Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Már ebben a kérdésben többen felszólaltunk a frakciónkból, most nem is kívánom sokáig szaporítani a szót, de megpróbálom a Harangozó Tamás képviselőtársam által megütött felhangot magam is megragadni és akként szólni. Egy jogászember számára, amikor a tanulmányait végzi az egyetemen, és az alkotmányjogot és az állam- és jogelméletet tanulja, legalábbis, amikor még én jártam arra az egyetemre, ezek a kérdések úgynevezett szent ügyek voltak. A tanáraink is úgy beszéltek erről, mintha egy templomban lennénk, és mintha a mi hivatásunk szentségét próbálnák megtanítani, és ezt a szellemiséget vettük magunk is át.

Ha visszaidézem ezeket az előadásokat, azokat a szemináriumokat, azokat a vizsgákat, amelyek az alkotmányjogról szóltak, amelyek az alkotmányosságról szóltak, amelyek arról szóltak, hogy egyáltalán nem egy polgárnak, egy jogászembernek majd ezt a kérdést hogy kell képviselnie, milyen gondolkodás mentén kell hozzáállnia, és milyen módon kell ezt a szent ügyet képviselnie, mindazokhoz képest az elmúlt 8 év alkotmányozása egyszerűen olyan mértékű lábbal tiprása ennek a tudománynak és annak a szentségnek, amit az alkotmányjog jelent, hogy tulajdonképpen szavakkal már igazán nem is lehet illetni, legalábbis nyomdafestéket tűrő szavakkal nem. Nagyon remélem, hogy majd lesznek az egyetemeken, a doktori iskolákban a következő évtizedekben olyan hallgatók, akik feldolgozzák az önök alkotmányozását, és be tudják mutatni a jövő nemzedéknek, hogy nem, nem, soha  hogy az előttem ülő drága Brenner Koloman barátom szavait idézzem.

Egyszerűen ez az alaptörvény-módosítás semmi másról nem szól, mint egy propagandaanyag, mint egy kommunikációs blöff. Tényleg el tudja azt valaki képzelni, hogy csak azért, mert önök ebbe az Alaptörvénybe beleírnak olyan kitételeket, amelyek például a bevándorlás akadályozását szolgálják, ez majd valóban meg is fogja akadályozni a bevándorlást? Nem ez fogja megakadályozni a bevándorlást! Nem ez fogja bármely nemzetközi egyezmény végrehajtását akadályozni, hanem az fogja akadályozni, ha ebben a társadalomban lesz egy összetartó erő, ebben a társadalomban van egy erős honvédelem, van egy erős rendőrség, van egy erős nemzeti öntudat. És lehet bármilyen keresztény kultúrát meg önazonosságot a papírra leírni, ha a magyar társadalom érzelmeiben és szívében ez nincs benne! Lehet, hogy a szavazóurnáknál ott volt egy félelem, de a félelem nem attól volt ott, mert ő a nemzetét félti, hanem azt a kicsi, apró szegmenst, ami őt még az életben megilleti. Az 50 ezer forintot kapó nyugdíjas a düledező házában nem a nemzeti érzelme alapján gondolta azt, hogy önökre fog szavazni, mert önök védik meg a magyar társadalmat jelesül a migrációtól, hanem az ő saját pici, megszerzett és még megtartott egzisztenciális körülményét félti. Erre nem lehet nemzetet építeni! Erre nem lehet olyan viszonyokat építeni, amivel vagy ami mellett egy Alaptörvény valóban működteti ennek a nemzetnek az összetartozását, ennek a nemzetnek a túlélését! (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Úgy van!)

Magam úgy érzem, akkor lehetne itt egy ilyen törvényjavaslatot benyújtani, ha például mindjárt mellette azt látnám, hogy valóban hatékony, tisztességes, társadalomközpontú, jövőnemzedék-központú szociálpolitika, oktatási rendszer és egészségügy lenne. Mert lehet Alaptörvényt tízpercenként is módosítani, hiszen a kétharmadukkal bármikor bármit beleírhatnak, de ha nincs emellett egy olyan hatékony kormányzati munka, és nincs emellett egy tudatos társadalom, amely emellé odaáll, és mindenki megteszi a magáét, akkor bármennyiszer bármilyen Alaptörvényt akarnak módosítani, soha, de soha nem lesz eredménye.

S azt felejtik el mindig az M1 híradójától az Echo TV híradóján keresztül a TV2 butító híradójáig, azt tetszenek elfelejteni mindig bemondani, amikor épp arról szólnak, hogy igen, most a Stop Sorost fogjuk tárgyalni, hogy na de kérem, hozhatunk mi bármilyen alaptörvény-módosítást, a nemzetközi egyezményeket be kell tartani. Az Alaptörvényben is benne van: a nemzetközi egyezmények, megállapodások, kötelezettségvállalások, az európai uniós alapszerződés köt minket. Nincs az az Alaptörvény, ami ezt feloldja. És hangsúlyozni kívánom: a Jobbik-frakcióban, a pártban és a pártvezetésben egyetlen ember nincs, aki támogatni kívánná a migrációt. Ma már úgy látjuk egyébként, hogy a politikai paletta teljes 100 százaléka lefedett, és senki nem szeretné, ha a migráció okán a magyar társadalomban nagyon sok, egészen más kultúrkörből, más életminőségű, másfajta szemléletű, tömegesen bevándorló ember lenne, mert tudjuk, hogy ők nem biztos, hogy képesek lennének integrálódni, de egy biztos, hogy a magyar társadalom nem is alkalmas arra, hogy befogadja őket. Egyébként meg erőforrásaink is rendkívül korlátozottak. Tehát hangsúlyozom: ezt senki nem akarja. De ezzel az alaptörvény-módosítással ezt nem lehet megakadályozni, és akkor nem is teszem föl azt a kérdést, hogy egyébként, ha több tízezer ember megjelenik a határnál, azt vajon ki milyen módon fogja megvédeni, mert egyet már tudunk: 2015-ben a Fidesz-KDNP-kormány kudarcot vallott, mert 60 ezer ember át tudott Magyarországon menni.

Azon az országon, amelynek kormányát, mondjuk, mi vezetnénk, nem tudott volna nem 60 ezer, hanem ezer ember sem végigszáguldozni az országon, de alapvetően egyetlen oka lett volna, hogy miért nem: mert mi nem akartunk ebből kommunikációs blöfföt csinálni, nem akartuk a migránsok látványával riogatni Budapest társadalmát. Ugye? Mert azért azt is tudjuk, hogy nemcsak az ügyetlenkedés okán jött be 60 ezer ember, hanem azért is, mert ez nagyon jól jött a kormánynak, hogy így a korrupcióról és társairól nem kellett beszélni, elvette a migrációtól való félelem az emberek józan ítélőképességét, hogy közben éppen az országot lopják ki alóluk, és a jövő nemzedék erőforrásait.

De egy picit hadd menjek bele a részletekbe! Magánotthon sérelme, ez a bizonyos politikusok háza előtti tüntetés. Én mindig azt szoktam mondani, nagy tisztelettel, hogy annak a politikusnak a háza előtt soha az életben nem fognak tüntetni, aki a társadalom érdekében dolgozik. Mert azért ebben a kormányban és az előző kormányban volt jó pár miniszter, van jó pár miniszter és van jó pár államtitkár, akik háza előtt sem eddig, sem ezután nem fognak tüntetni, méghozzá azért, mert a munkájuk minőségét a társadalom nem tekinti olyan rossznak, hogy a háza előtt kelljen a tiltakozását kifejezni. Egy társadalom nem arra épül, hogy ő mindenáron tüntetni akar. Egy társadalom arra épül, hogy békében szeretne élni, és amikor már azt az eszközt veszi igénybe, hogy akár csoportosan, akár tömegesen tiltakozik, az azért történik, mert már nincs más eszköze.

Én magam soha nem tartanék attól politikusként, vezető politikusként, hogy az én házam előtt megjelennének tüntetni. Miért nem? Azért nem, mert tisztességesen végzem a munkámat, és mindig minden társadalmi csoportot, azok érdekeit, azok vágyait és azok elvárásait  amire egyébként mindenki felesküdött, amikor akár a Házba, akár a minisztériumokba belépett  annak rendje és módja szerint képviselem. Tehát én azt gondolom, hogy ezt a passzust nem kellett volna bevezetni, mert egyébként szerényen megjegyzem: a sérelmet, amit itt ír  magánotthon sérelme , na, ezt megint ki fogja definiálni? Fizikai sérelem? Verbális sérelem? Hangzavar? Vagy egyszerűen csak az, hogy sokan vannak ott? Vagy nem tud bemenni az ajtón? Vagy nem tudja kinyitni a garázskaput? Mi lesz a sérelem mértéke? Azt tudjuk, majd lesz egy jogszabály, amiben valamit meg fognak határozni, hiszen ez csak egy kezdő lépés, de már most jelzem, biztos rengeteg hiba lesz benne, sőt a jogértelmezésben, amit majd a bíráknak kellene megtenniük, sem lesz könnyű a dolguk.

A következő fontos kérdés a közigazgatási bíróság. Korábban is beszéltünk erről, de azóta már látom a jeleket  mert érkeznek a különböző törvényjavaslatok a Ház elé , amikor azt mondja, hogy törvényben meghatározott más ügyek fognak ez elé a bíróság elé jönni. Mindig ez teremti meg a bizalmatlanságot: mi lehet majd az a „más ügy”? Na, vajon mi lesz az a „más ügy”?

(18.20)

Már látjuk: az oligarcháik gazdasági érdekeltségei okán keletkezett jogviták fognak mint más ügyek odakerülni. Ez már megint milyen bizalmatlansági faktort fog a társadalomban eredményezni? Úristen, még a jogvitáikat is úgy akarják elbírálni, hogy saját bíróikkal, saját bírósági szervezeteikben, saját felsőbírósággal. Hiába mondja Trócsányi miniszter úr, hogy 70 éve így volt, és én ahhoz akarok visszatérni, mert az milyen jó volt, és én mint jogtudós úgy érzem, hogy innentől kezdve a magyar társadalom bírósági rendszere a legtökéletesebb lesz; mert ezt hallottuk mind a bizottsági meghallgatásakor, mind aztán itt a törvényjavaslat előterjesztésekor. Ez egy nagyon szép vágy, nagyon becsülendő dolog, nagyon jogtudóshoz illő cselekedet. Csak az a probléma, hogy ez a kormányzat már annyira elvesztette a bizalmat az emberek és a jogászszakma között, hogy pontosan tudjuk, ez is óriási visszaélésekre adhat okot.

És ami aztán a legfontosabb ezzel a javaslattal kapcsolatban, hiszen fogy az időm: ez pedig az, hogy igenis bele akarnak csempészni utólag egy nyolcadik alaptörvény-módosítást a hetedikbe úgy, hogy ezt senki nem ismerhette korábban, a bizottság előtt terjesztik elénk, nem lehet kitárgyalni, nem lehet megbeszélni, nem lehet átgondolni. És ráadásul egy olyan terminológiát akar az Alaptörvénybe bevezetni, ami mind a magyar társadalomtól, a magyar kultúrától teljesen idegen, definiálatlan, és tulajdonképpen, hogy őszinte legyek, fogalmunk nincs, hogy önök ezzel a kérdéssel mit akarnak kezdeni, és csak remélni tudjuk, hogy nem tényleg a diktatúrának már egy beteges változata fog az önök kormányzásából az alaptörvény-módosítás után kijönni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)