Felszólalás adatai

Felszólalások:   247-260   261-274   275      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10099. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Farkas Sándor úrnak, az Agrárminisztérium államtitkárának, előterjesztőnek. Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Az önök előtt lévő normaszöveg, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, amit környezetvédelmi törvénynek is nevezünk, és a természet védelméről szóló 1996. évi, egy évvel későbbi, szintén LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja a két törvényben a technikai és kisebb tartalmi módosítás, részben az Alkotmánybíróság döntése, részben a jogalkalmazásból fakadó tapasztalatok miatt.A javaslat a technikai pontosítások sorában elsőként megteremti az összhangot a környezetvédelmi és a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendelet között. A kormány döntése alapján 2017 óta a települési stratégiai zajtérkép készítését a települési önkormányzatok helyett az erre a feladatra kijelölt központi szerv látja el, szükségessé vált a környezetvédelmi törvény pontosítása.

A Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak a hatósági feladatai ellátása érdekében szükséges hozzáférnie az országos környezetvédelmi információs rendszer adataihoz. Erre figyelemmel a környezetvédelmi törvény kiegészül egy új paragrafussal, amely biztosítja a hozzáférés lehetőségét.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak a két előbb említett törvény szerint sürgősségi megkeresés esetén 15 napon belül szakhatósági állásfoglalást kell adnia. A sürgősségi megkeresés intézménye azonban érdemben nem rövidítette az eljárást, ugyanakkor az indoklási kötelezettség további adminisztrációs terhet rótt a hatóságra. A javaslat ezen rendelkezést törli, megkönnyítve ezzel az eljáró környezetvédelmi hatóság munkáját, természetesen oly módon, hogy sem az ügyfél, sem a környezet érdeke nem sérül.

Szintén fontos változás, hogy a javaslat eleget tesz az információs társadalom által támasztott elvárásnak, és kivezeti az idejétmúlt papíralapú adatszolgáltatás lehetőségét az országos környezetvédelmi információs rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatások köréből. Ennek előkészítéseként kormányzati fejlesztéssel 2020. január 1-jétől megújult az OKIR  ez a rövidítése  webes adatszolgáltató felülete, OKIRkapu elnevezéssel. A módosítás a környezethasználók terheit nem növeli, ugyanakkor a környezetvédelmi hatóságoknak adminisztrációs tehercsökkentést jelent.

Az elmondottakon túl a javaslat további célja a jogbiztonság érdekében egyes eljárási szabályok felülvizsgálata. A hatósági jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatják, hogy az egységes jogértelmezés érdekében indokolt egyértelművé tenni azt, hogy az „illetőleg” kötőszó egyes rendelkezésekben vagylagos vagy együttes feltételre vonatkozik. Példaként említeném a környezetvédelmi engedély visszavonásának esetét.

Az engedélyt a hatóságnak vissza kell vonnia, ha a véglegessé válástól számított öt éven belül a tevékenységet nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy az engedéllyel nem kíván élni. A rendelkezés gyakorlati alkalmazása során a hatóságok az öt év lejárta esetén is csak abban az esetben vonták vissza az engedélyt, ha az ügyfél nyilatkozott arról, hogy a továbbiakban már nem kíván élni az engedéllyel. Az alkalmazott gyakorlat azonban ellentétes a jogalkotó szándékával, a két feltétel külön-külön fennállása esetén is szükséges az engedély visszavonása. Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében ezeket a jogszabályhelyeket a javaslat egyértelművé teszi.

Az Alkotmánybíróság 4/2019. (III. 7.) számú határozatában megállapította: a hatályos törvényi szabályozás nem írja elő, hogy az eljáró közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tennie határozata rendelkező részében az ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról.

(0.40)

Az egészséges környezethez, a tisztességes hatósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jog érvényesülését is szem előtt tartva a törvénymódosítás az előbb említett két törvényt egy olyan rendelkezéssel egészíti ki, ami alapján a hatósági döntés rendelkező részében megállapításra kerül a szakkérdés vizsgálatának ténye, a vizsgálat eredménye, valamint a meghatározott egyedi előírások. Az Alkotmánybíróság döntése alapján elkészített törvénymódosítás tehát a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényben már meglévő környezetvédelmi jogszabályi garanciákat erősíti, és egyben az egységes jogalkalmazást segíti elő.

Az egyik legfontosabb eleme a módosítási csomagnak, hogy felhatalmazást kap a kormány a kármentesítéssel kapcsolatos fontosabb feladatok rendeletben történő megállapítására. A környezetvédelmi törvény ugyanis egyes esetekben jelenleg úgy ad feladatot a kormánynak, hogy a feladatok megvalósításának részletszabályait vagy nem állapítja meg, vagy nem ad erre felhatalmazást. A módosítással lehetővé válik egy észszerű mértékű egyszerűsítés végrehajtása a kármentesítési eljárásokat illetően, valamint a barnamezős területek fejlesztésével kapcsolatos szabályok megalkotása, ezzel elősegítve ezeknek az alulhasznosított területeknek a hasznosítását.

Az új felhatalmazó rendelkezéssel a kormány rendeletben állapítja meg az országos környezeti kármentesítési program végrehajtásával, továbbá az állami felelősségi körbe tartozó területek kármentesítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a barnamezős területek hasznosításával kapcsolatos részletes szabályokat, ideértve a barnamezős területekre vonatkozó adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét.

A felhatalmazás lehetőséget ad a kármentesítési feladatokban való állami szerepvállalással kapcsolatos speciális eljárási szabályok megalkotására is, ideértve a barnamezős területeken történő állami beruházások megvalósíthatóságának megkönnyítését, a kármentesítés egyszerűsítését is. A kármentesítés ugyanis sok esetben az építési, beruházási munkákkal együtt is végezhető, ezek nem zárják ki egymást, sőt a párhuzamos megvalósítás a költségeket csökkentheti. A barnamezős területek jelentős része ugyanis nem szennyezett. Ahol a szennyezettség gyanúja felmerül, ott természetesen le kell folytatni a kármentesítési eljárást, ugyanakkor fontos nemzetgazdasági cél, hogy az egészségre és környezetre káros szennyeződéssel nem rendelkező barnamezős területeken minél hatékonyabb ingatlanfejlesztés valósulhasson meg, hiszen ezeket a leromlott állapotú területeket így lehet ismét becsatornázni a települések vérkeringésébe.

Ha a másik legfontosabb pontot kell kiemelnem a javaslatból a kármentesítés mellett, akkor egyértelműen az az avar és kerti hulladék égetési tilalmának bevezetése. Mint azt tisztelt képviselőtársaim is bizonyára tudják, az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése levegőszennyezéssel jár, a kisméretűrészecske-szennyezés egyik meghatározó forrása. Azt már talán kevesebben tudják, hogy ez milyen mértékű is lehet. Méréses vizsgálatokkal igazolt, hogy 50 kilogramm, tehát egy átlagos kupacnyi avar elégetése egy egész kistelepülés levegőjét erősen szennyezheti.

A javaslat értelmében az avar- és kertihulladék-égetés önkormányzati szabályozására vonatkozó felhatalmazás törlésével országos hatályúvá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerinti általános tilalom. A javasolt módosítás a levegő minőségének javítását szolgálja, de legalább ilyen fontos hatásként a lakosság levegőterhelésből származó egészségi kockázatát is csökkenti. Az Egészségügyi Világszervezet és más szakmai szervezetek véleménye szerint ugyanis a szennyezett levegő súlyosbíthatja akár a most, napjainkban is tapasztalható koronavírus-járvány következményeit is. Egyrészt a légszennyezés által legyengített szervezet kevésbé ellenálló a fertőzéssel szemben, még akkor is, ha valaki csak viszonylag rövid ideig van kitéve a magas légszennyezettségnek, másrészt a légszennyező részecskék felületén a vírusok megtapadnak, és ott még akár órákig is fertőzőek maradhatnak.

Az avar- és kertihulladék-égetés tiltása kapcsán hangsúlyozandó, hogy főszabály szerint jelenleg is ez tilos. Az önkormányzatoknak jelenleg lehetősége van ugyan ez alól felmentést adni, de ennek a felmentésnek az indokoltsága csak addig állt fenn, amíg a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésre nem került. Ez pedig 2015 óta kötelező Magyarországon. Jelenleg az önkormányzatok jelentős része a zöldhulladék rendszeres gyűjtése és elszállítása mellett rendeletben tiltja az avar és kerti hulladék égetését, azonban még számos településen  ugyan időben korlátozottan  lehetőség van erre a környezetveszélyeztető tevékenységre.

A kormány üdvözli, hogy az avar és a kerti hulladék égetésének tiltását a jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel sok önkormányzat már most bevezette, a jelenlegi veszélyhelyzetben azonban kiemelten fontos, hogy az önkormányzatok felelősen járjanak el, és lakosaik egészségének védelme érdekében mihamarabb intézkedjenek területükön az avar és kerti hulladék égetésének tilalmáról. A javaslat értelmében a törvényben ennek határideje 2021. január 1-je, de várhatóan a törvény elfogadását követően erre van módosítási lehetőség, hogy azt megelőzően.

A javaslat utolsó módosító pontja kapcsán úgy vélem, egyetértenek velem képviselőtársaim abban, hogy aki védelem alatt álló növény vagy állat tartására jogosító engedélyt szeretne kapni, annak kötelessége a környezetvédelem, a természetvédelem és az állatvédelem területén lévő szabályokat minden esetben maradéktalanul betartani.

Kérem a tisztelt Házat, hogy az előterjesztésben elhangzottakat és a törvényben foglaltakat hozzászólásukkal támogassák, majd pedig a szavazás során fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Koncz Ferenc képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon!

KONCZ FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Itt a végén már tényleg általános iskolai osztályt sem lehetne indítani, annyian maradtunk itt az utolsó napirendre. Hosszú nap van mögöttünk, de környezetünk és természetünk védelme és ennek megőrzése alapfeltétel. Az élővilág az emberek egészsége és az életminőség szempontjából a mai alkalommal is többször fölmerült.A természeti területek és értékek a nemzeti vagyon pótolhatatlan részét képezik, ezért kötelességünk a természeti örökség és a biológiai sokszínűség védelmezése. Természeti erőforrásainkkal takarékos és észszerű módon kell bánnunk, enélkül az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia nem fenntartható. A mulasztás súlyos következményekkel járhat, veszélyeztetheti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását. Úgy gondolom, a környezet és a természet védelmének szempontjából a javaslatnak rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a módosítások egy átlátható és pontos struktúrát szorgalmaznak.

Az előterjesztés tartalmazza a környezetvédelmi törvény 48/E. § zajtérképekkel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításait, valamint a környezetvédelmi törvény és a környezeti zaj- és rezgésvédelem egyes jogszabályairól szóló kormányrendelet közötti összhangot teremti meg. A javaslatnak köszönhetően megújul az OKIR adatszolgáltatásának a módja. Jelenleg a természetes személyeknek nem kötelező a környezetvédelmi adatszolgáltatás elektronikus úton történő teljesítése.

Az elmúlt három évben a környezetvédelmi hatóságok adatai alapján természetes személy részéről azonban nem történt papíralapú adatszolgáltatás, ugyanis az évi közel 300-400 fő természetes személy adatszolgáltató az OKIR-ban az elektronikus adatszolgáltatást veszi igénybe. A módosítás a környezethasználók terheit nem növeli, ugyanakkor a környezetvédelmi hatóságoknak kismértékű adminisztrációs tehercsökkentést jelent.

A módosítás továbbá kimondja, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételéről szóló 2012. évi CCXVII. törvényben foglalt feladatainak ellátása érdekében szükséges hozzáférnie az országos környezetvédelmi információs rendszer adataihoz.

(0.50)

Az előterjesztés a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényt egy olyan rendelkezéssel egészíti ki, ami alapján a hatóságnak a döntés rendelkező részében fel kell tüntetnie a szakkérdés vizsgálatának tényét, a vizsgálat eredményét, valamint az az alapján meghozott egyedi előírásokat. A döntés indoklási részének pedig tartalmaznia kell a szakkérdés vizsgálata során tett megállapításokat.

Az Alkotmánybíróság döntése alapján előkészített törvénymódosítás a környezetvédelmi törvényben és a természetvédelmi törvényben már részben meglévő környezetvédelmi jogszabályi garanciákat erősíti, és egyben az egységes jogalkalmazást segíti elő. A környezetvédelmi törvény szerint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak sürgősségi megkeresés esetén 15 napon belül szakhatósági állásfoglalást kell adnia. A javaslatnak köszönhetően eltörlésre kerül ez a rendelkezés, hiszen a sürgősségi megkeresés intézménye érdemben nem rövidíti az eljárást, ugyanakkor az indoklási kötelezettség további adminisztrációs terhet ró a hatóságra.

A módosítás által a környezetvédelmi törvény kiegészül egy új felhatalmazó rendelkezéssel, amely szerint a kormány rendeletben állapítja meg az országos környezeti kármentesítési program végrehajtásával, továbbá az állami felelősségi körbe tartozó területek kármentesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a barnamezős területek hasznosításával kapcsolatos, részletes szabályokat, ideértve az e területekre vonatkozó adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét, ezzel elősegítve ezeknek az alulhasznosított területeknek a gazdasági célú hasznosítását.

Az előterjesztés további célja az egyes eljárási szabályok felülvizsgálata, amely a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély visszavonására vonatkozik. A rendelkezést a gyakorlatban a hatóságok úgy alkalmazzák, hogy az öt év lejárata esetén is csak abban az esetben vonják vissza az engedélyt, ha az ügyfél nyilatkozott arról, hogy a továbbiakban már nem kíván élni az engedéllyel, ez azonban ellentétes a jogalkotó szándékával, tehát az öt év lejárta esetén az ügyfél nyilatkozata hiányában is szükséges az engedély visszavonása.

Az egyezség jogalkalmazás, továbbá az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-ai 2014/52/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel való összhang biztosítása érdekében indokolt a környezetvédelmi törvény pontosítása.

A javaslat 7. §-ának (2) bekezdése és 11. §-ának (2) bekezdése környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú. A levegőminőség alakulásában a lakossági fűtés mellett az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetésének kiemelt szerepe van. Jelenleg az önkormányzatok nagyobb része a zöldhulladék rendszeres gyűjtése és elszállítása mellett rendeletben tiltja az avar és a kerti hulladék égetését, azonban még számos településen ugyan időben korlátozottan, de lehetőség van erre a környezetet veszélyeztető tevékenységre. Minden biomassza, így az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetése komoly levegőszennyezéssel jár, a kisméretű részecske, a 10 mikronos por, illetve a 2,5 mikronos por a szennyezés egyik, a helyi levegőminőség szempontjából meghatározó forrása. Számos méréses vizsgálat igazolja, hogy körülbelül 50 kilogramm avar elégetése egy egész kistelepülés levegőjét elszennyezheti.

A javasolt módosítás a levegő minőségének javítását szolgálja, de járulékos hatásként a lakosság levegőterhelésből származó egészségügyi kockázatát is csökkenti. A rendelkezés következésképpen összhangban áll a kormány által februárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akciótervvel, és erősíti azon konkrét tettek sorát, melyre a kormány vállalkozott.

Nem utolsósorban a javaslat szabályozza, hogy a védelemben részesülő állat- és növényfajok esetében három évig nem kaphat tartási engedélyt olyan személy, akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak vagy bírsággal sújtottak. A szabályozás túl szigorú, gátolja, hogy az egyébként jogszerűen tartott egyedekre vonatkozó tartási engedélyek meghosszabbíthatóak legyenek. A módosítás alapján a szankció nem terjed ki a jogszerűen tartott egyeddel és annak utódjával kapcsolatos kérelmek elbírálására.

A természetvédelmi törvény módosítása az állampolgárokra nézve kedvezőbb szabályt állapít meg, adminisztratív tehercsökkentést eredményez, valamint megfelel annak ez elvárásnak, hogy a szankcióknak arányosnak kell lenniük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a fentiekre tekintettel támogassák az előterjesztést. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Nunkovics Tibor képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka jön. Parancsoljon!

NUNKOVICS TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Köszöntök mindenkit ezen a késői órán. Nem szeretném már sokáig húzni ezt az utolsó mai napirendi pontot, úgyhogy igyekszem gyors lenni. Látjuk azt, hogy ez a javaslat tulajdonképpen tartalmaz technikai módosításokat, jogharmonizációt is, illetve digitalizációt is, aminek ezúton, megmondom őszintén, hogy örülök. Remélek, hogy a feltételek is adottak ehhez a digitalizációhoz, és a papíralapú benyújtások kivétele majd nem fog problémát okozni a jövőben.

Viszont lenne egy-két kérdésem is a javaslattal kapcsolatban, mégpedig egyrészt, hogy a környezetizaj-értékelés és -kezelés hova fog kerülni, tehát hogy tulajdonképpen ki fog efelett rendelkezni, vagy kinek fogja ezt a feladatot majd a minisztérium leutalni.

Az jó dolog, hogy az NKH majd hozzáférhet az OKIR-rendszerhez, ezt mindenféleképpen előrelépésnek tartom, de egyébként a barnamezős beruházásokkal kapcsolatban az egy nagyon fontos kérdés a kármentesítést illetően, hiszen rengeteg régi ipari terület van, egyébként én is egy ilyen választókerületből jövök, amely inkább ipari körzetnek számít, és nálunk a Duna mentén az azbesztmentesítés igencsak kellene már hosszú-hosszú évtizedek óta. Úgyhogy én emiatt igazából csak sajnálni tudom, hogy ez a javaslat vagy ez a jobbító csomag nem jött be, mondjuk, tíz évvel hamarabb.

Betudom ezt most annak a hirtelen zöldfordulatnak, amit a kormánypártok vettek, de ma már egyszer említettem, hogy én örülök ennek a zöldfordulatnak. Nyilván lehetne még egy kicsit erőteljesebb, de majd módosító indítványokkal próbálunk ezen segíteni.

Az avarégetés pedig, azt gondolom, szintén egy nagyon jó gondolat, hogy végre tilalom alá kerül. Az egy más kérdés, hogy ezt ki fogja majd ellenőrizni, vagy hogyan fogják majd ellenőrizni az önkormányzatok, ki fog esetleg büntetéseket kiszabni ezzel kapcsolatban, és egyébként hogyan próbálják meg biztosítani azt, hogy az avarégetés helyett, mondjuk, a komposztálást meg tudják majd oldani, meg tudja majd oldani a lakosság. Látjuk, külföldön vannak erre példák, egyébként nem kell messzire menni, Ausztriában begyűjtik zsákokban, a kifejezetten komposztálásra adott zsákokban ezt az anyagot, és később egyébként hasznosítják is, és azoknak, akik kiraktak ilyen anyagokat, virágföld formájában juttatják vissza. Úgyhogy ezekre a kérdésekre várnám a választ majd itt a vita során.

Egyébként előreláthatólag, jelen állás szerint támogatni fogjuk majd ezt a javaslatot, de azért szeretnék egy-két dologra választ kapni. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Juhász Hajnalka képviselő asszony a KDNP vezérszónoka. Parancsoljon!

JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon rövid leszek, mert mind államtitkár úr, mind képviselőtársam nagyon részletesen ismertette a törvényjavaslatot. Itt nyilván egyrészt technikai és tartalmi módosításokról kell beszélnünk. A törvényjavaslat a zajtérképekkel kapcsolatban technikai jellegű módosítást tartalmaz, lényegében a Kvt. és a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendelet közötti összhangot teremti meg. Mivel a települési önkormányzatoknak már nem feladatuk a zajtérkép készítése, így ez a fordulat a jogszabály szövegéből kivezetésre kerül. Szintén elhangzott államtitkár úr részéről, de én is kiemelném, hogy a kormányhivatalok elektronikus ügyintézési rendszeréhez kapcsolódó, új környezetvédelmi adatszolgáltatási rendszer, az országos környezetvédelmi információs rendszerre vonatkozó módosító javaslat az úgynevezett OKIRkapu továbbfejlesztésével 2020. január 1-jétől egy új és teljes mértékben felhasználóbarát webes adatszolgáltató felület áll a környezethasználók rendelkezésére.

(1.00)

Államtitkár úr szintén bemutatta a 4/2019. alkotmánybírósági határozatot. Ezenkívül én még azt tartom fontosnak kiemelni, hogy a jelenleg hatályos Kvt. nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési beavatkozások milyen döntési alapelvek alapján és milyen eljárási keretben kerülnek végrehajtásra. Mindezek akadályozzák az eljáró környezetvédelmi hatóságok munkáját, és az országos környezeti kármentesítési program feladatainak végrehajtását.

A javasolt módosítás alapján a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg az országos környezeti kármentesítési program végrehajtásával az állami felelősségi körbe tartozó területek kármentesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a barnamezős területek hasznosításával kapcsolatos részletes szabályokat.

Szintén elhangzott, de fontos kiemelni, hogy a törvényjavaslat értelmében hatályát veszti a Ktv. 48. § (4) bekezdésének b) pontja, amely a települési önkormányzat képviselő-testületének azon hatásköréről rendelkezik, mely szerint rendeletben állapítja meg az avar- és a kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat. Az avar- és a kertihulladék-égetés önkormányzati szabályozására vonatkozó felhatalmazás törlésével általánossá válik az avar és a kerti hulladék égetésének a levegő védelméről szóló 306/2010. kormányrendelet szerinti tilalma.

A javasolt módosítás a levegő minőségének javítását, ezáltal a lakosság egészségének védelmét szolgálja. A megfelelő felkészülési idő biztosítását érdemes kiemelni: a törvényjavaslat a rendelkezés hatálybalépésének időpontját 2021. január 1-jében határozza meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi törvény jelen módosítása összhangban áll a kormány februárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akciótervével. Ezen rendelkezések tovább erősítik azon konkrét tettek megvalósításának sorát, melyek mellett a kormány elkötelezte magát, ezért kérem a törvényjavaslat támogatását. Nagyon szépen köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gurmai Zita képviselő asszony az MSZP vezérszónoka.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Nem gondoltam reggel 9-kor, hogy igazán a Föld napján fogok már beszélni, de akkor legalább egy pici kitekintés: 1970-ben ünnepelték meg először, ma már 175 ország, Magyarország 1990 óta ünnepli, és egyébként a Föld napja mozgalomnak van egy jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Nos, azt gondolom, ez egy picit jellemző ránk is, hiszen a koronavírus most új kihívások elé állította a világot, és azt kell mondjam, hogy nagyon világosan figyelmeztetett is, hogy lehet, hogy bizonyos dolgokat egészen másképpen kellene megtennünk. Nos, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvénytervezet módosítása kapcsán felemás érzéseink vannak. Egyrészt üdvözlendő, hogy a kormány végre orvosolja egy alkotmánybírósági határozatban megfogalmazott mulasztását. Igaz, 10 hónappal később, mint a kijelölt határidő, de hát jobb későn, mint soha.

Csak zárójelben mondom, higgyék el, hogy a rokkantnyugdíjasok is örülnének, ha a velük kapcsolatos mulasztásokat is hasonlóképpen orvosolnák. Többen beszéltek róla, meg tudom erősíteni, hogy rendkívül fontos volt, hogy a háztartási avarégetés országos tiltása megtörtént, ezzel egyetértünk; a zöldszervezetekkel együtt régóta sürgetjük ezt.

Az igazat megvallva nem is értjük, hogy miért kellett ezzel ilyen nagyon sokáig várni. Amióta ugyanis a zöldhulladék elszállítása része a kötelező települési közszolgáltatásnak, végképp indokolatlan, hogy egyesek egész településrészeket borítsanak füstbe.

Más kérdés, hogy az Orbán-kormány hibás intézkedései miatt a hulladék elszállítása nagyon sok településen ellehetetlenült. Az önök által nehéz helyzetbe hozott szolgáltatók pedig ott spórolnak, ahol tudnak, például a külön gyűjtött hulladék elszállításán vagy sajnálatos módon bármiféle szelektálásán.

De abban nincs köztünk vita, hogy a megfelelő megoldás nem az, hogy az állampolgárok kifüstölik a szomszédaikat. Persze minden korlátozás csak annyit ér, amennyit betartanak belőle, és csak remélhetjük, hogy ez a rendelkezés nem marad meg a papíron, és társul majd hozzá következetes állami ellenőrzés is.

Ugyanakkor az már szomorú része a törvényjavaslatnak, hogy ebben is találtak lehetőséget az önkormányzati hatáskör csökkentésére. Az erős zajhatással érintett településrészeken eddig önkormányzati feladat volt a zajmérés és az intézkedéseket megalapozó zajtérképek elkészítése. Ez most külön miniszteri kijelölés alapján elvégzendő állami feladat lesz, ami jelentős visszalépésnek tekinthető.

Gondoljunk csak bele, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér zajhatásaitól szenvedő lakók eddig bízhattak abban, hogy a kerületi önkormányzatok partnerek lesznek a panaszaik orvoslásában. Mostantól viszont csak imádkozhatunk, hogy a kormány bürokratái hajlandóake meghallgatni az észrevételeiket, és fellépneke az érdekükben.

Nem nagyon tudjuk megérteni, miért vette el a kormány ezt a feladatkört a helyi viszonyokat sokkal jobban ismerő és a kétoldalú párbeszédre is inkább hajlamos önkormányzatoktól. Hasonló törekvés figyelhető meg a törvénymódosítási javaslatban a környezet- és természetvédelmi szakkérdések hatósági hatókörbe utalásánál. Itt is végső soron a kormányhivatalok hozzák majd meg a politikai döntéseket olyan ügyekben, ahol szakmai szempontoknak kellene dominálniuk, de ha megcáfol államtitkár úr, örömmel veszem. Sajnáljuk, hogy ebben a kérdéskörben is megnyirbálják az önkormányzatiságot.

Ha van erre egyébként konkrét és érdemi magyarázat, akkor kérem, hogy osszák meg velünk, mert mindenképpen fontos lenne ahhoz, hogy támogathassuk a javaslatot, ezekre a kérdésekre választ kaphassunk. Köszönöm szépen mindenkinek, hogy itt vannak még most is. Különösen a kollégáknak, akik mondhatni, kétszer 8 órája itt vannak ebben a Házban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki. Normál szót kérő képviselői felszólalásként Vadai Ágnes képviselő asszonyt hallhatjuk, DK. Parancsoljon!

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon-nagyon rövid leszek. Természetesen alapvetően hiszünk abban, hogy ott kell megszületnie a döntéseknek, ami legközelebb van az emberekhez, ugyanakkor támogatunk minden olyan állami, kormányzati lépést, amely a környezetvédelem irányába megy. Ez különösen annak fényében pozitív, hogy az elmúlt években azért nem bővelkedtek a parlamenti ülésnapok ilyen típusú javaslatokkal. Annak is örülök, az avar- és kertihulladék-égetés tekintetében, ha jól értjük, 2021. január 1-jétől aztán már végérvényesen országos tilalom van. Az a kérdés, mert abból már következik utána egy büntetési, rendészeti és egyéb feladat, amit nyilván majd el kell látni, hogy ez milyen módon kerül megoldásra.

(1.10)

Mi azt gondoljuk, hogy ez egy első lépés lehet ezen a területen. És én értem, hogy a kormány elfogadott egy akármilyen akciótervet, de nem ez a lényeg. Az a lényeg, hogy 2021. január 1-je után ezekből mi fog megvalósulni, mert rengeteg akciótervet láttunk az elmúlt időszakban, ennek ellenére nem nagyon történtek lépések.

Üdvözöljük azt is, hogy végre valóban tíz hónapos  nagyjából tíz hónap, hiszen 2019. június 30-ig adott határidőt az Alkotmánybíróság, amit önök nem nagyon vettek figyelembe, de legalább teljesítették ezt a feltételt, és az Alkotmánybíróság által megállapított környezetvédelmi kérdésekkel vagy hatósági eljárásokkal kapcsolatos alaptörvénysértés vagy alkotmánysértés ügyét rendezik. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy hogy ha úgy fogják rendezni a rendészeti kérdéseket vagy büntetési tételeket az 1. pontnál, ahogyan foglalkoztak az Alkotmánybíróság döntésével, akkor vissza fogunk jönni ide a parlamentbe, és vitatkozni fogunk. Az Alkotmánybíróságot, amely egészen biztosan nem az én ízlésem szerint állt össze, hanem az önöké szerint, az önök kollégái ülnek benne, talán még volt ügyvédjeik, frakciótagjaik is, már csak illene önöknek tiszteletben tartani. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezzel a témával foglalkoztak, hiszen a környezetvédelem kérdése borzasztóan fontos a jövő generációja számára.

Gurmai képviselő asszony jelezte ugyan, késői vagy korai, akárhogy is nevezhetjük ezt az időpontot, de mégiscsak fel kell hívni arra a figyelmet, hogy van egy generáció, amelyről viszont nem feledkezhetünk el, és amelyre vonatkozóan szintén van egy döntése az önök által megszavazott Alkotmánybíróságnak. Úgyhogy borzasztóan örülnék, ha az államtitkár úr ez alkalommal közvetítő szerepet is betöltene, és legközelebb kormányülésen felvetné, hogy ha itt sikerült megoldani az alkotmánybírósági problémát, akkor nem látjuk indokát annak, hogy a rokkantnyugdíjasok ügyében ezt ne sikerüljön megoldani.

Nyilván a kérdésekre, amelyeket képviselőtársaim feltettek, és amelyeket én is feltettem, valamilyen választ fogunk kapni. Az ígérvény már nagyon kevés tíz év kormányzás után, tehát nagyon konkrét válaszok kellenének ebben az ügyben ahhoz, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassuk, miközben, még egyszer szeretném hozzátenni, a Demokratikus Koalíció is támogat egyébként alapvetően minden olyan paragrafust, minden olyan változtatást, amely a magyar polgárok egészségét, jólétét, e tekintetben például a magyar levegő tisztaságát szolgálja, és továbbvisz bennünket azon az úton, hogy az a fajta eljárás, amely Magyarországgal szemben éppen a levegő minősége miatt indult, meg tudjon szűnni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Sem kétperces, sem egyéb felszólalási módra nem jelentkezett senki, de kötelességem megkérdezni, hogy kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Nagyon szépen köszönöm, minthogy nem. Az általános vitát így lezárom.Megkérdezem államtitkár urat, kíváne reflektálni. (Farkas Sándor jelzésére:) Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most én már nem akarok arra hivatkozni, de mégis hivatkozom, hogy késői óra van, igazán már egy következő napnak vagyunk az első óráján is túl, de ettől függetlenül szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a javaslatait, gondolatait, akár mondhatnám, kérdéseit is, a támogató nyilatkozatokat pedig külön köszönöm a képviselőtársaimtól. Azok a kérdések, amelyeket önök itt felvetettek jelentős részben, ebben a törvényben, már a részletes indoklásban olvashatók vagy áttekinthetők, ezt azért szeretném ajánlani a kedves figyelmükbe. Ha pedig még mindig vannak olyan kérdések, amelyekre szeretnének pontos választ kapni, és nemcsak hogy pontos választ, hanem megoldási javaslatot szeretnének tenni, akkor az a kérésem, hogy éljenek ezzel a lehetősséggel, már csak azért is, mert ahogy Vadai képviselő asszony is említette, egy ilyen törvény tényleg ritkán fordul elő a parlament keretén belül. Úgy gondolom, ez nem az első, nagyon bízom benne, hogy hosszú távon nem is az utolsó, hanem több hasonló törvény lesz, amelyek a klímavédelemtől kezdve a környezetvédelmen keresztül a zajszennyezésről, a levegőterhelésről szólnak. Tudjuk, hogy ezek mind olyan kérdések, mind olyan témák, amelyek mindannyiunkat érintenek, egészségünket, jövőnket.

Éppen ezért kérem önöket, hogy a részletes vita során, a bizottsági üléseken fogalmazzák meg ezeket a javaslataikat, biztos, hogy meglesznek, és akkor pedig, ha olyan jellegűek, amelyek a törvénnyel összeépíthetőek, márpedig én nagyon bízom benne, azokkal élni fogunk. Köszönöm szépen. Kérem a támogatásukat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   247-260   261-274   275      Ülésnap adatai