Készült: 2024.09.23.08:02:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

145. ülésnap (2020.07.02.), 220. felszólalás
Felszólaló Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:48


Felszólalások:  Előző  220  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönjük szépen a beszámolót. Képviselőtársaim igen kimerítően szóltak hozzá ehhez a valóban fontos napirendhez. Egyébként megjegyzem, kicsit meglep, hogy ilyen gyér az érdeklődés. Úgy látom, hogy három frakció sem kíván hozzászólni ehhez a kérdéshez. Sebaj, azt gondolom, hogy nyilván ők úgy készülnek, hogy majd elolvassák a parlamenti vita jegyzőkönyvét, és abból utólag konstatálják, hogy mi hangzott el itt. Törekszem arra, hogy ne ismételjem meg képviselőtársaimat, és inkább abból próbálok kiindulni, amit itt hallhattunk a bevezetőben. Én magam, nem mondom, hogy az utolsó betűig elolvastam, de átnéztem az anyagot, igen veretes, hosszú anyag. Megmondom őszintén, hogy kicsit soknak tartom benne a  mondjuk úgy  kicsit ilyen politikai felhangú szép beszédet. Sokkal rövidebben is meg lehetett volna ezt tenni. A külleme valóban tetszetős, nyilván nem erről fogunk vitatkozni.

Itt képviselőtársaim többször említették a Gazdasági bizottság ülését, nagyon hangulatos lehetett, sajnálom, hogy nem voltam ott. Remélem, hogy nem fogok olyan felvetéseket ismételni, amik esetleg ott elhangzottak. Még egy visszautalás itt a 150 éves évforduló kapcsán. Megmondom őszintén, hogy a 2020-as évről nekem nem ez jutna először eszembe, hogy 150 éve alakult az első független Számvevőszék, de nyilván lehet gratulálni, ez egy nagyon fontos évforduló, azért fontos erről is megemlékezni.

És akkor itt vannak azok a fontos gondolatok és azok a hívó szavak, amiket a jelentésben és az expozéban is hallhattunk, hogy a korrupció elleni küzdelem, az átláthatóság. Nekem nagyon-nagyon szimpatikus az a bizonyos teljesítményfokozás, hogy a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodás. Azt hiszem, hogy elmondhatjuk azt, hogy most egy olyan időszakban vagyunk, amikor ennek különösen nagy súlya, jelentősége lesz. Látjuk azt, hogy ez a mindenki számára, mondhatjuk, hogy egy váratlan eseményként előforduló koronavírus-válság egy gazdasági válságot indított el, aminek a kifutását még nem igazán érzékelhetjük, de az egészen biztos, hogy nagyon mély és tragikus társadalmi és gazdasági hatásai lesznek. Ez különösen aláhúzza azt, hogy mind a korrupció elleni fellépés, a korrupció minimális szintre szorítása, visszaszorítása, illetve kormányzati, önkormányzati szinten és minden egyéb szférában a rendelkezésre bocsátott közpénzeknek a hatékony felhasználása óriási jelentőséggel bír, ha az olyan fontos kérdésekre is szeretnénk, hogy jusson, mint ahogy a nagyon nehéz helyzetbe került magyar családok támogatására nyilván nincs elegendő összeg, és erre viszont fordítani kell.

Ha ezeket így egy rendszerben tekintjük, hogy a korrupcióellenes fellépés, az átláthatóság, a közpénzek felhasználásának, átláthatóságának a növelése, s az állam működésének, a kormányzati munka hatékonyságának a növelése megfelelően teljesülte, akkor azt tudom mondani, hogy sajnos ebben nagyon-nagyon nem értünk egyet, és ilyenformán nem csoda, hogy ellenzéki képviselőként nem is fogjuk ezt a jelentést sem elfogadni, mert nem értünk egyet annak a megállapításaival.

Itt több képviselőtársam, illetve mindkét előttem szóló képviselőtársam a „jól irányított állam működésének elősegítése” mint hívó szó, ezt említette, ez nagyon fontos, és már a múlt évi jelentésben is megjelenő hívó szó volt. És akkor itt, ugye, hogy a vállalt küldetés és fontos feladat, hogy szilárd szakmai alapon álló értékteremtő ellenőrzéssel előmozdítsa a közpénzek átláthatóságát, rendezettségét, és hogy hozzájáruljon a jól irányított államhoz…  és igen, akkor ide vegyük hozzá ismét a teljesítmény növelését. Ezzel kapcsolatban lennének inkább kérdéseim, mint hogy konkrét példákat említsek.

Olvashatjuk, hogy véleményt formált az ÁSZ a 2020. évi központi költségvetésről, és ezt úgy summázhatjuk, hogy áttekintette a 2020. évi költségvetésitörvény-javaslatot, és a törvényjavaslat hozzájárul a magyar gazdaság fenntartható kifehérítéséhez, a kiszámítható, stabil gazdasági folyamatokhoz, valamint megfelelő keretet biztosít a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításához. Na, én ezt állítanám szembe azokkal a bizonyos hívó szavakkal, hogy átláthatóság, teljesítményértékelés, hatékonyság.

Én csak egy példát említenék  nem tudom, mennyire tudta már az ÁSZ figyelembe venni a legutóbbi költségvetési módosításokat. Vesszőparipám a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének projektje, ami az idei költségvetésben 80 milliárd forinttal szerepel. Egészen elképesztő módon a kormánypárti többség tíz évre titkosította a szerződést, a megalapozó dokumentumokat és mindent, ami szükséges lenne ahhoz, hogy megítéljük, megítélje az Állami Számvevőszék, megítéljék a magyar adófizetők, hogy ez a 80 milliárd forint, ami az idei évben 80 milliárd, a következőben 120 milliárd, összességében majd 1000 milliárd, az jól hasznosul-e. Különösen egy ilyen krízishelyzetben, egy gazdasági válság esetén, amikor tudjuk, hogy 80 milliárd forintból 70 ezer új munkahelyet lehet teremteni, akkor ezt akár országgyűlési képviselőként vagy adófizetőként egyáltalán össze tudjuke vetni ezzel az idei évre betervezett 80 milliárd forinttal, hogy ez miképpen hasznosul. Azt gondolom, hogy ha csak ezt az egy rendkívül fontos, óriási költségvetési tételt nézzük, akkor azt tudom mondani, hogy már rossz irányban indultunk el. Tehát az a bizonyos jól irányított állam, ennek az eszménye már megcsorbult vagy rosszabb irányba ment, még ha nem is értünk azzal egyet, hogy alapvetően jól irányított lenne az állam.

Engem nagyon érdekelne, hogy mi a véleménye elnök úrnak ezzel kapcsolatban, hogy hogy léphet meg a kormány egy ilyen lépést, főleg egy ilyen gazdasági krízishelyzetben, úgy egyébként, hogy itt a hétfői azonnali kérdések órájában kiderült, hogy miniszterelnök urat még meg is döbbentette, hogy itt tíz évre titkosíttattak minden dokumentumot. Nagyon érdekelne elnök úr véleménye erről.

Még egy-két ilyen, nagy rendszereket érintő példát hoznék. Itt kizárólag közpénzekkel működő szervezetekről van szó. Szintén sokat vitatkoztunk itt a különböző közműszolgáltató cégek helyzetéről, hogy ezek gyakorlatilag a csőd szélére kerülnek, nincs kellő forrás a megelőző karbantartási és pótlási tevékenységekhez. Ez teljesen világos, pontos számokkal nem rendelkezünk; hogyha elmaradnak, mondjuk, a vízi közművek esetében a forráshiány miatt a karbantartási munkák, az a későbbiekben, mondjuk, egy szükséges csőcsere vagy egy egész szakasz cseréje esetén sokkal több közpénz felhasználását teszi majd szükségessé. Ez a probléma például évek óta jól ismert egyébként a szakma jelzései alapján a kormány számára, mégsem tesznek lépéseket.

Vagy éppen egy legutóbbi intézkedés, hogy 34 vasúti mellékvonal kapcsán leállították szinte nullára a személyi közlekedést, mellette pótlóbuszok közlekednek, és a MÁV elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az olyan jól sikerült gazdasági döntés volt, hogy plusz kétmilliárdba kerül a pótlóbuszozás. Tehát egyébként még a veszély csökkentésének se felelt meg, a szakmai céloknak sem felelt meg, másrészről pedig még drágább is lett.

De hasonlóképpen itt a napokban került beadásra a paksi bővítés teljes tervezési dokumentációja, és azt megelőzően a kormány hozott egy olyan döntést, hogy megkönnyíti az előzetes munkavégzés lehetőségét, és ezzel a szakemberek szerint is egy komoly gazdasági kockázatot okozott, még föl se tudjuk mérni. Megépül egy hatalmas alap, majd néhány hónap múlva, fél év múlva kiderül, hogy ez nem felel meg a teljes erőmű felépítésének, akkor annak a kockázatát az állami cég viseli, és ki tudja, hogy az hány milliárd forintba fog kerülni.

Tehát néhány nagy rendszerproblémát említettem, ami meggyőződésünk szerint tökéletes ellentmondásban van azokkal az elvekkel, amiket itt hallhattunk meg olvashattunk a tájékoztatóban, és aminek az érvényesüléséért az Állami Számvevőszéknek küzdeni kellene. Hozzáteszem, hogy ilyen szempontból egyébként rokon feladatot látunk el, ellenzéki képviselőkként feladatunk, hogy a kormányt ellenőrizzük, és ezekre a problémákra felhívjuk a figyelmet. A mi eszköztárunk, úgy érezzük, hogy erőteljesen csökkent.

Tehát például, hogy egy vitában nekünk konkrétan egy ilyen kérdésre valamiféle értelmezhető szakpolitikai, szakmai választ adjon egy államtitkár, arra már nagyon régen volt lehetőség. Alapvetően politikai pufogtatásokat látunk, hasonlóképpen járunk az írásbeli kérdésekkel, már semmiféle választ nem kapunk, tehát el tudom mondani, elnök úr, hogy ellenzéki képviselőként sajnos az eszköztárunk csökken. De vajon az Állami Számvevőszéknek vane lehetősége, hogy ilyen óriási rendszerproblémáknál, ahol nem csak százmilliárd, akár ezermilliárd forintok is előtérbe kerülhetnek  csak a víziközmű-rendszert érintően ilyen 1500-3000 milliárd köré becsülik 15 éves távlatban a most hiányzó forrásokat , megpróbálja valóban érvényesíteni ezt a bizonyos jól irányított állam elvét, mert azt nem igazán látom.

Hasonlóképpen muszáj nekem is utalnom az önkormányzati működésre. Nagyon sok példát mondhatunk, ahol konkrétan olyan ügyeket sikerült feltárni, ahol nyilván a följelentés az alap, hogy azokat megtesszük, amikor ilyen jelekre bukkanunk, de jó néhány esetben már konkrétan vádemelések is történtek, tehát, hogy úgy mondjam, nemcsak túlreagáltuk ezeket a dolgokat, hanem már a vádhatóság is elismerte, hogy megalapozott volt. Én Pécsen voltam sokáig önkormányzati képviselő, ott nem oly régen, június hónapban szintén egy, az ellenőrzésen rendszeresen átesett önkormányzatnál június hónapban az ügyészség vádat emelt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás büntette miatt. Ott egy hatalmas nagy autóbusz-beszerzés ügye indokolta ezt.

(18.10)

Én ez ügyben 2017-ben tettem feljelentést. Lassan őrölnek az igazságszolgáltatás malmai, eljutottunk odáig 2020-ban, hogy megtörtént a vádemelés. Ennek nagyon örülök, de azért csak átcsusszannak a rendszeren ezek az ügyek, és milliót lehetne itt sorolni, például órákat lehetne eltölteni azzal, hogy ilyen ügyeket soroljunk. Hogyan és miképpen lehetne valóban érdemi és eredményes lépéseket tenni, hogy ne csak darabszámokat láthassunk a különböző évi beszámolókból, hogy mennyivel több ellenőrzés történt, hanem hogy az ilyen döbbenetes korrupciós ügyeket el lehessen felejteni, és jobban lehessen őrködni a közpénzek felett?

Még egy dolgot említenék csak nagyon röviden. A kampányfinanszírozás kérdése megjelent. Nagyon érdekelne egyébként a kampányfinanszírozás rendszeréről elnök úr véleménye, főleg a kamu pártok kapcsán, erről rengeteget vitatkoztunk, és jól láthatóan itt tűnnek el a pénzek. Mi úgy érezzük, hogy itt is azért valószínű, szükség lenne jogszabály-módosításra, a rendszerbe bele kéne nyúlni, hogy több eszköze legyen mindenkinek, a hatóságoknak ellenőrizni ezeket a különböző kamu pártokat és ilyen módon a közpénzek elköltését.

Hasonlóan, említette egy képviselőtársam a különböző propagandakiadások összecsúszását, hogy mikor és hogyan határozható meg pontosan a határ, mondjuk, egy úgynevezett kormányzati tájékoztatás és egy pártpolitikai propaganda között. Elég hatékonye most a jogszabályi környezet, hogy ennek utána lehessen menni, hogy nem közpénze, kormányzati kommunikációra felhasználható közpénzekből folytate, mondjuk, politikai propagandát bárki? Erre vane lehetőség, hogy ezeket hatékonyabban lehessen végezni?

Nos, azt gondolom, hogy rengeteg rendszerproblémát említettem, és nagyon érdekelne elnök úr véleménye. Én azt gondolom, hogy óriási lépések vannak még, óriási feladat van még előttünk, hogy vissza lehessen szorítani a korrupció jelenlegi szintjét, és hogy valóban el tudjuk mondani azt, hogy hatékonyan használják fel a magyar adófizetők pénzét. Ez most, egy olyan időszakban, amikor egyrészt a járványügyi helyzet által kialakított gazdasági válságba éppen még csak megyünk bele, egy ilyen helyzetben különösen fontos, figyelembe véve azt, hogy amúgy is olyan kihívásokkal szembesülünk, amikre korábban nem volt példa  akár az éghajlatváltozás vagy egyéb hatások , és egyébként a más, valószínű, majd minket elérő, az eddigihez hasonló járványügyi helyzetek miatt is egy egész más jellegű gazdaságpolitikát és társadalompolitikát kell folytatni ahhoz, hogy ezek a bizonyos fontos társadalompolitikai célok valóban érvényesülhessenek.

Köszönöm előre is elnök úr válaszait. (Taps az ellenzéki padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  220  Következő    Ülésnap adatai