éve ünnepelték az első szabadon választott országgyűlés 10. évfordulóját

25 évvel ezelőtt, 2000. május 1-jén ünnepi megemlékezést tartottak az Operaházban az első szabadon választott országgyűlés megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából. A megemlékezésre meghívást kaptak az akkori és korábbi parlamenti képviselők, az Országgyűlés Hivatalának munkatársai, a kormány tagjai, közjogi méltóságok és a diplomáciai testület tagjai.

Szabad György, az első szabadon választott Országgyűlés elnöke az ezeréves történelmi jogfejlődés folytatásaként értékelte a tíz évvel azelőtti eseményeket. Kiemelte, hogy az 1990. május 2-án megalakult Országgyűlés lefektette és számos garanciával biztosította a meghatározó demokratikus értékeket. Felhívta az akkori és az elkövetkező parlamentek tagjait, hogy őrizzék meg ezeket az értékeket, és csak olyan módosításokat hajtsanak végre, amelyek új biztosítékokkal látják el az emelkedő nemzet jövőjét.

Az ünnepi beszédek elhangzása után Áder János, az Országgyűlés akkori elnöke felvágta a parlament képével és tíz gyertyával díszített születésnapi tortát.

Szabad György beszédet mond a megemlékezésen

Szabad György beszédet mond a megemlékezésen
Fotó: MTI / Rózsahegyi Tibor

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.


A Függetlenségi Nyilatkozat pályázat ünnepélyes eredményhirdetése az Országházban

Az Aranybulla napján, április 24-én hirdették ki a Függetlenségi Nyilatkozat pályázat eredményeit az Országház Varga Béláról elnevezett termében. Az Országgyűlés elnöke által 2024-ben kiírt pályázat célja az volt, hogy méltóképp emlékezzen meg a magyar alkotmánytörténet egyik nagy jelentőségű és a későbbi alkotmányfejlődésre is hatással bíró jogi dokumentuma kibocsátásának 175 éves évfordulójáról.

A díjakat az Országgyűlés elnöke nevében Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója, Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária, a bírálóbizottság tagja, valamint dr. Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár vezetője adta át.
 
Dr. Papp Renáta átveszi a győztesnek járó oklevelet

Dr. Papp Renáta átveszi a győztesnek járó oklevelet
Fotó: Országgyűlés Hivatala, Sajtóiroda

3. helyezést ért el Molnár Dániel a „Magyarország elszakadása Ausztriától nem lenne igazságos ügy…” – A Függetlenségi Nyilatkozatban foglalt detronizáció alkotmányossági kérdései című pályaművével.

A 2. helyezett Ari Roland lett „A népek szabadsága elnyomása érdekében” – Az 1849. évi Függetlenségi Nyilatkozat és az orosz intervenció külpolitikai és diplomáciai vonatkozásai című munkájával.

A győztesnek járó díjat dr. Papp Renáta érdemelte ki A Függetlenségi Nyilatkozat alkotmánytörténeti vonatkozásai című pályamunkájával.
 
A díjazottak, valamint Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária, a bírálóbizottság tagja az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatójával és az Országgyűlési Könyvtár vezetőjével

A díjazottak, valamint Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária, a bírálóbizottság tagja az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatójával és az Országgyűlési Könyvtár vezetőjével
Fotó: Országgyűlés Hivatala, Sajtóiroda

A bírálóbizottság tagjai:
Prof. Dr. Mezey Barna, elnök
Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária
Prof. Dr. Erdődy Gábor

Az eseményen kihirdetésre került, hogy a pályázatsorozat felveszi a Werbőczy István jogtörténeti és történettudományi pályázat elnevezést.
A 2025-ben kiírásra kerülő pályázat címe: Széchenyi István alkotmányos nézetei. Széchenyi István gróf legelső beszédét 1825-ben tartotta, méghozzá magyar nyelven. Ez a felsőtábla gyakorlatában teljességgel szokatlan volt és az államnyelv kialakításáért folytatott harc fontos állomását is jelentette.

Az idei pályázatra összesen 11 pályamű érkezett. A győztes pályaműveket és a jövő évi pályázati kiírást az Országgyűlés Hivatala hamarosan megjelenteti a honlapján.

 


Évfordulók – 175 éve hunyt el báró Wesselényi Miklós

Báró Wesselényi Miklós 1796. december 30-án erdélyi nemesi családba született Zsibón. Fiatalon hasonló hatások érték, mint barátját, gróf Széchenyi Istvánt, akivel közösen tett angliai és franciaországi tanulmányutakat. Tudatosult benne, hogy hazája mennyire elmaradott a nyugat-európai államokhoz képest, ezért energiáit a magyar politikai és társadalmi viszonyok korszerűsítésére fordította.

A reformországgyűléseken javaslatot tett egy magyar nyelvű színház megalapítására, emellett részt vett a Nemzeti Casino létrehozásában is. A nemesség tagjai közül elsőként szabadította fel jobbágyait. 1835-ben hűtlenségi pert indítottak ellene, melyben védői Kölcsey Ferenc és Deák Ferenc voltak. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején személyesen vett részt a mentésben, amivel Vörösmarty Mihálytól az „árvízi hajós” nevet érdemelte ki. Ezután hirdettek ítéletet perében: három év fogságra ítélték a budai várbörtönben. A politikai életbe az 1848-as forradalom után kapcsolódott be ismét: jelentős szerepe volt abban, hogy az erdélyi országgyűlés kimondta az uniót Magyarországgal. Az ekkor már teljesen vak Wesselényi morvaországi gyógykezeléséről hazaúton tüdőgyulladást kapott, és 1850. április 21-én meghalt.

Wesselényi Miklós 1835. január 29-én kiosztja a cenzúrázatlan Országgyűlési Naplót, Haranghy Jenő festménye, 1928

Wesselényi Miklós 1835. január 29-én kiosztja a cenzúrázatlan Országgyűlési Naplót, Haranghy Jenő festménye, 1928
Fotó: Országgyűlési Múzeum / Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.


Újabb virtuálisan bejárható helyszín az Országházban – a Ghyczy Ignácz Kiállítótér

Újabb helyszín járható be virtuálisan az Országházban: a Ghyczy Ignácz Kiállítótér, mely az Országgyűlési Könyvtár muzeális köteteinek ad otthont. A kiállítóteret 2020-ban rendezték be az olvasóterem közelében azzal a céllal, hogy egy megfelelő hőmérsékletű, látogatható teremben őrizzék a törvényileg védett, ritka és értékes köteteket. Az ideérkezők megismerkedhetnek az egykori képviselő, Ghyczy Ignácz könyvhagyatékának sokszínűségével, valamint a Magyar és Erdélyi Országgyűlés történeti dokumentumaival.

Folyamatosan bővülő virtuális sorozatunkat, „Az Országház nevezetes helyszínei”-t ezen a felületen tekinthetik meg.

Virtuális Országház – a Ghyczy Ignácz Kiállítótér

Virtuális Országház – a Ghyczy Ignácz Kiállítótér


Megemlékezés József Attila szobránál

Megemlékezést tartottak a Kossuth téri József Attila-szobornál a magyar költészet napja alkalmából. A Petőfi Irodalmi Múzeum nevében idén Erlitz János közművelődési és marketing főigazgató-helyettes, valamint a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársai helyeztek el koszorút az emlékműnél.

Erlitz János és a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársai megkoszorúzzák a szobrot

Erlitz János és a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársai megkoszorúzzák a szobrot
Fotó: Országgyűlés Hivatala

A magyar költészet napját 1964 óta minden évben április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Ezen a napon egyebek mellett irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmondással tisztelegnek a magyar líra előtt.

 

 


Megemlékezés az áprilisi törvények szentesítésének évfordulója alkalmából

Fotó: Sajtóiroda

Hende Csaba az Országgyűlés alenöke beszédében kiemelte: Kossuth Lajos nemcsak jelképe, hanem Deák Ferenccel együtt az egyik tényleges motorja, ezért iránytűje is volt azoknak az 1848-ban elfogadott államjogi törvényeknek, amelyek nem csupán a birodalmi keretek lazítását, de egyenesen Magyarországnak a birodalmon belüli részleges önállóságát valósították meg, mivel hazánkat ekkortól elsősorban az uralkodó személyének és az uralkodó által gyakorolt jogoknak a közössége kapcsolta a Habsburg Birodalomhoz. 

Fotó: Sajtóiroda

Az áprilisi törvényeknek, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeinek, áldozatainak talán ez – az örök érvényű szabadság és függetlenég igénye – adja a legfontosabb, évszázadokon, így korunkon is átívelő igazságtartalmát és érvényességét- tette hozzá.

Hende Csaba ünnepi beszédét követően koszorút helyeztek el a szoborcsoportnál az Országgyűlés, a Kossuth Szövetség valamint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség nevében.


Videó az Országházról és a 19. század parlamenti épületeiről

Országházunk a világ egyik legjelentősebb parlamentépülete. Milyen előképek lebegtek alkotói előtt? Miben hasonlít vagy különbözik London, Washington, Bécs parlamentjeitől? Milyen szobrokkal és képekkel díszítették az épületek külsejét és belsejét? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak kisfilmünkből, mely az Országházi Séták könyvsorozatban megjelent kötetet dolgozza fel.
 


Megemlékezés II. Rákóczi Ferenc emléknapján

Több mint háromszáz középiskolás diák részvételével tartottak megemlékezést II. Rákóczi Ferenc emléknapja alkalmából a fejedelem Kossuth téri lovas szobránál. A Rákóczi Szövetség rendezvényén Csáky Csongor, a szervezet elnöke köszöntötte a tanulókat. A középiskolás diákok ezután meghallgatták Mészáros Kálmán hadtörténész előadását, majd a Rákóczi Szövetség nevében Csáky Csongor, Szilágyi Zoltán és Petrovay László, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium nevében pedig két diák helyezett el koszorút a fejedelem szobránál. A megemlékezést követően a középiskolások országházi sétán is részt vettek.

II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született. A magyar Országgyűlés tíz éve, 2015-ben nyilvánította emléknappá a szabadságharcos erdélyi fejedelem születésnapját.

Megemlékezés II. Rákóczi Ferenc emléknapján

Megemlékezés II. Rákóczi Ferenc emléknapján
Fotó: Országgyűlés Hivatala

 

 


Hátrányos helyzetű diákok az Országházban

Az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve 2021 óta biztosít országházi programot hátrányos helyzetű magyarországi diákcsoportok számára. A 2500. diák március 25-én tett látogatást a törvényhozás otthonában.

A Baksról érkezett tanulókat és kísérőiket Szigeti Gábor, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatóhelyettese köszöntötte. Országházi programjuk során a diákok részt vettek a koronázások és a Szent Korona történetét bemutató múzeumpedagógiai foglalkozáson, majd megtekintették a díszlépcsőházat, a főrendiházi üléstermet és társalgót, valamint a kupolacsarnokot és a Szent Koronát.

A baksi Szent Miklós Katolikus Általános Iskola és Óvoda tanulói Szigeti Gábor közgyűjteményi és közművelődési igazgatóhelyettessel

A baksi Szent Miklós Katolikus Általános Iskola és Óvoda tanulói Szigeti Gábor közgyűjteményi és közművelődési igazgatóhelyettessel
Fotó: Országgyűlés Hivatala, Sajtóiroda

 

​​​​​​​

 


Megemlékezés az 1919-es kommunista diktatúra Országházban fogva tartott áldozatairól

A Tanácsköztársaság kikiáltásának 106. évfordulóján, 2025. március 21-én az Országgyűlés Hivatalának szervezésében emlékeztek meg a vörösterror Országházban fogva tartott és megkínzott áldozatairól. Az eseményen részt vettek a Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium tanulói is.

A diákok megtekintették az Ötödik alosztály – Vörösterror az Országházban című dramatizált dokumentumfilmet, mely az 1919-es kommunista diktatúráról szól. Ezt követően Baranyi-Müller Tamás, a Vörösterror az Országházban, 1919 című kötet szerzője tartott előadást. A program folytatásaként a gimnázium két diákja helyezett el koszorút a vörösterror alatt az Országházban fogva tartott, majd ott mártírhalált halt incseli Szőts András színművész, tartalékos hadnagy és mártírtársai emléktáblájánál. A rendezvény záróeseményeként a tanulók interaktív foglalkozáson ismerhették meg a Tanácsköztársaság mindennapjait.

A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium két diákja megkoszorúzza incseli Szőts András emléktábláját

A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium két diákja megkoszorúzza incseli Szőts András emléktábláját
Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum

 

 


Évfordulók – 75 éve halt meg Szász Károly

75 éve, 1950. március 21-én, 84 éves korában Budapesten hunyt el (legifjabb) Szász Károly, aki 1917. július 3. és 1918. november 16. között töltötte be a Képviselőház elnöki tisztségét.

1910 és 1918 között Tisza István híveként munkapárti országgyűlési képviselő volt az enyingi kerületben. A Képviselőház elnökeként az 1918. október 23-i ülésen a zavaros belpolitikai helyzet, valamint Fiume horvát megszállásának híre miatt indítványozta az ülés elnapolását, amely másnap meg is történt. Károlyi Mihály november másodikán vele tárgyalt az országgyűlés sürgős összehívásáról, ahol kimondták volna az ország függetlenségét, határoztak volna az általános és titkos választójog bevezetéséről, a polgári szabadságjogok kiterjesztéséről és a nemzetőrség felállításáról. Az eckartsaui nyilatkozat azonban jogi alapot teremtett arra, hogy a Képviselőház 1918. november 16-án kimondja önmaga feloszlatását, így Károlyi szándéka meghiúsult. Szász Károly ezután visszavonult a politikai szerepléstől, ám 1919 tavaszán a proletárdiktatúra őt is letartóztatta, és túszként fogva tartotta, méghozzá az Országház Vadásztermében.

Gazdag írói, szépirodalmi tevékenység jellemezte, saját színdarabjainak, versesköteteinek, emlékiratainak kiadása mellett éveken át folyóiratok, antológiák szerkesztőjeként is működött.

Szász Károly (1865–1950) portréja az Országház Pázmándy Dénes termében

Szász Károly (1865–1950) portréja az Országház Pázmándy Dénes termében
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.