Készült: 2024.09.19.02:39:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

183. ülésnap (2012.04.24.), 174. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:02


Felszólalások:  Előző  174  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az a törvényjavaslat, amelynek a vitája már korábban megkezdődött itt a Házban, nagyon fontos, ha úgy tetszik, jövőbe mutató és a jövőnket, az egész magyar közigazgatás jövőjét alapvetően meghatározó témát tárgyal. Ennek a megalapozására a kormány kezdetben a Magyary közigazgatási programot dolgozta ki, majd tavaly szeptemberben egy kormányhatározattal jelölte ki annak a reformnak az útját, amelyet most az Országgyűlés előtt is megtárgyalhatunk. Társadalmi vitát is folytattak le ebben a kérdésben, és az az alatt vagy annak hatására is alakuló törvényjavaslatot még itt az Országgyűlésben további módosító javaslatokkal lehet javítani, pontosítani, esetleg még koncepcionálisan is igazítani.

Egy azonban elvitathatatlan ettől a törvényjavaslattól, hogy végre, évtizedek után világos rendet akar vágni önkormányzati tevékenység és önkormányzati feladatok, valamint közigazgatási, államigazgatási feladatok között.

(16.20)

A hatósági típusú ügyintézés eddig is külön eljárásrend szerint érvényesült, ám sokszor, mivel ugyanaz a szervezet láthatta el a feladatokat, összemosódott mind az állampolgárok, mind még az ügyintézők fejében is, hogy melyek azok a kérdések, amelyek az önkormányzat gazdálkodásával vagy helyi közösségi ügyeinek intézésével függnek össze, és melyek azok, amelyeket egy sztenderdizált, kiszámítható, ha úgy tetszik, bürokratikus eljárásrend szerint a közigazgatásnak mint egy szolgáltatásnak kell ellátnia helyi államigazgatási feladatként. Ezekben az ügyekben az önkormányzatok vagy az általuk fenntartott polgármesteri hivatalok az állam nevében jártak el és az állam feladatait vállalták át magukra.

Azzal, ahogy a közigazgatási reform szétválasztja egymástól az önkormányzatok szabályozását és a közigazgatási rendet, elválasztja egymástól a helyi önkormányzati demokratikus közösségi ügyeket és az állami szolgáltatásokat, azt gondolom, egy nagyon fontos és világos alapelvet rögzít, amely a jövőre nézve egyértelműbben szabályozható.

Célja és elvárása ennek a reformnak, ahogy a Magyary-program is megfogalmazza, hogy az állam által nyújtott szolgáltatás gyors, olcsó, az állampolgárok számára egyszerű legyen és kényelmes. Ezt szolgálják az egyablakos ügyintézések, a kormányablakok felállítása.

Célja az is ennek a rendszernek, hogy hatékonyabban működjön, mint ahogy eddig megszervezhető volt. Ezáltal az a feladat, hogy a ma működő kormányhivataloknál egy alacsonyabb szinten, egy járási szinten meg lehessen szervezni, meg tudjuk szervezni jövő év elejétől azokat az államigazgatási egységeket, amelyeknek egyébként komoly hagyománya van a magyar közigazgatás történetében.

Tudjuk jól, hogy már a két világháború között is, de már azt megelőzően is működtek járások Magyarországon, és egészen 1983-ig létezett ez az igazgatási szint. A mostani javaslat nem valami újat talál fel, hanem visszatér a magyar hagyományokhoz, akkor, amikor a járási szintű közigazgatási egységeket bevezeti.

Nem kell összekeverni tehát az ügyeinket, amelyeket az önkormányzatoknak kell ellátnia, ezt egy másik törvény, az önkormányzati törvény, a tavalyi évben már elfogadott kétharmados törvény rendezi, és az abban lerögzített és kimondott alapelvek megfelelően működnek is. Ennek megfelelően a helyi önkormányzati ügyeket a polgármester, illetve a helyi képviselő-testület által megválasztott jegyző látja majd el. Idetartoznak azok a kérdések, amelyek egy-egy közösség számára identitásképző köteléket jelentenek; és amely ügyek pedig, ahogy már korábban említettem, sztenderdizálhatók, kiszámíthatók, azok járási szintre, tehát ha úgy tetszik, akkor államigazgatási szintű megoldásra szorulnak.

Szeretném elmondani ugyanakkor azt is, hogy mint gyakorló polgármester, magam is látom és tapasztalom, hogy az elvben felépített, tiszta képlet a valóságban mindig egy kicsit nehézkesen is működik. Tehát kell hogy legyenek olyan ügyek, amelyeket a mindennapi élethez igazítunk, amelyeket annak megfelelően kell szabályoznunk, ahogy az embereknek és egyáltalán az ügyek intézésének legcélszerűbben megfelelő. Ezért tettünk javaslatokat is és fogunk is tenni még javaslatokat, részben hatásköri kérdésekben, részben pedig - hadd beszéljek én szorosabban erről - a járási szintek kialakításáról vagy pontosabban a kerületi hivatalok kialakításáról itt a fővárosban.

Az eredeti javaslat azzal a koncepcióval dolgozott, hogy Budapesten hét járási körzet jönne létre, és ebben a hét járási körzetben kellene intézni azokat a közigazgatási ügyeket, amelyek itt ezeken a területeken, három-négy kerületet is összevonva merülhetnek fel.

Meg kell mondanom, hogy a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége kritizálta ezt a javaslatot, azzal a módosítással élt, hogy maradjon meg a kerület mint egy alapfokú közigazgatási egység Budapesten, szemben az országos hálózatban felállítandó járásokkal. Budapesten nem volt soha járás, ettől eltérő járási szintű közigazgatás, Budapesten a kerületek mind nagyságrendjükben, mind az eddig ellátott társadalmi feladatukban el tudják látni úgy, hogy ugyanakkor az önkormányzati feladatok és az államigazgatási feladatok még nyugodtan szétválaszthatóak.

Nagyon sok érv hozható amellett, hogy ezt a szempontot, a mai önkormányzati vagy közigazgatási beosztásnak ezt a rendjét vegyük alapul, amelyet most már hagyományos rendnek mondhatunk a fővárosban, és amelyet az önkormányzati törvény is megerősít, amikor a fővárosban, Budapesten felállítjuk majd az új közigazgatási rendszert. Semmi nem indokolja azt, hogy amíg az országban átlag 60 ezer fő fog tartozni egy-egy járáshoz, addig itt a fővárosban akár 200-250 ezer ember is egy igazgatási szervezetben kerüljön ellátásra.

Vannak olyan praktikus szempontok is, amelyek a bejáratott és már megszokott ügyintézési lehetőségeken túl a való élethez való igazítást, azaz átállás nehézségeit és költségeit elemezték, vagy például az ügyiratmennyiséget, amely eddig volt, és amelynek az előzményekre való visszakeresése elvárás, azokat nehéz ilyen módon mozgatni; a különböző iktatási és nyilvántartási rendszerek átállítását ennyi idő alatt nehéz megvalósítani; illetve az is, hogy a hatékony és olcsó közigazgatás nem azzal valósulhat meg, hogyha újabb igazgatási bürokráciákat, újabb szervezeteket vagy apparátusokat állítunk föl, hanem hogyha a meglévőket próbáljuk tisztán használni arra, hogy ezek az elválasztások megtörténhessenek.

Úgy gondoljuk tehát, hogy az alap, amelyet a kormány-előterjesztés, a kormány törvényjavaslata tartalmaz, jó; kell még rajta módosítani. Ezzel kapcsolatosan a részletes vitában el fogjuk mondani, melyek azok a módosító javaslatok, amelyek részben erre a fővárosi szintű közigazgatási egység megszervezésére, részben a hatáskörökre vonatkoznak. De ezzel együtt arra kérjük a tisztelt Házat, hogy a még egy picit alakuló és módosító javaslatokkal még jobbá tehető törvényjavaslatot a tárgyalást követően támogassa, fogadja el, és ezzel teremtse meg egy új, hatékony magyar közigazgatási rendszer alapját.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  174  Következő    Ülésnap adatai