Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Abból a szempontból egyetértek az előttem szóló jobbikos képviselőtársammal, hogy egy rengeteg témát felölelő és sok kis részletszabályt módosító salátatörvény van itt előttünk. Ez egy miniszter alá, a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter alá tartozó területek összességében öleli föl a témákat. Ha meg kellene fogalmazni, hogy mik is a céljai az itt előttünk fekvő módosításoknak, annak a kilenc törvénynek és az egy ingatlanátadásnak, akkor talán azt mondanám, hogy kicsit majd beszélek a hitéleti kérdésről, mert Z. Kárpát Dánielhez hasonlóan én is elismerem a korlátaimat, és nem fogok az összes témával mélyrehatóan foglalkozni, mint ahogy Witzmann képviselőtársam is pár témát emelt ki, és azokkal foglalkozott mélyebben.

Ha kilenc törvényről beszélünk az ingatlanátadáson kívül, akkor azt tudjuk mondani, hogy az elmúlt időszakban, elmúlt években leszűrt tapasztalatok alapján történnek ezek a változások, a jogalkalmazó munkája során felmerült változtatási vagy módosítói szándékok alapján kerültek benyújtásra ezek a javaslatok, illetve rengeteg minden pontosító, egyértelműsítő, részleteket talán egyszerűsítő javaslat az, ami előttünk fekszik.

Én mindig elmondom azt, hogy üdvözlöm az olyan javaslatokat, amelyek alapvetően a bürokráciát valamilyen módon csökkentik, az elnevezéseket egyértelművé teszik, hogy érthetővé válik talán az egyszerű jogalkalmazó számára is az, hogy mi is szerepelt a törvényben, hogy egyértelműsítjük a témákat, az elnevezéseket, egységesítünk dolgokat.

Ezek általában mindig pozitív dolgokat szülnek, hiszen egyszerűsödik a bürokrácia, egyszerűsödik az ügyintézés, egyszerűsítik egyébként a kormány vagy a kormányhivatalok vagy egyéb jogalkalmazók munkáját is. Én általában mondom azt, hogy ami a bürokráciacsökkentésről, egyszerűsítésről szól, azt általában üdvözölni kell. Nyilván itt rengetegféle részletszabályról is van szó.

(13.40)

A hitéleti kérdésekről vagy inkább az ingatlanátadásról szeretnék egy picit bővebben beszélni. Itt a mádi zsinagógáról és rabbiházról beszélünk, ami az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába kerülne  eddig is már használói az ingatlannak  a törvényjavaslat elfogadásával. A kormány éppen a tegnapi napon kötött átfogó megállapodást a zsidó hitközséggel azért, mert azt gondolom, hogy Magyarországon az egyházak társadalmi szerepe, a társadalomban végzett munkája, a közfeladat-átvállalása, hitéleti és lelki munkája megbecsülést érdemel. Éppen ezért köt a kormány az egyházakkal, keresztény egyházakkal, zsidó felekezetekkel átfogó megállapodást, hogy az ő munkájuk az állam által is elismert legyen, illetve biztosított legyen a tevékenységük.

Itt egy régi, nagyon szép ingatlanról beszélünk, 1795-ben építették fel a Mádra költöző borkereskedő zsidó családok. És van egy barokk stílusú zsinagóga. Aki volt ott, az látta, hogy milyen szép környezetben, milyen szép ingatlanokról beszélünk. Akik az első világháborúban a környező településekről hősi halált haltak, ők is a zsinagóga használói, illetve a hitközség tagjai voltak. Innen indul az a zarándokút, amit létrehoztak, a „Csodarabbik útja” nevezetű zarándokút, egyfajta központ.

A mádi zsinagóga a világ legszebb zsinagógái között van. És azt gondolom, hogy méltó helye van a hitközségnél. Szerintem az ilyen jellegű, bár egyéni mérlegelést igénylő  mindig egyéni mérlegelést igényel , de alapvetően helye van, hogy az egyházak azokat az ingatlanokat, amelyeket régen is használtak, vagy amelyekre a megnövekedett közfeladat ellátása miatt szükségük van, az az ő tulajdonukba kerüljön. Szerintem a mádi zsinagógának és a rabbiháznak jobb helye van a hitközségnél, mint az államnál, annak ellenére, hogy elismerem, az állami vagyont mindig védeni és óvni kell.

Ezzel kapcsolatban nagyon fontos, hogy ideidézzük  államtitkár úr már egy pillanatra felidézte , hogy mit mond erről az Alaptörvényünk 38. cikke: „Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.”

Éppen ezért a most előttünk fekvő törvény is kétharmados törvénynek minősül. Azt gondolom, hogy ez a mondat az Alaptörvényünkben jól meghatározza azt a feladatot, amelynek részleteiről államtitkár úr beszélt, és amely talán az ő tárcájának a mottója is lehetne, az Alaptörvénynek e cikke. Azt gondolom, hogy éppen ezért, bár ez nyilván hitéleti kérdés, de nem csak hitéleti kérdés, mert az egyházak társadalmi szerepvállalása kilép abból a keretből, amit hitéleti kérdésben határozunk meg, helye van annak, hogy az állam olyan módon is tudja támogatni ezeket az egyházakat, hogy egyrészt vagy őket akár szellemileg vagy örökségileg megillető, vagy a feladatellátásukhoz szükséges ingatlanokat biztosítsa. Ez sok helyen egyébként nem tulajdonba, hanem használatba adással valósul meg, de van olyankor helye annak, hogy egy kiemelt nemzeti vagyont, például a mádi imaházat tulajdonba is adják.

És itt megnyugtatnám a képviselőtársamat, az is benne van a törvényben, hogy azzal a kikötéssel kerül majd sor az átadásra, hogy az EMIH ezt nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. Tehát nyilván van egy ilyen törvényi védelem, hogy sem az elidegenítés, sem a megterhelés nem lehetséges a későbbiekben, és csak a feladatra megkapott célra tudja majd használni ezt az ingatlant. Azt gondolom, hogy számos esetben, nemcsak az említett zsidó felekezetnél, hanem számtalan egyháznál ez egyébként jó döntésnek bizonyult a későbbiekben, hogy azon a helyen oktatói, nevelői, hitéleti, szociális, bármilyen társadalmi tevékenységet végeztek ezek az egyházak.

Úgyhogy a részletszabályokba, amit képviselőtársaim és államtitkár úr is kifejtettek, azokba én se mennék bele, én is érzem ebben a magam korlátait, és talán későbbi gombnyomásra vagy vitára is lesz lehetőség, illetve a bizottsági szakaszban az egyes kérdéseket is majd át lehet beszélni. Mindenesetre az eddigiek alapján a benyújtott salátatörvényt a KDNP-frakció támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)