Felszólalás adatai

POTÁPI ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Február 1-jével minden eddigit felülmúló megszorító intézkedések történtek a kórházi fekvő- és járóbeteg-ellátásban. Ezeket az egészségügyi kormányzat nem szégyelli reform jellegűnek nevezni. A másfél évvel ezelőtti béremelés fedezetét beépítették a teljesítményfinanszírozásba, ezzel sok intézményt teljesen lehetetlen helyzetbe hoztak. Megváltoztatták a különféle betegségcsoportok pontértékeit, ez átlagosan 5-10 százalékos bevételcsökkenést jelent az intézményeknél. A teljesítményeket korlátozták, a tavalyi teljesítmények 98 százalékán felül csak csökkentett támogatás jár. Így sikerült mindenkit büntetni, a tisztességesen dolgozókat is. A tervezettnél jóval magasabb infláció, az energiaárak növekedése és a gyógyszeráfa is az intézmények helyzetét súlyosbítja. Béremelésre az idén nem lesz lehetőség, és ezzel sok ember megélhetése kerülhet veszélybe. Összességében sajnos elmondható, hogy 2004-ben a kórházaknak egyszerre csökkennek a bevételei és nőnek kiadásai.

Tisztelt Miniszter Úr! Nézzük meg, hogy az önök megszorításai mit jelentenek egy olyan kisvárosi kórház esetében, mint a bonyhádi, amely 37 ezer állampolgárt lát el. Kórházunk eddig pénzügyi egyensúlyban volt, mindössze egyszer kapott konszolidációs hitelt, amelyet jó gazdálkodása elismeréseként vissza nem térítendőre minősítettek át. Az új finanszírozási rendszer, nem is számítva a drasztikus áremeléseket, 80-90 millió forint veszteséget jelent évente, amely a bonyhádi kórház költségvetésének 10-15 százaléka. A pénzügyi egyensúly fenntartása is lehetetlennek tűnik, és az elszegényedett önkormányzat sem tud érdemben segíteni.

A probléma súlyos, de sajnos nem egyedi. Az ország összes kórházát megrendítik a reformintézkedéseknek álcázott elvonások. Sok helyen létszámleépítés és osztályok megszűnése fenyeget. A Kórházszövetség és a szakmai szervezetek is aggódnak, és tiltakoznak a kórházi ellátásra rázúdított intézkedéstömeg miatt. Véleményük szerint reformot, szerkezetváltást anyagi források bevonása nélkül, diktatórikus módon, a szakmai szervezetek semmibevételével nem lehet megvalósítani. A szocialista irodák magányában kigondolt, a kórházi életet nem ismerő, a gondokat nem érzékelő teóriák beláthatatlanul súlyos konfliktusokhoz vezetnek.

Tisztelt Miniszter Úr! Meddig tart még a kórházakat sújtó rendkívüli megszorítás? Mikorra várható legalább két-három évre előre tervezhető finanszírozás? Hány kórház bezárása szerepel az egészségügyi vezetés terveiben? Szerepel-e ezek között a bonyhádi kórház megszüntetése vagy annak kikényszerítése?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)