Felszólalás adatai

Magyarországon a támogató szerep érvényesül, amelyben azt mondhatjuk el, hogy az állam és az egyház nem külön működik, hanem egymást segítik. Vannak missziós feladatok, szociális feladatok, amit ellát az egyház, és az állam úgy gondolja, hogy ebben egy támogató szerepet vállal.

ELNÖK: Ne haragudjon, képviselő asszony, csak meg fognak engem szólni az ellenzéki képviselők; önök is ezt tennék, ha most ellenzéki hozzászóló lenne. Legalább körülbelül melyik bizottsági ajánlási ponthoz tetszik hozzászólni? Részletes vitában vagyunk, tehát muszáj, hogy ezt jelezze. Még ha nem is ajánlási szám szerint, de legalább mondja meg, hogy milyen módosító javaslathoz szól hozzá.

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Valamennyi bizottsági ajánláshoz kívánok hozzászólni.

ELNÖK: Rendben. Ezzel együtt akkor az a kérésem, hogy a vita szabályainak megfelelően...

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): A T/5315. számú törvényjavaslathoz, bocsánatot kérek.

ELNÖK: Ravasz a képviselő asszony, mert én meg nem tudom ellenőrizni, úgyhogy mindjárt fogok kérni egy papirost, de ezzel együtt az a kérésem, hogy kifejezetten ne az általános vitát nyissuk újra, hanem a részletes vita szabályainak megfelelően tessék szólni.

Visszaadtam a szót.

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A bizottsági ajánlások a következők.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló T/5315. számú törvényjavaslat részletes vitájához kívántam és kívánok hozzászólni, és mint ahogy az előbb említettem, többször is felszólaltam már ezzel a törvénnyel kapcsolatban e ház falai között.

Nagyon fontos része a törvényjavaslatnak, hogy az állam támogató szerepet vállal az egyházak működésében, pontosan azért, mert az egyházak nagyon fontos feladatokat látnak el a szociális gondozás, oktatás és nevelés terén. Szeretném kiemelni az emberi jogi bizottság 31. pontban szereplő ajánlását is, hogy a köznevelési program keretében is a hit- és erkölcstanoktatás kötelezővé tételét most órarendi keretek közé sorolják, így ez a jövőben az oktatásban, nevelésben, az erkölcsi nevelésben nagyon fontos szerepet fog játszani a jövő nemzedékek oktatása területén.

Sem Európában, sem máshol nincs megszokott gyakorlat arra, hogy hogyan működnek közösen az egyházak - mindenhol máshol, Németországban, Angliában -, de Magyarországon mi, tehát az állam támogató szerepet vállal az egyházak működésében, pontosan azért, hogy ezeket a feladatokat el tudják látni. Eddig az Országgyűlés csak a kereteket adta meg az egyházak működésével kapcsolatosan, ezért talán világelsők vagyunk abban, hogy Magyarországon rengeteg egyház működik. A történelmi egyházakat a háború után sikerült nagyon meggyengíteni és szétrombolni, nem kaptak elegendő támogatást, majd a rendszerváltás után rengeteg új kisegyház jött létre, úgynevezett bizniszegyházak alakultak meg. Ez a törvény pontosan ennek a törvénynek kíván véget vetni, viszont nyitva hagyja az utat azoknak az egyházaknak is, amelyek a 3. számú mellékletben szerepelnek, tehát ha 2012. február 29-éig megteszik a kérelmüket a minisztériumban, akkor továbbra is működhetnek.

Úgy gondolom, hogy nem attól működhet jól egy egyház, hogy hány tagja van, tehát ez a százezer fős limit, határ sem fogja befolyásolni azt, hogy egy egyház megalakulhasson vagy egyházként működhessen, hanem pontosan a tevékenysége lesz a legfontosabb. Azok az egyházak, amelyek egyesületként működtek, és egyházként szeretnének működni a jövőben, kérhetik és kérvényezhetik majd, hogy egyházként működhessenek. Ezt az Országgyűlés fogja majd jóváhagyni teljes felelősségének tudatában, amelyhez majd a Magyar Tudományos Akadémia fog segítséget nyújtani.

(13.30)

Az 1. számú mellékletben a 14 egyház, történelmi egyház szerepel, és a további mellékletekben szereplő egyházak pedig - ahogy az előbb említettem - kérvényezhetik az egyházi jogállásukat. És természetesen ez az út nyitva áll a jövőben is ezek előtt az egyházak előtt is.

Úgyhogy úgy gondolom, ez a törvényjavaslat pontosan annak fog eleget tenni, hogy azok az egyházak működhessenek egyházként a jövőben is, amelyek igazán vallási tevékenységet folytatnak, nem pedig egyfajta biznisz céljából alakultak meg. De az út nyitva áll a jövőben is mindenfajta ilyen egyesület és szervezet előtt, hogy egyházként működhessenek, ha ezt a Tudományos Akadémia és az Országgyűlés jóváhagyja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)