Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt kezdjük azzal, hogy milyen politikai körülmények között került a tisztelt Ház elé ez az immár módosított törvényjavaslat, amit  mondjuk ki bátran  a Velencei Bizottság konkrétan elkaszált. Önök itt már egyszer nagyhangúan bejelentették, teljesen értelmetlen, hogy mit mond az ellenzék, milyen kifogásokat fogalmaznak meg a különböző ellenzéki frakciók; önök azt mondták, hogy ezek feleslegesek, értelmetlenek, haszontalanok, és úgy jó a törvény, ahogy van. Nos, kiderült, hogy nincs úgy. Ez az egyik fontos körülmény.

A másik fontos körülmény, hogy magyarok milliói nem érzik a jogbiztonságot jelenleg Magyarországon. És itt nemcsak arról van szó, hogy létrejön egy új struktúra, a közigazgatási bíróság, hanem arról van szó, hogy jelenleg Magyarország legfőbb ügyésze egy volt fideszes képviselőjelölt, bizonyos Polt Péter, aki most már ott tart, hogy ugyan elismeri egy válaszában azt, hogy választási csalások történtek Magyarországon ukrán szavazatokkal, és mégsem történik semmi. Hát, ez milyen jogbiztonsági helyzet Magyarországon, amikor ő maga ismeri el, hogy megtörténtek ezek a választási csalások, majd ennek semmiféle jogi következménye nincs?! Hozzáteszem, az Európai Unió történetében nem nagyon tudok olyat mondani, hogy választási csaláson kaptak egy tagállamot, de az Orbán-kormány idején ez is megvalósult. Ez is egy jogi körülmény Magyarországon, amely aláássa a jogbiztonságot Magyarországon.

És akkor még nem soroltam fel ugyanennek a legfőbb ügyésznek az olyan döntéseit, hogy semmiféle jogi eljárást nem hajlandó elindítani vezető fideszes politikusok ellen, akkor sem, ha érdemi feljelentést tesznek ellenzéki politikusok kormánypárti politikusok korrupciós ügyeit illetően. És ugyanez a kormány azt sem veszi figyelembe, amikor az Európai Unió csalás elleni hivatala indít eljárást Orbán Viktor veje ellen, és a magyar vádhatóság pedig semmit nem talál ebben az ügyben, miközben minden dokumentumot átnyújtott a csalás elleni hivatal, és 13 milliárd forint értékű uniós pénzt keresnek Orbán Viktor vején. Ez is aláássa a magyarországi jogbiztonságot.

Ugyancsak nem tesz jót a magyarországi jogbiztonságnak az sem, hogy nemcsak hogy egy fideszes képviselőjelölt ül a vádhatóság élén, hanem a bíróságok élén pedig egy fideszes európai parlamenti képviselő felesége ül, bizonyos Szájerné. És ez is aláássa a jogbiztonságot Magyarországon.

Ha önöknek, kormánypárti képviselőknek nem tetszik ez a kritika, akkor azt javaslom, csak abba gondoljanak bele, ha ez egy másik kormány idején történik, mondjuk, egy szocialista-szabad demokrata kormány idején neveznek ki egy volt szocialista képviselőjelöltet legfőbb ügyésznek, és egy akkori SZDSZ-es politikus feleségét neveznék ki a bíróságok élére, önök már fölgyújtották volna a fél várost, ha ez megtörtént volna. És csak szeretném jelezni, hogy ilyen jogbiztonsági körülmények között hozzák be önök ezt a módosított közigazgatási bírósági javaslatot.

De hogy a minket figyelő választópolgárok értsék, hogy miről is van szó, hogy miről szól ez a közigazgatási bíróság: mostantól, egészen pontosan majd a hatálybalépéstől, ha valaki vitatja az adóhivatal döntését, a rendőrség döntését, egy választási bizottság döntését, akkor ehhez a bírósághoz tud majd fordulni. De akár egy közérdekű adat kiperelése is erre a bíróságra fog tartozni. Tehát igen nagy súlyú az a törvény, amely előttünk áll.

(10.50)

Ez bizony egy olyan súlyú törvény, amely lehetőséget kínál a kormánynak arra, hogy újabb befolyást szerezzen bírósági döntésekre. Akár ennek az ellenkezőjét mondják és állítják, ez akkor is így van. És nemcsak azért van így, mert a Velencei Bizottság ezt állapította meg, hanem azért is, mert az önök jogi világa és mindaz, amit képviselnek a jogi függetlenségről, egész egyszerűen ellentétes azzal, ami normális államokban, demokratikus államokban bevett szokás. Nem véletlen, hogy többek között ez is a vádirat önökkel szemben, az Orbán-kormánnyal szemben az Európai Parlamentben, s többek között ez is az egyik vádpont arra, hogy önöket miért ítélte el az Európai Parlament, többek között erős néppárti szavazatokkal.

Azt állapította meg a Velencei Bizottság erről az immár módosított javaslatról, hogy nincs hatékony fékek és ellensúlyok rendszere, és rendkívül kiterjedt hatáskörök koncentrálódnak a miniszter kezében. Nincsenek hatékony fékek és ellensúlyok ebben a rendszerben. A miniszter a bírák kinevezésére, előléptetésére olyan lehetőségeket kap, amelyek messze túlterjeszkednek azon, mint ami egy normális jogállamban lehetséges lenne. Mindez kétségeket vet fel a valódi jogorvoslati eljárások hiányával kapcsolatosan.

Azt kell mondjam, nincs garancia arra, hogy ezek a közigazgatási bíróságok elfogulatlanul és objektíven fognak döntéseket hozni. Olyan helyzetben vagyunk jelenleg, hogy azt az erős kritikát, amit a Velencei Bizottság megfogalmazott, lehet, hogy önök elkezdik kozmetikázni  ez egyébként már a Magyar Helsinki Bizottság hivatalos véleménye, hogy kozmetikázások elindulhatnak ebben a történetben , de olyan valódi döntés, amely megnyugtatólag hatna a választókra és mindazokra, akik majd bírósági ügyekben fordulnának ezekhez a testületekhez, ezekben nem találják a megfelelő garanciát, s nemcsak jogi, hanem politikai garanciát.

A Velencei Bizottság rendkívül éles kritikáját tovább részletezném. Az új törvény nagy hatalmat helyez nagyon kevés vezető kezébe, tehát hiányoznak a hatalmat korlátozó fékek és ellensúlyok. A jelentés megemlíti, hogy nyolc éve ugyanezeket a problémákat a 2011-es bírósági reform kapcsán egyszer már szóvá tette a Velencei Bizottság, és most részben ugyanezek a problémák térnek vissza.

Ugyancsak a Velencei Bizottság állapítja meg, hogy az igazságügyi miniszternek túl nagy hatalma van a bírók kinevezése, karrierje, vezető pozícióba való előléptetése, fizetésük emelése szempontjából, valódi jogorvoslat nélkül. Több szempontból az igazságügyi miniszternek még Szájerné Handó Tündénél, a bíróságok igazgatását jelenleg ellátó Országos Bírósági Hivatal elnökénél is nagyobb hatalma lenne. A bíróságok felállításakor a kezdeti időszakban is nagy hatalma volt a miniszternek. Hozzá tartozik a bíróságok méretének meghatározása, valamint a jövendőbeli bírók és bíróságok elnökeinek kiválasztását is túlzott mértékben tudja befolyásolni, és ehhez sem kapcsolódnak megfelelő garanciák.

Ezért aztán a Velencei Bizottság nyomán a Helsinki Bizottság is arra kéri a kormányt, hogy vizsgálja felül a törvényt. További módosításokra, garanciákra van szükség annak érdekében, hogy az emberek, a választópolgárok jogbiztonságba vetett tudata erősödjön, stabilizálódjon, mert ilyen körülmények között egész egyszerűen arra fognak gondolni, hogy egy miniszter által, aki egyébként hamarosan Brüsszelbe költözik mint európai parlamenti képviselő…  már önmagában az is egy kérdést vet fel, hogy a majdani kinevezéseket milyen miniszter fogja felügyelni és végrehajtani. Ez a miniszter, hogy úgy mondjam, a Fidesz kemény vonalához fog tartozni, vagy egy olyan miniszter lesz, aki egy európai néppárti bármiféle döntés után mégiscsak egyfajta felügyelet mellett hozhat meg olyan döntéseket, amelyek befolyásolhatják a közigazgatási bíróságok ítéletét. Ugyanis nincs kétségünk afelől, hogy olyan emberek is kerülhetnek ilyen bíróságok élére, sőt irányítottan lehet olyan bíróságokhoz küldeni majd fontos pereket…  és nem tyúkperekről beszélek, hanem olyan perekről, amelyek a Választási Bizottság döntését lennének hivatottak megkérdőjelezni, vagy mondjuk egy adóhivatali döntést. Tehát szükségünk van további garanciákra annak érdekében, hogy ezek a bíróságok függetlenül tudjanak működni. Ezek a garanciák jelenleg semmiképpen nem állnak rendelkezésünkre, és ezt a választópolgárok mindennapi jogérzése is alátámasztja.

Arra szólítjuk fel tehát a kormányt, hogy a Velencei Bizottság javaslatait messzemenően vegye figyelembe, és tegyen meg minden lépést arra, hogy a miniszter kinevezési és ellenőrzési jogköre korlátozott legyen, különös tekintettel arra, hogy ne fideszes pártkatonák kerüljenek a közigazgatási bírói székekbe, mert az semmiképpen nem tesz jót annak, hogy a már amúgy is megtépázott magyar jogrendet és magyar jogbiztonságot további kellemetlen csapások érjék. Ehhez a biztonsághoz minden magyar állampolgárnak joga van.

A Demokratikus Koalíció ezt a törvényt a jelenlegi formájában semmiképpen nem tudja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a DK és a Jobbik soraiban.)