Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Rogán Antal, Babák Mihály, Dancsó József, Márton Attila fideszes képviselőtársaink önálló indítványát T/7425. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

MÁRTON ATTILA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőtársaimmal közösen terjesztettük be T/7425. számon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítását. A javaslat célja egyrészt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi tevékenységének megerősítése a pénzügyi nyomozók illetményének rendezésével, valamint a NAV-nál dolgozókra vonatkozó jogszabályi rendszer egységesítése az idevonatkozó jogszabályok módosításával.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jei létrehozásával egy sajátságos és speciális szervezet jött létre, amely egyedülálló többek között a személyi állomány tekintetében. Ezért már a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi törvény személyi részének kialakításakor is tudvalevő volt, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé válik majd a szabályozás módosítása és további egységesítése.

(14.30)

Ennek első lépcsője 2011 őszén megvalósult, ugyanakkor további korrekciók is szükségessé váltak. Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján világossá vált, hogy nem elegendő a NAV egységes illetményrendszere tekintetében az alapokat meghatározni, mivel a különböző jogszabályi háttér, illetve bizonyos tekintetben különösen a pénzügyőrök vonatkozásában részletes és speciális szabályozás nélkül az egységes humánigazgatás nem tud megvalósulni. Így a jelen javaslat második lépcsőben az illetményrendszer egységesítését is elvégezné.

A pénzügyi nyomozók illetményének a rendőrségnél nyomozó beosztást betöltők illetményéhez viszonyított versenyképességének megteremtése, az állomány megőrzése és ennélfogva a NAV bűnügyi tevékenysége zavartalanságának biztosítása érdekében szükségesek mindezek a változtatások. A nyomozó beosztást, illetve munkakört betöltők illetménye a rendőrségnél, illetve a NAV-nál olyan különbséget mutat, amellyel a NAV a rendelkezésére álló eszközökkel nem tudja felvenni a versenyt. A különbség a rendőrségnél és a NAV-nál érvényben lévő illetményrendszer eltéréséből fakad. A NAV illetményrendszere a közszférában egyébként irányadó elveken alapulva egy, a jogviszonyban eltöltött idő alapján történő folyamatos és szervezeten belüli egységes előmenetelt kínál. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi törvény illetményrendszere beosztási kategóriánként biztosít eltérő illetményszinteket.

A NAV létrehozásakor az volt a cél, hogy a teljes személyi állomány tekintetében egységes illetményrendszer kerüljön kialakításra, amely biztosítja a szervezetnél a folyamatos előmenetelt, hosszú távra is kiszámítható életpályát kínálva mind a civil, mind pedig a hivatásos állomány számára. Ennek megfelelően a NAV illetményrendszere a kormányzati tisztviselők tekintetében irányadó illetményrendszerre alapozva került szabályozásra, amely a NAV egészét tekintve egy, a szervezet és az állomány számára is alapvetően pozitív lépést jelentett.

A pénzügyi nyomozók sajátos helyzete az általuk ellátott tevékenység és a rendőrnyomozók tevékenységének kvázi párhuzamosságából, hasonlóságából adódik, amely az átjárhatóságot szinte magától értetődővé teszi, valamint abból a tényből, hogy a rendőrségnél a nyomozó, főnyomozó vagy kiemelt főnyomozó beosztások magas beosztási kategóriába soroltak, így a kezdetektől magasabb illetménnyel díjazott a rendőrségnél ezen feladatok ellátása.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény által jelenleg is lehetővé tett illetményeltérítéssel, valamint a személyi bér megállapításával ugyan a tényleges állapotot lehet közelíteni, azonban ezeket az eszközöket a rendőrség és a NAV nyomozó állományának illetményharmonizációjára fordítani több szempontból is aggályos. Egyrészt a személyi bér kivételes illetménymegállapítási forma, amelyet a NAV-törvény szerint a kimagasló teljesítményt nyújtó és a szervezet működése szempontjából kiemelten fontos munkakört betöltő személy részére lehet megállapítani. Másrészt a NAV-törvény szerint az illetményeltérítés alapja a megelőző év szakmai munkájának értékelése, így az elvileg évről évre változhat, vagyis nem jelenthet kellő biztonságot, rendszerességet, szemben például a rendőrséggel, ahol a magasabb illetményt a törvény maga garantálja. Abban az esetben pedig, ha az illetményeltérítést a bűnügyi szakterület vonatkozásában a béreknek a rendőrség nyomozói állományának illetményéhez történő igazítására venné igénybe a NAV, úgy ennek több nemkívánatos hatása is lenne. Egyrészt a szervezeten belül eltérő lenne a jogintézmény alkalmazásának gyakorlata, másrészt a bűnügyi szakterületen belül nem lenne hatékony eszköz a kiemelkedő munka értékelésére, harmadrészt a NAV-hoz újonnan felvételre kerülők nyomozók számára sem jelentene perspektívát annak a lehetősége, hogy a jövőben majd esetleg eltérítéssel magasabb lehet az illetmény, szemben a rendőrséggel, ahol kvázi azonos tevékenységgel eleve magasabb illetménnyel vennék fel.

Természetesen más szervek elszívó hatása nemcsak a pénzügyi nyomozók tekintetében érvényesül, hiszen az adóztatással összefüggő, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál szerzett ismeretek nagyon piacképes tudást biztosítanak, különösen a privát szférában. A pénzügyi nyomozók helyzete annyiban speciális, hogy olyan, a szervezet összlétszámához viszonyítva csekély létszámú csoportról van szó - a szervezetnek, tehát a teljes NAV létszámának nem egészen 3,5 százaléka tartozik ide -, amelynek a szervezeten belül nem helyettesíthető a tevékenysége, kiemelten fontos feladatokat végeznek és nyomozásokat folytatnak, ugyanakkor más, szintén közfeladatot ellátó szervnél a képzettségüknek, végzettségüknek megfelelő feladatokat is el tudnának látni. Figyelemmel arra, hogy a nyomozó hatósági tevékenységeknek a NAV keretein belül kell maradnia, mindenképpen szükségesnek látjuk a törvényjavaslatban felvázolt illetmény rendezését.

A fentiekre tekintettel elengedhetetlen, hogy ennek a szűk, ámde igen fontos munkát végző állománynak az illetményét úgy igazítsa a javaslat a rendőrnyomozók illetményéhez, hogy ezzel a NAV egészére irányadó illetményrendszertől logikájában ne térjen el. Ha ez így lenne, akkor itt komoly feszültségek adódnának, tehát a megfogalmazásnál mindenképpen ügyelni kellett arra, hogy ne okozzon feszültséget a NAV belső illetményrendszerében.

A javaslat által bevezetni kívánt, kizárólag a pénzügyi nyomozókra irányadó bértábla alkalmas arra, hogy a rendőrségnél fizetett bűnügyi pótlékot is magában foglalva azonos mértékű bérezést tegyen lehetővé a két szervezetnél hasonló tevékenységet végzők tekintetében, amellyel elkerülhető, hogy jövedelmi okok miatt legyen jelentős elvándorlás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományából. A törvényjavaslat elfogadása esetén már valóban ösztönző jelleggel lehet alkalmazni a kiemelkedő szakmai munkát végzők részére az illetményeltérítést, így biztosítva magasabb jövedelmet az állomány jól teljesítő tagjai részére.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi törvény a személyi állományra vonatkozó részéhez kapcsolódó joganyagainak elmúlt időkben történő változása a gyakorlati életben számos problémát vet fel, többek között a szabályozási szintek változása miatt. Ezt a problémát a tavaly őszi NAV-törvénymódosítás igyekezett orvosolni azzal, hogy azokat a kérdéseket illetően, amelyek eddig a hivatásos állományra vonatkozó törvény alapján a pénzügyőrök tekintetében miniszteri rendeleti szinten kerültek szabályozásra, ugyanakkor a kormánytisztviselők vonatkozásában közszolgálati szabályzatban vagy egyéb belső szabályozóban, azokat a NAV tekintetében egységesen a foglalkoztatási szabályzat szintjére helyezte. Az ezt követően 2011-ben kihirdetésre került, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény részben változtatott ezen a rendszeren, egyes kérdéseket a korábbi törvényi szintről kormányrendeleti szintre helyezett, más kérdéskörök tekintetében ugyanakkor a korábbi közszolgálati vagy egyéb belső szabályozók szintjéről a szabályozást kormányrendeleti szintre emelte. Ilyenek például a fegyelmi eljárás lefolytatásának eljárási és részletszabályai.

Mi, a törvényjavaslat előterjesztői úgy ítéljük meg, hogy jogszabályi szinten szükséges egy olyan jellegű korrekció, amely egységes szabályozási szintet hoz létre oly módon, hogy egyes rendelkezések törvényi szinten rögzítésre kerülnek a kormánytisztviselők tekintetében is, a jogszabályi szintet nem igénylő részletkérdéseket pedig egységesen foglalkoztatási szabályzat rendezi majd. Véleményünk szerint ezzel a NAV teljes személyi állománya tekintetében biztosítható lesz az egységes szintű szabályozás a szervezethez köthető, és ezért a szervezeti sajátosságokhoz igazodást igénylő, de jogviszonytípustól alapvetően független kérdések tekintetében. Ehhez pedig egyes kérdésköröknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben történő újraszabályozását látjuk szükségesnek.

A NAV bizonyította, hogy az integrációval egy valóban kiemelkedő szervezet jött létre, amelyben még számos lehetőség rejlik, és amely hatékony védelmet tud nyújtani Magyarország gazdasági stabilitásához. A siker záloga azonban a köztisztviselői és hivatásos, úgynevezett vegyes állomány, amely szabályozási szinten sokszor nem kezelhető együttesen probléma nélkül. A megindult "civilesítési" folyamat ellenére mindig is lesz olyan tevékenységi köre a NAV-nak, amely hivatásos állományt igényel, vagyis a vegyes állomány megszüntetése hosszabb távon sem cél. Amennyiben igény van a NAV működésére, úgy mindenkinek el kell fogadnia, hogy a NAV vegyes személyi állománya sok tekintetben speciális szabályozást igényel, ami a működőképesség fenntartásának egyik alapvető feltétele.

(14.40)

Jogalkotási szempontból felmerülhet, hogy hosszabb távon a NAV-törvény teljes értékű jogviszonytörvénnyé váljon, amely a szervezet specialitásainak figyelembevételével biztosítja az egységes közszférához való igazodást. Továbbá ez teszi majd elkerülhetővé a folyamatos konfliktusokat a jogalkotás során, ami jelenleg abból fakad, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, illetve a hivatásos állomány szolgálati viszonyáról szóló törvény módosításakor kezelhető legyen a NAV speciális helyzete, a vegyes állomány megléte.

Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján világossá vált, hogy nem elegendő a NAV egységes illetményrendszere tekintetében az alapokat meghatározni, mivel a különböző jogszabályi háttér, illetve bizonyos tekintetben - különösen a pénzügyőrök vonatkozásában - nem tud, nem tudott megvalósulni az egységes humán igazgatás. Szükségessé vált ennélfogva, hogy a NAV teljes személyi állománya tekintetében az illetmény mértékére befolyással bíró elemek - úgymint besorolás, előmenetel, illetménypótlékok, vezetői kinevezés - egységesen a NAV-törvény keretei között kerüljenek szabályozásra, elkerülve azt, hogy a hivatalos állomány szolgálati viszonyáról szóló törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény bármilyen tartalmú későbbi módosítása korrekciót tegyen szükségessé a NAV-törvény tekintetében. Így tehát már előre gondolkodva igyekeztünk elkerülni azt, hogy a már előbb említett két törvény módosulása esetén ne kelljen újra és újra módosító javaslatokkal bejönni a Ház elé, amelynek témája kifejezetten az Adó- és Vámhivatalra vonatkozó törvényi módosítás legyen.

A cél a 23 ezer fős szervezet egységes igazgatási lehetőségének megteremtése, amely, mint az elmúlt másfél év jogszabály-alkotási és gyakorlati tapasztalatai alapján egyre nyilvánvalóbbá válik, kizárólag egyes kérdésköröknek a NAV-törvényen belüli egységes újraszabályozásával valósítható meg, még akkor is, ha ez mondjuk, egy külső szemlélő számára bizonyos területeken egyszerűen a különböző hivatkozott törvényhelyek egyszerű ismétlésének tűnik. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy mivel a szabályozás alapjaiban a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályain alapul, természetesen a Kttv. egyes rendelkezései látszólag szó szerint kerültek átültetésre, ugyanakkor tartalmában mindenképpen változott annyiban, hogy nemcsak a kormánytisztviselőkre, hanem a pénzügyőrökre és néhol a munkavállalókra is vonatkoztatja a szabályozást.

Nyilvánvalóan nem lett volna elfogadható jogalkotási megoldás az, ha a NAV-törvénybe kizárólag a pénzügyőrök vonatkozásában épültek volna be tartalmilag a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló új rendelkezések. Az is egyértelmű, hogy azon rendelkezések, amelyek esetén tartalmi változtatásra nem került sor, megszövegezésében sem volt indokolt eltérni. Azt pedig el kell fogadni, hogy egyes kérdéskörök tekintetében az egységes szabályozás minimális eltérést tesz szükségessé a közszolgálati köztisztviselők jogállásáról szóló törvényhez képest. Ez azonban nem jelent olyan mértékű elkülönülést, amely az egységes közszolgálati szabályozás ellen hatna, hiszen koncepcionális kérdésekben nem történt változtatás, esetleg a végrehajtás módja speciális, a sajátos szervezeti igényekhez igazodva.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekre tekintettel és mindezek alapján kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Márton képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kívánja-e indokolni. (Jelzésre:) Nem.

Tisztelt Országgyűlés! Most a számvevőszéki és költségvetési bizottsági álláspont ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötperces időkeretben. Megadom a szót Herman István Ervinnek, a bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.

HERMAN ISTVÁN ERVIN, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítását, amit egyéni képviselők kezdeményeztek, a számvevőszéki és költségvetési bizottság megtárgyalta. A bizottság 19 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta.

A bizottsági ülésen a következő álláspont alakult ki: a pénzügyi nyomozók illetménye és a rendőrségi nyomozók illetménye között súlyos különbségek mutatkoznak. Ez eseteként több tízezer forint, sőt a százezer forintos nagyságrendet is meghaladja. Azért, hogy az egységes munkáért azonos bérezés járjon, egységes állománytáblát kell kialakítani, hogy ennek a rossz, diszkriminatív táblázatnak az elszívó hatása megszűnjön. Ezért a bizottság javasolja a tisztelt Háznak, hogy tárgyalja meg, gondolataival egészítse ki és fogadják el ezt az előterjesztést.

A fenti problémák rendezése kapcsán vált szükségessé, hogy a NAV teljes személyi állománya tekintetében az illetmény mértékére befolyással bíró elemek - a besorolás, az előmenetel, az illetménypótlék, a vezetői kinevezés - egységesen, a NAV-törvény keretei között kerüljön szabályozásra. Ezzel a módosítással teljessé válik a NAV illetményrendszerének egységesítése. Ebben kérjük a tisztelt képviselőtársaim segítő támogatását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A hozzászólások következnek. Az előre bejelentett felszólalók közül elsőként megadom a szót Kupcsok Lajos fideszes képviselő úrnak.

DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A T/7425. számú törvénytervezet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítását célozza. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a NAV működési feltételeit, illetményrendszerének versenyképességét kívánja javítani a tervezet. Az előterjesztés célja az egységesítés is a NAV illetményrendszere tekintetében.

A hatóság személyi állományára eltérő, különböző szintű szabályok vonatkoznak, amelyek között megtaláljuk a törvényben a foglalkoztatási szabályzatot is. Az újraszabályozás igénye egyértelmű a hatóság személyi állománya vonatkozásában. Az állomány megőrzése úgy biztosítható, ha a pénzügyi nyomozók illetményrendszere nem marad el a rendőrségnél dolgozó nyomozók javadalmazási rendszerétől. Érzékletes és jól nyomon követhető példa az illetményrendszer aránytalanságára, hogy egy pályakezdő, központi szervnél dolgozó rendőrnyomozó illetményétől a pénzügyi területen dolgozó, megegyező képzettségi paraméterekkel rendelkező társa közel egyharmaddal, a NAV-nál dolgozó kollégája pedig közel kétharmaddal keres kevesebbet. Mindenképpen szeretném kiemelni, hogy a jogszabály-módosítás személyi hatályát tekintve szűk kört érint, ez a szűk kör mintegy 800 fő.

Az előmeneteli rendszerben helyet kap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon kiváló eredménnyel végzett pályakezdők szabályozása, akiket eggyel nagyobb rendfokozatba kell kinevezni. Részletesen foglalkozik a módosítási javaslat az előmenetel szabályozásával: az iskolai végzettség mellett a törvény szerinti jogviszonyban eltöltött idő a mérvadó a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr besorolásánál. A jogviszonyban töltött idő mellett a magasabb besorolási fokozatba soroláshoz feltétel a legalább megfelelt minősítés a feladatainak ellátásával kapcsolatosan, de feltétel a munkáltató által írásban meghatározott ismeretek képzéseken, továbbképzéseken történő elsajátítása is.

A pénzügyőr soron következő rendfokozatba történő előléptetésének együttes feltételei vannak. Ilyenek a munkakörére előírt iskolai végzettség, szakképesítés, egyéb képzési követelmények mellett a rendfokozatára megállapított várakozási idő eltelte. A pénzügyőr soron kívüli előléptetéséhez lényeges feltétel a kiválóan megfelelt minősítés.

A nyugállományba vonulással egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a pénzügyőrt, ha nyugállományba helyezésére a hivatalos szolgálat felső korhatárának elérésével, illetve húszévi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.

Részletesen szabályozza az előterjesztés az illetmény és a díjazás témaköreit. Az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegének legalább a kormány által meghatározott garantált bérminimumot el kell érnie. A besorolási osztályoknál a felsőfokú szakirányú iskolai végzettség első, a középfokú iskolai végzettség második osztályba való besorolást jelent. A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.

(14.50)

A módosítás szabályozza az éjszakai pótlékot is.

Külön szeretnék szólni arról, hogy a NAV elnöke a tartósan kiemelkedő munkát végző, felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőnek, amennyiben közigazgatási vizsgával rendelkezik, valamint tartósan kiemelkedő munkát végző pénzügyőrnek címzetes vezető tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető főtanácsosi, középiskolai végzettségű kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat. Természetesen e címek adományozásához meghatározott időtartamú szolgálati jogviszonyban, hivatalos szolgálati jogviszonyban töltött idő szükséges.

Az előterjesztés hangsúlyos eleme a teljesítményértékelés, minősítés. Teljesítményértékelésre évente egyszer kerül sor, azonban a kormánytisztviselő pénzügyőrt legalább ötévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolás előtt szakmai teljesítménye, ismeretei, képességei, személyiségjegyei alapján négyfokozatú skálán minősíteni kell. A minősítésre a dolgozó írásbeli kérelmére is sor kerülhet. A javaslat gyenge színvonalú munkavégzés esetén lehetővé teszi a soron kívüli minősítést is a nem megfelelően teljesítő munkavállalónál.

Külön fölhívom a figyelmet a törvényjavaslat mellékleteire. A mellékletekben megtalálhatjuk a besorolási osztályokat, fokozatokat, a fizetési fokozatokat, a jogviszony időtartamát és az ahhoz kapcsolódó szorzószámokat. A minősítési lap adataiból, szempontjaiból kiemelem az elemzőkészség, a szakmai pontosság, a hatékonyság, az írásbeli és a szóbeli kifejezőkészség értékelését.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A humán erőforrásokkal való jobb gazdálkodásnak, az egységes humánerő-igazgatás kialakításának az irányába hat a törvénymódosítási javaslat, és ahogy az indokolás utolsó mondata szól, ezzel a módosítással teljessé válik a NAV illetményrendszerének egységesítése.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Göndör István képviselő úr, Magyar Szocialista Párt.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amelyet - azt mondhatom - támogatni kell, tehát képviselőnek kötelessége támogatni, mert olyan javaslatok vannak benne, amelyek egységesítésre törekszenek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának illetményi rendszerében. De általános vita lévén hadd jegyezzem meg, tisztelt képviselőtársaim: most köszön vissza, és immár másodszor a 2011. ősz - ahogy Márton Attila képviselő mint előterjesztő is hivatkozott -, hogy nem volt más a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény, mint a Fidesz hatalomgyakorlási technológiája, amikor egy gyorsan létrehozott törvénnyel fejeztek le szervezeteket azért, hogy új, a kormányhoz közel álló embereket nevezhessenek ki. Nem akarok hosszan beszélni arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség élére egy határőr tábornokot neveztek ki először, akinek egy feladata volt, hogy beillessze az egyik szervezetet a másikba.

Akkor is aggályainknak adtunk hangot, hogy bizony - és úgy, ahogy most Márton Attila már sokkal szebben fogalmazott - előre lehetett látni, előre lehetett tudni; azt gondolom, hogy az, amiről most beszélünk, ezt valóban lehetett tudni. Egy alapos előkészítés, érdekegyeztetés során ezek a kérdések mind-mind felszínre jöttek volna, és nagy valószínűséggel az érdekképviseletekkel közösen meg lehetett volna oldani.

Hogy miért időzöm ennél? Teszem ezt azért, mert most is azt gondolom, hogy ez a technika vagy technológia, amit a Fidesz alkalmaz, hogy egy ilyen nagy horderejű törvényjavaslatot képviselői indítvánnyal nyújtanak be, ez azt jelenti, hogy ez a törvényjavaslat is 99 százalékos valószínűséggel nélkülözi az egyeztetési folyamatot.

Mire alapozom ezt? Mondok konkrét példát, hogy talán a részletes vita időszakáig vagy a zárószavazásig rendezhetők legyenek. Például: az, hogy a pénzügyi nyomozókról beszéltek kormánypárti képviselőtársaim, hogy milyen fontos a tevékenységük, erről nem akarok beszélni, mert ezzel egyetértek. De körül kellene írni, hogy akkor e törvény szerint kit tekintünk pénzügyi nyomozónak, mert akkor ez a definíció kell, akkor ez a definíció hiányzik ebből a rendszerből.

A más rendészeti szervekkel azonos elbírálású bértábla vagy azonos bértábla alkalmazása. Itt csak óvatosan jegyzem meg: ha egyszer egységesítésről beszélünk, akkor bizony az én felfogásom szerint ennek a teljes hivatásos állományra ki kellene terjednie, mert hiszem, hogy ez lesz a következő feszültség. Tehát a következő lépés az lesz, amikor a törvény kihirdetését követően vagy már most a megismerés után a szakszervezetek nyilván ezzel a követeléssel fognak előállni, hogy akkor ez miért csak egy részre, miért nem a teljes hivatásos állományra terjed ki.

A következő, ugyanilyen kérdésem: ha egy vezető más beosztásba kerül, ő kérheti a felmentését. Azt gondolom, hogy ezt is ugyanúgy ki kellene terjeszteni, ha egységesítünk, a beosztottakra. Ha a beosztottat is más beosztásba helyezik, ami számára elfogadhatatlan, akkor neki is meg kellene adni ezt a lehetőséget, hogy kérhesse a felmentését.

Tehát ez csak két olyan apró dolog, ami látszólag nem nagy, de ahhoz, hogy ez a törvényjavaslat egy komplex egész legyen, hiszem, hogy ezeket el kellett volna varrni.

A következő ilyen kérdés a vezetői kinevezés. Erről is beszélt Márton Attila képviselő úr, de ha jól emlékszem, talán a 4. §-ban - és elnézik nekem, ha nem hivatkozom pontosan, de amit mondok, abból tudni fogják - a jogi és a közigazgatási szakvizsgával való rendelkezést favorizálja. Egészen máshol, később ugyan már elismeri a közgazdasági területen szerzett szakképesítést, de akkor azt gondolom, hogy itt a vezetőinél is ezt be kellene emelni minden körülmények között. Tehát némi bizonytalanságot látok, hogy hogyan fog megoldódni majd a vezető beosztások megszűnése és átrendezése.

A végére hagytam azt a kérdést, ami már itt a Házban előfordult, hogy ezt a szerencsétlen 2012. évi költségvetést már számtalanszor módosítottuk, és az én ismereteim szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak itt mintegy 3 milliárdos csökkentése volt. Ez az előterjesztés az indokolás szerint körülbelül 800 emberről beszél, és vélelmezhető - de erről az előterjesztő is, a bizottsági előadó is beszélt -, hogy itt bizony egy keresetnövekedés állhat elő. Akkor itt fedezeti kérdésem van, hogy vajon megvan-e ennek a fedezete, vagy honnan lesz meg a fedezete. Ez lesz a következő kérdés, hogy ha mi csak alkotunk egy szabályt, és azt mondjuk, hogy ezt kell alkalmazni, akkor ennek létszámcsökkentés, elbocsátás, vagy mi lesz a fedezete, mert ez nem kis összeg. Nem merek becsülni, mert nincs mögötte hatástanulmány.

Tehát azt gondolom, ha ezt a kormány terjesztette volna elő, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozza ki, és a kormányon keresztül benyújtják, akkor biztos, hogy ezekre a kérdésekre is kaptunk volna választ. Tehát azzal, hogy ezt a képviselő úrék benyújtották, tőlük ezt én sem kérdezhetem meg, én sem várhatom el. Tehát ilyen részletességet nem várhatok el, holott egy ilyen törvénynél és egy ilyen szervezetnél, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, bizony ez nem egy elhanyagolható kérdés. Ez egy olyan bizalmi munkakör - megint csak az előterjesztőre hivatkozom -, ahol a bűnüldözők célja a bűnelkövetők minél előbbi tettenérése, a bírságok behajtása és beszedése, a szabálytalanságok megállapítása. Tehát ez egy nagyon bizalmi munkakör, tehát nem jó, ha itt bizonytalanság és feszültség van.

Tehát ezért hivatkozom arra, hogy nem szerencsés, még akkor sem, ha Márton Attila képviselő úr azt mondta, hogy a megalkotás időszakában is tudták, hogy lesznek problémák, de ez a probléma a mi megítélésünk szerint kiküszöbölhető lett volna, vagy már a korábbi, 2011. őszi módosításkor is elvarrható lett volna, és akkor nem okoz feszültséget az állomány tagjai között.

(15.00)

Mindezekkel a kérdésekkel együtt, összefoglalva: az egységesítést, a jövedelmek rendezését, beillesztését a rendvédelmi dolgozók közé, és hogy ebben a szervezetben, ahol valójában közszolgák és fegyveres szervezethez tartozók is dolgoznak, ezt össze kell illeszteni. Azt gondolom, hogy ennél a szervezetnél ugyanúgy, egyetértek az előterjesztővel, szó szerinti átemelés történik, kell hogy egységes rendszer legyen. Az, aki ebbe a szervezetbe belép, tudja, hogy ha akár fegyveres szervezeti állományba kerül, akkor milyen szabályok vonatkoznak rá, és milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha nem.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát támogatni fogjuk. Kisebb módosító indítványokat, ahogy elmondtam, szükségesnek tartanánk, de szándékosan nem nyújtottuk be, mert nem kecsegtet ez különösebb sikerrel. De azt kérem Márton Attila képviselő úrtól vagy kormánypárti képviselőktől, hogy a két kérdést valahogy rendezzék. Az egyik, hogy a vezető beosztásoknál a közgazdasági végzettség elismerését és a jogi végzettség túlontúl preferálását valahogy összhangba kellene hozni. A másik pedig az ominózus felmentés kérdése, amit célszerű lenne a vezetőkre és a beosztottakra egyaránt alkalmazni.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Rendes felszólalásra Bertha Szilvia képviselő asszony következik, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő asszony!

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben az egész törvényjavaslatban egy dolgot lehet üdvözölni, azt, hogy 800 embernek mégis megpróbálják rendezni a bérét a kialakult bérfeszültségek kapcsán.

De akkor menjünk vissza a kezdetekhez! Ugye, megtörtént az APEH és a VPOP összevonása, és már akkor is jelezték a szakszervezetek, hogy milyen komoly bérfeszültségek várhatók. Illetve nagyon sok egyéb területen is jelezték, hogy milyen különbségek lesznek az elvileg egy szervezethez tartozó alkalmazottak bére, jogállása és munkaköri feltételei között. De természetesen, mivel önök soha senkit nem szoktak érdemben meghallgatni, most sem ezt tették, hanem megalkották a törvényt, gyorsan, kapkodva, aminek most megint megvan a hatása. Próbálják a kialakult koherenciazavarokat, illetve az ilyen típusú zavarokat kijavítani.

Csakhogy, mivel megint nem konzultáltak az illetékes érdekképviseletekkel, akikről nyilván sok rosszat el lehet mondani, de azért időnként nem árt meghallgatni azt, amit mondanak, és biztos, hogy lehetne belőle hasznosítani, most ugyanaz a veszély fenyeget, hogy megint csinálnak valamit, amiből adott esetben megint újabb problémák lesznek, annak ellenére, hogy lehet, hogy van olyan terület, amit orvosolnak.

És megint, az egyik kezükkel adnak, a másikkal pedig elvesznek. Az, hogy 800 embernek megpróbálják rendezni a bérét a többihez viszonyítva, ez azzal jár, hogy a pótszabadság, az előmenetel, az illetményeltérítés és kiegészítés terén viszont sokkal rosszabb paramétereket határoznak meg. Igazából egyszerűbb volna egy egységes státust meghatározni a NAV dolgozói számára, de valamiért mégis az öszvér megoldásnál maradnak.

Akkor elmondanám az aggályokat. Az 1. §-ban a pótszabadság vonatkozásában szűkítették a pótszabadság alapjául szolgáló időszakot, magyarán: rövidítették; ez az egyik szabadságcsökkentés. Aztán a 13. §-ban a NAV elnökének adnak olyan hatáskört, olyan döntési hatáskört, amihez valójában nincs megfelelő úgymond szakmai rálátása. Tehát egy olyan speciális dolgot határozhat meg, mint a bevetési pótlék mintájára alkotott pótlék mértéke, illetve azok körét, akikre ez vonatkozhat, ami teljesen speciális és szakmai feladat, tehát igazából a NAV elnökének hatáskörébe utalni teljesen indokolatlan.

Aztán komoly kérdés, hogy a maradék 500 nyomozati szakterületen szolgálatot teljesítő kollégát miért különböztetik meg hátrányosan, az ő bérüket miért nem rendezik. Ugye, itt szó volt arról, hogy azért kerül sor a bérrendezésre, mert tartanak az elvándorlástól, hogy a pénzügyőrök átmennek a rendőrség kötelékébe, mert ott jobb béreket fizetnek. Akkor ezek szerint ez az 500 ember nem számít, és itt akár arra apellálnak, hogy akkor ők elmenjenek.

Lényeges megszorító feltételt jelent a "megfelelt" teljesítményértékelés a minősítéssel nem rendelkező személyeknél, hogy nem sorolható elő a tervezet 20/B. § (1) bekezdése alapján. A (4) bekezdés tisztázza csak azt, hogy a várakozási idő meghosszabbítása ez esetben sem kötelező, és legfeljebb egy évig tarthat. Illetve a "kiválóan megfelelt" minősítésű személyek közül viszont csak a főmunkatárs és a vezető főtanácsos lenne részesíthető abban a kedvezményben, hogy a várakozási idő letelte előtt előresorolják. Ez a megszorító szabály minden besorolási fokozatra irányadó lenne, így aztán a kedvezményt is indokolt lenne minden besorolási fokozatnál alkalmazni. Ez a másik megszorítás, amit a béremelésért cserébe véghezvisznek.

Aztán van megint egy indokolatlan különbségtétel. A vezetői kinevezés feltételeként a jogi vagy közigazgatási szakvizsgát támasztják fő szabályként, viszont különösen a NAV hatásköréből eredően egyenlő súlya van például a közgazdasági szakismeretek meglétének. Itt igazából a jogi ismereteket indokolatlanul előtérbe helyezi a közgazdasági szakismeretek meglétével szemben. Ez megint egy érthetetlen módosítás.

És a vége, hogy igazából a pénzügyőrök is értetlenül állnak a módosítás előtt, mivel az ő bérük nemhogy nem változott az elmúlt évek során, hanem a kétszeri illetménybesorolásnak köszönhetően az addigi illetményüket elveszítették. Tehát ahhoz, hogy a 2011-es bérüket megkapják, 30 vagy van, ahol 40 százalékos illetményeltérítésben részesülnek, ami csak december 31-éig szól, illetőleg részletes személyi illetmény kerül megállapításra, amely esetben semmilyen emelés nem illeti meg.

Ebben a módosításban pedig, a 23. §-ban hatályon kívül helyezik 98/G. §-t, így megszűnik a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy, illetve a középfokú végzettséggel rendelkező személy illetménykiegészítése; amit ugyan egy mondattal garantálna a javaslat, azonban ez azt jelenti, hogy a jövőben semmilyen új felvételisnek ez a juttatás már nem jár, és ez azt is jelenti, hogy a pénzügyőrök illetménybesorolási parancsát ismételten újra ki kell adni, hiszen ezt az összeget a jövőben ismét csak illetményeltérítéssel, tehát egy évre lehet csak megállapítani. Így aztán 2013-tól már ezt az összeget a garancia ellenére a pénzügyőrök illetményéből ki lehet vezetni. Tehát egyik kezükkel adnak, a másikkal azonban megteremtik a lehetőségét, hogy ugyanúgy visszavegyenek a bérekből.

Tehát összességében véve, bár az nyilván maximálisan támogatható, hogy 800 ember bérét rendezzék, ugyanakkor számos kérdést vet föl a törvényjavaslat többi része. Akkor várnám a válaszokat ezekre a miértekre, illetve, hogy a másik 500 emberrel mi lesz, őket miért diszkriminálják.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces hozzászólásra Horváth András képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr!

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, ahogy Márton Attila bevezetőjében is elmondta, hogy ha látta azt a kormánypárti frakció, hogy az a 2010-ben elfogadott NAV-törvény, majd a 2011-es módosítás sem hoz teljes megoldást abban a káoszban, ami az integrációval kialakult, és ez a mostani, beterjesztett törvényjavaslat már majdnem teljesen kiküszöböli egy jó részét ezeknek a zavaroknak, akkor miért nem fogadta el az ellenzéknek azokat az ésszerű, konstruktív és sok esetben szakmai módosító javaslatait az eddig kétszer tárgyalt törvényhez, amikkel már korábban ki lehetett volna küszöbölni ezeket a helyzeteket?

Nem szeretnék arra most külön kitérni, amit Bertha Szilvia képviselőtársam elmondott. Itt a béreknél, az új bértábláknál azonban ez a törvényjavaslat most sem teremt tiszta, átlátható, hosszú időre megnyugtató garanciákat a pénzügyőrségnél dolgozó szakembereknek. Hiszen ez az új illetménytábla és illetményeltérítés, ahogy képviselőtársam is mondta, csak erre az évre szól.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

(15.10)

ELNÖK: Rendes felszólalásra Dorosz Dávid képviselő úr következik az LMP-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném kérni, hogy a módosító javaslatok benyújtására a mai ülésnap végéig legyen lehetőség. (Az elnök jelzésére:) Köszönöm szépen.

Másrészről - ahogy több képviselőtársam előttem is elmondta - ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására, ami megint több polihisztor képviselőtársunk tollából fogant meg, azért volt szükség, mert önök az elmúlt két évben egy káoszt teremtettek, rossz munkát végeztek, és nem hallgatták meg sem a szakszervezeteket, sem a szakértőket, sem pedig az ellenzéki pártok jobbító módosító javaslatait. Magyarul mondva önök most saját maguk után takarítanak. De mindegy, az a lényeg, hogy legalább tudnak tanulni, és a saját hibáikat néha, nagyon néha be tudják látni, és megpróbálnak javítani a helyzeten. Éppen ezért ennek a törvényjavaslatnak az alapvető irányával egyetértünk, és alapvetően jó törvényjavaslatnak tartjuk, különösen azért, mert akkor, amikor végre egyszer majd az oligarchák elszámoltatása valóban el fog indulni, és a Simicska-Nyerges banda tevékenységére végre-valahára fény fog derülni, akkor a NAV-nak kiemelt szerepe lesz ebben a munkában. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a NAV állományának megerősítésére, a NAV-nál dolgozók helyzetének mind jogi, mind anyagi megerősítésére nagyon nagy szükség van.

Azonban el kell azt mondanunk, hogy ez a törvényjavaslat minden jobbító szándéka ellenére hibás, vannak benne lyukak, vannak benne olyan rendelkezések, amelyek még mindig hátrányosan érintik a NAV-nál dolgozókat. Erről az elmúlt napokban több szakszervezeti vélemény is megjelent, és azt gondolom, hogy azok után, hogy önök a szakszervezetekkel szemben az elmúlt két évben eléggé ellenségesen léptek fel, talán itt lenne az ideje, hogy meghallgassák néha a véleményüket.

Éppen ezért ezekkel a hiányosságokkal kapcsolatosan módosító javaslatokat fogunk benyújtani, mert azt gondoljuk, hogy nem lehet kettős mércét alkalmazni, tehát a lehető legtöbb helyen kell a NAV-nál dolgozók körülményeit, jogait, lehetőségeit, fizetését a rendőrséghez, illetve a más területen dolgozó emberekéhez közelíteni. Azt gondoljuk, hogy ez az az alap, aminek következtében a NAV-tól valóban egy olyan munkát várhatunk el, hogy valóban fel tudjanak lépni azok ellen az adócsalások, adóelkerülések és egyéb bűncselekmények ellen, amelyek jogosan háborítják fel az embereket, és jogosan háborították fel a 2010-es kormányváltás előtt, azóta pedig sajnos ezzel van tele a nyilvánosság. Sajnos az önökhöz közel álló különböző narancsos oligarchacsoportok, illetve a haveroknak kitolt milliárdok valójában valósan háborítják fel az embereket, és az önök árnyékgazdasági hatalmának kiépülése ellen valóban egy erős, jogaiban megerősített, és mind anyagilag, mind pedig erkölcsileg megbecsült dolgozókkal rendelkező NAV tudja a lehető legtöbbet tenni. Éppen ezért ilyen módosító javaslatokat fogunk benyújtani, és ehhez kérjük a kormánypárt támogatását.

Reméljük, hogy két év után néha el tudják ismerni a hibáikat, és néha tudnak hallgatni a jobb szóra. Mi többek között azért is ülünk itt a parlamentben, mert tudjuk, hogy valójában nagyon kicsi esély van erre, hogy önök ebből tanuljanak. Reménykedni mi soha nem szűnünk meg, és éppen ezért folyamatosan módosító javaslatokkal - mint jelen esetben - igyekszünk az önök munkáját egyszerűbbé, kényelmesebbé és jobbá tenni. Nem kell mást csinálni, csak elfogadni az LMP által benyújtott módosító javaslatokat.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából rendes felszólalásra Józsa István képviselő úr, frakcióvezető-helyettes úr következik. Parancsoljon!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A T/7425. számú előterjesztés a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénynek a módosításáról nagyon-nagyon időszerű volt. Tehát egyetértek Dorosz Dávid képviselőtársammal, aki most mással van elfoglalva (Dr. Dorosz Dávid dr. Schiffer Andrással beszél.), de tudom, hogy a jó szándék vezérli. Tehát teljesen igaza van abban, hogy szükség volt már erre az előterjesztésre, és nem akarom profanizálni a hozzászólásomat, de egy bizottsági ülésen hasonló esetben mondtam azt, hogy a később megjött ész még mindig jobb, mint ha egyáltalán nem jött volna meg. Vizsgán szoktuk ezt mondani volt, ha úgy rájön a vizsgázó, hogy mi is a megoldása a feladatnak. Tehát ez egy alapvetően pozitív és elismerő vélemény az előterjesztésről, mert a törvényjavaslat célja, hogy egységesítve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának illetményrendszerét, és ennek megfelelően a NAV-törvénybe átemelni a közszolgálati tisztviselőkről szóló Hszt.-t, ez egy szükséges lépés volt, a korábbi szabályozás egy meglehetősen nehezen áttekinthető és nehezen működtethető szabályozást jelentett.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományára vonatkozó rendelkezések az egységes szabályokat megállapítva a kormánytisztviselők és a pénzügyőrök foglalkoztatását rendezik. Az egységes szabályok alapvetően a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályozáson alapulnak, ennek ellenére a pénzügyőrök továbbra is hivatásos szolgálati viszonyban maradnak - véleményünk szerint helyesen -, és az ehhez szükséges speciális rendelkezések, mint a rendfokozati illetmény, előmeneteli szabályok, teljes egészében beépülnek a NAV-törvénybe. A vezetői beosztások azonban megszűnnek, a NAV vezetői minden szinten vezetői munkakört fognak betölteni.

A törvényjavaslat a pénzügyi nyomozókra vonatkozóan elkülönült illetménytáblát épít be a NAV-törvénybe. Ennek célja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói, akik nagyon komoly szakmai színvonalat képviselnek, és én is úgy gondolom, hogy az ő pártatlanságuk fontos, hogy átmentésre kerüljön az Orbán-éra négyéves regnálásán, és maradjon egy olyan szakmailag tiszta, megbízható terület, amelyikre számíthat a pénzügyi apparátus - tehát a pénzügyi nyomozókra vonatkozóan elkülönített illetménytábla ezt a célt elérheti.

Az az elképzelés, hogy a NAV pénzügyi nyomozói számára a rendőrség nyomozóinak járó juttatásokkal megegyező illetményt biztosítson, ez helyes. Itt még a különböző pótlékok kérdését azért érdemes lesz figyelemmel kísérni, mert gyakorlatilag hasonló felkészültséget, igénybevételt és felelősséget jelentő munkáról van szó.

Ez a törvényjavaslat a pályakezdő pénzügyi nyomozók számára most egy kedvezőbb feltételt jelent, amivel szintén egyetértünk.

A törvényjavaslat véleményünk szerint, amit már az előbb kicsit könnyedebben mondtam, most komolyan is megerősítem, hogy nyílt beismerése annak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt megfelelő előkészítés nélkül, a szükséges jogi környezet kialakítását mellőzve, meglehetősen kapkodva állították fel 2010-ben. Mi ezt már 2010 őszén is mondtuk; világosan látható volt, hogy a pénzügyőrök jogállására vonatkozó szabályokban a NAV-törvény elfogadásával a 2010-es szabályozás még kaotikusabb, a gyakorlatban nehezen alkalmazható vagy alkalmazhatatlan helyzetet teremtett.

A NAV-törvénnyel előállított zűrzavarban a pénzügyőrök szolgálati viszonyát a Hszt. általános része és a Hszt. különös részének XIX/A. fejezete és csak a pénzügyőrökre alkalmazandó szabályokat tartalmazó Hszt. XXIII. fejezete (sic!) szabályozza jelenleg. Ehhez jön még, hogy a NAV-törvény 15. § (2) bekezdése szerint a pénzügyőrökre - ők képezik a NAV hivatásos állományát - a Hszt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ez egy olyan jó mondat, amivel ezt a zűrzavart tompította valamelyest a NAV-törvény 2011 őszén elfogadott módosítása, de nem rendezte megnyugtatóan a problémát.

(15.20)

Valódi megoldást lényegében csak a most benyújtott törvényjavaslattól várhatunk. Jogalkalmazási szempontból kifejezetten támogatható törekvés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományára vonatkozó jogszabályok egységesítése, a szabályozás átláthatóvá tétele. Igazából erre lenne szükség az összes többi területet illetően is. Az összes többi terület alatt nem a NAV területét értem, hanem az államigazgatás többi ágát. Ezt a jogalkotási feladatot, amelyet most az előterjesztés megold, már az integrációt megelőzően el kellett volna végeznie a kormányzatnak. Nagy fájdalmunk, hogy akkori javaslatunk ellenére akkor ez süket fülekre talált, így most üdvözlendő az előterjesztés, és külön üdvözlendő a pénzügyi nyomozók illetményének a rendezése.

Mi úgy gondoljuk, hogy támogatva az előterjesztés elfogadását, rá kell világítani arra, hogy ilyen törvényhozási metódus, mint ami a NAV-ot megfelelő előkészítés nélkül a szükséges jogi környezet kialakítását mellőzve, kapkodva állította fel, kerülendő. 2010 őszén világosan látható volt, hogy a pénzügyőrök jogállására vonatkozó szabályok a NAV-törvény elfogadásával egészen kezelhetetlen helyzetet eredményeztek, és hozzá kell tennem, hogy ez a fajta korábban, 2010-ben tapasztalt dilettáns kormányzati jogalkotási gyakorlat tehető felelőssé azért, hogy a szakmailag felkészült köztisztviselői kar minden erőfeszítése ellenére az elmúlt két évben tovább romlott a közigazgatás működésének színvonala nemcsak a NAV területén - az az igazság, amely a szakmai előzmények alapján még tartotta magát -, hanem a kormányzati munka egyéb területeit is beleértve.

A törvényjavaslat másfél évvel az APEH és a vám- és pénzügyőrség integrációjával felállított Nemzeti Adó- és Vámhivatal működésének megkezdése után pótolja azt a szabályozást, amit már az előkészítés szakaszában szükséges lett volna elvégezni, megalkotni, ezért az MSZP-frakció támogatja a hatályos szabályozás hiányosságait felszámoló jelen törvényjavaslat elfogadását, és egyetért azzal, mint már korábban is, hogy a pénzügyi nyomozók illetménye rendezésre kerüljön teljesen egyértelmű módon, hogy annak kifizetését, illetve annak a hatását tekintve egyértelmű, nem elvitatható módon törvényi szabályozás alá kerüljön.

Ez a véleményünk összhangban van az illetékes szakszervezet véleményével, akiknek ezúton is szeretném megköszönni, hogy az észrevételeikkel 2010-ben is, illetve jelen esetben is segítették az MSZP-frakció szakmai munkáját, és a szakértőink között meglévő tapasztalatot a saját tapasztalataikkal kiegészítve lehetővé tették, hogy ezt az értékelést elvégezzük. Kicsit sajnáljuk, hogy nem akkor, 2010-ben fogadta meg a kormányzó többség ezt a javaslatot, de mint mondtam, a vizsgánál is jobb később, mint soha, javaslom, hogy a Ház fogadja el ezt az előterjesztést.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

Tisztelettel kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Márton Attila képviselő urat, hogy kíván-e a vitában elhangzottakra válaszolni. Igen, kíván. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nagyjából az elmúlt egy órában elhangzottakat össze kellene foglalni, akkor talán úgy lehetne, hogy mindazokat, amelyek elhangzottak a politikai lózungtól megtisztítva, akkor örömmel hallottam, hogy a képviselőtársaim némi módosítással ugyan, de alapvetően támogatják a beterjesztett törvényjavaslatot.

No, hát akkor kezdjük az elejéről! Tisztelt képviselőtársaim, különösen az MSZP-sek és akik még nem ültek itt, nem tudhatják, hiszen nem dolgoztak és érdemben semmit nem tettek azért, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon nagy rendszerek átalakítására, megreformálására sor kerüljön, így aztán azt sem tudhatják, hogy a nagy rendszerek átalakítása és reformálása egy komoly feladat, valóban sok buktatóval, és csak visszautalva arra, amit Józsa képviselő úr mondott, mi merjük és fel merjük vállalni azt, hogy igen, ahogy telik-múlik az idő, a tapasztalatok alapján próbáljuk finomhangolni a rendszereket, és ha szükséges ehhez törvénymódosítás, ezt mi megtesszük. Sajnos, önök sem az elmúlt nyolc évben sem ellenzéki észrevételekre, sem az akkori idő tapasztalatai alapján nem voltak erre hajlandók és képesek. Örülök, hogy legalább most azt mondták, hogy mi eljutottunk erre a pontra. Igyekszünk a továbbiakban is úgy dolgozni, hogy lehetőség szerint, ha szükséges, akkor a megfelelő korrekciókat a törvényekben elvégezzük. Ez történt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvénnyel is. Valóban a szervezetátalakítás tapasztalatai alapján a szükséges módosításokat elvégeztük.

Bertha Szilvia képviselő asszonynak volt egy mondata, hogy már az összevonásnál jelezték, hogy bérfeszültség lesz. Tisztelt Képviselő Asszony! Ebből a mondatból azt tudom leszűrni, hogy ha egyébként nem lett volna átszervezés és szervezeti átalakítás, akkor ez a pénzügyi nyomozókat érintő hátrányos bérezés mind a mai napig meglenne. Nos hát, itt vagyunk, itt van az a pillanat, amikor ezt a problémát szeretnénk orvosolni, és pont azért terjesztettük be ezt a törvényjavaslatot, hogy erre megoldást találjunk.

Azt elmondtam a bevezető hozzászólásban is, és a képviselőtársaim több esetben is érintették ezeket a kérdésköröket, tehát egyébként a beosztással és a szolgálati jogviszonnyal összefüggő, eddig is meglévő szabályozásokat alapvetően nem kívántuk újraírni és nem kívántuk újraszabályozni, de ezt egyébként többször is elmondtam - ha figyeltek - a hozzászólásomban, hiszen egyelőre most úgy látszik és úgy tűnik, hogy itt nincsenek olyan komoly feszültségek és olyan problémák a rendszer működését tekintve, amelyeket szükséges lenne orvosolni. Persze, észrevételek mindig vannak és vélhetően lesznek is az elkövetkezendőkben, de meggyőződésünk - és az előterjesztő képviselőtársaimmal együtt úgy gondoljuk -, hogy igazából ott kell és ott szükséges változtatni, ahol probléma van. Ha állandóan változtatnánk, akkor önök pedig azt vetnék a szemünkre, hogy hol a jogbiztonság, hiszen egy nagy szervezet nem tud megfelelően működni. Tehát azokon a pontokon igyekszünk finomhangolni és szabályozni, ahol erre mindenképpen szükség van.

Göndör képviselő úr felvetette, hogy mi lesz a költségekkel, a bérnövekményből adódó változással. Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk van még a 2013-as év költségvetésének elfogadása, úgyhogy úgy gondolom, várjuk meg a beterjesztett költségvetést, és akkor lehet majd erről a kérdésről konkrétan és részletesen beszélni.

Szintén Göndör képviselő úr tett fel egy olyan kérdést, hogy ki az adónyomozó, egészen konkrétan a NAV-törvényben ki a pénzügyi nyomozó. Itt csak szeretnék utalni arra, hogy jelen pillanatban a NAV-törvényben van ilyen, sőt, ilyen beosztások is vannak. Egészen konkrétan pénzügyi nyomozó I., pénzügyi nyomozó II. munkakör, 1-es, illetve 2-es besorolási osztály. Tehát a jelenlegi törvényt kell elolvasni, illetve annak alapján a benne foglaltakat értelmezni, és mindenki számára azonnal világossá és nyilvánvalóvá lesz, hogy a benyújtott törvénymódosítás kikre is vonatkozik.

Bertha Szilvia képviselő asszony azt mondta, hogy az illetményeltérítésre vonatkozóan a benyújtott javaslat rosszabb feltételeket határoz meg. Megint csak szeretnék visszautalni a bevezetőmben mondottakra. Jelen pillanatban a bérkülönbség kompenzálását, mondjuk, a rendőrségen dolgozó nyomozók és a NAV-nál dolgozó pénzügyi nyomozók esetében az illetményeltérítéssel és a személyi bérrel oldják meg.

(15.30)

Ez egyébként nem erre való. Az illetményeltérítés, a személyi bér alkalmazása kifejezetten a kiemelkedő, magas minőségű szakmai munka végzése esetén kell és adható. Ebben igaza van képviselő asszonynak, valóban az egy évre szól, de nem is az a célja egyébként, hogy folyamatosan alapilletmény jelleggel adják ezt a juttatást.

Kihangsúlyoztam, hogy egyébként az új bértábla bevezetésével a törvényjavaslat lehetővé fogja tenni a vezetők számára a minősítési rendszer alapján, hogy valóban az illetményeltérítésre, illetve a személyi juttatások adására lehetőségük legyen a konkrét értékelések alapján. De, ahogy mondottam, erről is volt szó.

Tehát az, amikor képviselő asszony azt mondja, hogy rosszabb feltételeket határoz meg, nem, én ezt úgy fogalmaztam meg, hogy az illetményeltérítés valóban azt a célt fogja szolgálni, ami a pluszjutalmazás, pluszdíjazás, a pluszjövedelem biztosítását fogja szolgálni.

Többen felvetették, hogy most a pénzügyi nyomozókról van szó, de mi lesz a pénzügyőrökkel. Megint csak a bevezető mondataim úgy hangzottak el, hogy ennek a törvényjavaslatnak a célja mind szabályozásilag, mind jövedelem-, illetményoldalról lehetőség szerint a rendszerben történő egységesítés.

A legnagyobb probléma a pénzügyi nyomozók esetében van jelen pillanatban a NAV-nál, az ő helyzetüket kell rendezni, hiszen a NAV-nak meg kell hagyni azt a nyomozati lehetőségét, amellyel jelenleg is rendelkezik, és ahogy említettem, mind a közszféra irányába, mind az üzleti szféra irányába történő elvándorlást szeretnénk ezzel a törvényjavaslattal megakadályozni. Tehát az a célunk, hogy igen, akik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál szeretnének elhelyezkedni pénzügyi nyomozóként, azok kapják meg lehetőség szerint ugyanazt a juttatást, mintha akár az államigazgatás területén valahol vagy a vállalkozói szektorban helyezkednének el.

Tehát ennek a javaslatnak ilyen értelemben a pénzügyi egységesítés vagy egyenlő szintre hozás a célja, illetve - ahogy Józsa képviselő úr szerintem nagyon helyesen elmondta, és örülök, hogy erre vonatkozóan ők is támogatásukról biztosítják a javaslatot - a szabályozási rendszer egységesítése, hogy a NAV-nál dolgozók lehetőség szerint egy egységes szabályozási körbe tudjanak kerülni.

Azt nagyon sajnálom, hogy Dorosz Dávid képviselőtársunk itt beszélt több mint négy percet, és sajnos érdemi észrevétele nem volt, de hát mondhatnám azt is, ha most rosszmájú akarnék lenni, hogy ezt az LMP-s hozzászólóktól már megszokhattuk. Politikai lózungokat mondott, de igazából szakmai javaslata nem hangzott el. Sajnálom, hiszen ebben az esetben talán az ő szakmai felvetéseire is tudtam volna válaszolni.

Én kérem önöket, és biztatom önöket, képviselőtársaim, hogy nyújtsák be módosító javaslataikat, és azokat, amelyek a beterjesztett törvényjavaslat szellemiségéhez igazodnak, abba az irányba mutatnak, abba a szabályozási irányba mutatnak, amit mi ezzel a javaslattal meg kívánunk valósítani, természetesen akceptálni és támogatni fogjuk.

Elnök úr, nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypárti sorokból.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeztetni szeretném önöket, Dorosz Dávid képviselő úr azt kérte, hogy a módosító javaslatok beadására az ülésnap végéig lehetőség legyen. Ennek megfelelően annak érdekében, hogy a módosító javaslatok az ülésnap végéig a házszabályi előírásoknak megfelelően beadhatók legyenek, az általános vita lezárására is csak az ülésnap végén kerül sor.

Most soron következik a biztosítási adóról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/7032. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/7032/10. számon kapták kézhez és ismerhették meg képviselőtársaim.

A bizottsági ajánlás összesen kilenc pontot tartalmaz, de az ajánlás 1. pontja a preambulum módosítására irányul, amelyet a házszabályi rendelkezésekre tekintettel külön vitaszakaszban, a vita végén kell megtárgyalni. Ezért indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként 6-6 perc.

Most pedig megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 2-9. pontjaira. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Jelzésre:) Elsőnek megadom a szót Volner János képviselő úrnak, a Jobbik-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   157-165   165-183   183-207      Ülésnap adatai