Felszólalás adatai

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök Úr! Köszönöm a szót, és elnézést kérek képviselőtársaimtól, hogy ilyen késői időben ilyen kérdéssel még terheljük önöket, de az időbeosztást nem mi tettük, ugyanakkor a kérdést fontosnak tartjuk abból a szempontból, hogy egy egyébként technikai jellegű kérdés tisztázása a Ház jövőbeni működése szempontjából félreértéseket ne okozzon. (Folyamatos zaj.)

Arról van szó, hogy egyébként az ügyrendi bizottság állásfoglalásában helyesen rögzíti az állásfoglalás az interpellációra és a kérdésre vonatkozóan azokat a szabályokat, amelyeket alkalmazni kell abban az esetben, ha az interpellált úgy véli, hogy a kérdés, amelyet feltettek, amelyet hozzá intéztek, nem a feladatkörébe tartozik.

A gondunk az, hogy ezt az eljárást az ügyrendi bizottság állásfoglalása kiterjeszti az azonnali kérdés intézményére. Álláspontunk szerint az azonnali kérdés intézménye és az interpelláció intézménye nem keverhető össze, azok egymástól eltérő módon kezelendők. Még akkor is igaz ez, ha egyébként tisztában vagyunk azzal, hogy 1995-ből, március elejéről van egy alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás, amely állásfoglalás azt erősíti meg, hogy az azonnali kérdés - tekintetbe véve, hogy nincs külön szabálya - hasonló módon kezelendő, mint ahogy kezeli a Házszabály az interpellációt és a normális kérdést.

A mi álláspontunk szerint amikor az ügyrendi bizottság - egyébként helyesen - javasolja megsemmisíteni az alkotmányügyi bizottság '96. december 18-ai állásfoglalását, ezzel egyidejűleg a '95. március 1-jei állásfoglalás megsemmisítését is meg kellett volna tennie, hiszen ez az a hivatkozási alap, amely hivatkozási alapra helyezkedve egyébként Demeter Ervin is úgy nyilatkozott egy kérdés kapcsán, hogy azért nem válaszol, mert feladatkörébe az nem tartozik.

Indokaink alátámasztásául szeretném elmondani, hogy az interpelláció és a kérdés önálló indítványnak minősül a Házszabály előírásai szerint, ezzel szemben az azonnali kérdés nem önálló intézmény. Különbség az interpelláció és a kérdés vonatkozásában, hogy valamennyi képviselő alanyi joga, hogy interpelláljon és kérdést tegyen fel az alkotmány 27. §-a szerint. Az azonnali kérdés nem alanyi joga valamennyi képviselőnek, azonnali kérdést csak képviselőcsoporthoz tartozó képviselő tehet fel a Házszabály jelenlegi előírásai szerint. És azt gondolom, hogy az azonnali kérdés egész jellege, működési mechanizmusa mást szolgál, mint az interpelláció, az azonnali kérdés egy debatter jellegű, a miniszter, a kérdezett, az államtitkár felkészültségét tesztelő és bármely olyan kérdésre kiterjedő lehetőség, amely a közéleti cselekvéssel vagy megnyilvánulással kapcsolatban a minisztert vagy helyettesítőjét, az államtitkárt érintheti.

Még eltérés az is, köztudott a tény, hogy az azonnali kérdés esetében joga van a képviselőnek visszautasítani a válaszadót, amennyiben nem a miniszter vagy a miniszterelnök személyesen teszi ezt; 3 hét kivárásával, illetve a jelenlegi működési rend szerint 9 hét kivárásával lehetősége nyílik az eredetileg címzettől a választ kérnie.

(21.30)

Azt gondolom, hogy a vitatott 36/1998-2002. ÜB számú állásfoglalás házszabályellenes, a gyakorlatban végrehajthatatlan, és az alap politikai gondunk az, hogy szűkíti az azonnali kérdés intézményét. A mi álláspontunk szerint az nem utasítható vissza, az azonnali kérdés keretében feltett valamennyi kérdés esetében a megkérdezettnek joga és kötelessége a kérdésre válaszolni.

Úgy vélem, az az intézmény, amelyet be kíván vezetni az ügyrendi bizottság állásfoglalása, hogy visszautasítható az azonnali kérdés, csorbítja a parlament eddigi működését, az ellenzéki jogosítványokat. Szeretném megjegyezni, hogy Demeter Ervin államtitkár úr kinyilatkoztatása előtt egyetlen esetben sem fordult elő az, hogy kérdést visszautasított volna a kérdezett, minden esetben megtette a feltett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) kérdésre a választ.

Ezek alapján kérem, hogy a tisztelt Ház utasítsa el (Az elnök ismét csenget.) az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását.

Köszönöm a meghallgatást. (Taps az MSZP padsoraiban.)