Felszólalás adatai

BÚSI LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban a költségvetés külügyminisztériumi fejezetével kívánok foglalkozni. A 2000. évi költségvetés külügyminisztériumi fejezetének kiadási oldala 32,9 milliárd forinttal tervezett. A fejezet költségvetésén belül az állami költségvetési támogatás 28,1 milliárd forint; ez annyit jelent, hogy az előző évi, 1999-es támogatásnál 2,7 milliárd forinttal magasabb.

A kiadási oldal az 1999. évinek ugyanakkor 93,6 százaléka, aminek legfőbb oka, hogy a Külügyminisztériumot érintő Phare-programok lejárta, ami önmagában 5,4 milliárd forintot jelent, bevételcsökkenést, de egyben feladatcsökkenést is jelent a minisztérium számára. A támogatásnövekedés és a bevételcsökkenés együttes hatásaként a kiadás 2,2 milliárd forinttal kevesebb az 1999. évinél. A kiadási előirányzaton belül a kormányzati beruházási célelőirányzat 500 millió forint. Nagyságrendileg a Külügyminisztérium kiadási oldalának kétharmadát a külföldi képviseletek teszik ki.

A 2000. évi létszám-előirányzat 1701 fő az előző évi 1741 fővel szemben, ami az 1999. évben végrehajtott 3 százalékos létszámcsökkentésből adódik. Ez a tárcánál 52 főt érintett, ugyanakkor a szakattasé külügyminisztériumi állományba kerülése miatt 12 fő többlettel számolhatunk. Ennek keretében további takarékossági intézkedésekre is szükség, illetve lehetőség is van. Az 1999. évivel megegyező létszámleépítés várható, amit a nyugdíjkorhatárt elérők nyugdíjazásával és a megfelelő foglalkoztatási formák alkalmazásával lehet biztosítani.

A külügyi bizottsági ülésen konkrét javaslat hangzott el a részmunkaidőben foglalkoztatottak számának vizsgálatára és a lehetőségekhez mérten történő növelésére. A Külügyminisztérium érdemi tevékenységét nem érintő működési költségek csökkentése terén is vannak tartalékok. Szintén bizottsági ülésen hangzott el az a támogatandó javaslat, mely a rendkívül költséges futárszolgálat használata helyett az e-mail felhasználását szorgalmazta.

Tisztelt Ház! A takarékos gazdálkodás mellett fontos feladat, hogy Magyarországnak mind a nemzetpolitikai, mind a regionális politikai szempontból alapvető érdeke fűződik a térségbeli és kiemelten a szomszédos országokban működő külképviseleti hálózat fejlesztéséhez. Ehhez az elgondoláshoz szervesen illeszkedik az új csíkszeredai és kassai főkonzulátus tervezett megnyitása, melynek anyagi kereteit a Külügyminisztérium biztosítva látja. Magyarország európai uniós felkészülésének költségvetési forrásai a 2000-es költségvetésben összességében nem csökkennek, hanem átrendeződnek. Az integrációs államtitkárságnál szereplő, a belső piaci felkészüléssel összefüggő feladatokra előirányzott összeg csökkenésének oka több tényezős. Egyrészről alapvető feladatok már megvalósultak, például az előkészítő tanulmányok készítése, másrészről a speciális feladatok megvalósítására a többi tárcánál nő az integrációs felkészülésre fordítható keretösszeg.

A Magyarország EU-s csatlakozásával összefüggő tételek nem csupán az integrációs államtitkárság fejezeténél jelennek meg, hanem a tárca általános működési kiadásai között is szerepelnek olyan jelentős összegek, amelyek szorosan kapcsolódnak a felkészüléshez. Ilyen tétel például a konzuli szolgáltatások számítástechnikai hátterének korszerűsítése, ami előkészíti Magyarországnak a schengeni rendszerhez való kapcsolódását. Ez az összeg a következő évben ismereteim szerint 245 millió forint lesz. Összegzésként megállapítható a költségvetés sarokszámainak ismeretében, hogy a Külügyminisztérium 2000-ben is képes lesz feladatainak oly módon eleget tenni, hogy érdemben előmozdítsa a magyar diplomácia érvényesülését.

Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)