Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Bevezetésként én is itt szeretnék arról néhány szót szólni ? bár megszoktuk önöktől a sportszerűtlenséget ?, hogy egyáltalán ilyen szabályt úgy, hogy egy ciklus kezdetén, a választások után egy hónappal vagyunk, hoznak ide és léptetnek hatályba, ezt egy civilizált országban egész egyszerűen nem illik.

Miről beszélek? Arról, hogy ha egyszer megvoltak a kiírási szabályok egy polgármester-választásra, egy főpolgármester-választásra, akkor az adott ciklusban aszerint választottak az emberek például Budapesten főpolgármestert vagy városokban polgármestert, hogy tudatában voltak annak, hogy azzal a pozícióval milyen hatáskör, milyen jogok járnak. Arról van szó, hogy a budapesti polgárok egy adott, meghatározott hatáskörre szavaztak bizalmat Tarlós Istvánnak. A budapesti választópolgárok október 12-én aszerint döntöttek, hogy az október 12-én hatályos törvény alapján azok a személyek, akikre ők szavazni akarnak vagy akik a jelöltlistán szerepeltek, alkalmasak-e a tisztség betöltésére vagy sem. Ad absurdum fideszes gyakorlattal az is elképzelhető, hogy teljes egészében megváltoztatják, mondjuk, a polgármesterek, illetve a főpolgármester jogállására vonatkozó játékszabályt aszerint, hogy a gép az önök számára mit dob a választás éjszakáján.

Tehát könnyen lehet, hogy amikor mondjuk, lehetett ajánlásokat gyűjteni, és a magyar választópolgárok éltek az aktív választójogukkal, jelentkeztek bizonyos tisztségek betöltésére, hogy ha előre tudják azt, hogy egészen más hatáskörrel fognak rendelkezni egy hónappal a választás után, már eleve az illetők ? nyilván nem Tarlós Istvánra gondolok ? nem is jelentkeztek volna a tisztség betöltésére; arról nem beszélve, hogy a választópolgár, aki október 12-én az urnához járult, nem egy ilyen hatáskör gyakorlására adott mandátumot. Az, amit itt önök művelnek ? nem először és nyilván nem utoljára ?, nem egyszerűen tisztességtelen, hanem komolyan felveti azt is, hogy ez a szabály ki fogja-e állni az Alaptörvényt vizsgáló Alkotmánybíróság tesztjét.

És természetesen arról is érdemes elmerengeni, amit itt Hegedűs Lorántné már az imént vázolt, hogy miért van az, hogy más gazdálkodó szervezeteknél, mint például a gazdasági társaságoknál, amikor az összeférhetetlenséggel vagy egyéb hasonló jogi tényekkel kapcsolatos szavazás történik, akkor az érintett személyeket figyelmen kívül hagyják a szavazásnál. Miért kell az önkormányzati képviselő-testületek mint gazdálkodó szervezetek tekintetében másként eljárni? Azt gondolom, ahhoz, hogy jogbiztonság legyen egy országban, az ilyen jellegű, tipikusan gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályoknál egységesen kellene eljárni.

Tisztelt Országgyűlés! Tulajdonképpen a módosítás eredeti irányától némiképpen eltér az, ami az 1. §-ban szerepel, én is ezzel kezdeném a hozzászólásomat, és csatlakozni tudok az előttem szólóhoz: miközben a kormány szavakban folyamatosan arról zeng ódákat, hogy milyen nagyszerű módon támogatja a hazai kis- és középvállalkozói szektort, megint csak a miniszterelnök úr örökbecsű szavait tudom figyelmükbe idézni, hogy „ne arra figyeljenek, hogy mit mondok, hanem azt nézzék, hogy mit teszek”. Azt gondolom, itt az 1. § kapcsán is ez a helyzet.

Amikor önök a K+F-ről, innovációról szóló törvény szerinti alapkutatásra való hivatkozással adókedvezményt ígérnek vállalkozásoknak, anélkül ? hasonlóan ahogy Hegedűsné képviselő asszony az imént elmondta ?, hogy különböztetnének tőkeerő szerint a különböző vállalkozások között, továbbmennek azon a pályán, amit ez az ország elkezdett negyedszázaddal ezelőtt járni, hiszen nyilvánvaló, hogy egy olyan országban, ahol tragikusan kettészakadt a gazdaság, és ugyanazt a kedvezményt biztosítják az óriásoknak, mint a most talán valahogy piacra vergődő hazai kisvállalkozásoknak, ott ez a kedvezmény tovább fogja mélyíteni a szakadékot. Ha ezeket az adókedvezményeket megkülönböztetés nélkül biztosítják a multicégeknek, a különböző óriásvállalatoknak és a hazai kkv-szektornak, ez azt jelenti, hogy a Fidesz folytatja azt a politikát, amit elődei, a különböző jobboldali, álbaloldali kormányok folytattak, tovább növeli a szakadékot a multinacionális tőke, az udvari beszállítók, illetve a hazai kkv-szektor között.

Ami a javaslat érdemét illeti ? és itt nyilván az elsődleges jogpolitikai cél a főpolgármesteri jogkör növelése ?, újfent csak a klasszikust tudom idézni, bár nem biztos, hogy ilyen szürreális mondatok visszaadására képes vagyok. Két héttel ezelőtt itt Novák Előd azonnali kérdésére valami olyasmit mondott a miniszterelnök úr, hogy egy hibát nem szeretne még egy hibával korrigálni. Én ezt most is el tudom önöknek mondani: egyszer hiba volt az, ahogyan önök nem sokkal a mérkőzés kezdete előtt megváltoztatták a játékszabályokat, és szétbarmolták a Fővárosi Önkormányzatot; most egy újabb hibával, nevezetesen a főpolgármesteri jogkör növelésével kívánják helyretolni azt, amit elrontottak idén júniusban. Hát ez így nem fog menni!

Idén júniusban megléptek olyasmit, aminek pontosan az ellenkezőjét várhatták önöktől azok, akik kétharmadot adtak önöknek, tudniillik, ha valamit a kétharmados többség birtokában meg kellett volna önöknek cselekedni már az elmúlt négy évben, az az, hogy a torz, kétszintű fővárosi önkormányzást ebben a formájában, ahogyan Rákosi Mátyás alatt létrejött, felszámolják; önök ezt nem tették meg. A főváros működésképtelen; működésképtelen 1990 óta, valóban a rossz kompromisszumok miatt. A főváros belső kerületei szabad prédái különböző színezetű ingatlanspekulánsoknak, akiket hol képviselő-testületi többségnek, hol polgármestereknek hívnak; ez a főváros irányíthatatlan.

(20.30)

Az irányíthatatlanságot önök növelték azzal, hogy gyakorlatilag rászabadították a Fővárosi Közgyűlésre a kerületi polgármestereket, és most egy rossz eszközzel, a főpolgármesteri jogkörnek a választás után pár héttel való bővítésével kívánják ezt helyre tenni. Ez nem fog sikerülni. Egész egyszerűen magát a júniusban kialakult választási rendszert kellene visszavonni, megváltoztatni, illetve alapjaiban egy új fővárosi önkormányzati rendszer kell; egy olyan Fővárosi Önkormányzatra lenne szükség, amely alkalmas arra, hogy fejlessze ezt a várost. Ez a fővárosi önkormányzati rendszer sok mindenre alkalmas, a tolvajlásra nyilván, de arra, hogy Budapest fejlődjön, biztosan nem. Az, hogy 23 kiskirály között majd egy megerősített porondmester fog rendet tenni, ez lehet, hogy sikeres abból a szempontból, hogy Tarlós István könnyebben tud majd machinálni a Fővárosi Közgyűlés ülésein, de hogy nem lesz alkalmas ez a rendszer továbbra sem arra, hogy Budapest fejlődjön, ez egészen biztos.

Jelen törvényjavaslatban is megjelennek természetesen olyan érvek, szempontok, amit normális menetrendben az LMP akár még támogathatna is; magunk is látjuk például, hogy lenne értelme annak, hogy a közvetlenül választott és így erősen legitimált polgármesterek mozgásterét a törvényhozás bővítse, az eszköztárukat szélesítse. Mindezt egyébként a Magyarország önkormányzatairól szóló törvény elfogadását megelőzően elkészített önkormányzati koncepciónkban meg is fogalmaztuk. Ugyanakkor az LMP a főváros és a kerületek viszonylatában szintén elfogadható érvnek tartja az erős és egységes fővárosi irányítás megteremtésének szükségességét; mi magunk is többször felszólaltunk a helyi kiskirályi rendszer visszásságai ellen, amely a korrupció melegágya, azonban ebben a kérdésben sokkal inkább a kerületek és a főváros közötti hatáskörmegosztás módosításával lehetne eredményt elérni.

Az Országgyűlés előtt fekvő javaslat indokolásában tehát találhatunk egyébként a korábbi érvelésünknek megfelelő gondolatokat, azonban ez a javaslat megint nem szolgál mást, mint a Fidesz pillanatnyi hatalmi érdekeinek a bebetonozását. Jelen esetben, mondhatnám azt is, hogy kilóg a lóláb, de nem a lóláb, hanem egy egész lovarda lóg ki, amikor a polgármesteri eszköztár bővítését csak a főpolgármester esetében kívánják megvalósítani, gondolom, egy korábbi Orbán-Tarlós-paktum alapján. Jelentősen túllő azonban a javaslat az egészséges mértéken, amikor a főpolgármesteri vétó intézményét korlátlan módon határozza meg, és semmilyen olyan vitarendezési lehetőséget nem biztosít, ami a közgyűlés működésének ellehetetlenülését megakadályozná.

Tisztelt Országgyűlés! Nagyon érdekes az, hogy hirtelen elővarázsolnak egy négyötödös szabályt, ami nem volt szokásos önöknél az elmúlt négy évben. Ami kevéske négyötödös szabály volt például a magyar alkotmányban, azt önök viharos gyorsasággal 2010 nyarán kigyomlálták. Ugyan mi a jogpolitikai indoka annak, hogy kuriózumként a nemzeti cinizmus rendszerében most hirtelen a feloszlatást négyötödhöz fogják kötni? Mi ennek az ésszerű magyarázata?

És megint csak arról van szó, hogy a pillanatnyi hatalmi érdekeik és a különböző fideszes Döbrögik kívánságai szerint mozgatják az önkormányzati rendszert, amikor a megyei közgyűlések székhelyének meghatározását új elemként veszik bele a törvénybe. Szégyen, gyalázat az, amit Nógrád megyében műveltek, az összes nógrádi fideszes képviselő szégyellheti magát! Az, hogy akkor, amikor önöknek nem tetsző eredmény születik, gyalázatos módon megpróbálják megfúrni ezeket az eredményeket, Ózdtól kezdve Salgótarjánon át egészen Zuglóig, és ha nem bírnak a bíróságokkal sem, akkor fogják és megbüntetik a várost! Én azt gondolom, hogy az, ami például a tegnapi időközi választáson történt, az egy figyelmeztető jelzés a Fidesz számára, hogy azért az arroganciának is van határa. Lehet kevély módon itt vigyorogni, lehet semmibe venni a parlamenti eljárást, de pontosan a tegnapi időközi választás azt bizonyítja, hogy az emberek ezt a mérhetetlen arroganciát, ami megvalósul a törvényalkotási visszaélésekben is, előbb-utóbb meg fogják elégelni.

Az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban el tudom ugyancsak mondani azt, hogy tisztességtelen dolog az összeférhetetlenségi szabályokat pár héttel az önkormányzati választás után megváltoztatni. Vagy meg lehet változtatni, úgy, hogy 2019-ben fog hatályba lépni. Na, az tisztességes lenne, arról lenne mit vitatkozni. Tudom ismételni megint csak azt, amit képviselő asszony itt az imént elmondott: ha ezek az összeférhetetlenségi szabályok lettek volna hatályban, mondjuk, már augusztus 1-jén, amikor a kampány kezdődik vagy az ajánlásgyűjtési időszak kezdődik, lehet, hogy egészen más emberek indultak volna útnak az önkormányzati kampányban, és lehet, hogy egészen más eredmények születnek, főleg kisebb településeken.

Ez, amit az összeférhetetlenségi szabályokkal csinálnak, megint csak azt jelenti, hogy valakik valahol nagyon jól fekszenek a Fidesznek, és az ő státusukat rendbe kell tenni, illetve valakiknek biztosítani kell a túlhatalmat egy-egy településen. De akkor úgy lenne korrekt, hogy színt vallanak, ideállnak, és elmondják azt, hogy pontosan mely településeken, mely fideszes káderek előtt kellene tisztára seperni az utat.

Tisztelt Országgyűlés! Igen, pontosan látjuk azt, hogy a Fővárosi Önkormányzat tökéletesen működésképtelen. Tökéletesen működésképtelen azért, mert az országban az elmúlt negyedszázadban uralkodó pártok 1990 nyarától kezdve folyamatos bűnben vannak, működésképtelenné tették a Fővárosi Önkormányzatot, kezdve a ’90-es önkormányzati törvény vitájától, ahol az akkori ellenzék, az SZDSZ és a Fidesz ? kalkulálva azzal, hogy esetleg az MDF megnyeri az őszi önkormányzati választásokat ? nem volt hajlandó arra, hogy a sztálinista fővárosi szerkezetet, úgy, ahogy egyébként azt Antallék javasolták, megváltoztassák. Befagyott ez a kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer, ami gyakorlatilag a tanácsi rendszer átvitele volt az új időszámításba, és nagyon jól beleilleszkedtek a tutiba; az uralkodó elitek, akik a fővárosi kerületeket irányították 1990-től kezdve, nem voltak érdekeltek abban, hogy helyre tegyék és működőképessé tegyék a fővárost. Beszéljünk nyíltan, erről van szó! Itt a különböző pártok emberei együtt loptak, főleg a belső kerületekben. Láttunk olyan csodát a fővárosi választási kampány hajrájában, amikor egy önkormányzati képviselőjelöltről, aki éppen korszakváltó színekben menetelt, kiderült, hogy megjárta már a Fideszt, megjárta már a Szocialista Pártot. Hát, minket nem járt meg, nem is fog. Pontosan ez a történet, ami a VI., VII. kerületet jellemezte akár a kampányban, akár az elmúlt években, azt mutatja, hogy azok a pártok, amelyek ezt az országot és a fővárost uralták a rendszerváltás után, nem érdekeltek abban, hogy tiszta viszonyok legyenek Budapesten.

Önök súlyosbították a helyzetet azzal, hogy a kerületi polgármesterek kezébe tették le a főváros irányítását, és most egy olyan eszközhöz nyúlnak, ami egyrészt nemtelen; nemtelen azért, mert a választások után alapvetően megváltoztatni a megválasztott tisztségviselő hatáskörét, nemcsak az illetőkkel, a megválasztott személyekkel vagy a jelöltekkel szemben, hanem a választópolgárokkal szemben is tisztességtelen. És nem az lenne a megoldás, hogy a főpolgármester számára egy olyan vétójogot biztosítanak, ami nagyon könnyen el is lehetetleníthetné az emberek által választott képviselő-testület munkáját, hanem az lenne a megoldás, hogy végre visszatérnek azokhoz a koncepciókhoz, amelyek 1990-ben kint voltak az asztalon, és működőképessé tennék a fővárost.

És még valami. Akkor, amikor Tarlós István kezébe tesznek le ekkora jogosítványt, szemben a közgyűlési képviselőkkel, nem egyszerűen a polgármestereket próbálják letörni: letörik azokat a képviselőket is, akik kompenzációs listáról kerültek be, jóllehet azokra a pártokra, amelyek kompenzációs listáról küldtek be képviselőket, többen szavaztak összességében, mint a Fidesz-KDNP-pártszövetségre 2014. október 12-én. Ez a helyzet. A fővárosi választók többségével mennek szembe ennél a törvényjavaslatnál.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP, az MSZP és a Jobbik soraiból.)