Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium fejezeteivel kapcsolatban kívánok hozzászólni, és bár első ránézésre nyilván mind a két területen el lehet mondani, hogy a megelőző évekhez képest több forrás jutott erre a területre, azért főleg a Honvédelmi Minisztérium tekintetében nehéz elmenni szó nélkül amellett, hogy milyen bázisról is indult ez a költségvetésitámogatás-növekedés. Szerintem kár lenne nem megemlékezni arról, hogy 2010 után a magát nemzetinek nevező kormány, a magát nemzeti együttműködés rendszerének nevező politikai rendszer, a honvédelmet a nemzet ügyének címkéző politikai kurzus odáig jutott, hogy a 2010-es 1,1 százalék GDP-arányos költést sikerült 2015-re 0,7 százalékra csökkentenie, ami gyakorlatilag a honvédség effektív működésképességének a határát jelentette. Ebből a szempontból, azt gondolom, nagyon jó hír volt a területen dolgozóknak és talán minden magyar állampolgárnak, ha az Orbán-kormány és maga Orbán Viktor magától nem is gondolta ezt fontosnak, a walesi csúcson a NATO vezető hatalma, az Egyesült Államok világossá tette, hogy a továbbiakban nem fogja tűrni egyetlenegy szövetséges tagállamtól sem, hogy a GDP-arányos költését ne közelítse a 2 százalékhoz, és hogy a következő évek során, néhány év alatt ez a 2 százalékot el ne érje. Azért volt fontos, hogy ezt elmondjam, mert a számok ilyen szempontból egész más megvilágításba kerülnek. Tényleg van egy lehetőség a mai magyar honvédség előtt, hogy ezt a pluszforrást  hiszen a 0,7-ről 2 százalékra emelkedni, ez azt jelenti, hogy több száz milliárd forintos emelkedésről beszélünk évente, gyakorlatilag a költségvetés a 2 százalék elérésekor akár meg is duplázódhat a bázishoz képest. Tehát ezt a pénzt nyilvánvalóan el lehet költeni normálisan, egy hosszú távú haderőfejlesztés részeként, és el lehet úgy is költeni, ahogy eddig láttuk, az elmúlt években, a 2017-es és ’18-as években is, ami inkább rémálom a szakma tekintetében, és inkább nevetség tárgyává teszi a honvédséget az egész ország és az egész nemzet előtt, mint hogy a kormány sokat hangoztatott kiemelt figyelmét mutatná. Rá is fogok térni a részletekre, hogy miért mondom ezt.

A 178 milliárdos többletforrásnak egyébként a döntő többségét a 2017. évben a terrorveszély-megelőzési és -elhárítási képesség növelésére, illetve a tömeges bevándorlás kezelésére fordított pénzek jelentik. És mielőtt belemennék ebbe, államtitkár úrnak mondanám, hogy mind a BM, mind a HM tekintetében szerintem költségvetésről beszélni lassan teljesen felesleges, költségvetési tervezésről beszélni lassan teljesen felesleges, még akkor is, ha örömteli, hogy mind a két terület több pénzt kapott. Az szerintem nonszensz egyrészt, amit sokszor elmondunk, hogy most beszélünk a zárszámadásról, hogy 2017-ben mi történt, miközben a ’19-es költségvetést már elfogadta a parlament, tehát a tényszámok tudta nélkül, másrészt pedig olyan mérvű és szintű átcsoportosítások történnek ezekre a területekre év közben különböző előirányzatokból, tartalékokból, ami gyakorlatilag követhetetlenné és nevetségessé teszi az úgymond tervezést vagy a költségvetési tervezést ezeken a területeken. Ebből a szempontból most sem állunk egyébként máshogy, itt százmilliárdos nagyságrendek repkednek jobbra-balra.

Itt szeretném megjegyezni államtitkár úrnak, az egyszerűen döbbenetes, hogy mind a honvédség, mind a rendvédelem területén a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva ma már nem egy, nem tízmilliárdos nagyságrendben, hanem száz, illetve a HM tekintetében csak idén ezermilliárd forintos nagyságrendben kérnek a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén közbeszerzés alóli mentesítést olyan beszerzésekre, amit ha nekem most megmutat az államtitkár úr, hogy a 2019-es költségvetésben hol találunk 1200 milliárd forintot honvédelmi fejlesztésre, azt nagyon nagy tisztelettel meg fogom köszönni. Ha viszont ez nem igaz  mert nyilvánvalóan nem igaz, sem a költségvetésben, sem egyelőre más fejezetben nem látjuk ezeket a forrásokat , akkor pedig egy nagyon komoly kérdés vetődik fel, hogy jogszerűen dönt-e egyébként rendszeresen a fideszes többség, és jogszerűen hozza-e be a honvédelmi tárca vezetése ezeket az előterjesztéseket a bizottság elé, hiszen alapvető kérdés és alapvető elvárás, hogy tudja a bizottság, mit szerez be, mennyiért szerzi be, milyen célból és egyébként milyen forrás van erre. Na, ezekről olyan nagyjából semmit nem lehet tudni ezeknél a beszerzéseknél. És még egyszer a sokkoló számot mondom: csak idén 1200 milliárd forintnyi közbeszerzés alóli mentesítést hozott be a HM és a BM együtt, körülbelül olyan konkrétsággal, hogy százmilliárd forint iksz, ipszilon dologra. Hogy mikor, hol, ki és miből fogja megvenni, az nem derült ki, és ez az utóbbi minket egy picit jobban aggaszt, tekintve, hogy eddig milyen remek beszerzéseket sikerült lemenedzselniük.

A másik óriási probléma a honvédség tekintetében, de ma már a belügy területén is, az a létszámhiány. Az a létszámhiány, amit önök elkezdtek eltitkolni, hiszen minden évben a zárszámadás része volt az elmúlt évtizedekben, hogy pontos, tényleges létszámadatokat szolgáltatott az Országgyűlésnek, amelyik egyébként előírja az engedélyezett létszámot például a honvédség tekintetében is, amelyik intézmény mint Országgyűlés biztosítja a költségvetés elfogadásával az ehhez szükséges forrásokat. Önök elkezdték azt a játékot, hogy egyszerűen kvázi titkosítják, még a parlamenti képviselők számára sem teszik elérhetővé, hogy effektíve hány katonánk vagy éppen hány rendőrünk volt az adott évben.

Üdítő kivétel, és elnézve ezt a táblázatot, valószínűleg technikai hiba csúszhatott a rendszerbe, mert míg a ’16-os évben nem volt ilyen adat, a ’17-es beszámolóba becsúszott ez az adat. A ’16-osról egyébként továbbra sem lehet olvasni az előterjesztésben. De így legalább világossá vált az, amit az ellenzék évek óta mond, államtitkár úr, az önök beszámolója szerint 24 928 fő volt 2017-ben a ténylegesen betöltött katonai státuszok száma, ami azért érdekes, mert 31 000 az engedélyezett létszám. Tehát itt egyértelművé válik, hogy mintegy 6000 fős, azaz közel 20 százalékos létszámhiány volt tavaly is a honvédség szervezeti rendszerében.

Ehhez képest külön egészen érdekes a tegnap esti szürreális vitánk, ami arról szól, hogy a honvédelmi miniszter most kezdeményezi, hogy a 31 ezerről közel 37 ezerre emeljük meg az engedélyezett létszámát a honvédségnek.

(13.00)

Én nem tudom, mennyivel lesz jobb, ha 6 ezer helyett 13 ezer ember fog hiányozni a Magyar Honvédségből, mintegy 30-40 százaléka az engedélyezett létszámnak. Szerintem ez egyszerűen nevetségessé teszi ezt a területet, és azt gondolom, hogy kifejezetten káros, amit a kormány anélkül javasol most az Országgyűlésnek, hogy bármilyen konkrét intézkedési csomagot vagy tervet le tudna tenni az asztalra, hogy a jelen helyzetben, ilyen munkaerőhiány mellett, ilyen, egyébként a társszerveknél folyamatosan meglévő toborzási kampány mellett, mint amit a rendőrség és a büntetés-végrehajtás is ezres létszámban folytat, mégis hogy a csudába fognak önök 13 ezer katonát, nem tartalékost, főállású, szerződéses vagy hivatásos katonát a következő években felvenni.

Ebben a beszámolóban az szerepel, és még egyszer mondom, miután 2016-os adatokat már nem hoztak nyilvánosságra, ezért el kell hogy higgyük, hogy ezek tényleges számok, és nem csak valami beírt összeg, hogy a tavalyi évben 2016-hoz viszonyítva 845 fővel növekedett a létszám. Még egyszer mondom, abból a szempontból érdekes dolog ez, hogy nem mondják meg, hogy mennyihez viszonyítva van ez a szám, tehát ez innentől kezdve hit kérdése. Én sajnos már nem tudok hinni a Honvédelmi Minisztériumnak, hiszen tisztességes tárcavezetés ezeket a létszámadatokat nem titkolja el, vagy ha akkora baj van a honvédség létszámhelyzetével, amekkorát sejtünk, akkor legalábbis nem veri a mellét.

Ebből a számadatsorból az is kiderül, hölgyeim és uraim, hogy a megnövekedett összeg döntő többsége, mint ahogy mondtam, nyilván a határőrizetre, azzal kapcsolatban a kollégák túlórájára, logisztikai szervezésére, élelmezésére ment el. Elment az elmúlt években a megnövekedett forrás szinte döntő többsége, ha nem az egésze a talán 2015-ben bevezetett 50 százalékos béremelés fedezetére. Azért érdekes ez, mert világosan mutatja, hogy semmilyen valódi fejlesztésre egyébként ez az összeg forrást nem biztosított, és hogy alátámasszam, amit mondok, majd hallgassák meg, nézzék meg a Belügyminisztérium fejezeti beszámolóját, na ott aztán az ember csak kapkodja a fejét, hogy hogy néz ki, ha egy terület komoly beszerzéseket hajt végre. A Belügyminisztérium alá rendelt szervek valami elképesztő nagyságrendben voltak képesek új technikai eszközöket beszerezni, akár a kollégák felszereléséről beszélünk, akár műszaki eszközökről, akár egyébként igen jelentősen megjelenő, a titkosszolgálati eszközök teljes tárházát jelentő mindenféle műszaki beszerezést sikerült az elmúlt években megvalósítaniuk; a Honvédelmi Minisztérium szinte semmi ilyennel nem tud elszámolni.

2019-re lassan majd fel kell tennünk a kérdést, hogy az öt évvel ezelőtti béremelés tartja-e még magát. Az ország munkaerőpiaci változása ebben az öt évben olyan nagyságrendekkel más viszonyokat hozott létre a piacon, és ezt látjuk egyrészt az elvándorlás, másrészt ennek köszönhetően is a munkaerőhiány tekintetében, hogy óriási problémát okoz a honvédelemnek és a rendvédelemnek is megtartani a kollégáit. Szerintem felül kellene vizsgálni azt a tervüket, hogy ezzel az öt évvel ezelőtti béremeléssel egyszer és mindenkorra elrendezték a helyzetet; nagyon komoly problémákkal fogják szembe találni magukat, ha ezt nem módosítják.

Plusz ott van még a túlóraprobléma, ami 2019. január 1-jétől kivezetésre kerülne. Az államtitkár úrnak is jelezném, hogy ez nem az ellenzék problémája vagy nem csak az ellenzék által felvetett kérdés. Tudomásul kell venni, hogy például a büntetés-végrehajtás területén és egyéb más rendvédelmi és honvédelmi szerveknél is óriási gondot fog okozni, főleg a bv. területén működési zavarokat fog okozni, ha ebben a kormány nagyon gyorsan nem fog lépni, és akár az általam benyújtott törvényjavaslatot, akár más ellenzéki javaslatot vagy akár egy kormánypárti javaslatot villámgyorsan el nem fogad a parlament.

Összességében a honvédelem területéről még egyszer azt tudjuk elmondani, hogy bár több pénz van, annak nagy része elment a határvédelemre, valódi fejlesztések nincsenek, a bérkérdés egyre jobban fogja önöket is feszíteni, miközben nem lehet szó nélkül elmenni amellett, amit honvédelmi beszerzés címen az elmúlt másfél évben csináltak, még egyszer mondom, lejáratva a Magyar Honvédséget, a két utasszállító repülőgép beszerzésével, ezeknek az utasszállító repülőgépeknek nyilvánosan és az egész ország orra alá dörgölve folyamatosan kormánygépként való használatával, hogy az a botrány megtörténhet, hogy miközben a miniszterelnököt és népi zenekarát jobbra-balra repkedtetik a világban ezekkel a gépekkel, aközben szégyenszemre a külszolgálatban lévő katonáinkat egy bérelt géppel kell hazahozniuk.

Tehát én nagyon-nagyon szépen kérem nagy tisztelettel a kormányt, hogy húzza be a kéziféket, kicsit szálljon magába, mert ha ez lesz a honvédelmi fejlesztés irányvonala, akkor azt évtizedekig nem fogja ez az ország kiheverni.

Ami a belügyi területet illeti… Felnézek az elnök úrra: 15 perces időkeretem van?

ELNÖK: Tizenöt.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Ez borzalom. Akkor abba nem nagyon kezdek már bele…

ELNÖK: Tessék újra szót kérni!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Az lesz majd, igen. Akkor abba nem nagyon kezdek már bele, mert az aztán tényleg különösen érdekes, azt gondolom, és néhány szót érdemes lesz majd külön erről is váltani. Úgyhogy nagyon szépen köszönöm a figyelmet, és majd folytatom a következő körben. Köszönöm. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)