Felszólalás adatai
55. ülésnap (2015.03.16.), 44. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Schiffer András (LMP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés |
Videó/Felszólalás ideje | 3:13 |
Felszólalások: Előző 44 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én megdöbbenéssel értesülök, hogy ezek szerint a magyar-orosz kapcsolatok nem a külügyi, hanem az igazságügyi tárcára tartoznak, de hát mit van mit tenni.
2015 a Szovjetunióba elhurcoltak emlékéve, hiszen hetven évvel ezelőtt, 1944 novemberében indultak meg az első transzportok, amelyekkel a szovjet megszálló csapatok magyar embereket hurcoltak el a Gulágra, illetve a Szovjetunió más vidékeire.
25 évvel ezelőtt robbant ki a rendszerváltás titkosszolgálati botránya, a Dunagate-ügy, ami a rendszerváltás titkos történetének egy külön fejezete. 25 éve tart az a magyar népi játék, hogy különböző gazdasági és politikai szereplők próbálják riválisaikat ellehetetleníteni vélt vagy valós ügynökvádakkal. A 90-es évek közepéig ‑ a Dunagate-botránytól függetlenül ‑ zavartalanul zajlott az állambiztonsági iratok megsemmisítése, eltüntetése. Ez a rendszerváltás egyik legsúlyosabb kudarca, és az LMP sorozatos próbálkozásai ellenére az aktanyilvánosságot a mai napig nem sikerült megnyugtatóan rendezni. Holnap itt lesz az alkalom, hogy ezt a 25 éves csorbát kiköszörüljük.
Az ügynöközés legújabb játékosa, a miniszterelnök kegyvesztett oligarchája, Simicska Lajos legutóbbi kijelentésében nem egyszerűen megvádolta a miniszterelnököt feltételezett ügynökmúltjával, hanem Moszkva felé mutogat, és ez különösen aktuálissá teszi az Oroszországban található magyar vonatkozású állambiztonsági iratok nyilvánosságának kérdését.
Szeretném jelezni, hogy a Simicska-botrányt megelőzően, már januárban az LMP előterjesztette azt a határozati javaslatot, amely kötelezné a magyar kormányt, hogy járjon el Moszkvában a megszálló szovjet csapatok által elhurcolt iratok, illetve az ott keletkezett magyar vonatkozású iratok megismerhetősége érdekében.
Azt látjuk, hogy 1944 és 1991 között, a szovjet megszállás időtartama alatt számtalan olyan magyar vonatkozású irat keletkezett a KGB, illetve az NKVD irattárában, amit egész egyszerűen erkölcsi kötelességünk legalább megpróbálni kutathatóvá tenni. Az elmúlt évtizedekben valamennyire lehetővé vált kutathatóság és a létrejött Moszkvai Magyar Levéltári Intézet ellenére a széthordott és eltüntetett állambiztonsági múlt teljes megismeréséhez nélkülözhetetlen az orosz kezelésben lévő párhuzamos iratállomány teljes megismerhetősége is. Ennek érdekében pedig haladéktalan kormányzati lépések szükségesek, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása ugyanis lehetetlen az állambiztonsági gépezet továbbélésének és a széthordott, megsemmisített iratoknak a vizsgálata nélkül. Az Országgyűlés kiemelt feladata az államgépezetben továbbélő múlt feltárásának elősegítése, ennek teljes körű ismerete nélkül ugyanis sem a morális, sem a jogi ítélkezés nem lehet kellően megalapozott, különösen nem a saját állambiztonsági múltat cinikusan szőnyeg alá seprő jelenlegi kormánytöbbségtől.
Mit tesz végre a magyar kormány a moszkvai magyar vonatkozású állambiztonsági iratok nyilvánossága érdekében? (Taps az LMP padsoraiban.)
Felszólalások: Előző 44 Következő Ülésnap adatai