Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az előző kormányzati ciklus egyik vívmányaként került beállításra a Magyary-program, amely a közigazgatás és a közszolgáltatások átfogó reformját tartalmazta. A változtatásokhoz szükséges forrásokat az államreform operatív program ‑ ÁROP ‑ és az elektro­nikus közigazgatás operatív program ‑ EKOP ‑ fedezte. Jelen kormányzati ciklusban hasonlóan hangsúlyos célként jelenik meg a közigazgatás átalakítása és fejlesztése. Azonban a fejlesztési irányokról, azok indokáról és tényleges előrehaladásáról vajmi kevés információ áll a rendelkezésünkre.

2014. október 22. napján került bejelentésre az államreform II., a bürokráciacsökkentés programja, majd ezt követően, november 5-én alakult meg az Államreform Bizottság, és 2014. november 20-án került megküldésre az EU Bizottság számára a 2014-2020-as ciklusra vonatkozó közigazgatási és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program tervezete, amit vélhetően az említett programokkal összhangban került összeállításra.

2015 februárjában a sajtóból arról értesülhettünk, hogy az EU Bizottság a közigazgatási és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program tervezetét nem fogadta el, azzal kapcsolatosan további egyeztetéseket tartott szükségesnek.

Ezzel szinte egy időben, 2015. február 16-án látott napvilágot egy kormányhatározat, ami a „Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégia 2014-2020” elnevezésű tervdokumentum elfogadását tartalmazza.

Kérdezem tisztelt miniszter urat: mi a különbség a mintegy fél évvel ezelőtt bejelentett, de a nyilvánosság számára soha be nem mutatott államreform II., a bürokráciacsökkentés programja és a nemrégiben elfogadott közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégia között, ami szintén nem hozzáférhető, tehát ezért nem tudjuk összehasonlítani.

Milyen jelentős kifogást emelt az EU Bizottság a közigazgatási és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program tervezetével szemben, ami miatt annak további egyeztetését kérte? Milyen társadalmi vita vagy egyeztetés előzte meg a legújabb stratégia összeállítását? Miként került, kerül garantálásra, hogy az uniós források immár ténylegesen a burjánzó bürokrácia felszámolását szolgálják? Hiszen Magyarország még mindig egy bürokratikus akadálypálya, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök úr is megállapította még 2010-ben, és véleményünk szerint nem sok minden változott azóta. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)