Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a miniszteri választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 106 igen szavazattal, 39 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Révész Máriusz, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „A család az első” címmel. (Dr. Vadai Ágnes: Orbán család!) Révész Máriusz képviselő urat illeti a szó.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Asszony! A Fidesz-KDNP-kormánynak már az előző ciklusban is kiemelt célja volt a családok megerősítése és az, hogy minél több gyerek szülessen Magyarországon. Ehhez el kellett érnünk, hogy a gyermekvállalás és a munkavállalás egymást erősítő és nem egymást kizáró tényezők kell hogy legyenek. Az édesanyákat segíteni kell, segíteni kellett, hogy ha szeretnének, a gyermeknevelés mellett is dolgozhassanak.

Az elmúlt években soha nem látott mértékben növekedtek a gyermekek után járó támogatások és kedvezmények, rengeteg családbarát intézkedés könnyíti a családok megélhetését. 2010-től ismét három évre emeltük a gyest, és az ikergyermekek után külön jár az ellátás. 2011-től él az örökbefogadói gyes és a családi adózás. Az adórendszer átalakítása után 2013-ban közel 185 milliárd forinttal több jövedelem maradt mintegy 950 ezer gyermekes magyar családnál. Annak érdekében, hogy az alacsony jövedelmű, több gyermeket nevelő családok ki tudják használni a családi adókedvezményt, 2014-től már a társadalombiztosítási járulékból is levonhatóvá tettük az adókedvezményt, így közel 270 ezer család megélhetése vált könnyebbé. Ez például egy minimálbért kereső, három gyermeket nevelő szülő esetén nettó 16 ezer forint jövedelemnövekedést jelentett havonta. A gyed maximális összege 2010 és ’14 között csaknem 40 százalékkal emelkedett. 2014-től él a gyed extra, amely több szempontból is javít a kisgyermekes családok helyzetén, a szülő a gyed mellett is vállalhat munkát, egyszerre több gyermek után is igénybe vehető az ellátás, az apák is igénybe vehetik, és a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak is járhat.

A munkahelyvédelmi akció munkáltatói járulékkedvezménnyel segíti a munkába visszatérni kívánó édesanyákat. A többgyermekes édesanyák esetében a járulékmentes és kedvezményes időszakot öt évre emeltük. Havi 5000 forintos adókedvezmény jár az első házasoknak; júliustól indul a családok otthonteremtési kedvezménye, a CSOK, ez az intézkedés már a gyermektelen, de legalább egy gyermeket vállaló és egygyermekes családoknak is segítséget jelenthet: 500 ezertől több mint 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak a szülők, házas- vagy élettársak a meglévő gyermekeik után, továbbá azok a házaspárok, akik a következő négy évben gyermeket kívánnak vállalni. Ez a családtámogatási rendszer európai összehasonlításban is nagyon kedvező.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Milyen eredményei vannak az eddigi családsegítő intézkedéseknek? Hogyan alakult a női foglalkoztatás Magyarországon? Van-e adat arra, hogyan változott a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatottsága? Hány gyedről, gyesről visszatérő anyuka után vették igénybe a munkáltatói járulékkedvezményt? Hány édesanya élt a gyed extrával, valamint az egyetemistáknak járó gyeddel? Mennyivel nőtt a bölcsődék és a családi napközik férőhelye 2010 óta? Mekkora összeg áll rendelkezésre a családi otthonteremtési kedvezményre, és számításaik szerint évente hány családnak jelenthet ez segítséget, és milyen további intézkedéseket terveznek?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK:Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszadásra megadom a szót Veresné Novák Katalin államtitkár asszonynak.

VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm szépen ezt a kérdést, amely, azt hiszem, jó áttekintést adott az elmúlt öt év családpolitikájáról. Nem szeretném ezeket az intézkedéseket újra elismételni, de kiemelném a lényegét. Munkát adunk az embereknek, és a munkából származó jövedelmet szeretnénk minél nagyobb mértékben a családoknál megtartani. A célunk az, hogy dolgozni tudjanak az emberek, a családtagok, és hogy a munkából származó jövedelmüket minél nagyobb mértékben tudják a gyermekeik nevelésére fordítani. Így a gyermekneveléssel járó terheket minél nagyobb mértékben vállaljuk át, vesszük le a családok, a szülők válláról.

Mielőtt a konkrét válaszokra kitérnék, szeretnék egy dolgot hangsúlyozni. Mi nem mondjuk meg senkinek, hogy mit csináljon. Nem mondjuk meg, hogy milyen döntéseket hozzon. A mostani intézkedéseinknek sem az a célja, hogy egy édesanya minél korábban menjen vissza a gyermeke mellől dolgozni, hiszen minden élethelyzet más, minden családnak más-más az egyedi döntése, és nekünk az a célunk, hogy ezeket az egyedi döntéseket támogassuk, és a választás szabadságát adjuk meg mind az édesanyáknak, mind az édesapáknak, így a családoknak. Az a célunk, hogy egy kiszámítható, tervezhető, ugyanakkor rugalmas családtámogatási rendszert alakítsunk ki, és ezt is tettük az elmúlt öt évben. Ha belegondolnak abba, hogy egyszerre adtuk vissza azt a harmadik évi gyest, amit még a rossz múltú elődök elvettek tőlünk, és ezzel párhuzamosan bővítjük a lehetőségét a gyermeknevelés melletti munkavállalásnak, akkor látják, hogy valóban a rugalmasság a célunk.

Ha megengedik, hogy ezen a ponton picit személyes is legyek, elmondanám, hogy én például az első gyermekem mellett 20 hónapos korában mentem vissza dolgozni, azután rájöttem, mennyivel jobb ott lenni a gyermekek mellett, így a másodikkal már három évet töltöttem otthon, a harmadik mellől viszont kétéves korában mentem vissza dolgozni. Aki gyermeket nevel, azt hiszem, tudja, minden édesanya tudja, hogy nem is olyan egyszerű adott esetben meghozni ezt a döntést, és nem is mindenkor a saját ambíciói határozzák meg, hanem olykor a kényszer is szülheti, hogy visszatér a munkaerőpiacra. Tehát amikor ezt a rugalmas családtámogatási rendszert kialakítjuk, ezek a célok vezérelnek minket.

De hogy válaszoljak a konkrétan feltett kérdéseire is: a női foglalkoztatás húsz éve nem volt ilyen csúcson, 2014-ben 1 millió 867 ezres számot értünk el. Ha megnézzük a három év alatti kisgyermeket nevelő, 25-49 év közötti nők foglalkoztatottságát, akkor 2013 második negyedéve és a következő év második negyedéve között közel másfélszeresére nőtt, 10,6 százalékról 16,2 százalékra. Tehát itt is valóban jelentős emelkedést tapasztalhattunk. Tény az, hogy ez még az európai átlagtól elmarad, nem is feltétlenül az a célunk, hogy ebben a korcsoportban, főleg a három év alatti gyermeket nevelőknél az egekig nőjön a női foglalkoztatottság.

A munkahelyvédelmi akciónak is jól láthatók az eredményei. A képviselő úr említette is a változásokat. 2015 márciusában már közel 40 ezer fő, 39 803 fő után vehették igénybe a járulékkedvezményt, amely 12 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Jól látható tehát, hogy ez az intézkedés is népszerű. A munkaadókat is ösztönöznünk kell arra, hogy kisgyermekes édesanyákat foglalkoztassanak. 2015-től a részmunkaidőben dolgozó szülők után is igénybe vehető teljes mértékben ez a kedvezmény. A gyed extrát közel 50 ezren vették már igénybe, a bölcsődei férőhelyeket pedig öt év alatt másfélszeresére növeltük, és a 60 ezres szám elérése a célunk. A CSOK-ról nem beszéltem még. Ott 12 ezer családot tervezünk támogatni 9,5 milliárd forint összeggel.

Tehát én úgy érzem, hogy a kormányunknak valóban a családok az elsők. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Kiemelt cél Magyarországon, hogy a családoknál növekedjen a születések száma, és egy egészen kis elmozdulás látható, ami biztató is. De hadd mondjam el a képviselőtársaimnak, hogy hiába növekedett, mondjuk, 3 ezerrel, 92 ezerre a születések száma, de azért nagyon az út elején járunk, hiszen ahhoz, hogy a magyar társadalom reprodukálni tudja magát, körülbelül 120 ezer gyereknek kellene születni évente, sőt még talán kicsivel ennél is többnek.

(14.50)

Úgyhogy én biztatnám államtitkár asszonyt, hogy ezen az úton azzal a határozottsággal, ahogy eddig tette, menjen tovább, javuljon tovább a női foglalkoztatottság, növekedjenek a családtámogatások, hiszen ha megnézzük a szegénységi statisztikákat, akkor még mindig azt látjuk, hogy a sokgyermekes családok bizony a szegénységen belül kiemelkedően nagy részben veszik ki magukat. Viszont azt gondolom, hogy az az út, amelyen elindultunk, biztató, azok a kezdeményezések, amelyeket államtitkár asszony bejelentett, optimizmusra adnak okot.

Úgyhogy köszönöm szépen, a választ elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   35-45   45-50   51-57      Ülésnap adatai