Felszólalás adatai

PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Való igaz, a géntechnológiával módosított szervezetek megjelenése és terjedése nagy érdeklődést váltott ki mind a különböző szakmák képviselőiből, mind a magánemberekből, mely érdeklődés a mai napig nem lankad. Nos, az, hogy átok-e, vagy áldás, ezt valóban az élet fogja eldönteni. Sokak szerint a biotechnológiának kulcsszerepe lehet az emberiség XXI. századi gazdasági fejlődésében, és megoldást jelenthet az éhezés elleni küzdelemben is, vívmányai felhasználhatók a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, az orvoslásban, a környezetvédelemben.

A géntechnológia első, 1970-es években elért sikerei a kutatókból nagy reményeket váltottak ki. Akkor úgy gondolta a tudományos társadalom, hogy ezekkel az eljárásokkal egy új forradalom kezdődhet a növénynemesítés területén is. Egyébként az első géntechnológiával módosított növény 1994-ben került köztermesztésre. A legnagyobb területen az Egyesült Államok termeszti a GM-növényeket, 2003-ban több mint 40 millió hektáron vetették el ezeket a növényeket. A nagyobb termesztők közé tartozik Argentína, Kanada, Kína, 2003-ban azonban Brazília is elkezdte termeszteni a géntechnológiával módosított növényeket. GMO-kat termelnek még Dél-Afrikában is, itt a vetésterület viszonylag lassan nő, így a géntechnológiával módosított növények 99 százalékát négy ország, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Argentína és Kína termeszti. Tulajdonképpen napjainkban 80 millió hektáron termesztik ezeket a génmódosított növényeket.

Képviselőtársamnak abban igaza van, hogy valóban nagy társadalmi, szakmai kontroll alatt lehet az egész kérdést kezelni, és kétségkívül társadalmi vita kell hogy megelőzze ennek a bármilyen formájú hasznosítását Magyarországon, tekintettel ennek bizonytalan kimenetelére. Nem vagyunk biztosak abban, a tudomány sem egyértelműen biztos, hogy ennek milyen hatása lenne a későbbi időszakban. Magyarországon egyébként a géntechnológiai tevékenységet szabályozó első önálló törvény 1998-ban született meg, és módosításokkal ugyan, de a mai napig hatályban van. A géntörvény, tekintettel a géntechnológia tudományának gyors fejlődésére, csupán keretjelleggel szabályozza a géntechnológiai területet.

A részletszabályokat hét végrehajtási rendelet tartalmazza. A végrehajtási rendeletek már az új közösségi előírásokra figyelemmel kerültek megalkotásra, azonban jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében a szükséges módosításokat a géntörvény tekintetében is el kellett és el kell végezni. Az együttes termesztés szabályainak igénye után merült fel, hogy az Európai Bizottság 2003. július 23-án kiadta a 2003/556/EK ajánlást a géntechnológiával módosított növények és a hagyományos módon, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények együttes termesztéséről. Az ajánlás leszögezi, hogy a különféle gazdálkodási módok együttélését szabályozó, az adottságok jellegéből kiinduló speciális intézkedéseket tartalmazó jogszabályt a tagállamoknak nemzeti szinten kell megalkotniuk, így gondoskodva a véletlenszerű keveredések kizárásáról.

Az ajánlás ugyan jogilag nem kötelező, tekintettel azonban arra, hogy az Európai Unióban - mint ön is említette - 2004 májusában a géntechnológiával módosított szervezetek termesztésben történő felhasználásának engedélyezési folyamata újraindult. Ennek eredményeként egyes géntechnológiával módosított növények felkerülhetnek a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékére, és ezzel e növényfajták vetőmagja vagy szaporító anyaga forgalomba hozhatóvá és felhasználhatóvá válhat minden tagállamban. A hagyományos módon termelők és az ökológiai gazdálkodók érdekeinek védelmében szakmailag teljesen indokolt és időszerű az együtt termesztésre vonatkozó nemzeti jogalkotás.

A szakmai előkészítés eddig példa nélküli egyeztetése zajlott, munkacsoport került felállításra a szakmai alapok lefektetésére. Ezt követően a tervezetek megküldésre kerültek az Európai Bizottságnak, a notifikáció minimális ideje 3 hónap, amennyiben az Európai Bizottságtól, a tagállamoktól észrevételek érkeznek, a notifikáció ideje automatikusan meghosszabbodik további 3 hónappal. Hat hónap alatt kell lefolytatni az egyeztetéseket. A jogszabályok a fennmaradt vitás kérdések esetén is a parlament elé kerülnek, és a parlamenti szak után léphet csak minden ezzel kapcsolatos törvény hatályba.

Mint ismeretes, Magyarországon élünk a génmódosított vetőmagok felhasználásának tekintetében a védzáradékkal, tehát forgalmazási tilalom van érvényben, és jelenleg szántóföldi köztermesztésben történő felhasználásuk a génmódosított szaporító anyagoknak nem létezik. Tehát folyjanak továbbra is megállapításaink és a minisztérium javaslata szerint az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai és a civil szervezetek bevonásával, hogy a lehető legjobb megoldást találjuk meg a következő időszakban, és azok a régiók, amelyek mentessé akarják magukat tenni, ez váljék lehetővé számukra.

Köszönöm szépen.