Felszólalás adatai

BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ügyrendit azért vontam vissza, mert időközben megérkezett az előterjesztő képviselője, tartalmatlanná vált volna az ügyrendi.

Tisztelt Ház! A következő észrevételt szeretném megtenni ehhez a törvénytervezethez:

A bizottsági vitában több ízben megfogalmazódott az a gondolat, hogy ez a határozati javaslat eléggé elkapkodott és nem egészen átgondolt előterjesztés. Úgy gondoljuk, hogy itt egy joghiány, egy joghézag következtében vált nagyon sürgőssé ez az előterjesztés, hiszen az ezt megelőző határozat 1999. december 31-ével lejárt. Tehát a Magyar Köztársaságban, ha betartjuk a jogszabályokat, 2000-ben nem volt jogcím arra, hogyan osztják ki ezeket a pénzeket. Most ez utólag megtörténik vagy megtörténhet, ha a parlament ezt a határozatot jóváhagyja.

Gondot okozott az is, hogy rendkívül gyorsan kellett az észrevételeket megtenni. Nem volt ez különösképpen indokolt, bár mi is elfogadtuk ezt a javaslatot. Végül is a gyakorlati munka azt bizonyította, hogy jobb lett volna, ha a részletes vitára majd csak három hét múlva kerül sor, hiszen akkor normális menetben és alaposan lehetett volna megtenni a módosító indítványokat.

Hogy részletesen is elmondjam az észrevételeimet, kezdeném a 7. ponttal, amelyik azt a módosító indítványt tartalmazza, hogy az éves költségvetési eszközök kormányzati szintű koordinációjának megvalósítása, külön szövegkörnyezetben elhelyezve ez a módosítás. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy évek óta nem sikerül elérni azt, hogy azok a költségvetésben rendelkezésre álló keretek - a mi esetünkben ez közel 800 milliárd forint -, ami a területfejlesztés különböző területeire fordítható, koordináltan, egyeztetve jelenjen meg, ne egymást kioltva vagy egymás lehetőségeit, hogy úgy mondjam, gyengítve kerüljön meghatározásra. Ezt a kormányzati koordinációt nem tartotta a bizottság kormánypárti többsége szükségesnek, pedig az a meggyőződésem, hogy a kormánynak az egymással történő egyeztetése nem szükségtelen.

A következő pont, amit szeretnék kiemelni, a 12. pont. Ennek a módosító indítványnak a gondolata, illetve szükségessége végigkísérte az egész vitát. Itt pedig a következőről van szó: ez az előterjesztés konzekvensen kihagyja a kistérségeket. Csak megyéről és régióról beszél. Ugyanakkor azt mindenki tudja, aki országgyűlési képviselő és egyéni körzetben dolgozik, hogy maga a konkrét fejlesztés, maga a konkrét tevékenység egy adott kistérségben történik, nem a megye az, amelyik ezt konkrétan koordinálja, még csak nem is a régió, hanem maga a kistérség, ahol önkormányzati társulások, benne természetesen gazdasági társaságok is, részt vesznek azért, hogy egy kistérség fejlődjön.

Miután ez a határozattervezet a kistérségeket még csak meg sem említi, ebből az a gondolat következtethető ki, hogy itt egy nagyon erős centralizáció, megyei centralizáció történik, egy nagyon erős központosítás történik. Ez annál is érthetetlenebb, hiszen '98-ban a választásokkor a legnagyobb kormánypárt még messze nem a megyét kívánta erősíteni, hanem akkor régióban és kistérségekben gondolkodott. Most ezt a programot, úgy látszik, felrúgták, és ezzel a programmal tovább nem kívánnak foglalkozni.

Nem kezeli ez a határozattervezet a következő problémákat sem:

Kistérségek egymás mellett tevékenykednek, és minden egyes kistérség a szomszéd kistérségre hatással van. Ha az egyik kistérség határában szeméttelep létesül, a másik kistérség pedig oda tervezi az üdülőközpontot, akkor valószínűleg ez a kettő nem lesz egymással összhangban. Ha ez a két kistérség egy megyén belül van, akkor még csak-csak egyeztethető a dolog, de ha a két kistérség két különböző régió határán tevékenykedik, akkor ennek a problémának a megoldása, illetve egyeztetése a jelenlegi rendszerben nem lehetséges, hiszen itt annyi egyeztetési fórumon kell átmenni, hogy mire ez megtörténik, addigra már régen minden beruházás megvalósul vagy végképp kútba esik.

(13.50)

Nem kezeli továbbá azt a problémát sem ez a határozattervezet, amikor adott egy megye, a megyében adott több kistérség, abból egy, azaz egy kistérség fejlett egy nagy gyár, egy nagy beruházás miatt, emiatt a megye besorolása már nem hátrányos, hanem adott esetben a gazdasági adatok miatt, a GDP miatt már jól fejlett megyének minősül - ugyanakkor mi lesz a többi kistérségben élő emberrel? Ezeket nem kezeli ez a határozattervezet.

Nem kezeli továbbá azt sem a határozattervezet, hogy azt a kijelentést, hogy a kistérségek, az önkormányzatok összefogással valósítsák meg a beruházásukat, ezt én támogatnám, ugyanis nagyon sok olyan önkormányzat és kistérség van, amelyik ugyan nem önhibáján kívül hátrányos, nem alaphiányos, csak éppen fejlesztésre nincs lehetősége. Korábban volt arra lehetőség, hogy erre is tudtak külön pályázni az önkormányzatok, ez a lehetőség teljesen megszűnik ebben a tervezetben.

A 14. pont egy olyan kérdést feszeget, amely nagyon régóta probléma. Ezeknél a beruházásoknál, fejlesztéseknél nagyon sok esetben gond volt az, hogy a kihelyezett pénzt, a megnyert pályázat felhasználását nem ellenőrizték pontosan, és szükség lenne ennek a monitoringrendszernek a kiépítésére, amelynek nemcsak a kormány képviselőiből, ezekből a megbízottakból kell állnia, hanem bizony nem árt, ha szakértőkből áll, akik adott esetben értenek is hozzá.

A következő pont, amelyikről beszélni szeretnék, a százalékok meghatározása, hogy mekkora területet lehet figyelembe venni, mekkora lakónépességre vonatkozhat a kedvezmény. Ez véleményünk szerint teljesen eklektikus, semmi nem indokolja ezeket a számokat.

Végezetül a 34. módosító indítványra szeretném felhívni a figyelmet. Ebben azt indítványoztuk, hogy a területfejlesztési célelőirányzat felhasználása során prioritást kell biztosítani a kormányzati regionális és válságkezelő programokba illeszkedő fejlesztéseknek. Mi ezt az "és" szót tettük be, ugyanis nemcsak regionális válságkezelő programok vannak, hanem vannak regionális programok, és vannak válságkezelő programok, és ezt a kettőt nem indokolt összemosni.

Most kénytelen vagyok kijavítani magam, még egy pont van, és utána ennél a résznél a hozzászólásomat befejezem, elnök úr. A 40. pontnál csak az szerepel, hogy az ipari területek fejlesztését kell kiemelten kezelni, ugyanakkor Magyarországon vannak vállalkozási övezetek, vannak ipari parkok, vannak agroparkok. Az ipari parkok rendszerét felül kell vizsgálni, mert nagyon sok ipari park van, amelyik a nevében ugyan az, de a valóságban semmi nem történik. Ez egy eurokonform területfejlesztési eszköz. Jó lenne, ha Magyarország is élne ezzel a lehetőséggel, már csak azért is, mert erre külön európai uniós támogatásokat lehet kapni, nemcsak most, hanem a csatlakozást követően is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)