Felszólalás adatai

DR. BALOGH MIKLÓS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim, Elnök Úr, kuratóriumi Tagok! Az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről szóló beszámoló korrekt. Pontosan mutatja be a helyzetet, az elemzés részletes, igényes. Tudományos kutatások alapanyagául szolgálhat. A több mint 100 oldalas mellékletben tényszerűen bemutatja az ajánlásokat, elemzéseket, műsorszolgáltatói jegyzékeket, összegzi a testületi ülések anyagait, az előterjesztéseket, a határozatok számát havi bontásban. Érdemes figyelmesen áttanulmányozni a kötetet; sok tanulsággal szolgál és gondolkodtat.

Kár, hogy a politikusok, a döntéshozók számára nem nyújt elég segítséget, hisz az elemzések megmaradnak a tényfeltárás szintjén. Kevés az értékelő anyagrész, a jövőkép felvázolása, a hogyan tovább kérdésének boncolgatása, értelmezése.

A szóbeli kiegészítésben, melyet Kovács György elnök úrtól hallottunk, felmerült, hogy nem a médiafelügyeleti struktúra a gátja a szektor fejlődésének, hanem a médiatörvény. Ezt törvényhozói feladatnak tartom. Ez a mi munkánk. Sokan - főleg a törvény megalkotásában részt vevő képviselőtársak - azonban másként vélekednek. Az viszont igaz, hogy időszerű a konzekvenciák levonása, hiszen nyolc év eltelt a médiatörvény hatálybalépése óta. Van változtatási igény. Az a kérdés, hogy a szándék megvan-e bennünk. Ez kétharmados törvény, politikai akarat nélkül nem változik meg a helyzet. Mivel kétértelmű jogi döntések is vannak, az ombudsman szerint is, szükség van a módosításra. Erről kell vitatkoznunk itt, a tisztelt Házban, képviselőtársaim.

A legfontosabb szempont a beszámoló értékelésekor, hogy milyen a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának a helyzete. Nem fest rózsás helyzetet a beszámoló. Már az első megállapítása is elgondolkodtató: a hír- és a magazinműsoroknál a nyilvánosság eme fórumaihoz való hozzáférést nemcsak a politikusok számára kell biztosítani, hanem a civil szférának is garantálni kell a megjelenési minimumot.

A kisebbségek prezentációja is nagyon alacsony, tizedszázaléknyi havonta. Megengedhetetlen ez az európai uniós tag Magyarországon.

Ugyanakkor - írja a beszámoló - hat az átpolitizáltság, az elbulvárosodás, ami azt eredményezi, hogy a társadalom valós problémái nem tudnak súlyuknak megfelelően szerepelni. Idézem a beszámolót: a mindent átjáró, így az informálódást is behálózó bulvárosodás, a médiumok szórakoztató jellegének előtérbe kerülése aláaknázza a műsorszolgáltatók közszolgálati feladatait, szűkíti a nyilvánosságon belül megjelenő témák és vélemények spektrumát. A rétegműsorok a kötelező minimumon kívül eltűntek a programkínálatból. A műsorszerkezet az uralkodó profitorientált szemlélet hatásaként egysíkúvá és szabványosítottá vált. Népszerű és nagy kreativitást igénylő műfajok koptak ki a televíziózásból, helyüket a nemzetközi piacokon kipróbált és garantált sikerekkel kecsegtető licencek vették át. A fenti folyamatoknak köszönhetően azok a tartalmak, amelyek nem illenek bele a képletbe, egyszerűen megszűnnek létezni, a dokumentumfilmek, tévéjátékok a kihalt műfajok listáját gazdagítják - írja a beszámoló. De ezt idézőjelbe kellene tenni, mert nem gazdagítják, hanem szegényítik.

Bátor megállapítások ezek, vitaindító ítéletek. Ez utóbbi megállapítás kijelöli a helyes törekvés irányát, mert megmondja, hogy mi az, ami a közszolgálatiban elfogadhatatlan.

Szerencsére vannak más jelek is, biztatóak: az új műsorformák, a Vasárnapi galéria például, vagy a Modern stúdió, a Konyak, de a legnagyobb meglepetést a Mindentudás egyeteme okozta. A frenetikus siker, az óriási népszerűség azt bizonyítja, hogy a nézők szomjazzák az értéket, a tudást is, ha megfelelő, XXI. századi formában közvetítik nekik. Példa ez a közszféra és a vállalatok együttműködésére is; a Magyar Tudományos Akadémia, a Matáv és az Axelero Internet közös produkciójáról van szó. A távközlés médiaeszközeivel az elhangzott előadásokat rövid idő alatt juttatják el az emberekhez, nézőkhöz, hallgatókhoz. Bevetik az internetet, a rádiót, a televíziót és a nyomtatott sajtót. Sőt, ma már könyvesboltokban is megkapható első, második kötetben a Mindentudás egyeteme előadás-sorozata. Ez az igazi kommunikáció - mondja a Matáv vezérigazgatója.

A testület által elrendelt vizsgálatok jelzik, hogy érzékenyek a problémákra, és próbálnak mértéket szabni. A “Bazi nagy roma lagziö című műsorszám, “Micuko, a világ ferde szemmelö, a Nap-kelte, a Vasárnapi újság június 22-i adásának vizsgálata tanulságosak. Kell is ez az érzékenység, mert az állampolgárok számon kérik a médiatörvényt. Nemcsak a panaszbizottsághoz fordulnak, ismerve az eljárás hosszadalmasságát, hanem élve a nyilvánosság eszközével, más formájával nyílt levél formában is megírják a véleményüket.

Günter Grass Nobel-díjas írótól tudjuk, hogy az állampolgárnak az a kötelessége, hogy nyitva tartsa a száját. Erre egy jó példa: a legutóbbi ÉS-ben olvastam egy nyílt levelet; Gusztos István tanár öt pontban fogalmazta meg nyílt levél formájában Gellért Kis Gáborhoz, a Magyar Rádió kuratóriumának elnökéhez a kérdését. Így hangzik: nem gondolja-e, elnök úr, hogy a 2001-ben megejtett ORTT-vizsgálat után indokolt volna elvégezni a kontrollvizsgálatot? Megítélésem szerint az akkor megfogalmazott elmarasztaló megállapítások minden érdemi változtatás nélkül azóta is folyamatosan megvannak. Nem kellene-e végre a szükséges eréllyel föllépni annak a műsornak, műsorszolgáltatónak az ügyében, amely folyamatosan és szándékosan sérti meg a médiatörvényt, szakmai, erkölcsi szempontból pedig a magyar rádiózás és televíziózás történetének legsötétebb korszakát idézi? - hangzik a feltett kérdés. Válaszolni kell rá.

Tisztelt Országgyűlés! A rövid, de lényegre törő állító mondattal, mely kimondja, az Országgyűlés elfogadja az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolót, egyetértünk, a szocialisták egyetértenek.

Kívánok Kovács György elnök úrnak, az ORTT minden tagjának jó munkát és sok sikert, erőszak, brutalitás, tragédia nélküli nézőszám-növekedést, eredményes piaci versenyt. Több színházi közvetítést és humort, például Örkény István-műveket és szellemet, ilyet - egypercesét, a Hírt idézem -: “Ágyában dohányzott borsodbányai lakásán Haris Márton vájár. Miután végigszívta cigarettáját, lámpát oltott, falnak fordult és elaludt.ö

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)