Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Az adótörvények két pontjához szeretnék hozzászólni. Tisztelt Államtitkár Úr! Az önkormányzatok, ha készítenek egy költségvetést, a költségvetésnek a bevételi és a kiadási oldalát is meg kell tervezni. Tehát itt egy elfogadott 2011-es (sic!) állami költségvetéshez az adótörvényt módosítjuk most, konkrétan a bevételi oldal módosul ezzel a törvénnyel, és gondolom, hogy követni fogja majd a költségvetés módosítása is ezt, legalábbis egy jól működő önkormányzatnál, ezt követeli meg az Állami Számvevőszék tőlünk, önkormányzatoktól, vagy az összes önkormányzattól az országban. Azért szerettem volna még szót emelni, többen említették a gépjárműadót, amelyet úgy tekintettünk először még, hogy fájdalmas, de ideiglenes, a Covid miatt ideiglenesen visszavont adóról van szó. Kétségeink persze voltak, illúziónk sem volt nagyon ebben a tekintetben, de ez a módosítás egyértelműen azt üzeni a településeknek, ahol gépjárműadót szedtek be, hogy ezt elveszítettük véglegesen. Ezzel az önkormányzatok elveszítették azt a forrásukat, amiből az utakat tudták javítani, hiszen ez egy címkézett pénz volt eddig is, tehát nem lehetett bármire fölhasználni. Útjavításra, parkírozóépítésre, a gépjármű-infrastruktúrának a települési fejlesztésére használták fel, annak volt a forrása ez a jobb önkormányzatoknál. Nyilván az eladósodott önkormányzatok lehet, hogy vaktában, mindenre elkölthették ezt a pénzt, főleg, ha ezt az Állami Számvevőszék nem vette észre, de a nagyobb településeknél igenis ezt figyelték, ahol több száz milliós bevétel származott ebből. Tehát most az a forrás hiányozni fog véglegesen az önkormányzatoktól, amiből parkírozót lehetett építeni, amiből utakat lehet építeni, amiből a közlekedéssel kapcsolatos infrastruktúrát, beleértve lámpás közlekedést, és sok mindennek a beruházásforrását veszítették el az önkormányzatok.

A másik megjegyzésem azzal kapcsolatos, hogy most már elveszik ennek a behajtását is. Tehát eddig úgy volt, legalábbis erre az ideiglenes pár hónapra, hogy az önkormányzatok még beszedték az adót, de továbbküldték valamilyen jelképes százalék fejében, az államnak bérmunkában elvégezték ezt. Most, a jövőt illetően az előterjesztésből az tűnik ki, hogy ez az apparátus, aki ezt végezte eddig, erre az apparátusra nem lesz szükség. Az adóhatóság létszáma általában a nagyadózóknál elég jelentős létszám, tehát itt egy olyan üzenet is megfogalmazódik ebben, hogy ezeknek az embereknek munkát kell keresni, akik ezzel foglalkoztak eddig.

A másik megjegyzésem a törvénynek ahhoz a részéhez, szintén az önkormányzati fejezetet érintő részéhez szól, amelyik az iparűzési adóval foglalkozik. Az iparűzési adó, államtitkár úr is hangsúlyozta, a NAV-on keresztül zajlik a jövőt illetően. Ez nem azért jelent problémát, hanem azért jelent problémát, mert rossz tapasztalataink vannak a központosítást illetően. Például az úgynevezett központosított kukaholding, amelynek gyönyörű filozófiája volt fölfestve, hogy miért nagyon fontos, hogy központilag egy kézben legyen ez a dolog kezelve, ez az önkormányzatok jelentős részénél azt jelenti, hogy likviditási zavarokat, szolgáltatási zavarokat okoz, sőt bérfizetési gondot jelent, ez a központosítás olyan jól sikerült egyszerűsítés. Félek tőle, hogy az adóbevallásnak a NAV-on keresztüli megérkezése az önkormányzatoknál valami hasonló zavarokat fog majd okozni, és ez a zavar már ott kezdődik, hogy nem fognak az adóalanyaikkal, mondjuk, az önkormányzatok bármelyik adóhatósága, kapcsolatba lépni, mert hiszen az adóbevallás a NAV-nál van, és nem érkezik ide.

(13.50)

Ennek nagyon sok gyakorlati problémáját látom, és vetem fel itt most az államtitkár úr részére. Ugyanakkor itt is felmerül az, hogy az adóalanyok adóosztályai, adófőosztályai, tehát maga az adóhatóság az önkormányzatoknál itt is veszélyeztetve van a létszámot illetően, tehát valószínűleg itt is lesz létszámleépítés ebben az esetben, ha valamilyen központosítás lesz. Nem látjuk a végrehajtási rendeletét, nem látjuk, most csak egy törvénymódosítást látunk, de még nem látjuk ennek a végét, hogy az hogyan csapódik le az önkormányzatoknál. Felhívom a figyelmét arra, hogy az önkormányzatoknál ez nem játékszer.

A települések működésének alapvető eleme az iparűzési adó, és ennek egy B-változata is elhangzott itt, amely szerint ahol nagy állami beruházás van  például Göd esete egy jó példa rá , azoknak az iparűzési adója változatlanul a megyén keresztül, ahogy ezt már egy ilyen gyors módosítással végrehajtották, ez marad mindaddig, amíg ezek a bevételek azon a településen megvannak. Nem tudjuk, hogy hogy kell ezt érteni. Ha befejezik ezt a beruházást  ha már egyszer említettem például Göd esetét , ha befejeződött a beruházás, ezt követően az iparűzési adó örökre, véglegesen attól a településtől… Tehát ott kétfajta iparűzési van. Az egyik, amit a cég fizet a megyének, a másik, amit más vállalkozók fizetnek a településnek. Tehát kettős adózási rendszer lesz, vagy párhuzamos adózási rendszer, egy belső versenyt alakítunk ki. Ott ki lesz az adóvégrehajtó majd, ha olyan helyzet áll elő, hogy például adóvégrehajtást kell elkészíteni? A megyének lesz egy adóapparátusa, az fogja végrehajtani, vagy hogyan működik ez, ha tartósan így marad az iparűzési adó megyékhez való rendelése, a település, a közigazgatásilag eddig illetékes település pedig kívülről nézi majd ezt?

Ezt a három észrevételt tettem, és ennek alapján egy ilyen adótörvény-módosítást  a települések nevében is merem mondani  nem tudunk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)