Felszólalás adatai

Felszólalások:   206-209   210-212   213-216      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 98 évvel ezelőtti, velejéig aljas nemzetgyilkossági kísérlet kapcsán nagyon sok dolog elhangzott már ma itt e Ház falai között. Szó volt arról a történelmi-politikai helyzetről, ami a világháborús vereséget okozta; szó volt egyébként arról a belső árulásról is, ami Károlyi Mihálynak, ennek a tényleg a feladatára maximálisan alkalmatlan és a magyar történelemben talán a legnagyobb károkat okozó személynek a nevéhez fűzhető; de szó volt arról is, hogy a magyar politikai elit milyen vak volt, mennyire homokba dugta a fejét, mennyire nem volt tisztában bizonyos dolgokkal, vagy mennyire nem akart bizonyos dolgokkal szembesülni. Ezeket a dolgokat most is elő kell venni, mert ha siratjuk az ezeréves történelmi Nagy-Magyarországot, akkor azt kell hogy mondjam, komor fellegek gyülekeznek országunk jövője fölött is.

Az Európai Unió régiói közül, a 263 régió közül a legszegényebb húszban a hét hazai régió közül ott található négy, köztük egyébként szűkebb pátriám, az aprófalvas Dél-Dunántúl is, amely vásárlóerő-paritáson számítva körülbelül az uniós átlagnak a 44 százalékát éri el, tehát valóban ott vagyunk a béka hátsója alatt.

(17.30)

Európa szegényházává vált Magyarország az elmúlt évtizedekben, ráadásul ezen belül Magyarország hátsó udvarának nyugodtan minősíthetjük azt a három dél-dunántúli megyét, amelynek a magyar hangja szeretnék a továbbiakban is lenni itt e Ház falai között. Van-e egyébként kiút ebből a rettenetes helyzetből, amit ott mindennap megtapasztalnak magyarok százezrei, van-e felzárkózás? Azt kell mondjuk, hogy nincsen konvergencia, illetve ha van, akkor az a konvergencia a Balkán felé valósul meg, csúszunk lefelé, és egyre reménytelenebb az ott élők, az ott lévő települések helyzete.

Nem olyan régen jelent meg a Debreceni Egyetem kutatása, amelyik egy nagyon kényes, nagyon szenzitív témát érintett, és nekünk is be kell látni, hogy erről a kérdésről beszélni kell, de konstruktív módon kell beszélni, ez nem más, mint a cigányság népességrobbanása. Az elmúlt két és fél évtized alatt a cigányság mintegy megkétszerezte, két és félszerezte a lélekszámát Magyarországon, és most már majdnem egymillióan tartoznak a roma etnikumhoz Magyarországon. Ha az integráció így halad tovább, mint ahogy egyébként ezt megtapasztalhattuk az elmúlt években, akkor azt kell hogy mondjam, valóságos gettórégiók fognak kialakulni Magyarországon: az északkelet-magyarországi, aztán az úgynevezett belső periféria, és bizony-bizony a Dél-Dunántúl is egy ilyen gettórégióvá válik, egyfajta etnikai zárvánnyá, ha úgy tetszik.

Ezek a területek, amelyekről itt szó van, csúsznak lefelé, és nem véletlen az, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, illetve a Magyar Faluszövetség előállt azzal a tervvel, amely rímel a kormány által meghirdetett „Modern falu” programra, 500 milliárd forintot igényelnének éves szinten a magyar vidék felemelésére, felvirágoztatására, megmentésére. Támogatjuk ezt a javaslatot. Igenis, hogy életet kell teremteni a magyar vidéken, igenis, hogy a megtartóerőt fokozni kell, igenis, hogy véget kell vetni annak a nagyon jól látható etnikai átalakulásnak, gyorsuló etnikai átalakulásnak, amit az ott élő emberek is megtapasztalnak, mert ha ez a folyamat a végére ér, illetve eljut egy olyan ponthoz, ahonnét már nem lehet visszafordítani, akkor kulturális, gazdasági és társadalmi katasztrófa vár ezekre az etnikai zárvánnyá váló területekre.

Mi azt mondjuk, hogy igen, oda kell figyelni a magyar vidékre, viszont ez nem történhet meg olyan módon, ahogy eddig a kormány részéről ezt megtapasztaltuk. A vidéknek kell ezeket a pénzeket juttatni, nem pedig a cimboráknak, nem azokat kell gazdagítani, akik ebből hasznot húztak, nem azt a luxusparazita bagázst, amelyik helikopterezésre és hasonló dolgokra herdálja el azokat a forrásokat, amelyekből nekünk az ezeréves magyar vidéket és ezt a csonka országot kellene megmenteni. Ha a kormány lépései a megtartóerőt fogják fokozni, ha a kormány valóban életet teremt a magyar vidéken, akkor azt kell mondani, hogy a Jobbik támogatni fogja konstruktív módon ezeket az elképzeléseket, mert nagyon nincsen rendben, tisztelt képviselőtársaim, hogy a mélyszegénység Magyarország bizonyos területeire szorul vissza (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ez a szétszakítottság itt, a csonka honban is megtapasztalható, nem csak a Kárpát-medencében. Ez volt az, amit a trianoni gyászos évforduló kapcsán mindenképpen el szerettem volna mondani. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelettel kérek mindenkit a házszabály időkorlátszabályainak betartására is. Farkas Sándor államtitkár úr, a kormány nevében!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program végrehajtása, szemben képviselő úr állításával, jól zajlik és jó ütemben folyik. A kormány fejlesztéspolitikai céljainak megfelelve a teljes 1300 milliárd forintos keret pályázatos úton meghirdetésre került, illetve annak 95 százalékára, mintegy 1240 milliárd forintra már eddig is megszülettek a támogató döntések. Ez összesen 240 ezer vidékfejlesztési pályázat elbírálását jelenti, amelyek közül mintegy 173 ezer kérelem került támogatásra, vagyis négy jogosult kérelemből három biztos támogatásban részesült eddig.A program beruházási keretének több mint 80 százalékára születtek meg a támogató döntések, ami több mint 570 milliárd forint agrárberuházási támogatást jelent, amelyek az 50 százalékos önerő miatt legalább ugyanennyi beruházási forrást generálnak az agrárium szereplői részéről. A program keretében ez idáig több mint 250 milliárd forint kifizetése történt meg a hazai vidéki szereplők számára. Csak néhány példát említsek az eddig meghozott döntésekről, a megvalósult fejlesztésekről: országosan mintegy 1900 állattartó telep fog megújulni 115 milliárd forint körüli összegben; mintegy 650 élelmiszeripari feldolgozóüzem támogatása valósul meg 110 milliárd forint támogatással; kertészeti beruházások, agrár-környezetgazdálkodási program keretében is számtalan terület és számtalan milliárd forint, mintegy 274 milliárd forint támogatás kerül ebbe az ágazatba, ebbe a programba.

Az önkormányzatok is jelentős támogatásban részesülnek: külterületi útjavítás, illetve ehhez kapcsolódó gépbeszerzés valósul meg, emellett településképet javító épületek felújítása, egyedi szennyvízkezelési rendszerek kiépítése történik meg. Ezek keretében országosan összesen több mint 1800 települési kérelem került támogatásra 76 milliárd forint összegben. A falusi turizmus területén közel 700 vidéki vállalkozást segítettünk 27 milliárd forint támogatással.

Ezek a számok azok, amelyek objektíven mutatják be a vidékfejlesztési program végrehajtásának állását, úgy gondolom, hogy ezekkel vitatkozni értelmetlen szócséplés lenne. A kormány kezdeményezésére egész napos vitákat tartottunk az elmúlt években a hazai vidék helyzetéről, a problémák közös megoldásáról. Szomorúnak tartom, hogy még ezek után is vannak olyan politikusok, akik politikai és szakmai szűklátókörűségükről állítanak ki bizonyítványt azzal, hogy csupán a vidékfejlesztési program végrehajtásától és annak eredményétől várják a hazai vidék felzárkóztatásának, versenyképessége javításának teljes körű megoldását. Itt még megemlíthetném a különböző programok, a KAP második pillére jelentőségét, amely munkaerő-igényes ágazatok támogatására hívja fel a figyelmet, illetve ad lehetőséget.

A hazai vidékfejlesztésekért, a felzárkóztatás elősegítéséért a kormány mindent megtesz. 2020-ig a közvetlen kifizetéseknek, a vidékfejlesztési támogatásoknak és a „Még több munkahelyet a mezőgazdaságba!” programnak köszönhetően a magyar vidék és a gazdatársadalom összességében mintegy 3800 milliárd forintra számíthat. Ez egészül ki a 180 milliárd forintos nemzeti forrással, így megközelíti a 4000 milliárd forintot a magyar mezőgazdaságra, valamint az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható összeg. De ne felejtsük az európai uniós felzárkóztatási programok nyújtotta lehetőség mellett a magyar vidék szempontjából történelmi kormányzati intézkedéseket sem, ezt is figyelembe vehetjük. Emlékezhetünk a „Földet a gazdáknak!” programra, amelynek számait önök nagyon jól ismerik, többször vitatkoztunk erről a parlamentben, többször szót váltottunk róla. Ellentétben tehát a képviselő úr minden valóságalapot nélkülöző állításaival, a kormány kiemelt és mindenekelőtt komplex módon tekint a hazai vidéken élő lakosság életminőségének emelésére, a vidék népességmegtartó képességének javítására. A kormány ezen irányú munkájának pedig eredménye volt és lesz is a következő években.

Azt pedig, hogy a nemzeti összetartozás napját, a gyalázatos trianoni békeszerződés aláírásának emléknapját a Jobbik valótlanságokat és szándékos ferdítéseket tartalmazó megszólalásában belpolitikai csatározásra (Zúgolódás a Jobbik soraiban.), önös politikai érdekeire használja fel, roppant sajnálatosnak és szomorúnak tartom. (Z. Kárpát Dániel: A mai nap után pofátlanság ilyet mondani! Ez szégyen, államtitkár úr.) Remélem, képviselő úr megnyugtató válaszokat kapott a kérdésére. Köszönöm, elnök úr.

Felszólalások:   206-209   210-212   213-216      Ülésnap adatai