Felszólalás adatai
140. ülésnap (2011.11.23.), 104. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dúró Dóra (Jobbik) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 4:04 |
Felszólalások: Előző 104 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 97. § (2) bekezdése előírja, hogy a törvényjavaslathoz mellékelni kell a várható társadalmi és gazdasági hatásokat, lehetőség szerint számszerűsített formában. Ezt nem teszik meg ebben a törvényjavaslatban, a mintegy 65 oldalas normaszöveghez mindössze egy másfél oldalas általános indokolás társul. De hát természetesen megszokhattuk már ezt, hogy nem mellékelik azokat a háttérszámításokat, amelyeket elvégeztek. Ugyanígy volt ez a köznevelési törvény esetében is.
Hogy háttérszámítások ehhez a törvényjavaslathoz kapcsolódóan is készültek, egy Magyar Nemzet-cikkből tudhattuk meg, ahol leírják, idézem a Fidesz házi lapját, a Magyar Nemzetet: "A koncepció szerint az intézmények integrációjával az átlagos osztálylétszám a szakképző intézményekben 24,6-ról 29,5-re nő. Több gyerek jut majd egy pedagógusra, a jelenlegi 13,9 helyett 15,2, ami a szakképzésben részt vevő pedagógusok számának csökkentését jelenti.
(13.00)
A számítások elvégzése után kiderül, hogy míg jelenleg 27 384 pedagógus dolgozik az iskolai rendszerű szakképzésben, addig 2016-ra ez a szám az előrejelzés szerint 20 000-re apadna, ami 26 százalékos létszámszűkítést jelentene. A szakképzés forrásigénye az átalakítás következtében mintegy 20 százalékkal csökkenne." - eddig az idézet.
Azt gondolom, hogy ez a Magyar Nemzetben megjelent összefoglaló, illetve a kormány által készített háttérszámításokra hivatkozó néhány sor és cikk nagyon jól összefoglalja, hogy mi a lényege ennek a törvénynek. Az oktatásból, nemcsak a közoktatásból, hanem a szakképzésből is forrásokat vonnak el, a felsőoktatásban is ugyanezt tapasztalhatjuk. Sajnos, miközben a forrásokat 20 százalékkal csökkentik, addig a szakiskolások számát pedig 30 százalékkal növelni szeretnék. A gimnáziumokba bejutás feltételét szigorítva nyilvánvaló, hogy sokkal többen fognak a szakképzésben részt venni. Ami egyébként önmagában nem lenne probléma, ha nem társulna forráskivonással.
A Jobbik is egyetért azzal, hogy a szakképzés pesztízsét és a munkaerő-piaci megbecsültségét is vissza kell állítani és erősíteni kell. Kormánypárti képviselőtársaink is elismerik a tiszkrendszer visszásságait, hiányosságait, elsősorban a forráselosztással kapcsolatban, azonban nem találunk gyógyírt ebben a törvényben és nem találunk garanciákat arra, hogy a tiszkrendszer további működtetése meg fog felelni az igazságosság elveinek, és ezzel az erőltetett kötelező tiszkesítéssel nem fogják fenntartani, illetve erősíteni ezeket a visszásságokat. Ez a létszám-meghatározás, ami a törvényben benne van, és a kötelező tiszkesítést írja elő, egészen embertelen, a kis közösségek szétveréséhez vezet, ezért ezt semmiképpen nem tudja támogatni a Jobbik.
Összességében azt tudom mondani, sajnos a szűkös időkeret miatt, hogy a forráskivonás miatt, a pedagóguselbocsátások miatt és a finanszírozás garanciáinak hiánya miatt nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Nagyon fontos lenne, hogy alapjaiban a tiszkrendszer felülvizsgálatával is foglalkozzunk, hiszen anélkül nem fogunk tudni hatékony szakképzést létrehozni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
Felszólalások: Előző 104 Következő Ülésnap adatai