A felszólalás szövege:

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Az önök által javasolt első részhez a következő észrevételeket tenném. Az MFB általános jogállásával foglalkozó I. fejezethez Lasztovicza képviselő úrral benyújtott módosító indítványunk arra irányul, hogy kivegye a bank tevékenységei közül a kiegészítő szolgáltatási tevékenységet, így annak fenntartása a törvény szövegében nem indokolt, ugyanis nem végez ilyen tevékenységet a bank. Az általános vitában már beszéltünk erről, és nem vitatta senki.

Az MFB feladataival és tevékenységi körével foglalkozó II. fejezethez 21 módosító indítvány érkezett. Néhány ezek közül kiemelve: Göndör képviselő úr és társai javasolják azt, hogy a bank feladatai közé kerüljön be az, hogy sajátos eszközeivel segítse elő a magyar gazdaság modernizációját. Mivel ez a sajátos eszköz nem definiálható a törvény értelmező rendelkezése hiányában, így annak elvetését javaslom. Hasonló indokok alapján javasoljuk Lasztovicza képviselőtársammal a "modernizáció" és az "élénkítés" kifejezések, valamint hasonlóan Kovács Tibor és társaihoz a "korszerű kihelyezés" kivételét a szövegből.

Az MFB Rt. középtávú stratégiájának elkészítése és az éves üzleti tervek kidolgozása kapcsán értelemszerűen részt vesz az állami erőforrások egy része kihelyezésének megtervezésében, de ezzel nem vonhatja el az államigazgatási szervek felelősségét és hatáskörét, mivel ezeket a tulajdonosi jogokat gyakorolva hagyhatja jóvá, ezért nem javaslom a megtervezés kifejezés kivételét a törvény szövegéből.

Kovács Tibor és társai a javaslat 2. § d) pontjának törlését javasolják, amivel szintén nem értek egyet, hiszen az MFB a hatályos hitelintézeti törvény 212. § d) pontja alapján jelenleg is szerepet vállal az elkülönített állami pénzalapok és célelőirányzatok kezeléséhez kapcsolódó lebonyolítói tevékenységben.

A javaslat az MFB által ellátandó feladatot a hatályos szabályozáshoz képest tovább pontosítja, részletezi. A javaslat szabályozási koncepciója az, hogy az MFB kizárólag a 2. §-ban meghatározott feladatokat láthatja el, de ezeket a feladatokat nem egyedül az MFB végezheti. A feladatmeghatározás tehát nem jelent monopolhelyzetet az MFB számára, ezért nem indokolt a 6. és a 46. módosító javaslat elfogadása.

Boldvai képviselő úr módosítása logikus. Az MFB fiókhálózat hiányában valóban nem alkalmas arra, hogy betétgyűjtést végezzen a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók körében, mégis a követelésérvényesítés vagy a követelésvásárlás kapcsán betét vagy óvadéki betét elhelyezése válhat szükségessé, ami kiterjedhet az előbbi, említett ügyfélkörre is. Emiatt a lehetőség fenntartása a törvényben indokolt.

Már korábban vitát váltott ki a pénzforgalmi számlavezetés mint új tevékenységi kör megjelenése. Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a következőkre legyenek figyelemmel ezzel kapcsolatban. Egyrészt a javaslat szövege a pénzforgalmi számlavezetés lehetőségét a 2. § b) pontjában megjelölt feladathoz vagy állami fejlesztésekhez, azok kezeléséhez kapcsolódó feladatok körében engedi meg. Másrészt bármely kereskedelmi bank mint finanszírozó jogosan kérheti azt az ügyfelétől, hogy legalább a hitelből megvalósuló tevékenység számlaforgalmát a banknál vezetett számlán bonyolítsa, hiszen leginkább így tudja szemmel követni a hitelcélok megvalósulását. Úgy vélem, hogy ezt a lehetőséget az MFB-nek is meg kell engedni, tehát az ennek megszüntetésére irányuló módosító javaslatok elvetését javaslom.

Boldvai képviselő úr az ajánlás 23. pontjában az alapszabályban meghatározott és a felügyelet által engedélyezett kör megjelölést javasolja a bank befektetési és szolgáltatási tevékenységének meghatározásához. A javaslat 23. § (1) bekezdése szerint az MFB Rt. a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül köteles módosítani az alapító okiratát, valamint a szervezeti és működési szabályzatát.

A (2) bekezdés szerint az alapító okirat módosítását a jelenlegi törvényi rendelkezéseknek megfelelően a felügyelet engedélyezi, így a képviselő úr által kezdeményezett módosítás véleményem szerint nem szükséges.

Az ajánlás 24. pontja: a befektetési tevékenységek között a portfóliókezelés elhagyását, illetve korlátozását javasolják képviselőtársaink, arra tekintettel és arra az esetre, ha a vagyon a felszámolási eljárás vagy a jelzálogjog érvényesítése során kerül az MFB-hez. A módosítás szerint ez az ÁPV Rt. feladata.

A portfóliókezelés az értékpapírtörvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenység. Az értékpapírtörvény meghatározza, hogy a befektetési vállalkozásokon kívül milyen más szervezet folytathat befektetési szolgáltatási tevékenységet. Ez a meghatározás nem vonatkozik az ÁPV Rt.-re, tehát az ÁPV Rt. nem végezhet ilyen tevékenységet.

A módosító javaslat azért is hibás, mert a portfóliószerződések alapján a befektetési szolgáltató egyedi szerződés alapján az ügyfél tulajdonában álló értékpapírokkal, befektetési eszközökkel végez piaci műveletet. Tehát a módosító javaslat formailag is nehezen értelmezhető.

Az ajánlás 26. pontjában a képviselő úr többek között az árfolyam-garancia eltörlését kezdeményezi. Ezzel a javaslattal szintén nem tudok egyetérteni, hiszen egy külföldi, úgynevezett devizahitel esetében az árfolyam mint kockázati tényező - valljuk be őszintén - fennáll, és a hitelnyújtó bankok általában erre a kockázatra biztosítani szeretnék magukat. Tehát azt hiszem, indokolt, hogy egy olyan hitelhez, amely egyébként is tartalmaz állami garanciát, megadjuk az államilag garantált árfolyamkockázatot is.

Lasztovicza képviselőtársam javaslata, miszerint a bank tőkéjéről történő tulajdonosi döntést meg kell hogy előzze egy beszámoló a kormány számára, teljesen indokolt, ezt támogatom.

(13.20)

Zárójelben meg kell jegyeznem ugyanakkor azt is, hogy feltételezem, hogy a miniszter úr, aki a felügyeletet látja el, ezt külön normaszöveg nélkül is meg fogja tenni.

Ugyanakkor nem tartom indokoltnak, hogy a tőke feletti rendelkezés lehetőségét kivegyük a szövegből. Erre egyébként is lehetősége van a tulajdonosnak, és a dolog a hitelintézeti törvény szerint nem is példa nélküli esemény a bankvilágban. Hogy ez a jogosultság mégis külön megjelenítésre kerül a javaslat normaszövegében, az indokolható a bank speciális feladataival és költségvetési kapcsolataival.

Köszönöm szépen.

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Keller képviselőtársunk azokat a módosító indítványokat csemegézte ki ebből a hetven darabból álló csomagból, amelyek elsősorban a versenysemlegességet és a versenyfeltételeket érintik. A hozzáállása szimpatikus a számomra, mert ez nagyon fontos kérdés a piacgazdaságban.

De talán abból kellene kiindulni, hogy egy speciális pénzintézetről van szó. Kettő ilyen van az országban, az Eximbank és az MFB. A hitelintézeti törvény is korlátozza ezek tevékenységét. Azt mondja, hogy nem láthatnak el teljes körű szolgáltatási tevékenységet. Az ilyen szakosított pénzintézetek létét, azt, hogy fennmaradhassanak, el kell fogadtatnunk az Európai Unióval. Az Európai Unió tagállamaiban vannak ilyen bankok, mindenütt egy-egy, tehát nem nyüzsögnek a piacon. Általában minden állam egy-egy ilyen bankot vagy szakosított intézetet fenntart. A félelem érthető, de szűk körben, ennél az egy banknál tehetünk engedményeket, különös tekintettel arra, ha szigorúan lehatároljuk azt a mozgásteret, amiben a bank működhet, azt a tevékenységi kört, amit végezhet, tehát az előnyöket csak arra a tevékenységi körre engedjük meg, amiért a bankot létrehozták.

Nyilvánvaló, hogy a pénzforgalmi számlavezetésnél is előkerülhet ez, és be tudja terelni pénzforgalmi számlavezetésre azokat az ügyfeleket, akikkel ezt más bank nem teheti meg. De azt mondom, inkább engedjük ezt meg, éppen azért, mert költségvetési garancia van a bank mögött, lássa a bank, hogy tényleg arra költötték el a pénzt a potenciális ügyfelek, amire kapták. Mindenkinek ez az érdeke, és nem az, hogy kifolyósítja az összeget és egy másik banknál mozog a pénz.

Köszönöm szépen, elnök asszony.

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Göndör Istvánhoz hasonlóan, én is befejezném a módosító indítványokkal kapcsolatos hozzászólásomat.

Az ajánlás 29. pontjában Boldvai képviselőtársunk a 7. § teljes elhagyását javasolja, és azt kell mondjam, hogy igaza van. Egyrészt azért, mert természetes dolog az, hogy a vállalkozás, különösen egy bank készít üzleti tervet, másrészt ezt a rendelkezést más jogszabályok is tartalmazzák. Tehát ő azt mondja, hogy ez fölöslegesen került ebbe a törvénybe.

Itt azonban van egy érdekes jogalkotási technika. Tudjuk azt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank szabályozása mögött van három komoly törvény: a gazdasági társaságokról szóló törvény, a hitelintézeti törvény és az értékpapírtörvény. Azt kell megfontolnunk, hogy csak a különbségeket vegyük be egy törvénybe, és kvázi egy vázat építsünk, hivatkozva a többi, mögötte álló törvényre, vagy próbáljunk egy kerek egésznek látszó törvényt alkotni.

A törvényalkotónak az volt a szándéka, hogy inkább legyen egy kicsit bővebb a törvény, és ezáltal a külföldi hitelnyújtók egy törvényből tudjanak tájékozódni a bank tényleges jogállásáról és tevékenységi köréről. Úgyhogy, habár elhagyható a jelzett szakasz - ahogy Boldvai képviselőtársunk is mondja -, de talán érdemes bent tartani.

Visszatérve a prudenciális szabályokhoz: az ajánlás 30. pontjában szereplő javaslat és annak indoklása között ellentét van. Kovács Tibor és társai a nagy kockázat mértékének csökkentését javasolják az előterjesztésben szereplő 35 százalékról 25 százalékra. Indoklásuk szerint a 2000. évi CXXIV. törvény felemelte a nagy kockázat mértékét 25 százalékra, és ezt most szükségtelen tovább növelni. Gyakorlatilag nyilvánvalóan észrevették már, hogy a 35 százalékos mérték marad. Tehát jelenleg is 35 százalékos mértéket tartalmaz a törvény, és ezt csak átveszi a jelenlegi javaslat, tehát semmilyen emelésről nincsen szó.

Talán érdemes itt egy gondolattal végigfutni azon, hogy mit is jelentenek ezek a prudenciális szabályok. Ezek a prudenciális szabályok egy banknál elsősorban a betétesek érdekeit védik. Ez egy speciális pénzintézet, tehát betéteket nem igazán gyűjthet; itt a betétesek érdekének a védelméről költői kérdés beszélni. Ebben az esetben a prudenciális szabályok inkább számunkra, vagyis a magyar állam mint tulajdonos számára adhatnak garanciát, illetőleg úgy számunkra, a parlament számára, hogy költségvetési garancia áll a bank mögött. Még annyit, hogy a prudenciális szabályok a mi érdekeinket, tehát költségvetési érdekeket védenek azáltal, hogy a bank menedzsmentje bizonyos tevékenységet bizonyos korlátok közé kénytelen szorítani, tekintettel ezekre a lazított bankbiztonsági szabályokra.

Ez az inkriminált 53. ajánlás, amit Lasztovicza képviselőtársunkkal együtt követtünk el, és az igazgatóság tagjainak az összeférhetetlenségét szabályozza, hát az az igazság, hogy nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. A javaslatban szereplő mondat tipikusan "a királynőt megölni nem kell félnetek..." mondat - a vesszőknek a kitevésével, elhagyásával teljesen más értelmet kap a mondat.

A bizottsági ülésen ezzel kapcsolatban két kritika merült föl. Az egyik az volt, hogy a házastársakra szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg, mint magukra az igazgatótanács tagjaira. Ezt elsősorban az alelnök úr fogalmazta meg. Az én véleményem pedig az volt, hogy túlságosan szigorúak általában az összeférhetetlenségi szabályok, tehát nem fogunk találni hét-kilenc olyan embert, aki szakmailag is alkalmas, és megfelel a feltételeknek arra, hogy ellássák az igazgatótanácsnak a funkcióját.

Ezért egy kapcsolódó indítványt nyújtottunk be, amelyben gyakorlatilag egy vesszőnek a beszúrását javasoljuk, tehát a vessző beszúrásával - nem kívánom most fölolvasni - kikerülnének a hozzátartozók, tehát az országgyűlési képviselők hozzátartozói, és további szűkítő feltételeket határoznánk meg. De mindenképpen érdemes figyelembe venni Keller képviselő úr javaslatát, tehát hogy a közalkalmazottakra legalább ne terjesszük ezt ki, mert igaza van, hogy legalább a tudományos életben, az oktatásban dolgozók számára tegyük azt lehetővé, hogy bekapcsolódhassanak a bank munkájába. Tehát szükségtelen a közalkalmazotti viszonyt fenntartani ezzel kapcsolatban. Köszönöm szépen.

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt év elején Körömi Attila képviselőtársam napirend előtti felszólalásában bemutatta, hogy a közúthálózat elégtelen volta milyen hatással van a dél-dunántúli régióra. Sajnos, ez a régió közúton nagyon nehezen közelíthető meg. Többek között az említett infrastrukturális fejletlenségre, és nem a szakképzett munkaerő hiányára vezethető vissza az, hogy ebben a régióban a legkisebb a külföldi befektetések aránya. Emiatt állhat elő az a helyzet, hogy a dél-dunántúli régió mögött csak az észak-magyarországi és észak-alföldi régiót találhatjuk meg az egyes régiók fejlettségét bemutató adatsorokban.

A 6-os főút állapota a külföldi befektetőkön túl a külföldi turistákat is visszatartja attól, hogy vállalják az ideutazás kockázatát. Sajnos, a közelmúlt történései miatt elmondhatjuk, hogy a régióba utazó külföldi és magyar autósok is kockázatot vállalnak a 6-os főúton történő utazással, hiszen az ezen az úton bekövetkezett több halálesetet okozó közúti baleset bebizonyította, hogy az út közlekedésbiztonsági szempontból sem felel meg a kívánalmaknak. Nekünk azonban, a régió lakosainak ezen az úton és ezeken az utakon kell közlekednünk.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az, hogy a Duna mentén nincsen megfelelő út, nem pusztán gazdasági és foglalkoztatáspolitikai probléma. Tudjuk, hogy a kormány a korábbi tízéves, majd ezt öt évre lerövidítő autópálya-építési programjában szerepel a 6-os út gyorsforgalmi úttá történő átalakítása. Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogyan állnak az előkészítési munkák, és a tárca körülbelül mikorra teszi a beruházás megkezdését.

Tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az 1093/2000. számú kormányhatározat arról döntött, hogy a stabil vérkészítménytől hepatitis C vírussal megfertőzött, veleszületett vérzékenységben szenvedő állampolgárok egyezséget köthetnek a magyar állammal, miszerint az őket az egészségügyi törvény szerint megillető kártalanítást a peres út igénybevétele nélkül, soron kívül megkapják.

Az egészségügyi törvény azt mondja ki, hogy amennyiben a betegen alkalmazott gyógyszer összetétele és minősége megfelelt a hatályban lévő előírásoknak, ennek ellenére alkalmazása folytán az állampolgár egészségében vagy testi épségében károsodást szenvedett vagy meghalt, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja. A kormányhatározat a kártalanítás összegét aktív májkárosodás esetén egyszeri 2 millió forintban határozta meg; azoknál a betegeknél, ahol aktív károsodás még nem áll fenn, de a beteg vérében a vírus kimutatható, az állam havi 8 ezer forint járadékot fizet.

Magyarországon a vérellátás céljából levett vérnél csak 1992. július 1. óta végeznek hepatitis C szűrővizsgálatot. A szívműtéten átesett betegek a műtét során stabil vérkészítményt kapnak. Közülük többen a vérkészítménytől fertőződtek meg, és sok esetben ez májkárosodást, végső soron halált okozott. A hepatitis C vírus elsősorban az ellenőrizetlen vérek transzfúziójával terjed, az egyéb terjedési módok gyakorisága elhanyagolható, mintegy 10 százalék körüli. Így szinte bizonyossággal állítható az, hogy a hepatitis C vírussal fertőzött beteg, aki korábban a műtét során stabil vérkészítményt kapott, emiatt fertőződött meg.

Az 1093/2000. számú kormányhatározat a jogérvényesítés kedvezményes módját, vagyis az egyezségkötést a hosszas pereskedés helyett, csak egy betegcsoport, a veleszületett vérzékenységben szenvedők számára biztosítja. Ez a megkülönböztetés álláspontunk szerint indokolatlan. A szívbetegek részére kormányhatározatban biztosított kedvezményes jogérvényesítés lehetősége mindenképpen indokolt, tekintettel arra, hogy alapbetegségük miatt számukra a peres eljárás fokozott megterheléssel járna, illetve kérdéses, hogy a köztudomásúlag elhúzódó perek befejeződését megérik-e.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérdezzük tehát, hogy tervezik-e a hepatitis C vírussal fertőzött szívbetegek kártalanítását, illetve kiterjesztik-e a fenti kormányhatározatot rájuk is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. BRAUN MÁRTON, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Elnök Asszony! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Parlament közel tíz évig tartó előkészítés után fogadta el a villamosenergia-piac megnyitását szabályozó irányelvet. Mi a Magyar Országgyűlésben a 2000. év tavasza óta dolgozunk azon, hogy egy olyan villamosenergia-törvényt alkossunk, amely a legjobban megfelel a hazai sajátosságoknak, s egyidejűleg az Európai Unió elvárásaival is összhangban áll.

Az elmúlt másfél év során lefolytatott szakmai viták, az ismételt szakmai, tudományos, politikai és érdek-képviseleti egyeztetések lehetővé tették, hogy kiérleltebb, árnyaltabban fogalmazott, a villamosenergia-ellátás és az iparág biztonságos működését megalapozó törvényjavaslat kerüljön a tisztelt Ház elé.

Tisztelt Országgyűlés! A villamos energiáról szóló törvényjavaslat céljai és elvei nem változtak. A fogyasztói érdekek érvényre juttatása, a verseny fokozatos bevezetése, az átláthatóbb piaci együttműködés és a környezetvédelem erősítése képezte a 2000-ben benyújtott törvényjavaslat alapját is. A jelen javaslat azonban az ellátás biztonságának erősítése, illetve a fogyasztók védelme érdekében kiegészült néhány fontos elemmel.

Nem vitás, hogy az energetika mindig is szociálisan érzékeny terület volt. A polgári kormány közérdeknek tekinti azt, hogy mindenki részesülhessen villamosenergia-ellátásban. Ennek elismeréseképpen jelenti ki a javaslat, hogy a rászoruló fogyasztók számára speciális feltételek között kell villamosenergia-ellátást biztosítani. Ez a hatályos szabályozáshoz képest újdonságnak számít.

Fontos, hogy törvényi szinten kerülnek rögzítésre a szociális villamosenergia-ellátás alapvető szabályai. Az a természetes személy fogyasztó, aki nem képes megfizetni az alapvető szolgáltatást sem, szociális ellátásban részesülhet. A korábban az úgynevezett szociális tarifa alkalmazása körében előforduló visszaélések elkerülése érdekében a javaslat kimondja, hogy a fogyasztó csak az általa lakott ingatlan fenntartásához kaphat segítséget. Ezzel a javaslat kizárja a körből a rászoruló fogyasztókhoz hasonlóan alacsony fogyasztással rendelkező garázs- és üdülőtulajdonosokat, akik az ilyen típusú ellátásra nyilvánvalóan nem feltétlenül szorulnak rá.

A XXI. század Magyarországán a villamos energiához jutás a mindennapi emberi lét alapfeltétele. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója támogatja a szociális villamosenergia-ellátás megjelenését a törvényben.

Megerősítésre kerül az ellátás biztonságának követelménye; éppen a miniszter úr említette a negatív tapasztalatokkal járó kaliforniai példát. A verseny nem cél, hanem a fogyasztók jövőbeli hatékony és biztonságos ellátásának egyik eszköze. A néhány országban bekövetkezett kedvezőtlen tapasztalatok azonban megmutatták, hogy ebben a speciális alapellátást nyújtó iparágban szükség lehet a piaci mechanizmusok korrekciójára. Ez a törvényjavaslat több szinten szabályozza az ellátás biztonságának megőrzését.

A műszaki jellegű zavarhelyzetek mellett foglalkozik az árak figyelemmel kísérésével és kordában tartásával, valamint a szükséges termelői és hálózati kapacitások megteremtésével. Az állam megfelelő eszközöket és felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a fogyasztók érdekében közbelépjen és megelőzze, illetve felszámolja az esetleges zavarokat.

A biztonság mellett a villamosenergia-ellátás másik fontos követelménye a minőség. A szolgáltatás színvonalának javítása érdekében a Magyar Energia Hivatal valamennyi villamosenergia-ipari vállalkozás esetében megállapítja a minimális minőségi követelményeket, amelyek kikényszerítésére a hivatal megfelelő eszközöket kap.

A Fidesz vezette kormány mindig fontos célként jelölte meg a környezetvédelmi követelményeket. Ezzel összhangban a Széchenyi-terv keretében 2010-ig szóló energiatakarékossági program került elfogadásra, amely a tavalyi évben megközelítőleg 1 milliárd forint értékben támogatta az energiahatékonyság növelését eredményező lakossági, önkormányzati és egyéb beruházásokat.

A környezetkímélő energiaforrások felhasználásának támogatása szintén fontos szempont. A megújuló és hulladékból nyert energiaforrások köztudottan drágábbak, mint a hagyományosak, azonban az ily módon történő villamosenergia-termelés elősegítése mindannyiunk közös érdeke. Magyarországon a megújuló és hulladékból nyert energiaforrások aránya az össz-energiafelhasználásban 3-3,5 százalékra tehető. Az energiapolitikai célok között ennek közel duplázása szerepel, a közeljövőben 6 százalék fölé szeretnénk emelni ennek az energiaforrásnak az arányát. Ezek nemcsak üres szavak, hiszen éppen ebben az évben került átadásra a jelentős kormányzati támogatást élvező kulcsi szélerőmű is.

A törvényjavaslat a környezetvédelmi célkitűzés végrehajtását segíti elő azzal, hogy közvetlen támogatás nyújtását teszi kötelezővé a megújuló vagy hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítéséhez és működéséhez, továbbá kötelezővé teszi az itt termelt villamos energia átvételét.

A törvényjavaslat - a preambulumban is jelzett módon - a fogyasztók védelmét és biztonságos villamosenergia-ellátását tekinti a legfontosabbnak. A fogyasztóvédelemről külön törvény és más, alsóbb szintű jogszabályok rendelkeznek részletesen. Ennek ellenére a javaslat fontosnak tartotta kiemelni a Magyar Energia Hivatalnak mint a villamosenergia-ipari fogyasztók védelmét ellátó társaságnak az ezzel kapcsolatos feladatait. Ezen felül a javaslat a fogyasztói érdekképviseleteket és a fogyasztóvédelmi szervezeteket is kedvező helyzetbe kívánja hozni az információáramlás útvonalának meghatározásával és az egyeztetési lehetőségek biztosításával. A törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa a fogyasztók ellátásáért folyó tisztességes versenyt.

(10.20)

A piacnyitást végrehajtó országok tapasztalata igazolta azt, hogy több, egymástól független vállalat piaci jelenléte szükséges a hatékony verseny megteremtéséhez. A privatizációt követően megkezdődött Magyarországon a vállalatok és az egy érdekeltségi körbe tartozók koncentrációja, illetve a befektetői csoportok tevékenységének kiszélesítése. A törvény az eddig megszerzett tulajdon tiszteletben tartásával ennek a folyamatnak vet gátat a maximális lehetséges piaci részesedések megállapításával.

Tisztelt Ház! A kisfogyasztók érdekeinek védelmére a jövőben is szükség van. Ezért a közüzemi ellátásban alkalmazott árakat továbbra is a gazdasági miniszter állapítja meg. A javaslat a biztonságos villamosenergia-ellátás szem előtt tartásával a korábbinál kedvezőbb feltételeket állapít meg a közüzemi fogyasztók számára is. Fő szabályként lehetővé teszi, hogy a szolgáltatási feltételekben a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó egymással megállapodjon. Megállapodás hiányában az árhatóság által megállapított hatósági díjjal, a jogszabályban részletesen meghatározott általános szerződési feltételekkel köteles a közüzemi szolgáltató a szerződést megkötni. A törvényjavaslat ezzel lehetőséget biztosít arra, hogy a közüzemi fogyasztó igénye szerinti szerződést kössön, ugyanakkor fogyasztóvédelmi okokból fenntartja azt a lehetőséget, hogy valamennyi fogyasztó legalább az általános szerződési feltételnek megfelelő villamosenergia-ellátásban részesüljön. Ezzel összhangban a törvény akkor is kötelezi a közüzemi szolgáltatót a közüzemi szolgáltatási szerződés megkötésére általános szerződési feltételek mellett, ha az egyedi szerződés tekintetében a fogyasztóval nem jött létre megállapodás.

A jelenlegi javaslat a Magyar Energia Hivatal jogállását a 2000-ben benyújtott változathoz képest jelentősen megerősíti. A nemzetközi elvárások és tapasztalatok, valamint az Országgyűlés 24/2000. számú határozatában megfogalmazott követelmények figyelembevételével megteremtődnek a hivatal független működésének garanciái. A hivatal feladatkörének meghatározása, önálló gazdálkodása, vezetőjének jogállása, köztisztviselőinek szakmai függetlensége biztosítják a hivatal tényleges független működését. A hivatal feladata, hogy a fogyasztók védelme mellett az iparág és a szolgáltatás színvonalának felügyeletén keresztül biztosítsa a hatékony verseny kialakulását és működését.

A villamosenergia-piac a tervek szerint 2003. január 1-jétől nyílik meg. Első lépésben a legnagyobb fogyasztók kerülnek ebbe körbe. Fontos változás szintén a 2000. évi javaslathoz képest, hogy megteremtődik annak a lehetősége, hogy a több telephellyel rendelkező fogyasztók is erre a versenypiacra léphessenek. Ez azt jelenti, hogy a több intézményt, iskolát, kórházat, egyéb intézményeket működtető önkormányzatok, a MÁV-hoz hasonlóan több telephellyel rendelkező vállalatok is képesek lesznek arra, hogy feljogosított fogyasztóként piacra léphessenek.

Tisztelt Ház! A szabályozás előkészítése során a kormány áttekintette a piac megnyitásával járó nemzetgazdasági hatásokat, és a villamosenergia-piac működési modellje hosszú időn keresztül az interneten keresztül is hozzáférhető volt. A modell lényeges elemeit a villamosenergia-törvényjavaslattal egyidejűleg benyújtott energiapolitikai jelentés is tartalmazza. A jelentés megállapítja, hogy az Országgyűlés által 1993-ban elfogadott elvek ma is érvényesek, számba veszi a lehetséges piacnyitási forgatókönyveket, valamint az energiaigény és kapacitások jövőbeni alakulását. A jelentés alapján megállapítható, hogy a megfelelő kapacitások a jövőben is rendelkezésre állnak, energiahiánytól nem kell tartanunk.

Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a dokumentum tartalmazza a villamosenergia-piac pénzügyi modelljét is. Többek között meghatározza az átállási költségek fogalmát, átállási költségnek lehet tekinteni azokat a veszteségeket, amelyek az MVM Rt.-nél a hosszú távú szerződések újratárgyalásából következnek. A jelentés elmondja, hogy a kormány 2003-as piacnyitási szándékát figyelembe véve, az átállási költségek legvalószínűbb nagyságrendje összesen 48 milliárd forint. Ez a költség 2003-2010 között jelenik majd meg, és ez az érték messze alatta marad a villamosenergia-szektor éves forgalmának. Az import mértékét, valamint az átállási költségek nagyságát a kormány a villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozásával jelentősen befolyásolhatja.

Tisztelt Ház! A hátralévő percekben szeretnék beszélni az előttünk fekvő törvényjavaslat néhány jellemzőjéről. A törvényjavaslat keret jelleggel határozza meg a villamosenergia-ipar működésének főbb szabályait és a piac résztvevőinek alapvető jogait és kötelezettségeit. A villamosenergia-ipar szabályozása tekintetében nemzetközi hagyomány a keret jellegű törvényi szintű szabályozás. Ez több okkal is magyarázható: részint az ágazatra jellemző nagy számú, technikai jellegű részletszabállyal, másrészt a piac fejlődéséhez való rugalmas alkalmazkodás igénye indokolja, hogy a legfőbb törvény-, jogszabályalkotó szervezet, a Magyar Országgyűlés keretszabályban szabályozza ezt a fontos törvényt. A keret jellegű törvényt számos alsóbb szintű jogszabály egészíti ki, amelyekkel biztosítható a villamosenergia-piac működéséhez való pontos alkalmazkodás.

Az 1994. évi villamosenergia-törvény megoldását követve a jelenlegi törvényjavaslat is több ponton felhatalmazást ad a kormány, illetve az érintett miniszterek részére a részletszabályok megalkotására. Az alsóbb szintű jogszabályok szabályozási tárgyköre is azonos az 1994. évi törvény alapján megalkotott jogszabályokéval, sok esetben a hatályos rendeleteket csak szűk körben kell pontosítani az új törvénnyel való összhang megteremtése érdekében. Természetesen néhány új jogszabály is szükségessé válik, így meg kell alkotni a piacnyitásról és az átállási költségekről szóló rendeletet, továbbá a megújuló energiaforrásokról kell rendeletet alkotni, és a szociálisan rászoruló fogyasztók támogatásáról szóló jogszabályt is meg kell alkotni.

A törvényjavaslat bizottsági vitáján több kérdés merült fel az előző kormány által kötött privatizációs szerződések és a törvényjavaslat összefüggéseiről. Szeretném megerősíteni az ott elhangzottakat, miszerint a javaslat közvetlenül semmilyen módon nem szól bele a korábbi szerződéses megállapodások végrehajtásába. Ez a törvény egyszerűen új játékszabályokat határoz meg, olyan játékszabályokat egyébként, amelyekkel a hazai piacon szereplő befektetők az anyaországukban egyébként is kénytelenek együtt élni. Hangsúlyozni kell, hogy a befektetőkkel kötött privatizációs szerződésekben vállalt kötelezettségek további teljesítését a törvényjavaslat nem gátolja, sőt elősegíti a végrehajtásukat.

Tisztelt Ház! A piacnyitás, a verseny az európai tapasztalatok szerint a kínálati piacot erősítette, ezáltal az árak csökkenéséhez vezetett. Az európai irányelv átvétele tehát nem csupán jogharmonizációs feladat, hanem mint a miniszter úr is mondta, jól felfogott gazdasági érdeke az országnak. Nem szabad természetesen elhallgatni, hogy az árak csökkenése Magyarországon rövid távon nem várható, hiszen az itthoni árak a nyugat-európai árakhoz képest még mindig alacsonyabbak. Az árakat pedig természetesen ugyanazok a költségtényezők határozzák meg kint is, mint nálunk. Ezenfelül az európai uniós országokban a piacnyitás időszakában túlkapacitások voltak, amelyek kihasználásával jelentős árcsökkentést lehetett elérni. A hatékony működésre való ösztönzésen keresztül azonban Magyarországon is érvényesülhetnek a kedvező árhatások, reálisan várható, hogy a verseny az áremelkedési kényszer mérséklése irányába hat.

A mai monopoljogokkal és emellett szigorú ellátási kötelezettségekkel jellemezhető energiaszektort hatékonnyá és eredményessé egy lépcsőzetes folyamattal lehet átformálni. Első lépés a piacorientált gazdaságpolitika elfogadása, ezt követi a jogszabályi keretek megteremtése, a tarifák módosítása és a szerkezetátalakítás. Szükséges a versenyképes nagykereskedelmi piac megteremtése és a versenypiaci szemlélet kialakítása az energetikai vállalatoknál. Ezt követheti az energiaipar privatizációja és végül a versenypiac megvalósítása, a piac megnyitása. Nehéz helyzetben van a kormány, tisztelt Országgyűlés, amikor a végcélt, a piac megnyitását akarja megvalósítani, hiszen Magyarországon az utolsó előtti lépés, a privatizáció gyakorlatilag már lezajlott, azonban az alsó lépcsőfokokat csak most kezdjük kiépíteni.

(10.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! A villamos energiáról szóló törvénnyel az energiaszektor alaptörvényét alkotjuk meg, azt a keretet, amely reményeink szerint hosszú távon megalapozhatja a magyar energiapolitikát. A jelen előterjesztés előkészítése széles körű szakmai és érdek-képviseleti egyeztetéssel történt, melynek során a törvényjavaslat és a hatástanulmányok a minisztérium honlapján keresztül hozzáférhetőek voltak. Az érintett érdek-képviseleti szervezetek és villamosenergia-vállalkozások észrevételeinek alapos mérlegelésével alakult ki a végleges javaslat. Ez a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy megalapozza az iparág jövőbeli működését, ezért a Fidesz-frakció elfogadásra javasolja.

Tisztelt Ház! Beszédemet azzal kezdtem, hogy az Európai Parlament közel tízéves előkészítést követően fogadta el a villamosenergia-piac megnyitását célzó irányelvet. Természetes az, hogy az előttünk álló jogharmonizációs feladat az átlagosnál is nagyobb körültekintést, széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést kíván. Véleményem szerint a villamos energiáról szóló T/5100. számú törvényjavaslat alkalmas arra, hogy elfogadását követően a biztonságos villamosenergia-ellátás jövőjét hosszú távon megalapozza.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiból.)

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ronald Reagan amerikai elnök valamikor a nyolcvanas évek közepén beszélt a terrorista államokról, olyan államokról, amelyek vagy támogatják a terrorizmust, vagy maguk is alkalmazzák a terrorista módszereket. Reagan elnök továbbment, meg is nevezett néhányat ezen államok közül. Természetesen mi, magyarok akkor nagyon tiltakoztunk, hiszen a nevezettek között többen ha nem is a testvéreink, de számosan a barátaink voltak.

Később aztán kiderült, hogy az amerikai elnök nem tévedett, voltak és vannak terrorista államok, amelyek a terrorizmust támogatják vagy alkalmazzák. Sajnos a Magyar Népköztársaságról is kiderült, hogy egy ilyen terrorista állam, hiszen Carlos, a Sakál, az akkori idők legkeresettebb terroristája állami segédlettel bujkált nálunk, sőt Csopak mellett még kiképzőtáboruk is volt. Azóta nagyot fordult a világ, Magyarország ma egyértelműen a terrorizmus ellenfeleinek szövetségébe tartozik. Magyarország ma a szabad és demokratikus világgal vállvetve küzd korunk egyik legnagyobb fenyegetése, a nemzetközi terrorista hálózatok ellen.

Szeptember 11-én egy minden képzeletet felülmúló, döbbenetes terrortámadást hajtottak végre az Egyesült Államok nagyvárosai ellen. Mádl Ferenc köztársasági elnök úr Magyarország nevében még aznap részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak és szolidaritásáról biztosította az amerikai népet. Orbán Viktor miniszterelnök úr németországi útját félbeszakítva még Berlinben úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok ellen elkövetett merényletek az egész szabad világ ellen, így Magyarország ellen is irányulnak.

A polgári kormány a támadás napján kiadott közleményében egyértelműen meghatározta Magyarország helyét a terrorizmus elleni küzdelemben. Az alábbiakban idézek a szeptember 11-ei kormánynyilatkozatból: A terrorizmus ezúttal sem válogatott sem eszközeiben, sem áldozatainak kiválasztásában. Válogatás nélkül pusztít, és súlyos fenyegetést jelent az egész világon. A mai támadásokat elkövető és támogató alattomos gyilkosok és általában a terrorizmus ellen az egész világ felelősséggel bíró, minden erejének össze kell fognia. Magyarország kész ebben részt venni, nem létezik olyan indokolás vagy érvelés, amely menthetné az ilyen cselekedeteket.

A XXI. század első háborúja a terrorizmus ellen folytatott háború lett. A Bush amerikai elnök által meghirdetett háború nemcsak a terroristák kézre kerítését, a terroristákat támogató erők és infrastruktúrák megsemmisítését célozza, hanem csapást kívánnak mérni a terrorista hálózatok pénzügyi alapjaira is. Bush elnök a terrorizmus elleni harcban hosszú háborút ígért. Számos szakértő úgy vélekedik, hogy a pénzügyi források, pénzügyi alapok elleni küzdelem még ennél is hosszabb lesz; ez lehet a XXI. század harmincéves háborúja, fogalmaznak egyesek.

(16.20)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatában szólította fel a tagállamokat, hogy fagyasszák be a bűnös intézmények pénzügyi eszközeit. A Biztonsági Tanács és az Európai Unió Tanácsa közös kül- és biztonságpolitikai együttműködés keretében közös álláspontot fogadott el, amelyben szankciókat rendelt el olyan harmadik országokkal szemben, amelyekben az emberi jogokat súlyosan és módszeresen mégsértik. Emellett felhívták a tagállamokat, hogy a terrorista csoportok ellen hozzanak olyan gazdasági és pénzügyi korlátozó intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a terrorizmus visszaszorításához.

Az Economist című brit gazdasági lap szerint már meg is történt ez 66 ország esetében.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar parlament jelen tervezet elfogadásával olyan törvényt készül alkotni, amely eleget tesz a nemzetközi kívánalmaknak és a szövetségi politikánkból ránk háruló kötelezettségeknek. A javaslat két, világosan megkülönböztethető részre tagolódik.

Az első rész alapján a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi vagy egyéb tilalmat vagy korlátozást hirdessen ki. Természetesen a törvényben korlátoznánk a rendeletalkotás lehetőségét oly módon, hogy a tilalom vagy korlátozás elrendelésére csak nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kerülhessen sor, külön kiemelve az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát vagy az Európai Unió Tanácsa közös kül- és biztonságpolitikai együttműködés keretében hozott közös álláspontját.

A javaslat tételesen felsorolja, hogy melyek azok az intézkedések, amelyeket a kormány elrendelhet. A kormány arra is lehetőséget kapna a javaslat szerint, hogy amennyiben az adott intézkedéshez törvényi szabályozás szükséges, akkor azt ideiglenesen, 90 napra meghozhassa.

Tisztelt Ház! A javaslat második része foglalkozik azokkal a szükséges jogszabályi változtatásokkal, amelyek lehetővé teszik vagy legalábbis elősegítik a terrorizmus pénzügyi forrásai elleni küzdelmet. A cél átfogó intézkedést kíván a tisztelt Háztól, és ennek megfelelően az előterjesztő számos törvény módosítására tesz javaslatot.

Ezekhez a jogszabályokhoz a szeptember 11-i terrortámadástól függetlenül is hozzá kellene nyúlni a tisztelt Háznak, hiszen az OECD mellett dolgozó pénzügyi akció-munkacsoport hazánkat nem együttműködő államnak minősítette. Hadd jegyezzem meg, hogy a fenti nemzetközi szervezet az Egyesült Államokat is elmarasztalta azért, mert keveset tesz a pénzmosás megakadályozásáért. Nyilvánvalóan azóta az Egyesült Államok törvényhozása igen lázas munkával, soha nem látott gyorsasággal hozott különböző törvényeket és intézkedéseket a pénzmosás és a terror pénzügyi hátterének felszámolására.

Mindenképpen célszerű a kifogásolt hiányosságok kiküszöbölése, hiszen meglétük a csatlakozási tárgyalásokon a bel- és igazságügyi fejezet lezárását késleltetheti, amely ellentétes nemzeti érdekeinkkel.

Az 1994. évi I. törvény az Európai Megállapodás kihirdetéséről külön cikkben foglalkozik a pénz tisztára mosásával, együttműködési kötelezettséget ír elő az Unió és Magyarország között, és olyan szabályok bevezetését írja elő, amelyeket a közösség vagy más nemzetközi fórumok elfogadtak. Ennek megfelelően módosulna a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény.

A javaslat kiterjeszti az eredeti, jelenleg hatályos törvény hatályát az ingatlanközvetítőkre, a nemesfémékszer-forgalmazókra, kulturális javak árverési vagy bizományosi értékesítésére, az ügyvédi letétet kezelő ügyvédekre, a közjegyzőkre, a könyvvizsgálókra, az egyéni vállalkozás alkalmazottaira és a segítő családtagokra.

Tudomásunk van róla, hogy az Európai Unióban is vita alakult ki arról, hogy a bejelentési kötelezettség kiterjedjen-e az ügyvédekre. Az ügyvédek bejelentési kötelezettsége tulajdonképpen szerepel a hatályos Btk. pénzmosásról szóló 303. §-ában, de az ügyvédi titoktartásra hivatkozva kibújhattak ezen kötelezettség alól. Az ügyvédek álláspontom szerint akkor tudnak eleget tenni titoktartási kötelezettségüknek, ha már előre tájékoztatják ügyfelüket, hogy amennyiben megbízásuk pénzmosásra irányul, az ügyvédnek tájékoztatási kötelezettsége van. A most bevezetésre kerülő szabályozás, amely kiterjeszti a bejelentési kötelezettséget az ügyvédekre és a közjegyzőkre, már az Európai Unió 11 tagországában él, és a most készülő közösségi jogszabály is ezt tartalmazza.

Fontos új szabálynak érezzük, hogy a javaslat előírja a megbízott részére, hogy írásbeli nyilatkozatban nevezze meg a tényleges tulajdonost.

Hasonlóan bejelentési kötelezettség terheli a Magyar Köztársaság területére lépő személyt, amennyiben birtokában 1 millió forint értéket elérő vagy meghaladó összegű valuta van. A pénzváltási műveletek bejelentésköteles értékhatárát pedig a korábbi 2 millió forintról 300 ezer forintra módosítanánk.

A javaslat módosítaná a takarékbetétekről szóló 1989. évi törvényerejű rendeletet is. A névtelen betétek nyitásának lehetősége az, amelyet az OECD mellett működő munkacsoport a pénzmosás szempontjából a legaggályosabbnak tart. Bizonyára képviselőtársaim is emlékeznek arra, hogy a névtelen vagy anonim betétek, valamint a jeligés betétek nyitásának lehetőségét a jövő év januárjától beszüntettük volna. Most a javaslat elfogadása esetén erre már a törvény kihirdetésével egyidejűleg kerülne sor.

Banki szakemberek szinte biztosak abban, hogy a bemutatóra szóló, anonim takarékbetétet nem használják pénzmosásra. Az ilyen, nem névre szóló betétállomány - az Országos Betétbiztosítási Alap adatai szerint - a 2000. év végén körülbelül 320 milliárd forint volt, amely az összes megtakarítás 3-4 százalékának felel meg. Egyébként a pénzmosással foglalkozó nemzetközi szervezet sem állítja, hogy ezeket a betéteket pénzmosásra használnák, csupán a pénzmosás lehetőségére hívják fel a figyelmet. A meglévő, bemutatóra szóló vagy fenntartásos betétkönyveket a hitelintézetek kötelesek az okirat bemutatásakor a betétes, illetve a kedvezményezett azonosítása mellett névre szólóvá alakítani. A javaslat szerint 2005. január 1-jétől az addig alvó betétkönyvek bemutatása esetén a hitelintézet a takarékbetétet haladéktalanul továbbítja az ORFK-nak, és az ilyen takarékbetét névre szóló átalakítására csak az ORFK jóváhagyásával kerülhet sor.

A takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet módosításával egyidejűleg módosításra kerül a polgári törvénykönyv megfelelő része, valamint a 2000. évi CXXIV. törvény azon rendelkezése is, amely az anonim takarékbetétek fokozatos megszűnését biztosította volna névre szóló átalakítás nélkül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szakértők szerint az anonim betétek megszüntetése esetén a pénzmosók leginkább a bemutatóra szóló értékpapírokba fektetnék a pénzüket, ezért szükséges az értékpapírtörvény módosítása. Ezután sorozatban csak névre szóló értékpapírokat lehet kibocsátani. Ez a rendelkezés természetesen nem vonatkozik azokra a folyamatban lévő, bemutatóra szóló értékpapír-kibocsátásokra, amelyeknek nyilvános ajánlattétel-tervezetét már benyújtották a felügyelethez. Állampapír forgalomba hozatalakor pedig az új rendelkezés 2001. december 31-étől lépne életbe.

Tudjuk, hogy a Ház előtt lévő, a tőkepiacról szóló T/5127. számú előterjesztés is hasonló rendelkezést tartalmaz. Ez a készülő törvény, amely majd hatályon kívül helyezi a meglévő értékpapírtörvényt, a terveink szerint 2002. január 1-jétől lépne életbe. Az állampapír-kibocsátásoknál tehát olyan módosításról tárgyalunk most, amelyet a hatálybalépéskor - valószínűsíthetően - egy másik törvénnyel hatályon kívül helyeznénk. Arra kérem azonban önöket, hogy fogadják el ezt a megoldást, hiszen a két rendelkezés között nincs tartalmi különbség, és logikusan a bemutatóra szóló értékpapír kibocsátási tilalmának a jelen javaslatban helye van.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szakirodalomban általános az a vélekedés, hogy a pénzváltás a pénzmosásnak egy lehetséges formája, ezért a javaslat megszigorítaná a pénzváltási tevékenységet. A pénzváltási tevékenység ezután a PSZÁF engedélyével lenne végezhető, sőt ilyen tevékenységre kizárólag a hitelintézet lenne jogosult 2002. január 1-jétől. Fenti időponttól tehát kizárólag hitelintézet vagy hitelintézet ügynöke kaphat engedélyt. Ez a szabályozási forma megfelel a jelenlegi angol szabályoknak, és Ausztria is most készül bevezetni hasonló rendelkezést.

Ma Magyarországon ténylegesen 568 pénzváltási engedélyes van. Ezeknek módjukban áll, hogy felkeressék valamelyik hitelintézetet az együttműködés céljából. A piac szabad, az engedélyes választhat, hogy melyik hitelintézettel veszi fel a kapcsolatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Btk. két olyan tényállást határoz meg, amely összefüggésben áll a jelen törvényjavaslattal: a terrorcselekmény és a pénzmosás tényállását. A javaslat a büntetendők körét a terrorcselekmény törvényi tényállásában kiterjesztené azokra, akik a terrorcselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltatnak. A meghatározás nyilvánvalóan magában foglalja a pénzeszközök rendelkezésre bocsátását terrorcselekmények céljára vagy a pénzügyi fedezet megteremtésében való közreműködést.

Itt szeretném megjegyezni, problémát okozhat az a tény - ez egyre több forrásból tűnik ki -, hogy a nemzetközi terrorszervezetek legális pénzforrásokhoz jutnak alapítványokon vagy egyéb karitatív szervezeteken keresztül, tehát ezeknek a felderítése külön problémát fog majd jelenteni.

A pénzmosás törvényi tényállásánál a javaslat büntetni rendeli a hamis adatszolgáltatást, bűntettként, öt évig terjedő szabadságvesztéssel.

Itt, a büntető törvénykönyv módosítása kapcsán szeretnék szólni arról, hogy az Európa Tanács 1990. évi egyezményét a bűnözésből származó jövedelem megtisztításáról, felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról a jogi személy felelősségre vonásával kapcsolatban mi nem teljesítjük.

(16.30)

A hatályos büntetőjogunk a jogi személy büntetőjogi felelősségét nem ismeri. Mindenesetre célszerű lenne azon elgondolkodni, hogy miként teremthetnénk meg a jogi személy felelősségre vonását minden olyan bűncselekmény esetén, amikor annak első számú haszonélvezője maga a jogi személy.

Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója nevében a jelen előterjesztés elfogadását javaslom, a törvény elfogadásával a magyar Országgyűlés eleget tesz azoknak az elvárásoknak, amelyek a nemzetközi terrorizmus pénzügyi forrásainak elvágására irányulnak. Hasonlóan fontos a bűnözés egyéb formáiból származó pénzek megjelenésének megakadályozása a legális gazdaságban. Éppen ezek azok a bűnözésből származó, tehát eltitkolt és így olcsó pénzek, amelyek a gazdaságba kerülve veszélyeztetik a verseny tisztaságát.

Végezetül, fel szeretném hívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a pénzmosási technikák folyamatosan változnak. Szakértők már most felhívják a figyelmet arra, hogy az aranypiac és az euró jövőbeni bevezetése szerepel a pénzmosással foglalkozó szervezetek céljai között.

Ami a tisztelt Házra tartozik, az inkább az, hogy az új fizetési technikák bevezetése jelentősen megnöveli a pénzmosás lehetőségét. Ilyen lehetőségnek tartják az aktív memóriakártyák használatát, az interneten keresztül elektronikus készpénzzel történő vásárlást, valamint a hálózaton keresztül történő banki szolgáltatásokat. Mindezt részben azért mondom el, mert a héten kezdjük tárgyalni az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot, és ennek fényében célszerűnek látnám megvizsgálni annak a pénzmosással kapcsolatos összefüggéseit.

A javaslatot tehát ismételten figyelmükbe ajánlva, köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Valójában két hatpárti egyeztetés volt ebben a témában; az első a Külügyminisztériumban október 30-án, a második pedig a mai napon. A külügyminiszter úr hangsúlyozottan felhívta a jelen lévő pártok figyelmét arra, hogy elsődleges nemzeti érdek az, hogy minél előbb elfogadjuk a pénzmosásról és terrorizmus elleni küzdelemről szóló ezen jogszabályokat, hiszen a szövetségeseink ezt kérik tőlünk.

(17.30)

Akkor az ellenzéki pártoknak ezzel kapcsolatban ellenvetése nem volt. A mai nap szintén volt egy hatpárti egyeztetés, ahol hangsúlyozták, hogy vannak a törvényjavaslatban olyan anyagi jogot érintő tételek, különösen a pénzügyi részben, amelyeknek a kivétele esetén számukra elfogadható lenne a törvényjavaslat. A Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről elhangzott, hogy mi minden olyan módosítást tudunk támogatni, amely arra irányul, hogy megoldjuk a problémát, és a holnapi nap során legyen egy elfogadott törvényünk. Ez az elsődleges cél - még ha aggályosak is lehetnek a vélemények, vagy lehetnek közöttünk nézetkülönbségek -, azt hiszem, amit elvárnak tőlünk, mindenképpen ezt kell szem előtt tartanunk.

Az az álláspontom, uraim, hogy önök arra játszottak, hogy elhúzzák az időt. Egyszerűen arra játszottak, hogy november 7-éből kicsússzunk, mert ez esetben - mivel tudták önök is, hogy november 7-én elkészül az országjelentés, ez akkor kerül lezárásra - ez egy fekete pont lesz az országjelentésben. Ez volt a céljuk, egyszerűen nem tudok más érvet ezzel kapcsolatban elfogadni. Mi a legnagyobb engedményeket is megadtuk volna.

Köszönöm szépen.

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Keller képviselőtársunk példátlan esetről beszélt a költségvetési bizottság eljárása kapcsán. Szerintünk is példátlan eset volt. A kormánypártok példátlannak tartják, hogy az elnök úr kormányálláspont ismerete nélkül összehívta a bizottságot. Nyilvánvalóan ő maga nem jelent meg. Azt hiszem, az egész eljárás arra volt csak jó, hogy egy újabb botrányt tudjanak okozni (Tállai András: Mikor ült össze, azt mondjad!), ki tudjanak vonulni, és sajtóhírként szerepeljen a különböző médiákban. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van!) Köszönöm szépen.

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Végre, miután az ellenzék elérte a célját, és lezárult az Európai Bizottság Magyarországról készült jelentése, Magyarország mint a pénzmosásban nem együttműködő ország fog szerepelni sajnos a jelentésben. Valószínűleg megkapjuk az ezzel kapcsolatos elmarasztalást. Semmi akadálya most már annak, hogy érdemben is beszélhessünk az előttünk fekvő törvényjavaslatról.

A T/5216. számú javaslathoz összesen 30 módosító indítvány érkezett, ebből 12-t jegyeztek az ellenzéki képviselőtársaim. Gyakorlatilag a hétfőn még vadul hangoztatott számos szakmai kifogás ebben a 12 módosító indítványban merült ki. Különösen érdekes az számomra, hogy azzal az észrevétellel kapcsolatban, miszerint az SZDSZ és az MSZP szerint több indítványt ki kellene venni a törvényből, csak egyetlenegy módosító indítvány érkezett. Jómagam Dancsó József képviselő úrral közösen több módosító indítványt nyújtottam be - ezekkel szeretném kezdeni.

A 13. szám alatt a javaslat 2. §-át egy új (6) bekezdéssel javasoljuk kiegészíteni. Az új bekezdés azt biztosítaná, hogy a jogi képviseletet vagy perbeli védelmet ellátó ügyvédi iroda a rá vonatkozó titoktartási kötelezettség értelmében nem köteles a bejelentési kötelezettségének eleget tenni, ha az ügyfélre vonatkozó, pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény a bírósági eljáráshoz, illetve büntetőeljáráshoz kapcsolódóan az eljárás során jutott a tudomására. Azt hiszem, ez pontosítaná azt az általános vitában is kifogásolt tételt, amely tényleg, valóban az ügyvédi titoktartással kismértékben ellentétben áll. Egyébként a kettő közötti ellentétet feloldhatónak látom abban az esetben, amikor az ügyvéd vagy ügyvédi iroda átveszi a megbízást, akkor jól felfogott érdeke az, hogy adjon egy tájékoztatást az ügyfélnek arról, hogy amennyiben a megbízás ilyen jellegű akcióra, tehát pénzmosásra irányulna, abban az esetben fennáll a bejelentési kötelezettsége az ügyvédnek.

A 19. sorszám alatt pontosítani javasoljuk a takarékbetét fogalmát, és meghatároznánk a hitelintézet számára, hogy az okiraton a betétes, illetve a kedvezményezett milyen azonosító adatait kell feltüntetni.

A 25. sorszám alatt az indítványunkban a pénzváltókkal szemben támasztandó személyi előfeltételeket szigorítanánk, mégpedig oly módon, hogy figyelemmel a pénzváltási szolgáltatásban rejlő fokozott kriminális kockázatokra, indokoltnak tartjuk, hogy a személyi előfeltételeket oly módon szigorítsuk, hogy bizonyos előéleti követelményeket iktassunk bele a törvénybe.

A következőkben szeretnék más képviselőtársaim indítványaira reagálni. A javaslat két jól elkülöníthető részre tagozódik, az egyik a terrorizmus elleni küzdelem, a másik pedig a pénzmosás elleni küzdelem. A terrorizmus elleni küzdelemben a kormány kivételes felhatalmazottsága mellett tényleg indokolt a parlament tájékoztatása, tehát ezt a bizottság támogatni tudta, sajnos az ellenzéki képviselőtársaink távollétében, de megértettük az üzenetet, és a kormánypártok magukévá tették a javaslatot.

A képviseletekkel kapcsolatban a képviselőtársunk említette, hogy lenne értelme kiterjeszteni a képviseletekre is a pénzmosással kapcsolatos kötelezettségeket. Nekem van egy szakmai gondom ezzel kapcsolatban: maga a hitelintézeti törvény nem engedi meg a képviseleteknek azt, hogy pénzügyi szolgáltató tevékenységet végezzenek; nem látom értelmét annak, hogy ezt most visszategyük a törvénybe.

A következő annak a bizonyos kétmillió forintos összeghatárnak az eltörlése, ez valóban nem egy túl szerencsés javaslat. Ha belegondolunk, hogy eltöröljük a kétmilliós összeghatárt, az azt jelenti, hogy valamennyi banki tranzakció bejelentésköteles lenne. Én elmondtam a bizottsági vitában is, hogy valószínűleg Keller képviselőtársunk magáévá tette a kormány munkahelyteremtő programját, és a banki dolgozók létszámának az emelését támogatná ezzel, hiszen ez olyan adminisztrációs terhet jelentene a bankoknak, hogy véleményem szerint körülbelül duplájára nőne a háttérben dolgozóknak a létszáma. Egyébként olyan nyomás volt a szakmai szervezetek részéről, hogy esetleg az összeghatárt érdemes lenne felemelni, de a kormány - szerintem nagyon helyesen - ragaszkodott az eredeti törvényben szereplő kétmillió forintos összeghatárhoz. Valamilyen összeghatárt érdemes meghúzni.

Az a felvetés, amit a képviselőtársam a bekezdés végére kiegészítésként fűzött, az az értelmes szerintem. A magam részéről annyit mondanék, hogy 13 évig dolgoztam bankban, a banki dolgozóknak a figyelmét erre felhívják. Tehát nem kellett külön szabályozást ezzel kapcsolatban bevezetni, a bankban ez a szokatlan tevékenység benn van. Ha úgy gondolja, külön is fogalmazzuk bele, részemről állok elébe, tehát nem probléma, csak szerintem eddig is így működött a dolog.

A 10. pontban valóban nem szerencsés, kevésnek tartom én is ezt a "képviseletére jogosultakat". Itt a képviselőtársunk hosszasan részletezné, hogy milyen adatokat kell felvenni. Véleményem szerint ezt egy törvényben ennyire részletesen szabályozni talán nincs értelme, de ha úgy módosítanánk a szöveget, hogy a "képviseletre jogosultakat", és nem lenne a "nevét és beosztását", akkor nyilvánvalóan az adatok között ez értelemszerűen szerepel, amit ön javasol, és mégse kellene egy felsorolást a törvényben kibontani.

Az az érvelés, hogy a szeptember 11-ei támadás a magyar büntető törvénykönyv 261. §-a, vagyis a terrorcselekmények törvényi tényállása alapján nem lenne büntetendő, valóban így van, de ne ijesztgessük a kedves rádióhallgatókat és a képviselőtársainkat, azért ezt a cselekményt a magyar büntető törvénykönyv büntetné, tehát ilyen szempontból probléma nincs. Szerintem a világon még egyelőre nem sikerült olyan általánosan elfogadott, terrorizmusra vonatkozó fogalommeghatározást adni, amely egzakt lenne, és széles körben elfogadott lenne; éppen a szerencsétlen vagy sajnálatos szeptember 11-ei események után vannak ilyen kezdeményezések. Amennyiben sikerülne egy nemzetközi összhangot megteremteni, vagy egy nemzetközi egyetértésre jutni ebben a kérdésben, akkor célszerű átvennünk ezt nekünk is.

Itt az értékpapírtörvényre vonatkozó módosítás kivétel a törvényből. Nem vagyok benne biztos, hogy a két képviselőtársunk ugyanarra gondol, tehát én úgy éreztem Keller képviselő úrnak a javaslatából, hogy azért javasolja kivenni, mert egyébként a tőkepiaci törvényben szerepel, Göndör képviselőtársam kicsit másról beszélt. Felmerült bennem, és az általános vitában beszéltem erről, valóban kivesszük a tőkepiaci törvényből is, és gyakorlatilag az állampapírok vonatkozásában lenne csak bizonyos eltérés. Van egy olyan álláspont a kormány részéről, amely szerintem elfogadható, hogy legyen ez egy demonstratív jellegű törvény, tehát legyen benne ebben is. Én úgy gondoltam, és a bizottságban is ezt az álláspontot képviseltem, hogy maradjon.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Véres kardként vonul végig a vitánkon ez a bizonyos FATF-jelentés. A jelentésben Magyarországot nem együttműködő országnak jelölik, és egyetlen pontban támadják a magyar jogrendszert, hogy a bizonyos anonim betétszámlák lehetőséget adnak a pénzmosásra. Maga a szervezet sem állítja azt, hogy Magyarországon ezekkel kapcsolatban pénzmosás folyik, csak a lehetőségét.

Tehát azt hiszem, amikor hozzányúltunk a pénzügyi törvények kapcsán ehhez a rendelkezéshez, akkor tekintettel itt a betétek nagyságára, tekintettel a jellemző betételhelyezőkre - ezek főként idős, vidéki polgárok -, úgy gondolta a kormány és úgy gondolta a parlamenti többség, hogy itt egy hosszabb kifutási időt lehet hagyni.

Nyilvánvaló, hogy ez a szervezet mint lehetőséget megemlítette, hogy ez pénzmosási lehetőségként fennáll, sajnos az időközben bekövetkezett változások, és sajnos az, hogy a pénzmosás mint a terrorizmus pénzügyi fedezete ellen folytatott küzdelemben szigorítanunk kell... - azt hiszem, maga az FATF-jelentés nem volt egy akkora dráma, a magyar jogrend megfelelt az elvárásoknak. Ez egy teljesen új helyzet, egy teljesen új törvény, szigorítanunk kell egyéb más törvényeinket is a jelen helyzetben, illetőleg a terrorizmus elleni küzdelemben meg kell adnunk a kormánynak ezt a bizonyos rendkívüli felhatalmazást, amiről nincsen vita köztünk, tehát a parlament nagy többsége elfogadja. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid felszólalásomban néhány olyan témát szeretnék érinteni, ami az első tárgyalási napon a tisztelt Házban elhangzott és problémaként felmerült.

Elsőként: néhányan azt kifogásolják, hogy túlságosan sietünk a piac megnyitásával, és ráérnénk akkor megnyitni, amikor az Európai Unióhoz csatlakozik az ország - ezt elsősorban Balczó képviselőtársunk kifogásolta. Azt hiszem, a piacnyitás késleltetése több okból is hátrányos lenne Magyarország számára. Egyrészt a piac megnyitásával a magyar fogyasztók is kedvezőbb feltételek mellett juthatnak majd ellátáshoz, mint a piac megnyitása nélkül. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a verseny a hatékonyság növelésére, az ellátás színvonalának emelésére ösztönözte a szolgáltatókat. Másrészt a Európai Bizottság jelenlegi tervei szerint az EU-hoz való csatlakozásunk időpontjában valamennyi tagállamban 100 százalékos piacnyitási szintet kell elérni, tehát az azonnali teljes verseny rászabadítása a magyar gazdaságra nem kívánatos.

A hazai fogyasztóknak, az iparágnak és a szabályozó hatóságoknak is lehetőséget kell adni arra, hogy a tapasztalatok fényében a szükséges korrekciókat elvégezzék, és megfelelő módon tudjanak felkészülni az egységes európai villamosenergia-piacon való részvételre. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy Magyarország nem számít a csatlakozásra váró országok között éltanulónak, Lengyelország, Csehország, Szlovénia már megnyitotta piacait, illetőleg 2002 elejétől már meg fogja nyitni.

A következő probléma az, hogy a túl korai bevezetést ellenzők mellett mások azt gondolják, hogy Magyarországon már korábban meg kellett volna nyitni a piacot. A piacnyitás valóban a fogyasztók érdekét szolgálja, ezért indokolt a lehető legkorábbi megvalósítás, azonban nem szabad azt sem szem elől téveszteni, hogy az áramszolgáltatás az alapellátások közé tartozik. Ez a törvényjavaslat megfelelő időt biztosít az alsóbb szintű jogszabályok kialakítására, a villamosenergia-ellátási szabályzatok megalkotására, az engedélyezési folyamatok elvégzésére, a piaci szereplők és a fogyasztók felkészülésére.

A piac megnyitása a villamosenergia-ellátásban abból az okból is nagy körültekintést igényel, hogy a legfontosabb követelmény az ellátás biztonságának megőrzése marad a verseny bevezetése után is. Ez a törvényjavaslat figyelembe veszi a nemzetközi tapasztalatokat is, és többek között biztosítja, hogy Magyarországon a piacnyitás után se következhessen be olyan ellátási zavar, amely például a sokat emlegetett Kaliforniában történt.

A javasolt szabályozás a biztonság tekintetében bizonyos szempontból az európai közösségi szabályokon is túlmutat. Az ellátás biztonságát szolgálja a rendszerirányító valamennyi piaci szereplőtől való elkülönítése és részére több speciális feladat előírása. A rendszerirányító a biztonságos ellátás fenntartása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri az árak alakulását, az átlagos árakat nyilvánosságra hozza, amely egyrészt orientálja a piaci szereplőket, másrészt fontos tájékoztatás a hatóságok számára is.

A villamosenergia-ellátás alapja, hogy legyen elegendő termelés, és legyenek megfelelő hálózatok a megtermelt villamos energia elszállítására, azaz a hálózatok kapacitása és a megtermelt villamos energia mennyisége a fogyasztók várható igényével hosszú távon összhangban álljon.

A biztonság mellett fontos az ellátás minősége is. Éppen Lezsák képviselő úr említette, hogy a Magyar Energia Hivatal éves jelentéseiből is ismert, hogy az ellátás színvonala az utóbbi tíz évben csökkent. Ennek megakadályozására a Magyar Energia Hivatal eddig nem rendelkezett megfelelő lehetőséggel, ezért a törvényjavaslat ezen a téren is újítást vezetett be, és hathatós eszközök biztosításával kötelezi a hivatalt az ellátás színvonala érdekében a vállalkozásokkal szemben történő fellépésre.

(23.30)

Tisztelt Ház! Felmerült egy olyan probléma is, hogy a törvényjavaslat nem helyez elegendő hangsúlyt a hazai érdekek érvényesítésére. Ezzel az észrevétellel szemben a törvényjavaslat számos ponton tartalmaz a hazai piac védelmét szolgáló intézkedéseket. A javaslat a kormány hatáskörébe utalja a piacnyitás aktuális szintjének megállapítását. A verseny tapasztalatai és az általános gazdasági helyzet figyelembevételével biztosítható a fokozatosság érvényesülése. Mint ahogy azt már korábban is említettem, az árak alakulását is figyelemmel kíséri a kormányzat, és a szükséges intézkedéseket is megteheti egy későbbi ellátási zavar megakadályozása érdekében.

A villamos energia határon keresztüli szállítására vonatkozó szabályok is a hazai piac védelmét és biztonságos működésének fenntartását szolgálják. Az Unióhoz való csatlakozás időpontjáig a versenypiaci fogyasztók vonatkozásában fenntartott 50 százalékos szabály mellett lehetőség van az import másik részének is a megfelelő keretek között tartására. Amennyiben a környezetvédelem, az ellátás biztonsága, illetve a kölcsönösség elve kívánja, a kormány döntése alapján a további behozatal megtagadható.

Tisztelt Képviselőtársaim! Problémaként merült fel, hogy a törvény keret jellegű. A keret jellegű szabályozás általános ebben a műfajban. Nemzetközi és hazai téren hagyomány a keret jellegű törvényi szintű szabályozás; gyakorlatilag az Európai Unió tagállamaiban is ez a gyakorlat. Egyrészt az ágazatra jellemző nagy számú technikai részletszabály, másrészt a piac fejlődéséhez való rugalmas alkalmazkodás igényei is indokolják a keret jelleget.

A keret jellegű törvényeket értelemszerűen - nevéből is adódóan - számos alsóbb szintű jogszabály egészíti ki, amelyekkel biztosítható a villamosenergia-piac működéséhez való pontos alkalmazkodás. Az 1994. évi villamosenergia-törvény megoldását követve a jelenlegi javaslat is több ponton felhatalmazást ad a kormány, illetve az érintett miniszterek számára a részletszabályok megalkotására. Az alsóbb szintű jogszabályok szabályozási tárgyköre is azonos az 1994. évi törvény alapján megalkotott jogszabályokéval, sok esetben a hatályos rendeleteket csak szűk körben kell pontosítani az új törvénnyel való összhang megteremtése érdekében.

Szám szerint jelenleg négy kormányrendelet van, ehelyett hét darab kormányrendelet megalkotására ad felhatalmazást a törvényjavaslat. A korábbi 14 miniszteri rendelet helyett 16 rendelet hajtja végre majd a törvényt. Az előbbi és az utóbbi szám közötti különbség a korábbi szabályozáshoz képest újdonságnak számító rendelkezésekből adódik, így meg kell alkotni a piacnyitásról, az átállási költségekről szóló rendeleteket, továbbá a megújuló energiaforrásokról, valamint a szociálisan rászoruló fogyasztók támogatását lehetővé tévő jogszabályokat.

Az alsóbb szintű jogszabályok megalkotása az 1994. évi törvény esetében is követte azt az általános gyakorlatot, hogy a végrehajtást szolgáló jogszabályok a törvény elfogadásával párhuzamosan, késleltetett ütemben kerülnek előkészítésre, majd a törvény elfogadását követően történik meg az elfogadásuk.

Az 1994. évi törvény májusi kihirdetését követően 1995 áprilisára készült el a végrehajtási kormányrendelet. Ebben viszont nem kívánjuk folytatni az MSZP-SZDSZ szakértői kormány gyakorlatát, szeretnénk valamivel hamarabb realizálni a végrehajtási rendeleteket.

A törvényjavaslattal párhuzamosan folyamatban van az alsóbb szintű jogszabályok, illetve jogszabály-módosítások előkészítése és egyeztetése. A piacnyitásra való felkészülést és az engedélyek kiadását szolgáló jogszabályokat 2002 első félévében kell elfogadni ahhoz, hogy a 2003-as piacnyitás tartható legyen.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül néhány szót a villamosenergia-árak alakulásának kérdéséről. A villamos energia fogyasztóit elsősorban két dolog érdekli, egyrészt az, hogy az ellátás megfelelő színvonalú legyen, lehetőleg ne legyenek áramszünetek, másrészt az ellátás ára ne legyen magas, a villany ára ne emelkedjen.

Három héttel ezelőtt képviselőtársaim egy része többször kifejtette azon véleményét, hogy a jövőben a villamosenergia-árak tovább fognak emelkedni a versenypiac miatt, de legjobb esetben is a versenypiac bevezetésének kedvező hatása ellenére is belátható időn belül árcsökkenés nem várható. Véleményem szerint ennél árnyaltabb a helyzet.

Ahhoz, hogy a jövőbeni árfolyamatokat megérthessük, érdemes felidézni az elmúlt öt év eseményeit. Hosszú előkészületek után az MSZP-SZDSZ-kormány '95. augusztus 4-én elfogadta a villamos energia árszabályozásáról és árkiigazításáról szóló határozatot. A határozat leírja, hogy a villamosenergia-árakat miként kell emelni addig a szintig, hogy a végfelhasználói és viszonteladói árak az indokolt működési költségen felül 8 százalékos tőkearányos nyereséget is tartalmazzanak.

A kormányhatározatnak megfelelően megtörtént az 1995. szeptemberi, majd 1996. márciusi áremelés. A Magyar Energia Hivatal kiszámolta, hogy milyen áremelést kell végrehajtani '96. október 1-jén, és ezt benyújtotta az illetékes döntéshozók elé. A benyújtott számok feltehetően meglephették a kormányt, mert annak elfogadása helyett Horn Gyula akkori miniszterelnök energiaárügyi kormánymegbízottat nevezett ki, és megbízta azzal, hogy az Energia Hivatal által előterjesztett javaslatot lehetőleg faragja le. A kormánymegbízott a feladatát drákói szigorral végrehajtotta, és a korábban indokoltnak minősített tételek jelentős részét kihúzta, többek között a képviselőtársunk által említett környezetvédelmi tételeket is. Így a villamosenergia-áremelés nem érte el a 25 százalékos lélektani határt, és 1997. január 1-jén csak 24,9 százalékkal emelkedett a villamos energia ára.

Ha figyelembe vesszük ezt az áremelkedési ütemet, akkor láthatjuk, hogy a Horn-kormány tevékenységének ebben az időszakában lényegesen nagyobb mértékben növelte a villamosenergia-árakat, mint az a jelenlegi parlamenti ciklus időszakában történt. Ez természetesen nagyon nagy terheket rótt a fogyasztókra.

A 2003. január 1-jét követő árak becslésénél három jól elkülöníthető csoportot célszerű figyelembe venni. Ezek közül az első azt az áremelési kényszert tartalmazza, amely még a kormánymegbízott úr tevékenységének köszönhető, vagyis el kell rendezni azokat a korábbi kötelezettségeket, amelyeket még 1997-ben kellett volna teljesíteni. Az árváltozást nyilvánvalóan befolyásolni fogják a piacnyitástól, valamint a korábbi kormányzat tevékenységétől független tényezők is, elsősorban a világpiaci árak alakulása.

Az árváltozásokat befolyásoló harmadik tényező a villamospiac megnyitásából származik. A versenynek egyértelműen kedvező hatása lesz az árakra, ezt a nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, és éppen emiatt van az, amit korábban említettem, hogy az Európai Unió fel kívánja gyorsítani az előírt piacnyitási mértéket, és úgy számolunk, vagy azt hiszem, mindenki úgy számol, hogy csatlakozásunkra már száz százalékban ki kell nyitnunk a piacot.

Elmondható tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a korábbi intézkedések, valamint a külpiaci árak változásának kedvezőtlen hatásai miatti áremelési kényszereket a versenypiac megnyitása, a feljogosításra kerülő fogyasztók esetében teljes mértékben ellensúlyozni, a kisebb fogyasztók esetében jelentősen tompítani fogja.

Végezetül ismételten szeretném megerősíteni, hogy a javaslat elfogadásával egy jól végrehajtható, gyakorlatias, a jövőbeni biztonságos ellátást megalapozó, a fogyasztók érdekeit védő, a hazai piacot védő, ugyanakkor az Európai Unió elvárásának megfelelő törvény szabályozhatja a villamosenergia-ellátást Magyarországon. Erre tekintettel a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója támogatja és elfogadásra javasolja a villamos energiáról szóló törvényjavaslatot, annak részletes vitájához mindenkinek jó munkát kívánok.

E késői órában köszönöm megtisztelő figyelmüket.

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Immáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre politikai vitanap az európai integrációról a kormány kezdeményezésére. A vita apropóját nyilvánvalóan az Európai Bizottság 2001. évi jelentése alkotja: "Jelentés Magyarország előrehaladásáról a tagság felé". Megismétlem: Magyarország, tehát mindannyiunk és nem a magyar kormány előrehaladásáról van szó. (Bauer Tamás: Ez így van!)

Ez utóbbit azért tartottam fontosnak hangsúlyozni, mert a terrorizmus elleni harc kapcsán kibontakozott politikai vitában az egyik vezető szocialista politikus a következőket nyilatkozta: "Az indítvány sürgős elfogadását semmi sem indokolja, kizárólag az, hogy a kormány a november 13-án megjelenő országjelentés előtt a jobb bizonyítvány reményében meg akarja szavaztatni a törvénycsomagot." (Dr. Wiener György: Erről volt szó!) A nyilatkozónak annyiban igaza volt, hogy valóban nem kaptunk jó bizonyítványt az együtt nem működésért, sőt kifejezetten rossz pontokat kaptunk a pénzmosással kapcsolatban. Kaptunk, tehát mi, Magyarország. Abban csak bízhatunk, hogy a szerencsétlen politikai akció csak egy egyszerű taktikai melléfogás volt az MSZP részéről, és nem képezi a párt stratégiájának részét. (Dr. Wiener György: A kormány stratégiájának részét képezi!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az idő rövidsége miatt két tárgykörben szeretnék véleményt alkotni. Az egyik a mai napon többször előfordult korrupció ügye. "A korrupció elleni harc továbbra is kiemelt helyen szerepel a kormány politikai programjában." - írja az országjelentés. Dicséri a hosszú távú koncepció, korrupcióellenes stratégia elfogadását, az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását, a vagyonbevallási kötelezettség kiterjesztését és szigorítását, a Belügyminisztérium által felállított ellenőrzési egység működését, a módosított Btk.-t.

A következtetések között a következőket olvashatjuk: "A csalás, korrupció, pénzmosás és szervezett bűnözés elleni harc hatékonyabb lett újabb törvények elfogadása és a megerősített intézményi szerkezet eredményeként." Valóban, több tagállamnál jobbak a korrupciós mutatóink, hiszen a Global Corruption Report szerint Észtország és Magyarország a legkevésbé korrupt ország a csatlakozásra várók között; és még egyszer hadd hangsúlyozzam, hogy megelőzünk bizonyos tagállamokat is a rangsorban.

Ha megnézzük azt, hogy mit tettek hozzá ehhez önök, tehát a tisztelt ellenzék, akkor szerényebben kellene fogalmaznunk, mert azt kell mondanom, hogy nem sokat, hiszen az általam felsorolt, pozitívumokat bemutató intézkedéseket vagy nem támogatták, vagy javaslatokkal próbálták felpuhítani. Éppen az előbb Gál Zoltán képviselőtársunk fogalmazott úgy: amennyiben a tisztelt kormánypártok majd megszavazzák a különböző összeférhetetlenségi vagy vagyonbevallási szabályokat. Tehát nem is számíthatunk arra, hogy önök a jövőben is ebben együtt fognak működni.

Végezetül néhány gondolat erejéig taggá válásunk gazdasági feltételeiről szeretnék néhány szót szólni. "Magyarország működő, stabil és kiszámítható, magas versenyképességgel rendelkező piacgazdaság. Magyarországnak a közeljövőben képesnek kell lennie arra, hogy az Unión belüli verseny nyomásának és a piaci erőknek megfeleljen." - szögezi le a jelentés. Valóban, hazánk teljesítménye, makrogazdasági adataink, az elmúlt tíz év legmagasabb gazdasági növekedése, a jelentősen javuló folyó fizetési mérleg, a 6 százalék alá szorított munkanélküliségi ráta büszkeséggel tölthet el minket. Amit fájlalunk, az az, hogy a Bizottság szerint csak a közeljövőben leszünk képesek arra, hogy megfeleljünk a versenykövetelményeknek. Valljuk be, ennél jobbra számítottunk.

Bizakodásra adott okot az OECD jelentése hazánkról, az EBRD jelentése, de a miniszter úr által említett Word Competitiveness Report is azt mutatja, hogy megelőzünk a versenyképességben uniós tagállamokat is. Maga a jelentés is említi, hogy a magyar export 75 százaléka az uniós piacra kerül, és az export túlnyomó részét gépek és szállítóeszközök adták, míg az export dinamikájában az elektronikai gépek és berendezések szerepe válik egyre jelentősebbé. Tehát a magyar gazdaság nem kőbaltával vagy rámás csizmával van jelen az európai piacokon, és a jövőben sem tervezi az export ilyen irányú átcsoportosítását. Lehet, hogy valaki félt még minket Európától - mi nem félünk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság, amelynek nem vagyok a tagja, a jegyzőkönyv tanúsága szerint hosszú és részletes vitát folytatott az energiatörvényhez benyújtott számos módosító indítványról. Úgy gondolom, hogy a kormány a javaslatok támogatásáról kizárólag szakmai alapon döntött, hiszen számos ellenzéki indítvány is bekerült a támogatott javaslatok közé.

A vita első szakaszában szeretnék néhány olyan kérdéshez hozzászólni, amelyik a gazdasági bizottságban is nagyobb hangsúlyt kapott, s a végén szeretnék a saját módosító javaslataim mellett érvelni.

Egyes képviselői indítványok kifejezetten kormányzati felelősségi körbe tartozó feladatokat rendelnek vagy rendelnének az Országgyűlés hatáskörébe. Az energiapolitika kidolgozását és végrehajtásának irányítását továbbra is célszerű a kormány hatáskörében tartani, a kormány pedig az Országgyűlés 1993-as határozata alapján kétévente beszámol az Országgyűlésnek. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egyes képviselőtársaim állításával ellentétben a hatályos villamosenergia-törvény sem tartalmaz energiapolitikával kapcsolatos országgyűlési feladatokat, így arra hivatkozni, hogy ez a törvény bármiben korlátozná az Országgyűlés hatáskörét az előző törvényhez képest, félrevezető.

Felmerült az is, hogy esetleg a külkereskedelem, illetve az átállási költségek szabályozása kerüljön az Országgyűlés hatáskörébe. Ha ezek a javaslatok elfogadásra kerülnének, az megoldhatatlan probléma elé állítaná a tisztelt Házat, hiszen legalább évente, de elképzelhető, hogy ennél gyakrabban is rendelkezni kellene ezekről a témákról. Ugyanis ezek kifejezetten operatív módon alkalmazkodnak a piachoz, tehát ennek a szabályozása nem hiszem, hogy a parlament feladatát vagy hatáskörét igényelné. Így nem javaslom támogatni azt, hogy törvényi szintű szabályozásra kerüljenek ezek a témák.

Több képviselőtársam javasolja, hogy a villamosenergia-törvényben - a hatályos törvényhez hasonlóan - részletes árszabályozási elvek kerüljenek meghatározásra. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a hatályos törvény kiveszi a villamosenergia-árak szabályozását az ártörvény hatálya alól, ezért valóban szükségesnek mutatkozott az árképzési elvek külön meghatározása. A törvényjavaslat értelmében azonban a villamosenergia-árak visszakerülnek az ártörvény hatálya alá, ezért a hatósági villamosenergia-árakat az ártörvényben meghatározott elvek szerint kell megállapítani. Eltérő árképzési elvek megállapítására törvény, illetve alsóbb szintű jogszabály keretében nincs lehetőség. Hatósági árakat az ártörvény értelmében jogszabályban kell megállapítani.

Többen kezdeményezték, hogy a Magyar Energia Hivatal kapjon felhatalmazást a gazdasági miniszter helyett az árak megállapítására. Tekintettel azonban arra, hogy a hivatal a magyar alkotmány és a jogalkotási törvény értelmében jogszabályt nem alkothat, nincs arra lehetőség, hogy a miniszter, illetve a kormány által meghatározott keretben a hivatal állapítsa meg az árakat. A hivatal ebben a folyamatban mint előkészítő, illetve felülvizsgálati fórum vehet részt. Egyébként feltehetően megoldhatatlan feladat elé állítaná a törvény ezzel a hivatalt, hiszen az egyedi államigazgatási határozatait minden érdekelt részére meg kell küldeni, és ez akár több millió fogyasztó többszöri értesítését is jelentené. Nem lenne könnyű a végrehajtás sem, hiszen ha a határozatok jogerőre emelkedése egy-két fellebbezés folytán elhúzódik, akár évekig sem lehetne új árat bevezetni. (Göndör István: Ez már másik vitaszakasz, képviselő úr, ne haragudjon!)

A Magyar Energia Hivatal függetlenségéről szeretnék egy-két gondolatot mondani. Több képviselő javasolta azt, hogy a Magyar Energia Hivatal kerüljön a parlament felügyelete alá, függetlenségének megerősítése jegyében. Szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét ismételten arra, hogy mindössze három országban tartozik a parlament felügyelete alá, a többi országban a kormány fenntartotta az irányítás lehetőségét.

A hivatal Magyarországon minden függetlenségi jogosítványt megkap pénzügyi, szakmai és szervezeti tekintetben. Az államigazgatás általános felépítését nézve az is megállapítható, hogy az egyes ágazatok felügyeletét ellátó szervezetek - például a hírközlési felügyelet, a PSZÁF - a kormány irányítása és az illetékes miniszter felügyelete alatt állnak. A hivatal nem hasonlítható az Országgyűlés felügyelete alatt álló Gazdasági Versenyhivatalhoz, mert a Gazdasági Versenyhivatal a gazdaság egészét átfogó tevékenységet végez.

A függetlenség megerősítése nem azon múlik, hogy egy hivatal kinek a felügyelete alá tartozik, hanem azon, hogy működésében, eljárásaiban, döntéseiben függetlennek tekinthető-e. Nem támogatható az operatív működést is veszélyeztető olyan megoldás bevezetése, hogy egy hivatal a miniszter irányítása és a parlament felügyelete alá tartozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vita első szakaszához kapcsolódóan két módosító indítványt nyújtottam be. Az egyik, hogy a megújuló és hulladékból nyert energia és a kapcsoltan termelt villamos energia támogatását és kötelező átvételének szabályozását a zöldbizonyítvány-rendszer bevezetése után is fenn kell tartani szerintem, és ezért a rendszer bevezetésének határidejét javaslom a törvényjavaslat megfelelő pontjából törölni.

A másik javaslatom, amit Göndör képviselőtársam is említett, az alkotmánnyal és a büntető törvénykönyvvel is ellentétes, felemelt díj intézményének a törlése lenne, amelyre a ombudsman is fölhívta a figyelmünket. A javaslat végigmegy a törvényen, tehát minden egyes erre való hivatkozást javaslok törölni a törvényből.

Köszönöm szépen.

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, a szociális villamosenergia-ellátással kapcsolatban nagyon közel járunk a mindenki számára elfogadható megoldáshoz, hiszen a bizottsági vitában a Szalay és Tardos képviselőtársam által benyújtott, idézett 61. sorszámú módosító indítványt a kormány előterjesztője a pénzbeli támogatás kivétele miatt nem tudta elfogadni. Maga a bizottság is restanciába helyezte az indítványt azzal, hogy egy kapcsolódó módosító indítvánnyal átfogalmazzák az egészet. Most hallom, hogy ez gyakorlatilag megtörtént - én magam sem láttam még. Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben nagyon közel járunk a megoldáshoz.

Az önkormányzati forrásmegjelölés kivétele talán abból a szempontból nem szerencsés, hogy az önkormányzatoknak megvan az a lehetőségük, hogy lakhatási támogatást nyújtsanak a területükön élőknek. Ha ezt kivennénk, akkor ezt a villamos energiára talán nem lehetne fordítani.

Nem hiszem, hogy a törvényből direkt következne az, hogy az önkormányzatokra ezzel új feladatot tennénk rá, vagy így közvetetten forrást vennénk el tőlük. Úgy gondolom, hogy egy átdolgozott módosító indítvány mindenki számára elfogadható, és tényleg olyan rendelkezést sikerül hoznunk, amely e nehéz helyzetben lévő vagy várhatóan nehéz helyzetben lévő lakossági réteget valamilyen módon támogatná. Köszönöm szépen.

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A tulajdonszerzési korlátok szigorítása, az állami tulajdon fenntartása ügyében kértem szót. Azt hiszem, abból kell kiindulnunk, hogy ez a törvényjavaslat tiszteletben tartja a befektetők eddig jogszerűen megszerzett részesedését.

A jelenleginél szigorúbb szabályok megállapítása egyes befektetőket bizonyos tulajdoni részesedésük értékesítésére kötelezné, és ez nem célja a törvénynek.

Az MVM Rt., a Paksi Atomerőmű Rt, az OVIT Rt. hosszú távú állami tulajdonban tartása szintén felmerült a javaslatokban. A privatizációs törvény értelmében az MVM Rt. hosszú távú állami tulajdonban tartása megoldott, az MVM Rt. 50 százalék plusz egy szavazattal állami tulajdonban van. Ezen csak a parlament jóváhagyásával és törvénymódosítással lehet változtatni. A Paksi Atomerőmű pedig 90 százalékot meghaladó mértékben az MVM tulajdonában áll.

Az MVM-en mint állami tulajdonban álló társaságon, illetve az aranyrészvényen keresztül biztosítható az állami akarat érvényesülése. Amennyiben a módosító javaslatoknak megfelelően a részvények az MVM-től közvetlenül az államhoz kerülnének, ez meggyengítené a társaságot, vagyonvesztést eredményezne, hiszen az MVM-nek át kellene adnia a részvényeket az államnak. A Paksi Atomerőmű termelése közüzemi célra lekötött villamos energiának minősül, ezért azt a termelő a törvényjavaslatból eredően köteles a nagykereskedőnek felajánlani.

A kormány ezenfelül jelen javaslat elfogadásával egyidejűleg a 2280-as kormányrendeletben október 5-én döntött arról, hogy a Paksi Atomerőmű termelését a közüzemi ellátás fennállásáig a közüzemi fogyasztók ellátására kell fordítani. Tehát nem látom értelmét, hogy a törvényben egy külön dátumot határozzunk meg.

Köszönöm szépen.