Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ön itt elmondta, hogy nincsenek kétségei afelől, hogy újat esetleg nem mondunk, vagy kíváncsian várja, hogy mi újat mondunk.

Én szerintem különösebben újat nem kell mondani, és a másik az, hogy nem is várnám el, hogy egyébként meghalljon bármilyen újat, hiszen mindvégig mondtunk új álláspontokat, már a vita legelején, kezdetén, a TAB-ban is elhangzottak új álláspontok, és mindig ugyanazokat a válaszokat kaptuk.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Annyiban egyetértek az MSZP-s képviselőtársammal, hogy ha ránk nem is hallgat vagy a mi szavunkat nem is akarja meghallani, talán egyvalakiét, az OBH-ét ‑ akinek egyébként bizonyos jobbító szándékú javaslatait meghallgatták, és sikerült is beépíteni ‑, az ő hangjukat, illetve a Kúria hangját mindenképpen meg kellene hallani.

(22.00)

Hiszen nagyon egyszerű csak elgondolkodni azon, hogy egyrészt ki lesz a legmagasabb ítélkezési fórum, másrészről ki az, aki az ítélkezési gyakorlatot alakítja jelenleg Magyarországon. Hogyha az ítélkezési gyakorlatot alakító szerv azt mondja, hogy álláspontjuk szerint az eljárási törvénnyel gondok vannak, és egyébként az eljárási törvénnyel együtt az anyagi jog sem fog megfelelően érvényesülni, akkor nem kell nagy jósnak lenni ahhoz és nem kell különösebb tehetség ahhoz, hogy lássuk, milyen vége lesz az egyes pereknek, pláne úgy, hogy egyébként a jogászkollégák pontosan tudni fogják, hogy addig kell az ügyet fellebbezni, amíg el nem jut a Kúriára, vagy ameddig el nem jut például oda, ahol az egységes ítélkezési gyakorlat, mondjuk, már jobban érvényesül, például a törvényszékeken vagy például az ítélőtáblán. Tehát innentől kezdve egy nagyon egyszerű séma lesz ebben, és ezzel pont ki fogjuk venni azt, hogy ez egy alkalmazható, élő jog legyen, egy alkalmazható, élő eljárás legyen, helyette kapunk egy olyat, amit valószínűleg valamilyen szinten visszaélésszerűen fognak alkalmazni.

Tehát én nem kérem, hogy engem halljon meg, de mindenképpen hallja meg az OBH-t, mindenképpen érdemes meghallgatni a Kúriát, és mindenképpen érdemes velük egyeztetni. Ezt már többször elmondtuk, hogy itt az egyeztetés hiánya és talán a Kúriából is ez a sértettség, ha lehet egyáltalán az ő elképzelésüket latolgatni, hogy mi lehetett, lehet, hogy belőlük is ez a sértettség beszél, vagy ez indította őket arra, hogy kifejtsék az álláspontjukat. És nem kell új érv, régi érveink is ismertek voltak önök előtt, azt azért csak megemlíteném, hogy lényegében ilyen módon az eljárás megduplázza az eljárási lehetőségeket ‑ álláspontom szerint egyébként teljesen indokolatlanul ‑, ráadásul egy olyan eljárást vezet be, amelyben garantált, szinte 95 százalékos a pervesztesége annak a félnek, akin egyébként a bizonyítási teher van, mert képtelen lesz a jelenlegi bizonyítási szabályok alapján, illetve az anyagi jog közbejöttével képtelen lesz megfelelő bizonyítást elvégezni.

Arról már nem is beszélnék, és ezt nem akarom idehozni, hogy az anyagi jogban is én személy szerint hibát észlelek, illetve úgy gondolom, hogy egy modernitási tesztnek már nem igazán felel meg, de ebben talán még az alkotmányossági teszt sem felelne meg már annak a modernitásnak, ami a képmásvédelem, a közösségi média, az információtechnológia közbejöttével már egy komolyabb válságot okozhat talán ezeknek a jogoknak a területén. Tehát mindenképpen egy időszerű elképzelést, elgondolást kellene szerintem kialakítani, amelyre kiváló lehetőség lenne az, hogy megvárjuk azt az új Pp.-koncepciót, ami elkészült, a kormány asztalára lekerült, és erről is tud, letették a kormány asztalára, a kormánynak talán valamilyen határozata született is róla, hogy az új Pp. koncepciója, irányvonala milyen legyen. Itt lenne még a lehetőség, amíg ezen dolgozunk, és amíg a Pp. részletes vitája le nem zajlik, hogy ezt az egész komplett eljárási részt addig újragondoljuk, az OBH, a Kúria meglátásaival, jobbító szándékú és a konzultációt követő meglátásaival kiegészítsük, és végre egy olyan eljárásjogot csináljunk ennek a külön eljárásnak, amivel lényegében használható lenne. Én úgy gondolom, itt azzal állunk szemben, hogy ha így hagyjuk meg az eljárási jogszabályt, akkor a puding próbája a bukta lesz, tehát ezt nagyon könnyű lesz majd lemodellezni, és mondom, visszaélésszerűen lehet adott esetben ezekben pereskedni, fellebbezni, pontosan látva azt, hogy egyébként az ítélkezési gyakorlat alakítója mennyire nem ért egyet és milyen aggályai vannak magával az eljárási törvénnyel.

Tehát ezt a kettőt javasoltam volna igazából, és ennyiben lehet csatlakozni egyébként a szocialista állásponthoz is, hogy érdemes lenne inkább ezt a vitát a Pp. részletes vitájára elhalasztani azokkal a módosításokkal, azokkal a kiegészítésekkel, amelyeket a Kúria, illetve amelyeket az OBH is javasolt, és mindenképpen előtte konzultációt kell lefolytatni, mert jelenleg nagyon úgy néz ki, hogy egy alkalmazhatatlan és egy tényleg alkotmányosan aggályos rendelkezést készülünk elfogadni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban. ‑ Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!)