Készült: 2024.09.22.09:12:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

80. ülésnap (1999.06.21.), 226. felszólalás
Felszólaló Varga Mihály (Fidesz)
Beosztás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utánihoz hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:02


Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy néhány szóban reagáljak a napirend utáni hozzászólására. Hadd jegyezzem meg, hogy abból indult ki a kormány, amit a képviselőcsoport a felszólalás tárgyának, okának megjelölt és leadott. Ebben sajnos nem jelölte meg a képviselő úr, hogy konkrét ügyről, Szalánta esetéről van szó, így csak arra szeretnék néhány szóban reagálni, ami az általános elveket illeti. Tehát amit ön kérdésként vagy hozzászólása címeként megfogalmazott, azaz hogy "Önkormányzatok csődhelyzetben a törvények ellentmondásossága, avagy a helytelen jogértelmezés miatt", erre engedjen meg néhány felvetést.

Az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben rendkívül liberálisan állapította meg a helyi önkormányzatok gazdálkodási jogosítványait, és lehetővé tette például azt is, hogy vállalkozzanak. Mindebből eredően számolni kellett azzal, hogy a gazdasági döntések esetleges megalapozatlansága az önkormányzatok egy részénél működési nehézségeket, esetlegesen fizetésképtelenséget eredményezhet. Ennek elkerülése érdekében - az önkormányzatoknak az alkotmányban és az önkormányzati törvényben biztosított alapvető gazdálkodási szabadságát tiszteletben tartva - az elmúlt években született néhány olyan központi döntés, amely egyrészt a felelősségteljes helyi gazdálkodást hivatott erősíteni, másrészt biztosítja, hogy egy adott önkormányzat fizetésképtelensége ne tegye lehetetlenné a településen az alapvető közszolgáltatási feladatok ellátást. Így például az önkormányzati törvény rögzíti az éves kötelezettségvállalás felső határát, szabályozza a mérleg-felülvizsgálat rendjét, továbbá kormányrendelet szabályozza azt, hogy az önkormányzati hitelállomány vagy készfizető kezesség esetén az állami hozzájárulásokkal kapcsolatos pénzforgalmat bankszámlán kell bonyolítani.

Ezeken a helyi döntések megalapozottságát általában segítő intézkedéseken túlmenően a kormány az 1999. évi költségvetési törvényjavaslat előkészítése során különös tekintettel volt azon önhibáján kívül működési nehézséggel küzdő önkormányzatok helyzetére is, amelyeknél a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt veszélybe kerülhet a kötelező feladatok ellátása. E célra az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő, vagyis működésiforrás-hiányos önkormányzatok 1999. évi támogatására 8,6 milliárd forint áll rendelkezésre, amely közel 30 százalékkal haladja meg az 1998. évi költségvetésben e célra jóváhagyott 6,7 milliárd forintos előirányzatot.

Mindezen intézkedések eredményeként rövid összegzésként elmondható, hogy a rendszerváltást követően megteremtett helyi autonómia keretei között a helyi önkormányzatok többsége eredményesen látja el feladatait, kiegyensúlyozottan gazdálkodik.

A képviselő úr kérdésére válaszolva meg kell jegyezni: előfordulhat, hogy a bevezetőben már említett helyi autonómia következtében egyes önkormányzatok gazdálkodásában feszültségek keletkeznek. Ezzel összefüggésben azonban fontosnak tartok két dolgot hangsúlyozni. Az egyik, hogy a már említett, a helyi döntések megalapozottságát ösztönző központi szabályozás következtében "csődhelyzetben" lévő települések száma csökkenő tendenciát mutat. Ezt szemlélteti, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény 1996. évi hatálybalépése óta közel 3200 önkormányzatból összesen 13 település kezdeményezte az adósságrendezési eljárás megindítását, melyek többsége - kilenc eljárás - már 1997-ben lezárult.

A másik, hogy ezen eljárások indításának oka szinte minden esetben az önkormányzatok hibás gazdasági döntéseire vezethető vissza, így többek között a beruházásokkal összefüggő, de a helyi lehetőségeket meghaladó hitelfelvétel, a vállalkozásokkal összefüggő kezességvállalás, túlzott lakossági szolgáltatások és a minimális gazdálkodási fegyelem.

A képviselő úr kérdésére válaszolva összegzésképpen tehát elmondható: a központi költségvetés a forráshiányos önkormányzatoknak az idei évben jelentősen megemelt előirányzatból történő működési támogatása révén biztosítja, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok el tudják látni a lakossági szolgáltatásokat.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  226  Következő    Ülésnap adatai