Felszólalás adatai

DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, hogy igyekszem magamat a témánál tartani. Az előzőekben úgy éreztem, hogy néhányszor - nagyon fontos kérdésekben egyébként - messzire el kellett menni képviselőtársaimnak. Szeretném a szót szűken értelmezve a témánál tartani.

Két módosító indítványt készítettem és adtam be ehhez a törvényjavaslathoz. Az egyik az ajánlás 4. pontjában szerepel, és annak a lényege összefügg azzal a gondolattal, amit én az általános vitában kifejtettem; akkor én a "magyar hős" alapkategóriát konkretizáltam és értelmeztem, és akkor azt mondtam, hogy a "magyar hős" kitétel itt evidens módon nem a származás, hanem a hősiesség irányának kategóriája.

Magyarországért az ezer év alatt nemzetre és felekezetre való tekintet nélkül hősiesen harcoltak örmények, szerbek, szászok, németek, oláhok, olaszok, franciák, cigányok, ortodox katolikusok, zsidók, lengyelek, csehek, tehát nem kell tovább sorolni, hiszen ki tagadhatná, hogy például az aradi tizenhármak akár a magyar nyelv ismerete nélkül is magyar hősök voltak.

Arra gondoltam, hogy ez a gondolat, aminek a lényege a "nemzetre és felekezetre való tekintet nélkül", jó volna, ha egyfajta nyomatékot kapna ebben a törvényben, és a preambulumnak ezért is van egy ilyen pontosítása, kiegészítése. Nem mondom azt, hogy túlterjeszkedik a preambulum gondolatán, de mindenképpen nyomatékot ad egy olyan gondolatnak, amit az előbb kifejtettem, illetőleg az általános vitában elmondtam.

A másik módosító indítvány - ha szabad azt mondani - számomra fontosabb. El tudom fogadni; úgy értesültem, hogy nem támogatott egyik módosító indítványom sem, de a másikat sokkal lényegesebbnek tartom. Egy olyan kitétel szerepel - ez az ajánlás 12. pontja -, amely egyfajta kiterjesztés, és arról szól, hogy azt mondja a törvénytervezet, hogy "a Magyar Köztársaság Országgyűlése kifejezi azon meggyőződését, hogy az állami szervek, a helyi önkormányzatok, az egyházak, a társadalmi szervezetek, a magyar nemzet fiai és leányai", és itt jön egy beszúrás: "éljenek bárhol a világon", minden évben megünneplik és megemlékeznek erről a napról.

Érvként a következőket szeretném ezzel kapcsolatosan elmondani. Az első az, hogy ez a kiterjesztő értelmezés tulajdonképpen az indoklásban is benne van, szó szerint; azt is lehet mondani, hogy egy az egyben onnan van átvéve, vagyis nem egy idegen testet hozok a törvény szövegébe, hanem olyat, amit az indoklást is magáénak tart, magáénak gondol.

A második érvem az "éljenek bárhol a világban" betoldáshoz és kiterjesztéshez azért fontos, mert azt gondolom, hogy nem egy új gyakorlatot jelent, mert tudomásom szerint a világban jelenleg is folyamatosan megvalósul. Tehát tudunk arról, hogy az 1849-es, örmény származású Czech János honvéd hős aztán Dél-Amerikában különböző - ha szabad így, mai szóval mondani - karriert ért el a pályafutásában; s az ott élő magyarok most is megemlékeznek róla, nemcsak dél-amerikai tettei miatt, hanem a korábbi, a magyar hőssége okán. Ugyanilyen Ausztráliában is van; most csak egy példát mondok: Kossuth titkára, akinek az emléke köré egy kolónia szerveződik, és rendszeresen megemlékeznek róla.

Azt gondolom tehát, ez az "éljenek bárhol a világban" kitétel nagyon fontos olyan szempontból, hogy gondol azokra, akik a világban határainkon kívül vannak, akik nagyon régóta - '24 óta vagy később, de mindegy az időpont - megemlékeznek a magyar hősökről. Azt gondolom, hogy ez fontos, és egyébként hogy ez a külföldi vagy a világban ez a körülmény adott, mindenképpen amellett szól, hogy ez a bizonyos időpont május utolsó vasárnapja.

Nem akarok nagyon belemenni az időpontvitába. Nekem magánvéleményem az, hogy ez nem lehet kabinetkérdés. Saját megítélésem szerint ebben a törvényben nem ez a kulcs és nem ez a fontos. Fontos az, hogy legyen egy elfogadható törvény, és jónak tartom azt, ha abban minél szélesebb körben meg tudunk állapodni, egyezni. Mérlegelni kell.

Azt gondolom, hogy elhangzottak mellette, ellene érvek - mérlegre kell tenni, és ha ez a mérleg azt mutatja, hogy érdemes ezt az időpontot megmozdítani, bár szól mellette tradíció, szólnak mellette világba elszakadt magyarok cselekedetei és szokásai, ennek ellenére azt gondolom, hogy érdemes ezt megvizsgálni. A vita alapján azt gondolom, hogy ez nem volna rossz.

Lamperth Mónika elment. (Bauer Tamás: Visszajön, csak kiment.) Jó. Mondott egy érvet, hogy Kaposváron meghallgatott egy beszédet. Ez a beszéd ellenérv erre a dologra. Ez a beszéd attól az X-től vagy Y-tól akármilyen más időpontban is elhangozhat! Azt gondolom, hogy ez önmagában nem jó érv az időpont kérdésében.

Ennyit szeretnék tehát mondani az "éljenek bárhol a világban" című kiterjesztéshez. Nagyon szeretném, ha ez benne lenne, mert ez jó volna a kint élő magyar közösségeknek.

Harmadik érv. Ha a magyar parlament ezt az új törvényt elfogadja, akkor a konzulokon keresztül gyakorlatilag el lehetne juttatni ezekhez a közösségekhez szerte a világban, és ez az öntudatukat, hovatartozás-érzésüket, az anyaország velük való kapcsolatának az erősítését jelentené. Azt gondolom, hogy ők ezt nagyon szimpatikusan vennék és ez jó volna. Amennyire tudom, a külügyi területen a konzuli hálózat újjáalakítása és -szervezése folyamatban van. Azt gondolom, hogy esetleg még egy érv ennek a hálózatnak az ilyen funkcióban való működtetésére ez a témakör is lehetne.

Akkor, amikor a konzulokon keresztül kifelé, feléjük eljutna ez a törvény - ez az egyik érv -, ugyanúgy azt hiszem, hogy jó lenne, ha a konzuli hálózaton keresztül visszajönnének azok a hősök, akikről nem tudunk.

(20.40)

Nem mondom, hogy várható, hogy nagyon nagy a számuk, de nagyon sokan lehetnek olyanok, akikről az anyaországban nem tudunk. Azt gondolom, ha valahogy ez a rendszer így működne, és ez az "éljenek bárhol a világban" kis betoldás benne lenne, ez visszafelé azt jelentené, hogy ezek a hősök - akikről sajnálatosan most nem tudunk valamilyen módon itt az anyaországban - látóhatárba kerülnének. Azt gondolom, ez feltétlenül jó volna.

Van egy ötödik érv, és ez már tulajdonképpen átvezet ennek a 12. pontban beadott módosító indítványnak a 2. pontjához, amely arról szól, hogy a fiatalság megemlékezésben való aktív részvételéről az oktatási miniszter, a külföldön élő magyar közösségek törvényről való tájékoztatásáról a külügyminiszter gondoskodik. A külügyi dolgokról beszéltem, egy picit még szólnék az oktatás vonatkozásáról. Azt mondanám el, hogy amíg a világban élő magyarok körében sok helyen tovább élt a hősök emléknapjának - ilyen vagy olyan dátummal, de mindenképpen - megemlékezése, addig Magyarországon a második világháború után ez megszűnt, akár úgy is lehet mondani, hogy eltüntették.

Azt hiszem, helyes az indoklásban az a szöveg, amely azt mondja, hogy a törvény hozzájárul a magyar ifjúság erkölcsi neveléséhez, helyes történelemszemléletéhez. Ezt segíteni kell, támogatni kell, ajánlásokat kell megfogalmazni, és úgy, ahogy az általános vitában már nagyon-nagyon sok szó esett az oktatásügy, nevelés fontosságáról... - Mécs Imre írja valahol, hogy "a jövő nemzedék okulására". A szó nem egészen ugyanaz, de azt gondolom, az okulásból hamar el lehet jutni az okosodik, tanul, nevelés területére. Indoklás emellett ez is, hogy ez a kiterjesztés meglegyen.

Még egy: nem utolsósorban említeném meg, hogy ez év tavaszán először emlékeztünk meg országosan egyfelől a kommunizmus áldozatairól, másrészt a holokauszt áldozatairól. Azt gondolom, szép volna, ha ezt a két emléknapot most a hősök emléknapja kiegészítené, és mint ahogy azoknál is fontos volt, itt is fontos az iskolai nevelő hatás fokozása, erősítése. Éppen ezért mindazt, ami az indoklásban van - ez Mécs Imre szövegében is benne van -, nagyon fontosnak tartom.

Talán még egy gondolatot szeretnék elmondani, és ígérem, hogy a későbbiekben kétpercesekkel és egyéb ilyen attrakciókkal nem fogom magukat untatni. Ehhez a 3. §-hoz én is szeretnék hozzászólni. Megítélésem szerint sem egészen jó ennek a 3. §-nak a szövegezése. Ez a bizonyos rész, hogy "a Magyar Köztársaság Országgyűlése kifejezi azon meggyőződését" szerintem nem egészen találó és szerencsés. Inkább valami olyasmi gondolatnak kellene itt megfogalmazódnia, hogy "helyesli és támogatja azt, hogy az állami szervek" és a többi, megemlékezzenek, és kegyeletüket, hálájukat leróják az elmúlt ezer év magyar hőseinek és a többi.

Abban, hogy felvetették ezt a 3. §-sal kapcsolatos - hogy mondjam - harmóniahiányt, ami a szövegben van, azt gondolom, lehet egy pici igazság, tehát esetleg ezt is érdemes megvizsgálni.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)