Készült: 2024.04.26.07:23:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

55. ülésnap (2015.03.16.), 378. felszólalás
Felszólaló Harangozó Gábor István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:16


Felszólalások:  Előző  378  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, ez a javaslat gyakorlatilag az európai uniós jogszabályváltozást követő technikai javaslatokat tartalmazza alapvetően. Ezért ezeknek a túlnyomó részével nincs is túlzottan nagy probléma, ezért elsősorban a javaslatnak nem is erről a részéről kívánok beszélni, hanem inkább arról a részéről, ami nincsen benne ebben a javaslatban. Ugyanis azzal a részével kapcsolatban van a mi frakciónknak komoly kifogása, hogy maga az agrártámogatási rendszer a jogszabályváltozások által megteremtett lehetőségekkel nem él Magyarországon.

Az egész agrártámogatási rendszerrel, különösen a területalapú támogatási rendszerrel a legnagyobb probléma az, hogy semmilyen különbséget nem tesz aszerint, hogy egy vállalkozás mennyi embert foglalkoztat. Ennek az egész területalapú támogatási rendszernek annak idején az volt a lényege, hogy biztosítsa a megfelelő jövedelemforrást a vidék számára, hogy minél több embert tudjon vidéken helyben jövedelemmel ellátni, és így a vidék megtartó képességéhez minél jobban hozzá tudjon járulni.

Mára Magyarországon azt kell látnunk, hogy a falvak kiürültek, nincs munkahely, nincsen jövedelemszerzési lehetőség sem, gyakorlatilag a települések nagy részén egyedül, ahol dolgozni lehet, ahol jövedelmet lehet előállítani, megszerezni, azok a mezőgazdasághoz kötődő, a földterülethez kötődő tevékenységek. Ennek ellenére a falvak nagy részében azt látjuk, hogy a terület néhány családinak nevezett nagygazdálkodó kezében van, ahol alapvetően iparszerű növénytermesztéssel hatalmas haszonra tudnak szert tenni, amiben ezer hektáronként akár három ember foglalkoztatásával a megfelelő tevékenység elvégezhető, és így ezek a családok óriási haszonra tesznek szert az alaptevékenységgel is, és mindehhez még hatalmas területalapú támogatás is társul.

Ma így ez a támogatási rendszert azt biztosítja, hogy akinek megvan a megfelelő mezőgazdasági képzettsége, gyakorlata, és megfelelő mennyiségű földet tudott összeszedni, az ezzel a támogatással nemhogy munkahelyeket nem állít elő, nemhogy a vidék életben maradásához nem járul hozzá, hanem maximum ez a támogatás ahhoz járul hozzá, hogy mondjuk, ne háromévente, hanem akár évente is lecserélje a gépjárműparkját, és kétszer mehessen el télen síelni és nyaralni vagy bármilyen javakat megszerezhessen magának, hiszen ilyen nagy jövedelmekre lehet szert tenni, miközben a falvakban meg ott élnek az emberek munka nélkül.

Az idén ugye új uniós támogatási ciklus indul el, ami lehetővé tette volna azt, hogy a területalapú támogatásokat foglalkoztatáshoz kössük. Lehetővé tette volna azt, hogy a kisebb családi gazdálkodóknak, a valóban kicsi családi gazdálkodóknak nagyobb területalapú támogatást adjunk, majd a közepes méretűeknek egy átlagos és a kifejezetten nagygazdálkodóknak meg kisebb támogatást adjunk. Hiszen, akik elég nagyok ahhoz, hogy megfelelő mérethatékonysággal megfelelő méretű profitra tegyenek szert, ott teljesen fölösleges, ugye, jövedelemtermelő támogatást adni. Ezzel a lehetőséggel élt például Franciaország, de nem élt Magyarország. Erre a mai napig nem kaptunk magyarázatot, hogy miért is nem.

De lehetőség lett volna arra is, hogy bizonyos birtokméret fölött úgy csökkentsük a támogatásokat, hogy a munkabérre költött költséget lehessen ebből a csökkentésből levonni. Ennek is lett volna értelme, mert ebben az esetben azok a mezőgazdasági vállalkozások, azok a gazdaságok, ahol nagyszámú foglalkoztatott van, nem veszítettek volna területalapú támogatást, sőt azzal ösztönöztük volna azokat a gazdálkodókat, akik ma például iparszerű növénytermesztésben ezer hektáronként 3-5 embert foglalkoztatnak, hogy foglalkoztassanak ennél lényegesen több embert, és akkor megtarthatják a támogatásaikat; de Magyarország ezzel sem akart élni.

Ezért ebben a vitában is szeretném megragadni a lehetőséget arra, hogy elmondjam, hogy a magyar kormány ezzel hatalmas lehetőséget szalasztott el. Azt kell mondjam, hogy ez nemcsak hiba, hanem bűn is, amit a magyar kormány az uniós agrártámogatási rendszerrel így elkövetett, hiszen továbbra is ahelyett, hogy azon dolgoznánk, hogy vidéken a támogatási rendszer átalakítása következtében is minél több embernek legyen megélhetése, minél több ember tudjon a földből, a mezőgazdaságból rendszeres jövedelemhez jutni, ehelyett azt kell hogy lássuk, hogy ez a magyar kormányt nem érdekelte, és ezt a támogatási rendszert a foglalkoztatás bővítése szempontjából gyakorlatilag változatlanul hagyta.

Ezért mondhatnám azt is, hogy ezt a technikai módosítást akár lehetne támogatni, csak maga az egész rendszer úgy rossz, ahogy van, és ezért nem tudunk lelkesedni e miatt a módosító miatt sem önmagában.

(23.30)

Szeretnénk ezúton is kifejezésre juttatni azt az óhajunkat, hogy az első adandó alkalommal, amikor ehhez a rendszerhez újra hozzá lehet nyúlni, a magyar kormány a vidéken élő emberek megélhetése érdekében nyúljon hozzá. Ha önök ezt nem teszik meg, akkor természetesen, ha nekünk lehetőségünk lesz, ezzel élni fogunk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  378  Következő    Ülésnap adatai