Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a K& H Bankkal és a többségi tulajdonos KBC Bankkal kapcsolatos kérdéseire négy témakörben válaszoljak.

Az első a KBC etikai, büntetőjogi és üzleti hírnevének a megítélése. A KBC jól ismert és megfelelő üzleti hírnévvel rendelkező belga nagybank. Hogy ez mennyire így van, tisztelt képviselő úr, hadd említsem meg, hogy a KBC-csoport tőkeereje meghaladja az 5,6 milliárd ECU-t, illetve most már eurót, ami azt jelenti, hogy egy évben Magyarország egészségügyre fordított kiadásához képest nagyobb tőkeerővel rendelkezik. A csoport a közelmúltban - hosszú távú befektetői szándékkal - jelentős aktivitást mutatott a kelet-közép-európai térségben. A K& H Bankban végrehajtott befektetéseik elhanyagolható nagyságrendet képviselnek a csoport jelenlegi tőkeerejéhez képest.

A KBC-nél a K& H privatizációját megelőzően több mint négy évvel ezelőtt kezdődött vizsgálat, amely mind ez ideig lezáratlan maradt megfelelő bizonyítékok hiányában. A közelmúltban történt házkutatás - a belga ügyészségi vélemények szerint - a vizsgálat lezárását célozta. A KBC vezetői állítják, hogy mindenkor a törvényes rendelkezések szerint jártak el, és ezt eddig a rendőrségi vizsgálat sem cáfolta. A KBC-csoport hitelképességét a Moody's Aa3-ra minősíti, ami igen kedvező, s ezt a minősítést a hosszú rendőrségi vizsgálat sem ingatta meg.

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a KBC-nél folytatott vizsgálat nem jelentett és ma sem jelent veszélyt a K& H irányítására.

A második kérdéskör a K& H Banknál kialakult hiány. A K& H Bank 1999. évi veszteségeit két tényező magyarázza, egyrészt a korábbi bankvezetés által kötött veszteséges ügyletek, másrészt pedig a bank magas működési költségei. Ez utóbbi tekintetében már történtek intézkedések a működési költségek leszorítása érdekében. A K& H helyzetét nem az ÁPV Rt., hanem az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vizsgálta, és a 2445/1999. számú határozatában feltárta a bank működésével kapcsolatos hiányosságokat, és kötelezte a bankot a jelzett problémák megoldására. Az ön állítása, mely szerint a hiány a KBC Bank luxemburgi székhelyű off-shore cégének bankszámláján landolt, tehát minden alapot nélkülöz és érthetetlen.

A harmadik kérdéskör a céltartalékképzés indokoltsága. A pótlólagos céltartalékképzést - a bank vezetése mellett - az ÁPTF 1999. évi helyszíni vizsgálata is szükségesnek tartotta. A céltartalék mértékének tekintetében az 1999. évi beszámoló auditálása hozhat még változást, ez azonban valószínűleg nem befolyásolja érdemben a szükséges céltartalék és a kimutatott veszteség nagyságrendjét. A bank saját tőkéje 1999 végére a jegyzett tőke körülbelül 80 százalékára esett, ami természetesen befolyásolja a bank részvényeinek árfolyamát, azonban a részvényekért kapott 120 százalékos ár abban a sávban van, ami a piaci értékelési szempontokat figyelembe véve nem tekinthető alacsonynak.

Végül az újabb bankprobléma kialakulásának a veszélye. A K& H 1999. évi jelentős tőkevesztése és ennek hosszabb ideig tartó rendezetlensége jelenthette volna a valóságos veszély kialakulását. A tőkevesztés nagysága következtében a bank nem tudta teljesíteni a jogszabályokban meghatározott prudenciális előírásokat, így a tulajdonosok tőkerendezési szándéka nélkül az ÁPTF-nek rendkívüli intézkedéseket kellett volna alkalmaznia. Ekkor vállalt kötelezettséget a KBC a szükséges mértékű tőkeemelésre, és tett nyilvános vételi ajánlatot a részvényekre. Ezek alapján elhárult mindenféle ilyen veszély lehetősége. Tehát meg kell nyugtatnom a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy újabb bankcsőd kialakulásának egyelőre nincs veszélye.

Köszönöm, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.)