Készült: 2024.05.13.00:30:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

277. ülésnap (2005.12.06.), 20. felszólalás
Felszólaló Molnár Albert (MSZP)
Beosztás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:22


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Varga Képviselő Úr! Megdöbbenve hallgattam ezeket a szavakat, amiket ön elmondott, mert kizárólag 5 perc volt az ön mondanivalójában az, amennyit a költségvetéssel foglalkozott. Így számomra úgy tűnik, hogy ez a költségvetés kitűnő, hiszen 5 percnél tovább ön erről nem tudott beszélni.

A további mondatai nem a költségvetéssel összefüggésben hangzottak el, hanem Magyarország fideszes beállítottságú elvek alapján… (Lengyel Zoltán: Ebbe belesültél!) Magyarország gazdasági helyzetét értékelő helyzetelemzés hangzott el.

Kérem, engedje meg, képviselő úr, hogy a tényekről hadd tájékoztassam! Ön ezeket a tényeket nagyon jól tudja, de azért mondanék néhány gondolatot, hogy ön is lapozza fel a KSH és egyéb szervezetek különböző kiadványait, és meg fog lepődni azokkal szemben, amiket ön állított.

Először is, a költségvetési módosítás első fordulójában az önkormányzatok támogatása mintegy 32,2 milliárd forinttal javult. Ha ezt a számot hozzáadjuk az eredeti módosításhoz (Ékes József: Mekkora lemaradás után?), akkor ön is kiszámíthatja, képviselő úr - és hogyha szót kér, akkor el is mondhatja mikrofonba -, 4 százalékkal (Ékes József: Megteszem.) javult az önkormányzatok nominális költési lehetősége.

Ha a 4 százalékkal szembeállítjuk azt a 2 százalékos inflációt, amit jövőre tervezünk, akkor ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok 2 százalékos reálnövekedési, többletköltési lehetőséget kaptak. Én nem mondom, hogy könnyű kijönni a pénzből, mindenkinek kevés általában, mert mindenre többet szeretne költeni, de az mindenesetre az önkormányzatoknál megvalósult, hogy többet költhetnek reálértékben is.

6,3 milliárd forinttal javultak a szociális normatívák, ha figyelemmel kísérték volna ezeket; 8,7 milliárddal javultak az oktatási normatívák; mintegy 15 milliárd forintos csomag került be a béremelés állami támogatására; burkolatfelújításra plusz 3 milliárd forint; sportpálya-felújításra 500 millió forint; és a megyei területfejlesztési pénzek lettek 2 milliárd forinttal megemelve. Ezekhez hozzájön még a kistelepüléseken különböző életmentő készülékek mintegy 200 millió forintos beszerzése.

Ennek a forrása részben állami tartalékból, részben pedig átcsoportosításból valósul meg. Varga úr nagy teret szentelt a magyar gazdaság helyzetének. A magyar gazdaság főbb makrogazdasági mutatóiból 5 számból 4 kitűnő; az államháztartási hiánnyal valóban van problémánk, és azzal foglalkozni kell.

Nem említette ön, Varga úr, a gazdasági növekedést, amely 4 százalék fölött van, és a harmadik negyedévben 4,2 százalék volt a régi számítás szerint. Az új szerint, mint tudja, 4,6 százalék, de maradjunk a réginél, hogy összehasonlítható legyen. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság hosszú távon keresztül 4 százalék fölötti gazdasági növekedéssel büszkélkedhet.

Az ipari termelés szeptemberben 8,9 százalékkal nőtt, az év eleje óta mintegy 7 százalékkal. Az export 12,5 százalékkal bővült; az import körülbelül ennek a felével, tehát szűkül az olló az export-import dinamika között. Az infláció soha nem volt ilyen alacsony.

És valóban, ahogy ön a beszédében kiemelte, az államháztartási hiány egy olyan mérték, amely egyébként mindig a Pénzügyminisztérium előrejelzése szerinti mértékben jön be, hiszen mi év elején is ezt mondtuk. Sőt, ha megfigyelték az elmúlt havi hiányt, amikor is azt mondtuk, hogy 1061 milliárd forint, és azt mondtuk, hogy decemberre az 1022 milliárdos államháztartási hiányt fogja hozni a magyar gazdaság - ezt most is állítom.

Szlovákiával nem nagyon lehet minket összehasonlítani, de ha már megtette, képviselő úr, akkor hadd mondjak néhány gondolatot a szlovák gazdaságról. Adataink szerint Magyarország átlaga 1995-ben az egy főre jutó bruttó hozzáadott értékben mintegy 49 százaléka volt az európai 25-ök átlagának. Csehországé ugyanekkor 69,5 százalék, Szlovákiáé 44,2 százalék.

 

(9.20)

Szlovákia 2004 végére 52 százalékra javult, Magyarország viszont 61-re. Tehát amíg mi 11,7 százalékot javultunk, addig Szlovákia ennél jóval kevesebbet, tehát amit ön elmondott, az nem igaz, és Szlovákiában egyébként, képviselő úr, ha nem tudná, 16 százalék fölött van a munkanélküliség. Úgyhogy kérem, hogy ezeket az adatokat a megfelelő helyen kezeljük.

Kérem, engedje meg, hogy szóljak arról a csomagról, amelyet önök benyújtottak. Azt mondta, hogy az állam túlköltekezik, közben önök egy 103 milliárdos többletkiadási csomagot nyújtottak be, amelynek nem volt fedezete, így sajnos ezt nem tudtuk figyelembe venni a költségvetési módosítóknál. A költségvetési módosítóknál kizárólag olyat tudtunk támogatni, amelynek valós háttere van, amelynek valós forrása jelent meg.

Kérem a tisztelt ellenzéki képviselőket, hogy ne politikai vitanapnak használják ezt a napot, hanem valóban a költségvetés módosításáról szóló gondolataikat mondják el, és nyitottan várjuk azokat a megvalósítható és finanszírozható, az ország ügyeit jobbá tevő gondolatokat, amelyek javíthatnak a költségvetés szerkezetén.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai