Felszólalás adatai

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Augusztus 20-át, a magyar államiság millenniumát ünnepeltük az elmúlt napokban és az egész évben. Orbán Viktor miniszterelnök úr beszédében többek között a következőket mondta: "Tudja és érezze Magyarország minden polgára: csak együtt álmodhatunk nagyot, mert senkit sem nélkülözhetünk, mert mindenkire szükség van, és mert senki sincs, akinek álmáról lemondhatnánk."

A kérdés az, hogy ezeket a szépen hangzó szavakat hiszi is a jelenlegi miniszterelnök, vagy csak mondja. Az elmúlt két évben azt kellett megtanulnunk, hogy a jelenlegi kormány nem egyformán viszonyul a haza polgáraihoz. Másképpen a fiatalokhoz és az idősekhez, másképpen a jól keresőkhöz és a munkanélküliségtől sújtottakhoz, másképpen a jobboldali pártok szavazóihoz és az ellenzék szavazóihoz, és másképpen a különböző hitű, meggyőződésű magyar állampolgárokhoz. Ma erről az utóbbi megkülönböztetésről kell szólnom.

Az augusztus 20-ai ünnepségen a Fidesz-kormány olyan szimbolikus gesztust tett, amire az elmúlt fél évszázadban nem volt példa: a katolikus egyház Szent Jobb-körmenete rendelkezésére bocsátották a magyar államiság jelképes épületét, a Parlamentet, és ezzel szimbolikusan összekapcsolták az államot a katolikus egyházzal. Amikor az államalapítás millenniumát a kereszténység felvételének millenniumával azonosítják, amikor a katolikus egyház ünnepét a magyar társadalom ünnepével azonosítják, akkor az állam polgárai között tesznek különbséget - a katolikus polgárok és a nem hívő, más vallásban hívő (Tóth István: Félrebeszélsz!), kisegyházak mellett álló állampolgárok között.

Ez a felfogás, tisztelt Országgyűlés, szöges ellentétben áll - mivel is? (Tóth István nevet.) Kilenc évvel ezelőtt, tisztelt fideszes képviselőtársaim, 1991. március 5-én, a Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló törvényjavaslat általános vitájában Németh Zsolt, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője a következőképpen érvelt: "Augusztus 20-a jelentése nagyon sokrétű." - mondta Németh Zsolt, idézem. "Politikai értelemben az államalapítás ünnepének tekintjük legfőképp, ez nyilvánvaló. Van azonban egyházi vonatkozása is, hiszen a római katolikus egyház Szent István ünnepeként tartja számon. Kettős értelemben is hiányzik a szükséges társadalmi egyetértés mögüle. Egyfelől az egyházi és állami ünnepek összemosása nem szerencsés akkor, amikor éppen csak hogy kezdetét vette a hosszú évtizedes összefonódás után az állam és egyház szétválása." - mondotta Németh Zsolt. "Nem szabad megosztani az eltérő állásponton levőket ilyen fontos és egyetértést igénylő kérdésben. Másfelől az ország 25 százalékát kitevő protestánsok, nem beszélve a szekularizált rétegekről, jogosan protestálhatnak, mivel, ha ők tiszteletben is tartják a Szent István-ünnepkörhöz, a Szent Jobbhoz, a Szent Koronához - és a többi - kapcsolódó katolikus hitelveket, nem lehet tőlük elvárni, hogy az állami ünneppel óhatatlanul összefonódó egyházi eseményeken, eljárásokon hitbeli konfliktus nélkül részt vegyenek."

Ez volt az a liberális felfogás, amelynek alapján a Fidesz augusztus 20-ával szemben március 15-ét javasolta állami ünnepnek kilenc évvel ezelőtt. Ez az a liberális felfogás, amellyel a mai Fidesz szembefordult, és ezzel szembefordult az elmúlt 150 év magyar szekularizáló hagyományával. Szembefordult vele, mint annyi mindennel, amit kilenc-tíz évvel ezelőtt még képviselt. Szembefordult a magyar progresszióval; ez jelent meg abban, ahogy a Fidesz augusztus 20-át a maga módján ünnepelte. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)