Felszólalás adatai

Azt szeretném, mielőtt ezt megteszem, és ismertetném azt, hogy tulajdonképpen Komárom városa, a kormány, illetve a Nokia cégcsoport milyen intézkedéseket szeretne megtenni majd, hogy kezelje ezt az adott helyzetet, azért jó, ha ebben az ügyben három alapvetést azért leszögezünk. Az egyik az, hogy tavaly ősz óta, amikor a kolozsvári gyár bezárása megtörtént, jelezte a cégcsoport, hogy elég komoly horderejű változásokat tervez majd az európai érdekeltségeit illetően, és onnantól kezdve nem az volt a kérdés, hogy hány fő fog majd dolgozni a Nokia komáromi gyárában, hanem az, hogy marad-e egyáltalán Magyarországon, és marad-e egyáltalán Komáromban a cég. Azt gondolom, hogy nagy sikere az országnak és így természetesen a kormánynak is az, hogy a Nokia cégcsoport itt marad Magyarországon.

A második alapvetés, hogy a térség legnagyobb munkáltatója lesz így is közel 2100 fő foglalkoztatásával.

A harmadik, amit jó, ha nem felejtünk el, hogy elsőként adta magát a cég ahhoz, hogy az átképzésekhez megfelelő segítséget szeretne majd megadni mind a városnak, mind a magyar államnak, mindazoknak, akiknek segítségre van szüksége az átképzéssel kapcsolatosan. Éppen ezért jött létre ez a munkacsoport is, amelyet a kormány létrehozott, amelyhez mi is egyébként csatlakoztunk, és majd erről a maradék egy percben szeretnék egy kicsit bővebben beszélni.

Azt szeretném megkérdezni államtitkár úrtól, hogy reménykedhetünk-e a kormány támogatásában, egyrészt, hogy a Start-közmunkaprogram adta lehetőségeket kihasználjuk, hogy így is enyhítsük a helyzetet. Másrészt pedig, ami szerintünk megoldaná a problémát, az, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egy olyan helyzetben van városunk, hogy az ipari park fejlesztésébe, amiben mi partnerek vagyunk, újabb befektetőket vonzzunk a térségbe, és ezáltal tudjunk munkahelyeket biztosítani.

Várom válaszát, köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)