Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÁKOSSY BALÁZS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szépen köszönöm az elhangzott érveket, adott esetben kritikákat. Hogyha engedik, akkor a záró hozzászólásomban ezeket tisztáznám, és a támogatásukat kérem majd ezzel együtt a törvényjavaslat elfogadásához. A képviselő asszony nagyon helyesen vetette fel azt, hogy miért van napirenden ez a törvényjavaslat, törvénymódosítás, illetve hogy miért nem olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek az elmúlt egy hónap sajnálatos eseményeit tükrözik vissza. Én azt gondolom, hogy a törvényjavaslatnak igenis ebben a dimenzióban is van relevanciája, hiszen a törvénymódosításnak az a célja, hogy az eddigi jó gyakorlatokon, a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve a Tokaj Fejlesztési Tanács példáján keresztül egy határozottabb, nagyobb együttműködésen alapuló gazdaságfejlesztést tegyen lehetővé a következő években ebben a Duna menti térségben, és természetesen ezek egybecsengenek azokkal a nemcsak kormányzati, hanem gyakorlatilag össztársadalmi, politikai törekvésekkel, hogy a következő években a koronavírus-járvány következményeit minél hatékonyabban, minél hathatósabban tudjuk az ország különböző részein, így a Duna menti, relatíve fejletlen területen is segíteni és támogatni. Tehát ilyen tekintetben igenis ilyen relevanciája is van, hiszen a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség, az iparfejlesztés, a munkahelyteremtés egy olyan generális, össztársadalmi cél, amelyhez nyilván ez az eszköz fokozottabban tud hozzájárulni.

Ahogy említettem, a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve a Tokaj Fejlesztési Tanács az, amely példaként, jó példaként szerepel a kormány szeme előtt, és fontos az, hogy mindezen két fejlesztési tanácsnál  és ugyanígy a Duna mentinél is  az európai uniós források mellett természetesen költségvetési források bevonása is megvalósult az elmúlt években, évtizedekben, és ez így lesz a Duna mentinél is.

Itt Z. Kárpát képviselő úrnak a megjegyzésére is reflektálnék, aki azt mondta, hogy rendkívül bizonytalan a mai időszakban az európai uniós források összetétele, a létjogosultsága, a megléte. Való igaz, hogy ez így van, hiszen egy olyan komplex időszakban vagyunk, amikor nemcsak a koronavírus-járvány sújtja Magyarországot, illetve az Európai Unió többi tagállamát is, de az új Európai Bizottság éppen az európai uniós költségvetés elfogadásának a finisében van, és részleteket még igazán nem lehet tudni, de az sejthető, hogy valószínűleg alapvetően fogja átírni a költségvetést, illetve a költségvetés felhasználási céljait a koronavírus-járvány kezelése. Én ebben a tekintetben optimista vagyok, mert ez várhatólag annyit jelent, hogy egy egyszerűbb, talán rugalmasabb költségfelhasználást tesz lehetővé a tagállamok számára, tehát nekünk az a nemzetgazdasági, nemzetpolitikai célkitűzésünk, hogy minél nagyobb allokációjú európai forrásokhoz jussunk hozzá a következő időszakban, és lehetőség szerint minél rugalmasabb felhasználási környezetben, hiszen ez teszi lehetővé azt, hogy például európai uniós forrásokat is minél nagyobb kiterjedtségben, minél nagyobb mennyiségben tudjunk ebben a három fejlesztési övezetben is felhasználni, hiszen azért lássuk be, hogy a mostani szabályok alapján ezek a felhasználási szabályok azért elég kötöttek és szabályozottak, és ezért mindenképpen szükség van komplementer jelleggel a hazai költségvetési források felhasználására is.

Varju képviselő úr felszólalásában elhangzott az, hogy a szubszidiaritás alkalmazása mellett fontos az, hogy az európai uniós pénzek, illetve a TOP felhasználásaival kapcsolatosan a következő időszakban is legyen fontos a szabályszerűség, illetve az átláthatóság. Én azt hiszem, hogy a tíz magyarországi operatív program közül, amelyek a 2014-2020-as pénzfelhasználást lehetővé tették az elmúlt időszakban, a területfejlesztési operatív program pénzeinek a felhasználása volt az egyik legsikeresebb felhasználási terület, hiszen több mint 1300 milliárd forintot használtunk a TOP keretében az elmúlt években, és az érintett települések száma 3200 volt, több mint 50 ezer támogatói döntés született az elmúlt időszakban. A TOP-pénzeket két ágon sikerült az érintett településekhez eljuttatni: egyrészt a megyei jogú városok voltak, illetve a megyei jogú városok a címzettjei ezeknek az európai uniós pénzeknek nagyjából kétharmad részben, 60 százalékban, 40 százalékban pedig a megyei önkormányzatok, a megyei önkormányzatokon keresztül pedig a megye területén lévő, a megyei jogú városnál kisebb települések használhatták fel ezt a pénzt. Én azt gondolom, hogy a megvalósult fejlesztések, a szabálytalanságok relatíve minimális száma azt tükrözi vissza, hogy a TOP felhasználása jó és az esetek döntő többségében szabályszerű volt, és éppen ezért azon gondolkodunk, hogy a 2021-27-es időszakban a TOP-hoz hasonlóan ugyancsak legyen olyan területfejlesztési instrumentum az európai uniós fejlesztési pénzekből, amely ezeket a megyén belül található településeket, településfajtákat minél határozottabban és minél célzottabban tudják támogatni.

A képviselő asszony felvetésére, hogy Bóka István polgármester úrnak le kelle mondania vagy nem, az a jó hírem, hogy nem kell lemondania, hiszen a területfejlesztési törvény immár mindhárom, illetőleg az elfogadása esetén, a módosítás elfogadása esetén mindhárom térségi fejlesztési tanács személyi összetételét különbözőképpen határozza meg. A jó hír mindenképpen az, hogy az önkormányzatiság, illetve a népszuverenitás mind a három térségi tanács esetében érvényesül, hiszen a megyei önkormányzati delegáltak, az elnöknek, illetve plusz egy tagnak a delegálása mind a három térségi tanácsban érvényesül, mégpedig olyanformán, hogy az össztagságnak a felét teszik ki az önkormányzati delegáltak, a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében pedig Bóka elnök úr a Pénzügyminisztérium, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium delegáltjaként, a területfejlesztési terület delegáltjaként került az elnöki posztra, tehát a várakozásaink szerint a következő időszakban is elláthatja ezt a funkcióját. Ilyen tekintetben tehát a Balaton Fejlesztési Tanács tagsági összetételében nem lesz, nem várható változás a következő időszakban.

Ami pedig a Duna menti térségi fejlesztési tanácsnak az összetételét érinti, itt is a megyei önkormányzatok elnökei, illetve a plusz egy fő delegált biztosítani fogja azt, hogy a teljes fejlesztési tanács összetételében az önkormányzati delegáltak biztosítani fogják az 50 százalékot, és egyébként a két működő fejlesztési tanácsban települési önkormányzati tagok eddig sem vettek részt, csak megyei önkormányzati képviselők. Én tehát bízom abban, hogy ez megnyugtatólag hat a képviselő asszony számára is, hogy ez nem fog változást eredményezni.

Ezek után én tisztelettel arra szeretném kérni  nem kitérve már az expozémban felsorolt és kiemelt érvekre, illetve okokra, hogy miért tartjuk szükségesnek, a kormány miért tartja szükségesnek ennek az új fejlesztéspolitikai instrumentumnak a megjelentetését a területfejlesztési törvényben  a tisztelt Országgyűlést, hogy szavazatával támogassa ennek a módosításnak az elfogadását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)