Felszólalás adatai

DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Itt egy kis környezetvédelmi vitanapot tartottunk ma annak a hat évnek a beszámolója kapcsán, amelyből négy év az előző kormányzatra, az előző két év az azt megelőző kormányzat időszakára esett, tehát az a kötelezettség is, ami a kétéves beszámolót illeti, a korábbi kormánynak a feladata lett volna - sajnálatos módon ezt négy év alatt nem teljesítette. Így kellett egyszerre behozni a hatévnyi anyagot, amelyet adatait, illetve rendszerezettségét illetően bizonyos kritikák értek, megjegyzem, nem is alaptalanul.

Abban az értékelő jelentésben, amelyet a tisztelt képviselőtársaim megkaptak, és amely a hat évet összegezve tartalmazza mindazon adatsort, amely az egységes eligazodást és a pénzügyi felhasználást, valamint az elért eredmények koherenciáját ismerteti, minden olyan átvezetés megtörtént, amely átvezetés a tisztelt képviselő urak, hölgyek fölvetése alapján lett megállapítva.

Ökológiai hálózatról nem szóltam, tisztelt Pap képviselő úr; örülök egyébként, hogy nem ment el a vonattal, mint ahogy azt tervezte ezelőtt egy fél órával, mert gondolom, nagyon érdekes dolgokat lesz még időnk megbeszélni. Annak is örülök, hogy ugyan még nem tett rá ígéretet, de előbb-utóbb ez sorra fog kerülni, hogy mindazon felvetését, amelyben a minisztérium szakapparátusának bizonyos felületes munkájára utaló jeleket itt megkérdőjelezte, illetve erősítette, talán személyes konzultáció útján, amelyet már a környezetvédelmi program II. fejezetének tárgyalásánál is megtettem, egyszer, ha nem is olyan túl sok szabadidővel rendelkező képviselőről van szó, de talán szerét ejthetné, hogy az ön által meghatározott helyen és időben ezeket tisztázhatnánk, és talán akkor a félreértések is mindjárt módosulnának, nevezetesen, ami a földterületnagyságot illeti, és amelyet több jelentés kapcsán kritizált. Bizonyos területek átfedésben vannak egymással, tisztelt képviselő úr, különböző szempontból vizsgált… (Dr. Pap János felé:) Most csóválja a fejét, de nem jön be megnézni ezeket az átfedéseket, nem hajlandó ezeket az információkat első kézből átvenni, hanem azt mondja, ön majd külön kérdéseket tesz fel - lehet, de nem biztos, hogy a parlament a legalkalmasabb arra, hogy ön az autentikus adatsort megkaphassa. Legfeljebb át tudjuk adni egy borítékban, amire önnek megint az lesz a válasza, hogy nem jó, mert ön szerint ezek nem valós adatok - ezért kellene egy egyeztetést lefolytatni.

Nem értem, hogy a környezeti vizsgálat kapcsán, ami most itt a fölpuhító rendelkezések ürügyén szóba került, miért nem értjük már meg egymást, hogy egy új jogintézmény érkezik a környezetvédelmi törvénybe.

(16.00)

Megmarad a környezeti hatásvizsgálat, megmarad az egységes környezethasználati engedély, és egy új jogintézmény, a környezeti vizsgálat jön be pluszban, többletként. Ezt elmondtam ezelőtt három héttel is, de akkor sem ért semmit, mert ön változatlanul azt mondja, amit korábban mondott.

A zajnál ugyanez van. A zaj vonatkozásában a zajtérképek elkészítése többletkötelezettség a terheltebb és nagyobb városok irányában, ahhoz képest, mint ami eddig is volt, valamennyi településnek egységesen. Tehát a nagyvárosok egy többletkötelezettséget kaptak.

Az ön által említett kocsmazaj úgy működik - ebben nekem már volt eljárási ügyem is, mert engem is zavart egy ilyen dolog -, hogy az ember a bejelentést megteszi az önkormányzatnál, az önkormányzat megrendeli a környezetvédelmi hatóságtól a zajmérést, és ahogyan Tóth képviselő úr említette, megvan a határérték, amely alapján bemérik, hogy az adott zajkibocsátási forrás megfelel-e a hatályos jogi előírásoknak vagy nem. Amennyiben fölötte van, nemcsak hogy büntetik, hanem a jegyzőnek joga van az adott zajforrást egyszer s mindenkorra vagy időlegesen az üzlet bezárásával megszüntetni. Hogy ezzel mennyire él egy önkormányzat és mennyire nem, azt én nem tudom, de ennek ehhez, amit itt most az elmúlt hetekben tárgyalunk, semmi, de semmi köze nincsen. Ettől függetlenül örülök annak, hogy ezt a hatéves időszakot a kétéves jelentéssel együtt ilyen hozzáállással, ilyen szakértelemmel és hatalmas energiával átvizsgálva szakmai tanácsokkal segítette.

Pettkó képviselő úr és Lezsák képviselő úr átfogó képet festett a hat év környezetvédelmi programjában elfogadottak, a pénzügyi források, a megvalósulás összhangja és szakmai csoportok szerint azok hatékonysága között. Igen, ezek mutatják azt a tendenciát, ami a környezeti hatásokban, a természeti értékekben, hála a Jóistennek, az elmúlt hét, most már nyolcadik éve, amióta ez a folyamat tart, a pozitív jeleket hozza, és ami abba az irányba hat. Nyilván vannak lemaradások, mint ahogyan Pettkó képviselő úr is utalt a szennyvízkezelési rendszer kiépítésének bizonyos lemaradására. Ezért csináljuk a nemzeti környezetvédelmi programot, hogy már a korrigált adatokra és az értékelő jelentésben szereplő adatokra építve alakítsuk ezt 2009-ig, úgy, hogy mindazon feltételeknek eleget tudjunk tenni, amelyeket nemcsak mi, hanem a nemzetközi szerződések és az európai uniós csatlakozás is megkövetelnek tőlünk.

Pettkó képviselő úr említette, hogy ezt az origóbázist, tehát a kiindulási pontot csináljuk meg. Teljesen egyetértek vele. Ez valószínűleg ebben az évben állapottérképként valamennyi szennyezőforrásra elkészül, illetve valamennyi fejlesztési irányban elő tudjuk mozdítani, mert az alapadatok sora már a nemzeti környezetvédelmi program II. fejezetének indításával a rendelkezésünkre áll, de erre nyilván szükség van a további tervezéseknél.

A természetvédelmi területeknél Tóth képviselő úr is felvetette, Pettkó képviselő úr is, Józsa képviselő úr is utalt erre, hogy most mit csináljunk, korlátozzunk vagy támogassunk. Teljes mértékben egyetértek önökkel, támogatni kell, nem korlátozni, mert ha korlátozom, és fenyegetettségben tartom a tulajdonost vagy a használót, az ellenérdekeltségű rendszert működtet. Joggal vetették fel, hogy immár hat éve hiányoznak azok a végrehajtási rendeletek, amelyek ezt a kompenzációt megteremtenék. Most tárgyaljuk a természetvédelmi törvény módosítását, ahol a Natura 2000-es területek meg fognak jelenni. Bizony, emögé oda kell rendelni a kompenzációt, mert akkor semmit nem teszünk, egyszerűen csak annyi lesz, hogy eleget tettünk egy adminisztratív kötelezettségünknek, kipipáljuk, hogy ez megvan, és pont az ellenkező társadalmi hatást fogjuk generálni azzal, hogy ellenérzést váltunk ki az egész rendszerrel szemben, nem beszélve arról, hogy nyilvánvalóan olyan káros folyamatot lehet ezzel tovább generálni, amelynek a vége nem biztos, hogy a természet érdekeit szolgálja.

Lezsák képviselő úr a vizes élőhelyeknél két témával, mind a homokhátság, mind pedig a Tisza kapcsán mint törvény megalkotásával foglalkozott. Itt van az Országgyűlés előtt - azt hiszem, a bizottságok már tárgyalták is - a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről szóló törvény. Azt gondolom, ez alapot ad arra, hogy a Tisza mint folyó, a Tisza mint élőhely, a Tisza mint a táj és az ember kapcsolatát jellemző természeti érték és erőforrás most a törvény által egy hosszú távú fejlesztés kapcsán az ott élő emberek megnyugvására és az egész ország érdekeit is szem előtt tartva most törvényi szabályozással és ehhez a finanszírozással is megejtésre kerüljön.

Azt gondolom, ez a hat év, amelyről ezek a beszámolók szóltak, az ország lehetőségeihez, valamint az adott szabályozási környezethez képest mindenféleképpen olyan pozitív folyamatnak a bemutatását tükrözik, amelyek joggal bátoríthatnak fel bennünket az iránt, hogy 2015-re, az utolsó határidőre - amelyről már a bevezetőmben is szóltam -, ami a derogációs lehetőségek között a környezeti állapotok és az infrastruktúra teljes kiépítését jelentve megadásra került, az összes munkát el tudjuk végezni, és a nemzeti környezetvédelmi program III. fejezete már egy olyan záróakkord legyen, amely után elmondhatjuk azt, hogy kérem, az infrastrukturális bázis megvan. Most már ennek a működtetése és nyilván a mindig legelérhetőbb, a legkörnyezetkímélőbb és a leginkább hatékony technológia felhasználása az, ami a továbbiakban bennünket motivál, és mentesítettük az országot attól a tehertől, ami jelen pillanatban a környezeti megterhelések során bizony még sok helyen kimutatható.

Köszönöm szépen valamennyi képviselő úr munkáját, amely ebben az anyagban megjelent. Köszönöm a minisztériumi szakapparátusnak is, hogy ezt a hatéves és igen komoly adatbázisra épített anyagot összerakták, még akkor is, ha ez Pap képviselő úr szerint sok esetben ellentmondásos adatokat szolgáltatott; ezt nyilván majd az utókor dönti el, hogy ez mennyire van így vagy mennyiben nincs.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a következő heti szavazáson a jelentéseket szíveskedjenek elfogadni.

Köszönöm, tisztelt elnök asszony, a megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)