Felszólalás adatai

Felszólalások:   120-133   134-147   148-163      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására hétfőn 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik az Erzsébet-prog­ra­mot érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/9636. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Palkovics László úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma állam­titkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirend pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Erzsébet-programról szóló törvény módosításának az okairól és a céljairól szeretnék röviden beszámolni.

A francia multinacionális vállalatok méltatlan támadást intéztek az Erzsébet-program ellen, sérelmezve, hogy a magyar béren kívüli rendszer forradalmi átalakítása által létrejött egy új finanszírozási modell, amely a bevételek meghatározó részét nemcsak hogy Magyarországon tartotta, de a magyar emberek érdekeit figyelembe véve használta fel egy európai szinten is egyedülálló szociális üdültetési program megvalósítására.

A 2011-ben indult kötelezettségszegési eljárás során az Európai Bíróság nem vette figyelembe a magyar álláspontot. Tiszteletben tartva az Európai Bíróság döntését, a magyar kormány úgy döntött, nem engedi a francia lobbiérdekek ellenére sem elveszni a magyar emberek Erzsébet-programját.

Az Erzsébet-program a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás Európa-szerte is elismert programjaként 2012-ben indult az útjára, kereteit az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény teremtette meg. A törvény a program forrásaként a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalvány forgalmazásának pénzügyi eredményét jelölte meg, amely az első években lehetővé tette az üdülési, táborozási programok költségvetési támogatás nélküli működtetését.

Az Erzsébet-program újszerű, Európában is egye­dülálló finanszírozási modellje biztosította, hogy a béren kívüli juttatások piaci bevételeinek jelentős része az országban maradjon és a magyar embereket szolgálja. Az Erzsébet-program az utóbbi két évtized legnagyobb szociális üdültetést, illetve gyermektáboroztatást megvalósító projektjévé vált, amely Európa legnagyobb volumenű szociálturisztikai projektje is egyben.

Az Erzsébet-program keretében eddig több mint 600 ezer ember, közülük több mint 300 ezer anyaországi és külhoni gyermek jutott üdülési, táborozási lehetőséghez.

Az Erzsébet-program idén is összesen közel 250 ezer felnőttnek és gyermeknek biztosít lehetőséget arra, hogy jelképes önrész - 500-5000 forint közötti összeg - befizetését követően tartalmas kikapcsolódásban, pihenésben, a gyermekek bentlakásos vagy napközis táborban vehessenek részt.

(16.50)

Az Európai Bíróság a béren kívüli juttatások hazai szabályozásával kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásban februárban meghozott ítélete az Erzsébet-utalványokra vonatkozó szabályozás egyes elemeinek uniós jogba ütközését állapította meg. A kormány a Bíróság döntését tiszteletben tartva meg is kezdte a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát. A kormány álláspontja ugyanakkor nem változott az eljárás természetét és valódi céljait illetően: a francia cégek kezdemé­nye­zésére az uniós szervezetek az Erzsébet-utalvány ellen indított kötelezettségszegési eljárásban való­jában az Erzsébet-programot támadták meg, veszé­lyeztetve az Unió egyik legsikeresebb szociális meg­oldásának az alapjait.

Az Európai Bíróság döntésével az Erzsébet-prog­ram pénzügyi háttere került veszélybe, így szük­ségessé vált az Erzsébet-program finanszírozásának, valamint szervezeti hátterének részleges módosítása, hiszen a kormány célja továbbra is az, hogy meg­védje az elmúlt fél évtizedben kialakított programot. A törvényjavaslat előkészítését indokolták továbbá a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány alapítói jogait gyakorló szakszervezetek működésében a közel­múltban mutatkozó zavarok is.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnök­helyettesi pozícióját betöltő személyt a delegáló szakszervezeti szövetség vissza­hívta, illetőleg erről adott tájékoztatást az alapítvány részére. A prob­lémát fokozza, hogy az elnökhelyettes az alapító okirat szerint a kuratórium elnökével közösen jogo­sult a bankszámla feletti rendelkezésre, amely szabály módosításra szorul a nyilvántartó bíróság állás­pontja szerint.

A most tárgyalásra kerülő törvényjavaslat cél­kitűzése az Erzsébet-program szervezeti hátte­ré­nek és finanszírozásának az átalakítása. Az Erzsébet-program törvényjavaslat szerinti átalakítása hozzá­járul a szociális üdültetés, valamint a gyermek- és ifjú­ságvédelmi programok, így kifejezetten a tábo­roz­tatási feladatok hatékonyabb és hosszú távon biztonságos megvalósításához. Emiatt vált szük­sé­ges­sé az Erzsébet-programról szóló törvény mó­dosítása.

A kormány eltökélt szándéka, hogy a francia érdekektől függetlenül létrehozza minden idők leg­nagyobb gyermektáboroztatási programját. A 2012. évi CIII. törvény szerint az Erzsébet-program vég­rehajtásáról a Magyar Nemzeti Üdülési Alapít­vány gondoskodik. A törvényjavaslat szerint a jövő­ben a gyermek- és ifjúsági programok, így különösen a gyermek- és ifjúsági táborok szervezési és lebo­nyolítási teendőit az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány veszi át. E lépéssel az Erzsébet-program és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány közötti kapcsolat kizárólagossága meg­szűnik.

Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány közhasznú tevékenységét az elmúlt évek során kifejezetten a Kárpát-medencei gyermekek üdültetése körében fejtette ki. Az alapítvány alapítói jogait a gyermektáboroztatás területén évtizedes tapasztalatokkal bíró - a Szeged-Csanádi egyház­megye által alapított - Szent Ágota Gyermekvédelmi Szol­gáltató gyakorolja. A most benyújtásra kerülő törvényjavaslat értelmében a Magyar Nemzeti Üdü­lési Alapítvány a jövőben szociális célú üdültetéssel, szociális célú étkeztetéssel, külön törvény szerinti szociális és gyermekvédelmi támogatások Erzsébet-utalványban történő folyósításával kapcsolatos tevékenységet lát el. Így a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány feladata marad a szociális üdültetés keretében többek között a családosoknak és nagy­családosoknak, a fogyatékossággal élőknek, valamint a nyugdíjasoknak szóló programok megvalósítása.

Fontos hangsúlyozni, hogy az idén meghirdetett pályázatokon nyertesek fel fogják tudni használni az elnyert támogatást, az üdülésben nem lesz változás. Azt is fontos tudni, tisztelt Ház, hogy az Európai Bíróság ítéletének végrehajtása nem érinti a már forgalomba hozott Erzsébet-utalványokból származó eredményt és a kifejezetten szociális körben - pél­dául gyermekvédelmi célra - felhasznált utal­vá­nyok bevételeit. Erre tekintettel a közfeladatok ellátásának forrásául a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány esetében alapvetően továbbra is az Erzsébet-utal­vány bevételei szolgálnak.

A tárgyalásra kerülő törvényjavaslat értelmében az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Ala­pítvány működését és közfeladatainak ellátását az állam biztosítja. A törvényjavaslat alapján az Erzsé­bet-program infrastrukturális háttere is átalakul: az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. állami tulajdonú ingat­lanokon fennálló vagyonkezelői joga valamennyi ingatlan vonatkozásában megszűnik 2016. december 1-jén. Elsőként - a törvény hatálybalépésével - meg­szűnik az alacsony hatékonysággal működő balaton­berényi tábor, valamint a programban közvetlenül nem hasznosítható, a Nemzeti Földalaphoz tartozó egyes zánkai ingatlanok vagyonkezelői joga. A törvény 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő rendel­ke­zése szerint a gyermek- és ifjúsági táborok hely­színéül szolgáló zánkai Erzsébet Üdülőközpont és Tábor, valamint a fonyódi Erzsébet Tábor ingatlanai az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kerülnek.

Az ingyenes tulajdonátadáshoz szükséges szer­ződéseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. készíti elő. Tekintve, hogy az egyes zánkai ingat­la­no­kon jelenleg is erdők találhatóak, így a javaslat tartalmazza, hogy az átadást megelőzően szükséges telekalakításokkal kialakuló új, forgalomképes ingat­lanokra is vonatkozik a tulajdon átruházása. A törvényjavaslat kifejezetten rögzíti, hogy a tulajdon átruházása az Erzsébet-törvényben meghatározott közfeladatok ellátása érdekében történik. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendel­kezései alapján az ingyenesen átruházott ingatlanon a törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn.

Ezen időtartam alatt a tulajdonos köteles az ingatlant a közfeladat ellátása érdekében haszno­sítani, az ingatlan állagát megőrizni s az ingatlan hasznosításával kapcsolatban folyamatosan beszá­molni. A garanciális szabályok közé tartozik, hogy amennyiben a korábbi tulajdonosijog-gyakorló a közfeladat-ellátási kötelezettséggel kapcsolatosan mulasztást észlel, úgy annak súlyától függően kötbér megfizetését követelheti vagy elállhat a szerződéstől. Mindezek a rendelkezések hosszú távon biztosítják azt, hogy a zánkai és a fonyódi ingatlanok gyermek- és ifjúsági táborok helyszínéül szolgáljanak.

A törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról is, hogy az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. állami tulajdon­ban álló egyéb ingatlanokon fennálló vagyonkezelői joga is megszűnik 2016. december 1-jével. E rendel­kezés egy-egy siófoki, balatonvilágosi és nyíregyházi szállodát, valamint a korábban a köztisztviselők által látogatott, kormányüdülőként működő balaton­őszödi ingatlant is érinti.

Ezeknek a jelenleg a szociális üdültetésben hasz­nosított ingatlanoknak a hatékony működtetése az épü­letek leromlott állapota miatt nem vagy csak jelen­­tős ráfordításokkal lehet­séges. Az Erzsébet-prog­ram keretében nyújtott szociális üdültetési tá­mo­­gatásokat a kormány elképzelése szerint a jövő­ben a hazai szálláshely-szol­gáltatási piacon vehetik majd igénybe a támogatásban részesülő kedvez­ményezettek.

A most benyújtásra kerülő törvényjavaslat pontosítja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló törvény Erzsébet-utalvány bevételeinek felhasználására vonatkozó ren­delkezéseit is. A pontosítás alapján az alapítvány nem csupán a személyi jövedelemadóról szóló tör­vényben szabályozott fogyasztásra kész étel vásár­lá­sára jogosító utalvány, hanem az Erzsébet-prog­ramról szóló törvény szerint kibocsátott valamennyi Erzsébet-utalvány bevételét a program céljaira köte­les fordítani. A törvény szövege ezzel összhangba kerül az Erzsébet-programról szóló törvény rendel­kezéseivel.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása is sorra kerül. A törvény­javaslat rövid módosítást tartalmaz a személyi jöve­delemadóról szóló törvény adómentes támogatá­sok­ra vonatkozó szabályainak kiegészítéseként. Esze­rint a közcélú juttatások közül adómentesnek minősül az a tevékenység ellenértékének nem minő­sülő juttatás, amelyet a magánszemély az Erzsébet-programról szóló törvény szabályai szerint az Er­zsébet-program forrásaiból kap. A rendelkezés alap­vetően elvi jelen­tőségű, figyelemmel arra, hogy a közhasznú ala­pítványból az alapító okirat rendel­kezéseinek meg­felelően kifizetett támogatás jelenleg is adó­mentességet élvez.

Az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitel­szer­ző­désből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosí­tásáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény módosítása is sorra kerül. A főváros központjában elhelyezkedő Erzsébet téri Kulturális Központ és Park befejezéséhez szük­séges beruházás II. ütemének befejezésére a kor­mány döntése alapján 2013. és ’14. években az Erzsébet-program keretében került sor. A több mint egy évtizedes kényszerű szünet után befejezett beruházás nemzetközi elismerésben is részesült: az Erzsébet téri Kulturális Központ 2014-ben a legjobb köz­célú fejlesztésnek járó European Property Awards díjat nyerte el. A létesítmény a javaslat sze­rint a jövőben köz­vetlenül nem szolgálja az Erzsébet-prog­ram cél­kitűzéseit. Ennek érdekében az ingatlan tulajdo­nosijog-gyakorlója, a Magyar Nemzeti Va­gyonkezelő Zrt. - a beruházás elszámolása mellett - megszünteti a létesítmény hasznosítására vonatkozó, a beruhá­zást bonyolító Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-vel kötött szerződéseket. A beruházás megté­rü­lé­sé­ből szár­mazó összeg az Erzsébet-programhoz tartozó köz­feladatok ellátását szolgálja. Az Erzsébet téri Kulturális Központ és Park működtetése a jövőben nem az Erzsébet-programhoz tartozó jogi személy útján valósul meg, az új üzemeltető kiválasztásáról a tulajdonosijog-gyakorló Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. hoz majd döntést. A jelen törvényjavaslat kifejezetten rendelkezik arról, hogy a tér zöld­fe­lü­le­teinek fejlesztésével és karbantartásával járó fela­datokat a jövőben a Belváros-Lipótvárosi Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzata lássa el.

Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján kérem, hogy önök is támogassák a T/9636. számú törvény­javaslatunkat. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezér­szónoki felszólalások következnek. Megadom a szót első­ként Révész Máriusznak, a Fidesz képviselő­csoportja vezérszónokának.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Az Erzsébet-program Európa egyik legnagyobb szociális programjává vált az elmúlt években, és azt hiszem, hogy erre mind­annyian büszkék lehetünk, és ezt a programot min­denképpen érdemes megőrizni.

Az Országgyűlés 2012. július 6-án fogadta el a gyermekekről való felelős gondoskodás jegyében az ahhoz kapcsolódó források megteremtésére, vala­mint a társadalmi szolidaritásra építve a Szent Erzsébet-i hagyományok újraélesztése érdekében megalkotott Erzsébet-programról szóló törvényt.

(17.00)

Az Erzsébet-program széles társadalmi rétegeket érintve többek között nyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékossággal élők és gyermekek számára biztosít kikapcsolódási lehetőséget. Az Erzsébet-program keretében szociális üdültetéssel és étkeztetéssel, ifjúsági és gyermekvédelmi programokban való részvétellel, külön törvény szerinti szociális és gyermekvédelmi támogatások Erzsébet-utalványban történő folyósításával kapcsolatos feladatok, illetve egyéb szociális célú feladatok ellátásához kapcsolódó szervezési és lebonyolítási teendők valósulnak meg. Az Erzsébet-program kiemelt figyelmet fordít a gyermekekre, a nagycsaládosokra, a fogyatékossággal élőkre és a nyugdíjasokra.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Magyarország Kormányának a támogatásával öt év alatt az elmúlt két évtized legnagyobb üdülési és táboroztatási programja jött létre hazánkban. Csak hogy a számokat is pontosan lássuk, engedjék meg, hogy néhány adatot is mondjak. Az Erzsébet-táborokban anyaországi és külhoni gyermekek számára egyaránt biztosított a tartalmas pihenés lehetősége, amíg a napközis Erzsébet-táborok a szünidő tartalmas eltöltésére kínálnak megoldást. 2012-ben 50 ezer, 2013-ban már majdnem 80 ezer, 2014-ben több mint 80 ezer, 2015-ben pedig több mint 100 ezer gyermek jutott pihenési, üdülési és táborozási lehetőséghez az Erzsébet-program keretében. Még egyszer mondom, a tavalyi esztendőben már több mint 100 ezer gyermeket sikerült táboroztatni ennek a programnak a keretében.

Ha összesen nézzük a számokat, az Erzsébet-program keretében eddig több mint 600 ezer ember, közülük több mint 300 ezer gyermek jutott üdülési és pihenési lehetőséghez. Az összesen több mint 120 ezer szociális üdülési pályázaton nyertes pályázó a támogatást az Erzsébet-programban részt vevő több mint negyven szálláshely valamelyikén, illetve a fürdőbelépő-pályázat nyugdíjas nyertesei közel nyolcvan fürdő-, gyógyfürdő-szolgáltatónál használhatták fel.

Az üdülési támogatás igénybevételének egy nagyon egyszerű feltétele van: ha valaki elnyerte a támogatást, akkor mindössze a kiírásokban meghatározott önerő határidőben történő megfizetése a feltétel. Az önerő határidőben történő befizetésével az alapítvány a támogatást odaítéltnek tekinti. Ez az önerő egyébként meglehetősen barátságos, egyhetes táborozási időszakra 5 ezer forint a felnőttek esetében, a 3-14 év közötti gyermekek esetében 2500 forint, a családdal együtt üdülő, három év alatti gyermekek részére az üdülési szolgáltatás igénybevétele térítésmentes. Azt hiszem nem véletlen, hogy ennek a programnak ekkora sikere volt az elmúlt esztendőkben.

Az Erzsébet-program indulása óta kiemelt figyelmet fordít a speciális élethelyzetben lévő pályázók kiszolgálására, így az érdekvédelmi szervezetekkel történt folyamatos egyeztetéseket követően vonta be a program szálláskínálatába a fogyatékossággal élő pályázók által igénybe vehető szálláshelyeket, amelyek a pályázók speciális igényeinek teljeskörűen megfelelnek, értve ez alatt az üdülő külső-belső tereinek fizikai kialakítását és a személyzet szakmai felkészültségét.

Az Erzsébet-program keretében 2015-ben kiemelt projekt volt a kárpátaljai magyar gyermekek táboroztatása. Magyarország Kormánya minden Kár­pát­alján élő magyar gyermeket meghívott egy hét­re Magyarországra, ennek keretében a nyári tíz hét­ben közel 3 ezer, míg idén januárban 250 gyermek táborozott a zánkai és az ivói Erzsébet-tábor­ban. Ezt a sikeres kezdeményezést 2016-ban is folytatja az alapítvány, vagyis várjuk azokat a kárpátaljai gyermekeket, akik eddig még nem vettek részt Erzsébet-táborban, ezzel is erősítve a határokon átívelő magyar-magyar kapcsolatokat. Az elmúlt években ötszörösére nőtt az Erzsébet-táborban részt vevő gyermekek száma.

Tavaly már 15 ezer gyermek vett részt napközis Erzsébet-táborban. A program szervezői arra törekszenek, hogy egyre több köznevelési intézmény tehesse lehetővé tanulói számára, hogy a tanítási év végét követően az iskola területén vidáman és hasznosan, tanári felügyelet mellett, egyfajta tematikára felfűzött programsorozattal töltsön el egy-két hetet a gyermek. Terveink szerint egy nagyszabású országos napközis táboros programot indítunk el még az idén, amelybe erdei iskolákat és egyéb táborhelyeket is bevonunk. Ezek a táborok alkalmasak lesznek arra is, hogy idegen nyelvet vagy éppen matematikát gyakoroljanak, tanuljanak a gyerekek. A táborok programja alapvetően játékos elfoglaltságra épül majd, lehetőség lesz arra is, hogy lovagolni, úszni vagy sakkozni tanuljanak a gyermekek.

Az Erzsébet-programot mindenképpen át kellett alakítani, mégpedig azért, mert az Európai Bíróság a béren kívüli juttatások hazai szabályozásával kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásban meghozott ítélete az Erzsébet-utalványokra vonatkozó szabályozás uniós jogba ütközését állapította meg. A kormány a döntést tiszteletben tartva meg is kezdte a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát. A kormány álláspontja ugyanakkor nem változott az eljárás természetét és valódi céljait illetően. Francia cégek kezdeményezésére az uniós szervezetek Erzsébet-utalvány ellen indított kötelezettségszegési eljárásában valójában az Erzsébet-programot támadták meg, veszélyeztetve egy rendkívül sikeres szociális program alapjait. A döntéssel az Erzsébet-program pénzügyi háttere került veszélybe, ezért szükséges az Erzsébet-program finanszírozásának, illetve részben szervezeti hátterének a módosítása is.

Államtitkár úr említette azt is, hogy a törvényjavaslat előkészítését indokolta továbbá a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány alapítói jogait gyakorló szakszervezetek működésében a közelmúltban mutatkozó néhány zavar is. Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványt 2012-ben alapította a Hunguest Vagyonkezelő Zrt., és az alapítvány célja az Erzsébet-program keretében határon túli magyar gyermekek táboroztatása az Erzsébet-programról szóló 2012. évi törvény szellemében. Az alapítvány e feladatainak ellátásában együttműködik a Madarasi-Hargita lábánál Ivó településen tábort üzemeltető Erzsébet Vagyonkezelő Kft. által alapított céggel. Aki nem tudja, Ivó Erdélyben, Hargita megyében található, Székelyudvarhelytől mintegy 25 kilométerre. A település határában több mint 2,5 hektár területen fekszik ez az Erzsébet-tábor.

Az alapítói jogokat a Hunguest Vagyonkezelő Zrt. 2016. január 29-én átruházta a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóra. Az alapítói jogok új gyakorlója a Szeged-Csanádi Egyházmegye által alapított egyházi jogi személy. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató napjainkra Magyarország egyik legnagyobb gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményrendszere, amely a gyermekotthonokra és a nevelőszülői hálózatokra egyaránt 2013. szeptember 17-től valamennyi katolikus egyházi fenntartásban működő gyermekvédelmi intézményrendszerre országos módszertani feladatokat is ellát. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató közel 3500 fiatalról gondoskodik Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Pest és Komárom-Esztergom megyében, valamint a fővárosban. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szakmai felelőssége a hazai gyermek- és ifjúságvédelem területén a saját fenntartási és működtetői rendszerén túl a más katolikus egyházi fenntartású intézményekkel együtt csaknem 13 megyére terjed ki. Az évente megrendezésre kerülő Ágota-táborok megszervezése és lebonyolítása során az alapítvány gyakorlatot szerzett a gyermeküdültetésben, illetve a szociálisan rászoruló és egyébként veszélyeztetett életkörülményeket megélő fiatalok számára létrehozott üdülési gyakorlatban mind a program-össze­állításban, mind a szakmai felügyeleti és önkéntesi rendszer kidolgozásában.

Az Erzsébet-program 2012. évi indulásakor és első éveiben költségvetési forrás bevonása nélkül biztosította a szociális üdültetés, valamint az ifjúsági gyermekprogramok lebonyolítását. A kormány első ízben 2015-ben döntött a közfeladat költségvetési támogatásáról. 2016-ban ennek a feladatnak az ellátását az Erzsébet-utalvány bevételei biztosítják, így az EMMI költségvetési fejezetében szereplő előirányzat teljes egészében az ifjúsági és gyermektáborok szervezését, valamint az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány működését szolgálja majd.

A törvényjavaslat alapján az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. vagyonkezelői joga több lépésben szűnik meg. Néhány alacsony kihasználtságú tábor megszűnik, a zánkai ingatlanok egy része - amelyek nem az ifjúsági centrum részei voltak, hanem utak, mellékes helyiségek - kikerül a hatálya alól és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerül.

(17.10)

2016. szeptember 1-jétől a zánkai és fonyódi ingatlanok az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kerülnek a törvényjavaslatban és annak indoklásában is. Emiatt telekalakításra a területen található erdők miatt van szükség. Mivel a nemzeti vagyonról szóló speciális szabályok miatt az erdők elidegenítésére nincs lehetőség, a jelenlegi vagyonkezelői telekalakítást, és amennyiben szükséges, az erdő-igénybevételi eljárást le kell folytatni.

Érdekességként még idetartozik az Erzsébet téri kulturális központ és park működtetése is. Ezt a jövőben nem az Erzsébet-programhoz tartozó jogi személy útján fogják működtetni. Az új üzemeltető kiválasztásáról a tulajdonosijog-gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hoz döntést. A javaslat, ahogy államtitkár úr is említette, kifejezetten rendelkezik a tér zöldfelületi fejlesztésének, karbantartásának ellátásáról is, amit a jövőben a belváros-lipót­városi, V. kerületi önkormányzat fog ellátni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én javaslom és kérem a beterjesztett törvénytervezet támogatását. Azt hiszem, mindannyiunknak közös felelőssége, hogy az Európában is figyelemre méltó nagyságú szociális üdültetési napközis programot a jövőnek is őrizzük meg. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lukács Zoltán képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

LUKÁCS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Amikor az Erzsébet-programról beszélünk és annak átalakításáról, most ez egy részt érint az egészből, egy kicsit messzebbről kell indulni, mert itt meghallgathattuk gyakorlatilag a működést, aztán meghallgathattunk egy hozzászólást, ami elmondta, hogy milyen sok gyerek üdül és hol. A probléma csak az, hogy az Erzsébet-program körül ehhez képest nagyon komoly problémák vannak és óriási titkolózás. Az Erzsébet-program megint egy olyan történet, ami a közvagyon, a közpénz magánvagyonná történő transzferálásáról szól, mégpedig nagyon-nagyon komoly mértékben.

Ha az Erzsébet-programról beszélünk, akkor meg kell kérdezni azt is, hogy mi a helyzet az Új Nemzedék Központ problémáival. Az Új Nemzedék Központ mint csepp a tengerben mutatja, hogy mi a helyzet az Erzsébet-program körül. Nem 10-20-100 milliók, hanem milliárdok tűntek el, és az Új Nemzedék Központ, amelynek elődje a Zánkai Ifjúsági Központ volt, több milliárd forinttal nem tud elszámolni. Még az Állami Számvevőszék szerint is nagy a baj. Azzal védekeznek, vagy azzal magyarázzák, hogy beázott a pince, ezért nem tudnak elszámolni több milliárd forinttal a XXI. században, amikor már minden számítógépen van, és minden nagyon jól visszakövethető. Ez is az Erzsébet-program része, kedves hölgyeim és uraim.

Attól tartunk, hogy itt valakik már megint lopnak. Itt az „Új nemzedék” programmal nagyon sokat foglalkozott a sajtó, az „Új nemzedék” program vezetői nem tudnak választ adni arra, hogy hová tették a közpénzeket. Nyilvánvalóan persze el lehet azt is hinni, hogy beázott a pince, csak azért ennyire naivnak ne nézzenek senkit. Tehát az Erzsébet-program körül itt is komoly bajok vannak.

Itt van ez az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány, amelynek önök jelentős állami vagyont kívánnak megint átadni, amiből lesz majd magánvagyon. Alelnöke Deutsch-Für Ágnes, akinek ismerős lehet a neve a politikát ismerők között, de nyilvánvalóan ez is csak egy részletkérdés, és nyilvánvalóan csak valamifajta névazonosságról beszélhetünk.

Ennek alapítója a Hunguest Vagyonkezelő, annak alapítója a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. Az alapítvány honlapján 2013-ban 17 darab döntést lehet olvasni, ’14-ben 8-at, és azután ’15-től kezdve semmit nem lehet az alapítványról tudni, semmiféle döntést, semmiféle mérleget, semmiféle közhasznúsági jelentést, semmit nem lehet olvasni. Mintha 2015-től az alapítvány fölszívódott volna, vagy legalábbis nem lenne tevékenysége, vagy esetleg olyan tevékenysége van, amit nem kívánnak a nyilvánosság orrára kötni.

Nem tudjuk, hogy miért titkolja ez az alapítvány 2015-től a tevékenységét, miért nem lehet hozzáférni az adataikhoz, nem látjuk, hogy ennek az alapítványnak miért kéne ezeket a jelentős vagyonokat megkapnia. Egyáltalán az egész Erzsébet-program úgy van fölépítve egy rendkívül bonyolult cég- és alapítványrendszerben, hogy a lehető legnehezebb legyen bármilyen módon is követni a pénzek és az ingatlanok mozgását. Létrehoznak alapítványt, céget, a cégek újra létrehoznak alapítványt, ész és értelem nélkül pakolják egyikből a másikba a vagyont, a pénzt jobbra-balra, és egész egyszerűen egyébként semmi más értelme nincs, csak hogy nehezebb legyen követni.

Természetesen arra hivatkoznak, amikor valaki, például én adatokat kívánok megtudni az Erzsébet-programban részt vevő alapítványok és cégek gazdálkodásáról, hogy az nem nyilvános adat, és arról nem lehet információt kapni. Húsz darab ingatlant kívánnak ennek az alapítványnak átadni abból a harminchatból, ami még a cég birtokában van. Hadd hívjam föl a figyelmet az előterjesztés egy érdekes részére: azt írja a mellékletben, hogy 36 ingatlanból 20-at átadnak és marad 15 darab ingatlan. Nekem matematikailag ez nem jön ki. Ha 36-ból kivonunk 20-at, akkor hogy marad 15?

Ezt hosszasan olvasgattuk át, jelentem, megtaláltuk azt az egy ingatlant, az egy zánkai legelő, ami valahogy kézen-közön eltűnt. Egyébként nem az egyetlen ingatlan, ami eltűnt; mert az eredeti törvény mellékletében 41 ingatlan van, a mostani törvény mellékletében már csak 36 ingatlan van bent, 5 eltűnt, ebből 3 zánkai, 2 fonyódi. Aztán most is eltűnne egy, ha nem olvasnánk el figyelmesen a törvény mellékletét. Én ugyan nem tudom, hogy miért kell ennek az alapítványnak vagy a cégének, vagy a cég által létrehozott alapítványnak legelő, biztos legeltetni akarnak, mást nem tudok elképzelni, de mindenesetre egy ott hiányzik.

Az is érdekes kérdés, hogy semmit nem lehet tudni a vagyontárgyak értékéről. Darabra van megmondva, 20 darab, 15 darab, 36 darab, 41 darab, de hogy ezek milyen értéket képviselnek, arról semmit nem tudunk olvasni sehol. Az, hogy 20 darab ingatlan, lehet egy fürdőszoba meg egy 500 szobás szálloda is. Mind a kettő egy darab ingatlan, ehhez képest nyilvánvalóan nem ugyanazt az értéket képviselik. Nem lett volna baj, ha mondjuk, az előterjesztéshez azt is mellékelik, hogy ezek milyen értéket képviselnek ma és milyen módon kerülnek ezek és hová.

Én az Erzsébet-program ügyében hosszú-hosszú hetek óta levelezek különböző minisztériumokkal, és még egyszer azt kell mondjam, hogy csak falakba ütközünk, és semmiféle érdemi információt nem adnak ezek a minisztériumok. Nagyon komoly az a gyanúnk, hogy itt megint kormányzati segédlettel és ellenőrizetlenül nagyon komoly pénzek tűnnek el az Erzsébet-utalvány rendszeréből, és lesznek közpénzből magánvagyonok.

Természetesen mindent meg fogunk tenni, hogy ez kiderülhessen, hogy így van-e, és ha így van, akkor ki a felelős. Azt gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat sem csinál mást, mint hogy ehhez a lenyúláshoz szándékozik újabb, még zavarosabb helyzetet teremteni, még egy alapítványnak még 20 ingatlant átadni, teljesen fölöslegesen. Meg lehetne ezt csinálni sokkal egyszerűbben és átláthatóan.

Mi úgy látjuk, hogy az Erzsébet-kártyák, illetve az Erzsébet-utalványok utáni bevételből 10-12 milliárd forint nem forgatódik vissza az Erzsébet-prog­ramra megközelítőleg.

(17.20)

Még egyszer mondom: természetesen ezek a mi számításaink, hiszen a kormány titkolózik ebben az ügyben, és nem hajlandó megfelelő módon tájékoztatni azt, aki ezt kérdezi. De hát ez, úgy látjuk, hogy nem fordítódik vissza. Semmitmondóak a válaszok, megkerülik a válaszokat, egymásnak passzolgatják át a minisztériumok, a miniszterek az államtitkárok irányába, de nincsenek válaszok. Amikor azt kérdeztük, hogy igaz-e, hogy több mint egymilliárd forintot költöttünk csak ügyvédekre vagy költött az ország csak ügyvédekre egyébként a külföldi cégekkel való perben, akkor azt válaszolták nekünk, hogy egyébként az teljesítmény alapján teljesen rendben van. Ehhez képest úgy tudom, hogy elvesztettük ezeket a pereket, és jelentős kára származik ebből az országnak és a költségvetésnek, ahhoz képest, hogy egymilliárd forintot oda tudtunk adni az ügyvédeknek. Nem tudjuk, hogy mi értelme van ennek a törvényjavaslatnak, azon kívül, hogy - még egyszer mondom - önök oda akarnak adni ennek az alapítványnak, amiről 2015 óta semmit nem lehet tudni, 20 darab ingatlant, méghozzá úgy, hogy az ingatlanok értékét sem tudjuk.

Az is egy kérdés, hogy a szociális üdültetés ügyé­ben a 3+3 milliárd forinttal hogyan állunk. Ugye, úgy tudjuk, hogy 3 milliárd forintot az alapítvány, 3 milliárd forintot pedig az állam viselt volna ebben az ügyben. Az is információkból származik, hogy ezt a 3 milliárdot az állam nem tette be, ezért az alapítványnak kell további vagyonvesztéssel számolnia. Ami pedig egyáltalán a benyújtott törvényt kérdőjelezi meg alapjaiban, az a miniszterelnök úr minapi bejelentése, amiben azt mondta, hogy a cafe­téria-rend­szer úgy kerül átalakításra, hogy gyakorlatilag az Erzsébet-utalványoknak a léte is megszűnik, merthogy készpénzben akarják a cafetériát fizetni. Mivelhogy az Erzsébet-program gyakorlatilag az Erzsébet-utalványok hasznából van fenntartva, és abból működik, innentől kezdve gyakorlatilag, ha ezt így fogjuk átalakítani, akkor az Erzsébet-program, mint ilyen, nem fog működni. Ehhez képest akkor ennek a törvényjavaslatnak sincs sok értelme.

De hogyha így van, akkor természetesen megint azok fognak rosszul járni, akik a szociális üdültetésre vannak rászorulva. Nyilvánvalóan nem azok, akik sok millióért remek helyeken nyaralnak, mint a miniszterelnök úr főtanácsadói, hanem azok, akik a szociális üdültetésre vannak rászorulva. Ha ez megszűnik, akkor természetesen megint nekik lesz rossz.

Hölgyeim és Uraim! Azért nem is megyünk mélyebben ebbe bele, mert ez is ugyanaz a lopásalapú kormányzás, amit önök itt képviselnek. Erzsébet-programnak hívjuk vagy másnak hívjuk, önök fogják a közpénzt, kiteszik átláthatatlan alapítványokba, ugyanezt játsszák a Magyar Nemzeti Bankban, ugyanezt próbálták játszani a postatörvénynél is. Innen kiteszik oda, ott meg már nem adnak rá válaszokat, mert arra hivatkoznak, hogy nem közpénz, arra hivatkoznak, hogy titkot képez, arra hivatkoznak, hogy üzleti titkot képez, miközben pontosan tudjuk, hogy ezek csak és kizárólag közpénzek, csak és kizárólag közpénzek. Átengedett adóbevételek meg közpénzek, amit hiába tesznek be különböző cégekbe, a cégek által létrehozott alapítványokba, aztán az alapítványok által létrehozott újabb cégekbe, akkor is csak közpénz volt, amikor az oda bekerült. És bizony-bizony azt látjuk, hogy nem nagyon gondos gazda módjára bánnak azok a közpénzekkel, akikre ez rá lett bízva.

Úgyhogy, hölgyeim és uraim, önök pakolgathatják még ide-oda egy ideig ezeket az ingatlanokat anélkül, hogy megmondanák, hogy mennyi az értéke, mi ezt a törvényjavaslatot sem fogjuk támogatni, és természetesen a közeljövőben jogi lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy erről is mondja ki a bíróság, ahogy kimondta ma a postatörvény ügyében is, hogy azok a pénzek közpénzek, és azok az adatok közérdekű adatok, hiába akarják eltitkolni. Ugyanez fog történni az Erzsébet-program ügyében, és nemsokára tisztán fogunk látni, hogy milyen pénzek hogyan tűntek el, és ki az, aki ebben az ügyben felelős. Ezt a törvényjavaslatot pedig nem fogjuk megszavazni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Móring József Attila képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/9636. számú törvényjavaslat kapcsán a KDNP álláspontját röviden a következőkben szeretném ismertetni.

Az Erzsébet-program kiemelt figyelmet fordít a gyerekekre, a nagycsaládosokra, a fogyatékkal élőkre és a nyugdíjasokra. Az Erzsébet-program keretében Magyarország Kormányának támogatásával öt év alatt az elmúlt két évtized legnagyobb üdülési és táborozási programja jött létre hazánkban. Már a program első évében, vagyis 2012-ben mintegy 50 ezer, 2013-ban mintegy 80 ezer, 2014-ben több mint 80 ezer, ’15-ben több mint 100 ezer gyerek jutott pihenési, üdülési, táborozási lehetőséghez az Erzsébet-program keretében. Tehát az Erzsébet-program keretében eddig több mint 600 ezer ember, közülük több mint 300 ezer gyerek jutott pihenési lehetőséghez. 2015-ben kiemelt projekt volt a kárpátaljai magyar gyerekek táboroztatása, amelynek keretén belül a nyári tíz hétben közel 3000, míg az idén januárban 250 gyerek táborozhatott Zánkán és az ivói Erzsébet-táborban.

Az Európai Bíróság a béren kívüli juttatások hazai szabályozásával kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásban meghozott ítélete az Erzsébet-utalványokra vonatkozó szabályozás uniós jogba ütközését állapította meg. A kormány a döntést tiszteletben tartva meg is kezdte a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát, azonban eltökélt, hogy az Erzsébet-programot továbbra is fenntartsa. A javaslat szerint az Erzsébet-program rendszere akként módosul, hogy az alapvetően szociális tartalmú közfeladatok ellátásának egy része a gyermek- és ifjúsági programok, ezen belül különösen és nevesítetten a gyermek- és ifjúsági táborok szervezése a módosítás hatálybalépését követően a nevében is a program szellemiségét és alapvető céljait tükröző Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány feladatává válik. E lépéssel az Erzsébet-program és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány közötti kapcsolat kizárólagossága megszűnik, annak érdekében, hogy helyét részben egy, a közhasznú tevékenységét az elmúlt évek során kifejezetten a Kárpát-medencei gyerekek üdültetése terén kifejtő alapítványnak adja át.

Bízom abban, hogy ezt a javaslatot, amely a hátrányos helyzetű emberek részére teremti meg a pihenés és üdülés feltételeit, minden képviselőtársam támogatja, a KDNP-frakció ezt teszi. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vágó Sebestyén képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

VÁGÓ SEBESTYÉN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Hallhattuk, hogy milyen eredményei vannak az Erzsébet-programnak. Persze, igen, ezt számok támasztják alá, hogy hány gyerek üdült, hány család üdült, hány embernek volt lehetősége részt venni ebben a programban. Az már egy másik kérdés, akár az előző ellenzéki felszólalásra utalva, hogy ha nem síboltak volna el ebből a pénzből, akkor még hány család részesülhetett volna ebben a szerencsében, hogy részt vehet ezeken az üdüléseken.

Mert azt egyikünk sem vitatja, hogy segíthet az egészséges mentális fejlődésében egy hátrányos helyzetű gyermeknek, ha legalább egy hétre nyáron van lehetősége elmenni üdülni, ott ismerkedni, szociálisan fejlődni. Ebben nincs kérdés. Csak itt megint arról van szó, hogy milyen törekvések mögé milyen cselekedeteket teszünk, milyen törekvések és jelszavak mögött milyen érdekek és milyen alantas érdekek húzódnak meg.

Én emlékszem még arra, hogy még 2015 végén és még 2016 elején is kormánypárti interpellációkban vagy azonnali kérdésekben és azokra adott válaszokban téma volt, hogy annak idején az MSZP hogyan játszotta át, illetve a szocialisták hogyan játszották át a csillebérci tábort magánszemélyeknek, és hogy ez milyen felháborító, és hogy ez ellen tenni kell valamit, és hogy fejeknek a porba kell hullania. Akkor most megint lesznek majd kormánypárti interpellációk meg azonnali kérdések, hogy a zánkai és a fonyódi tábornak az átjátszása Fidesz-közeli körökbe, magántulajdonba, az milyen következményekkel fog járni, és fognak-e vajon fejek a porba hullani? Mert lehet, hogy ebben a javaslatban az benne van, hogy 15 évig erre a célra kell használniuk az ingatlant, de mi van akkor 15 év után?

(17.30)

Ha már magántulajdonba adják, akkor miért nem határozzák meg azt, hogy azt az idők végezetéig erre a tevékenységre kell fordítani, amennyiben nem erre a tevékenységre fogják fordítani, akkor a tulajdonjog visszaszáll az államra. Úgy gondolom, hogy ennek lennének jogi lehetőségei.

Lehet magyarázni azt, hogy mi volt az Európai Bíróságnak a döntése, meg hogy zavart helyzetek vannak szervezetekben, vezetésekben, felismerhetetlen és furcsa állapotok, de ez még nem ad jogalapot arra, hogy állami tulajdont magántulajdonba játsszunk át. Egyébként nem értem a magyarázatokat sem. Egyrészről nem értem azt a magyarázatot, hogy az Európai Bíróság döntése alapján jelentős jöve­de­lem­kiesés lesz. Tulajdonképpen Erzsébet-utal­vány­ból egy minimális összeg fog befolyni, sőt egyáltalán nem fog összeg befolyni az állami kasszába, mégis még a törvény indokolásában és a szövegében is szerepel, hogy bizonyos tevékenységnek ez fogja az anyagi alapját nyújtani.

Hogyan, ha nem lesz? Az Európai Bíróság döntése alapján nem lehet, sőt miniszterelnök úr bejelentése alapján, hogy készpénzben fogják adni a béren kívüli juttatásokat, egyáltalán nem lesz. Akkor miből lesz meg ez a fedezet?

A másik pedig az, hogy ez a rendszer megváltozott, ez a körülmény megváltozott az Európai Bíróság döntése alapján, nem értem, hogy ez miért magyarázat egy teljes strukturális átalakításra és új szerepelők bevonására a rendszerbe. Itt látszik az, hogy ez semmi másról nem szól, magyarázatként lehet mondani európai bírósági döntést, lehet mondani akármit, itt konkrétan arról van szó, hogy nagy értékű állami ingatlanokat egy alapítvány számára kívánnak átjuttatni, tulajdonképpen magántulajdonba kívánják juttatni 15 éves garanciával, nem többel, tehát tulajdonképpen kijelenthető, hogy ez megint egy korrupciós cselekedet. Utána lehet akkor nézni az alapítvány résztvevőinek, milyen személyek vesznek benne részt, kik azok, akik ott vannak, kik azok, akik tulajdonképpen nyertesei ennek az egész törvényjavaslatnak.

És még egyszer mondom, logikátlan magyarázatokra épülő, de a lényeg tulajdonképpen az, hogy nagy értékű állami ingatlanok magántulajdonba kerüljenek kontrollálatlanul, tulajdonképpen csak egy 15 éves garanciával. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk, kettőperces felszólalások következnek. Mivel független képviselők nem tartózkodnak a teremben, megadom a szót Lukács Zoltán képviselő úrnak, MSZP. Parancsoljon, képviselő úr!

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Hölgyeim és Uraim! Többször meghallgathattuk itt a kormánypárti képviselőktől, és kiemelték, hogy mennyi gyerek és mennyi hátrányos helyzetű gyermek, család és idős tudott üdülni az Erzsébet-program kapcsán, és ennek valóban örülünk - teljesen egyetértek azzal a megközelítéssel, hogy még mennyi tudott volna, hogyha nem irodaházakat és egyéb dolgokat vásárolnak és a fene tudja még, hogy hova teszik a pénzt, akkor az még jobb lett volna, de nyilvánvalóan örülünk ennek -, csak ez nem magyarázza azt, hogy miért ebben az átláthatatlan és rendkívül bonyolult rendszerben oldják meg ezt a kérdést. Az, hogy ez az Erzsébet-program működjön, szeretném elmondani, hogy ha egy darab, egy darab állami tulajdonú céget létrehoztak volna, ezt nyugodtan meg tudta volna csinálni.

Én azt gondolom egyébként, hogy még egy minisztériumi főosztály is meg tudta volna csinálni, ehhez nem kell létrehozni 8 darab céget meg 25 alapítványt, és ide-oda passzolgatni a pénzeket meg az ingatlanokat százmilliárdos értékben. Semmi értelme nincs, egyetlenegy gyermekkel több nem fog üdülni attól, hogy 20 darab ingatlant most az egyik alapítványból átteszünk a másik alapítványba, közben elsummantunk egyébként egy legelőt, amiről nem tudjuk, hogy hova tűnt, nyilván valakinek majd jó lesz, ha egy-két év múlva belterületté nyilvánítják, és hirtelen a tízszeresét fogja érni, de majd meglátjuk, hogy ez hogy van.

Még egyszer azt szeretném mondani, az egész Erzsébet-programnak az alapja a probléma, az, hogy olyan módon van fölépítve, hogy nem lehet követni a közpénz útját, és amikor az ember rákérdez minisztériumoknál, különböző minisztériumoknál, különböző minisztereknél, mindenhol csak az elutasítás és csak a titkolózás van. Nyilvánvaló, ha ezzel minden rendben lenne, akkor egyébként nyugodtan nyilvánosságra lehetne hozni a gazdálkodást, de nem hozzák nyilvánosságra, hanem teljesen bugyuta válaszokat adnak egyébként komoly, nagy tudású miniszterek és államtitkárok, tehát nyilvánvalóan nem azért nem válaszolnak, mert nem tudnának, hanem azért, mert nem akarnak.

Tehát üdültessenek gyerekeket, de közben nem kell ellopni a pénzt, ilyen egyszerűen tudom összefoglalni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Palkovics László államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót, államtitkár úr.

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak! Annak örülök, hogy mindenki egyetért azzal, hogy az ilyen típusú táboroztatás a gyermekeink érdekeit szolgálja, és én azt gondolom, hogy azok a számok, amik itt elhangzottak, azok azt is mutatják, hogy ez nagy létszámú kedvezményezetett érint.

Azt hiszem, hogy itt több félreértésről van szó, ezeket megpróbálom részben Lukács képviselő úr, részben Vágó Sebestyén képviselő úr kérdéseire megválaszolni. Egyrészt az első, hogy az Új Nem­zedék Központ nem lát el az Erzsébet-programmal kapcsolatos feladatokat - vice versa is igaz egyéb­ként ‑, az Erzsébet-program nem része az új nemzeti programnak, tehát két különböző dologról beszélünk.

Kérdezte azt, hogy mire használható fel ez a vagyon. Ez csak az Erzsébet-programra használható fel s közfeladatra, tehát ilyen értelemben az az aggodalom, hogy ez másra használódik, azt hiszem, ez nem megalapozott.

Eddig az alapítvány törvényes működésével kapcsolatosan egyébként semmilyen probléma nem merült föl, és fölsorolta, hogy kik az alapítvány különböző tisztségviselői. Azt hiszem, hogy elkerülte a figyelmét az, hogy az alapítvány, az alapítói jogok gyakorlója az a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, amely a Szeged-Csanádi Egyházmegye által alapított egyházi jogi személy, tehát ilyen értelem­ben nem magántulajdonba kerülnek használatra ezek az ingatlanok, hanem egyházi tulajdonba. Azt minden­ki döntse el, hogy ez mennyire veszélyes, mennyire nem.

Kérdezte a legelőt, hogy hol a legelő. A legelő szeptember 1-jével visszakerül a Földalapba, tehát azt gondolom, hogy ez az aggódás, hogy a legelőn valamilyen másfajta dolgot teszünk, hogy a gyerekek fociznak rajta vagy egyéb másra használják, azt gondolom, hogy nem igazán megalapozott, tehát ez vissza fog kerülni a Földalapba. (Lukács Zoltán: Bennünket ez nem nyugtat meg, mert utána majd eladják.) Ennek ellenére a Földalapba fog visszakerülni, ott ennek az összes adata nyilvános, tehát hogy utána mi történik vele, azt meg lehet nyilván követni, de ez nem tartozik az Erzsébet-programhoz.

A többi ingatlan a törvény hatálybalépésével kerül vissza a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, ilyen értelemben ami eltűnik, az állami vagyonkezelésbe kerül. Tehát ha ezt a képviselő úr nem találta meg, akkor ennek ez az indoka, hogy ezek visszakerülnek állami vagyonkezelésbe.

Az, hogy mi ennek az értéke, ezt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vizsgálja az átadás-átvételt megelőzően. Az ingatlanok egyébként a közhiteles nyilvántartásban azonosíthatóak és egyébként az értékük nyilvános lesz.

Nagyon fontos érteni, hogy ez a módosítás most a gyermektáboroztatásra vonatkozik, itt képviselő úr is kérdezte, hogy ha meg kell szüntetnünk az Erzsébet-utalványt, illetve a SZÉP-kártyát, akkor miből lesz itt bevétel. Ezek egy bizonyos idő után vezetődnek csak ki, majd valamikor 2017-ben, hiszen a hatályos európai bírósági döntés akkortól lesz majd érvényes. Ilyen értelemben addig ez létezik, utána viszont maga a táboroztatási program közvetlenül költségvetési forrásból kerül megvalósításra, tehát nincs ilyen értelemben az argumentációban, azt hiszem, túlzottan nagy hiányosság.

Kérdezte azt Vágó képviselő úr, hogy az ingatlan tulajdonba adása miért történik, ezt tisztáztuk, hogy nem magán-, hanem egyházi irányítású alapítvány tulajdonába fog kerülni vagy vagyonkezelésébe kerül. Igazán a nemzeti vagyontörvény sarkalatos rendelkezéseit alkalmazzuk, tehát ebben sincs semmifajta csoda, ez tartalmazza egyébként a 15 évet, tehát nyilván, ha ezt nem akarjuk, akkor ez lehet más is, ennek ellenére törvény írja ezt elő.

Alapvetően az a cél ezzel a konstrukcióval, hogy magának ennek a rendszernek a finanszírozása állami költségvetési forrásból valósuljon meg, hiszen pont az a fajta európai bírósági döntés, ami egyébként - hogy honnét generáltuk, miért generáltuk, ez egy nagyon jó kérdés - ezt akadályozta volna meg. Azt gondolom, hogy a képviselő urakat szeretném arra kérni, hogy pont a cél érdekében, tehát amiatt, hogy ilyen létszámban tudjanak gyerekek, arra rászorulók, felnőttek ebben részt venni, támogassák a törvényt. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   120-133   134-147   148-163      Ülésnap adatai