Felszólalás adatai

Felszólalások:   135-138   139-146   147-154      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Farkas Sándor államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Miután a vitát lezártam, határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István fideszes képviselők által benyújtott T/3636. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Fazekas Sándor képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló T/3636. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság komoly vita után a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A hazánk európai uniós csatlakozásakor biztosított tízéves moratóriumi időszak lejártát követően hatályba léptek az új földforgalmi rendelkezések. A hatályba lépett rendelkezéseket illetően az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján indokolt a földforgalmi törvény módosítása olyan szellemben, amely továbbra is biztosítja a magyar föld mint nemzeti kincs és nem pótolható érték védelmét.

A benyújtott javaslat célja, hogy megerősítse a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és ezáltal a helyben lakó gazdák szerepét a földforgalom ellenőrzésében, és ezáltal segítse a birtokpolitikai célkitűzések megvalósítását, a termőföld magyar kézen tartását. Itt külön fontos kiemelnem, hogy a „helyben lakó gazdák” fogalmát ismerjük, jól ismerjük, hogy az egy adott településen, Karcagon vagy Kisújszálláson, vagy más településen lakó, illetve 20 kilométeres körön belül lakó gazdákat, földműveseket érinti, akik a földművesek jegyzékébe jelentkeztek. Számukra nyílik meg a lehetőség a földvásárlásra, illetve arra, hogy szervezeteiken, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán keresztül kontrollt gyakoroljanak a földpiacon a földforgalom mellett. Ez egy praktikus és hasznos megoldás, amit az elmúlt évek gyakorlata igazolt.

A módosítás több javaslatot is tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a visszaéléseket, zsebszerződéseket, ezáltal igazságosabbá tegye a földforgalmi szabályozást.

Tisztelt Országgyűlés! A módosítások különösen fontosak a hazai agrárium és a gazdatársadalom szempontjából, ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Fazekas Sándor képviselő úr. Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, hétperces időkeretben. Megadom a szót Varga László MSZP-s képviselő úrnak.

DR. VARGA LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Részben a szakbizottsági vitán is részt vettem én magam személyesen is, részben pedig az általános vita tapasztalatai alapján módosító indítványokat nyújtottam be a konkrét jogszabályhoz. Emlékszünk arra a politikai vitára, amit többek között az váltott ki, hogy Harangozó Gábor, az MSZP agrár- és vidékfejlesztési ügyvivője egy sajtótájékoztatón több pontját tartotta részben alaptörvény-ellenesnek, részben pedig mindenképpen sok százezer vidéken élő magyar ember érdekével ellentétesnek.

Itt van egy konkrét pont, amit gyorsan idéznék, ez az eredeti javaslatban a következőképpen szerepelt a föld értékének megállapítása kapcsán: „A föld értéke megállapítása során piaci összehasonlító adatokon alapuló forgalmiérték-becslés nem alkalmazható.” Nagyon világosan ismertettem én is az általános vita során, illetve Harangozó Gábor is nagyon világosan mondta el a sajtótájékoztatóján, hogy ez a helyzet fenyeget azzal, hogy nagyon nagy mértékben és tömegével értéktelenednek el földterületek az ország bizonyos részein.

(12.30)

Hiszen nyilvánvalóan, ha egyedül a termőképesség jelent az összehasonlítás kapcsán lehetőséget, illetve a piaci összehasonlító adatokat nem lehet ilyen értelemben figyelembe venni, akkor ez óriási gondokat fog okozni. Az ország nehezebb sorsú területein lévő földek, mondjuk egyébként az ország centrumában lévő földekkel nagyjából hasonló értékűek lesznek.

Nagyon sok minden meghatározhatja egyébként egy földnek az értékét, például a megközelíthetősége, aszfaltos úthoz való közelsége, sok ilyen szempontot az asztalra raktunk. Részben történtek módosulások. Tehát én azt mondom, hogy persze, részbeni visszavonulás történt a javaslat kapcsán, de nagy egészében szerintem helytálló az a megállapítás, hogy egyfajta újfeudalizmust épít ez a javaslat is, egyébként a következő javaslat is, és általában véve az önök politikája ebbe az irányba mutat.

Egyébként benyújtottam a módosító indítványokat, amelyeket az általános vitában szóvá tettem. Részben ezek a javaslatok egyébként az agrárkamara jogosultságaival kapcsolatos adatvédelmi kérdésekkel voltak kapcsolatosak, hiszen nemcsak a gazdálkodók adataihoz férhet hozzá a kamara álláspontunk szerint, hanem a gazdálkodás körülményeihez kapcsolódó adatokhoz, illetve a hozzátartozók adataihoz is, ami azért mindenképpen ellentétes a Ptk.-val.

A már említett forgalmiérték-becslés alkalmazása kapcsán nyújtottunk be egy konkrét technikai jellegű megoldást, ami szerintünk üdvözítő lett volna ilyen értelemben. És azt gondolom, hogy nagyon helyes az a javaslat is, amit harmadikként tartalmaztak eredetileg az eredeti előterjesztéshez benyújtott javaslataink. A javaslat arra tekintettel kívánta itt megszünteti a mezőgazdasági igazgatási szerv döntései elleni fellebbezést, hogy az agrárkamara ma képtelen eleget tenni azon törvényi előírásainak, hogy a mérlegelési jogkörben hozott döntését taxatíve meghatározott feltételekre alapozza. Ennek kapcsán szerepel javaslat az eredeti előterjesztésben, ezt sem tartjuk szerencsésnek.

A javaslatainkat nem fogadták meg; mondjuk, olyan nagyon nem vagyunk ezen meglepődve, de még egyszer mondom, minden módosító indítványt és eszközt meg fogunk ragadni annak érdekében, hogy ez a fajta újfeudalizmus ne valósuljon meg Magyarországon, amit önök elképzeltek. Egyébiránt azt gondolom, hogy van olyan előterjesztés, ami előttünk áll még itt a mai napon, Kósa Lajos elhíresült javaslatára gondolok, ami egy új vadkapitalizmust alapoz meg, ez pedig a vidéki, falusi megfelelőjét, egy vad újfeudalizmust. Én azt gondolom, egyik sem irányadó, egyik sem szerencsés. Lehet, hogy kevesebb szó esett erről az előterjesztésről, mint a másikról, de ezzel kapcsolatban is az egyetlen helyes magatartás az lenne, ha visszavonnák a javaslatukat. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP és a Párbeszéd padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Varga László jegyző úr, képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy most vagy a vita végén… (Győrffy Balázs: A végén.) Köszönöm, Győrffy Balázs képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne felszólalni… (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Farkas Sándor államtitkár úrnak.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett összegző módosító javaslatban foglalt változtatások véleményem szerint az előterjesztők által szándékolt módosításoknak a törvénybe építésére kedvező hatással vannak. Kiemelten üdvözlöm, hogy régi adósságát teljesíti a törvényhozás a mezőgazdaság egyik húzóágazataként tevékenykedő kertészeti ágazat, valamint a vetőmag-előállítók felé az előnyös pozíciót biztosító elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog létesítésével.

Szintén örömmel tölt el, hogy a helyi földbizottsági eljárásban megjelenő és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által vizsgálandó szempontok, különösen a túlzott mértékű földárak vizsgálata vonatkozásában megfelelő kompromisszumos módosítás készül, amely a gyakorlati jogalkalmazás során a helyi gazdatársadalom érdekeit tudja majd igazán szolgálni.

Végezetül fontosnak tartom kiemelni a szankciós jellegű vételi jog újonnan megjelent jogintézményének a földforgalmi törvény rendszerébe történő beépülését elősegítő módosításokat is.

Kérem önöket, hogy ezek alapján a törvényt majd fogadják el. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szeretettel köszöntöm ismét képviselőtársaimat. Folytatjuk a munkát. Most megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak, aki a bizottsági… (Magyar Zoltán: Köszönöm, nem élnék a lehetőséggel.) Nem él vele, köszönöm szépen. Akkor a képviselői felszólalások következnek. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs ilyen jelzés.) Nem kíván. A vitát lezárom.

Megkérdezem, az előterjesztők közül ki kíván zárszót mondani. (Jelzésre:) Győrffy Balázs képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az általános vita során már ismertetésre került, a törvényjavaslat a földek forgalmával kapcsolatos három törvény módosítását tartalmazza. Ezek: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló ’13. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény, illetve a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény. A törvényjavaslat az elmúlt két hétben a Törvényalkotási bizottság ülését megelőzően a Mezőgazdasági bizottság ülését is megjárta, módosító javaslatot azonban a Törvényalkotási bizottság tett. Ezek közül a legfontosabbakat szeretném a következőkben kiemelni.

Pontosításra került a „helyben lakó szomszéd” fogalma. Gyakori problémát okozott ugyanis az a helyzet, amikor településhatáron lévő helyrajzi szám vonatkozásában egy valóban szomszédos helyrajzi szám tulajdonosa nem tudott élni elővásárlási, előhaszonbérleti jogával, csak azért, mert másik közigazgatási egységhez tartozott az adott helyrajzi szám. Azt gondoljuk, hogy így a továbbiakban élhetnek majd ezen jogosultsággal azok a földtulajdonosok vagy földhasználók is, akiket településhatár választ el a szomszédos területtől.

Versenyképességünk javítása kiemelt célunk a mezőgazdaság területén is. Ennek érdekében a módosítás egy olyan kiegészítést is tartalmaz, miszerint az állattartókkal egy ranghelyen kapnak elővásárlási és előhaszonbérleti jogot a szántók esetében a vetőmagtermesztők, kert, szőlő vagy gyümölcs esetében pedig a kertészeti tevékenységet folytatók. Ezen tevékenységi formák közös jellemzője, az állattenyésztéshez hasonlóan, hogy magas hozzáadott értéket állítanak elő, így indokolt a megegyező kiemelt ranghely biztosítása.

A helyi földbizottságok vonatkozásában egyértelműen kimondásra kerül az ügyféli jogállás, valamint az, hogy a földbizottság állásfoglalását ügyféli nyilatkozatként kell értékelni, tehát nem egy megdönthetetlen nyilatkozatról van szó, mint ahogy ellenzéki képviselőtársaim próbálják azt beállítani.

A vételi jog alkalmazása kapcsán garanciális szabályként bekerül a javaslatba, hogy a vételi jog gyakorlása esetén annak elszenvedője számára a joggyakorlástól számított 30 napon belül kerüljön sor a vételár teljesítésére. A vételi jogosultak sorrendjét a mezőgazdasági igazgatási szerv állítja össze a helyi földbizottság által támogatottak körében, az egykori elővásárlási ranghelyük alapján.

Egyértelművé váltak a vételárra vonatkozó rendelkezések is. Szó sincs hatósági árról. A termőföld ellenértékét a felek alkufolyamata határozza meg. Nem elfogadható viszont a rendkívül hosszú megtérülési időt eredményező ellenérték. Emiatt a törvény egy 20 éves időszakot jelöl meg megtérülési időnek, az adott föld jövedelemtermelő képességét figyelembe véve, amitől alapos indok esetén a felek természetesen el tudnak térni.

Ez a rendelkezés a gazdálkodók érdekét védi a spekulánsokkal szemben. Mindenki, aki mást állít, az a magyar vidék ellen van. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Felszólalások:   135-138   139-146   147-154      Ülésnap adatai