Felszólalás adatai

DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság, amelynek nem vagyok a tagja, a jegyzőkönyv tanúsága szerint hosszú és részletes vitát folytatott az energiatörvényhez benyújtott számos módosító indítványról. Úgy gondolom, hogy a kormány a javaslatok támogatásáról kizárólag szakmai alapon döntött, hiszen számos ellenzéki indítvány is bekerült a támogatott javaslatok közé.

A vita első szakaszában szeretnék néhány olyan kérdéshez hozzászólni, amelyik a gazdasági bizottságban is nagyobb hangsúlyt kapott, s a végén szeretnék a saját módosító javaslataim mellett érvelni.

Egyes képviselői indítványok kifejezetten kormányzati felelősségi körbe tartozó feladatokat rendelnek vagy rendelnének az Országgyűlés hatáskörébe. Az energiapolitika kidolgozását és végrehajtásának irányítását továbbra is célszerű a kormány hatáskörében tartani, a kormány pedig az Országgyűlés 1993-as határozata alapján kétévente beszámol az Országgyűlésnek. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egyes képviselőtársaim állításával ellentétben a hatályos villamosenergia-törvény sem tartalmaz energiapolitikával kapcsolatos országgyűlési feladatokat, így arra hivatkozni, hogy ez a törvény bármiben korlátozná az Országgyűlés hatáskörét az előző törvényhez képest, félrevezető.

Felmerült az is, hogy esetleg a külkereskedelem, illetve az átállási költségek szabályozása kerüljön az Országgyűlés hatáskörébe. Ha ezek a javaslatok elfogadásra kerülnének, az megoldhatatlan probléma elé állítaná a tisztelt Házat, hiszen legalább évente, de elképzelhető, hogy ennél gyakrabban is rendelkezni kellene ezekről a témákról. Ugyanis ezek kifejezetten operatív módon alkalmazkodnak a piachoz, tehát ennek a szabályozása nem hiszem, hogy a parlament feladatát vagy hatáskörét igényelné. Így nem javaslom támogatni azt, hogy törvényi szintű szabályozásra kerüljenek ezek a témák.

Több képviselőtársam javasolja, hogy a villamosenergia-törvényben - a hatályos törvényhez hasonlóan - részletes árszabályozási elvek kerüljenek meghatározásra. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a hatályos törvény kiveszi a villamosenergia-árak szabályozását az ártörvény hatálya alól, ezért valóban szükségesnek mutatkozott az árképzési elvek külön meghatározása. A törvényjavaslat értelmében azonban a villamosenergia-árak visszakerülnek az ártörvény hatálya alá, ezért a hatósági villamosenergia-árakat az ártörvényben meghatározott elvek szerint kell megállapítani. Eltérő árképzési elvek megállapítására törvény, illetve alsóbb szintű jogszabály keretében nincs lehetőség. Hatósági árakat az ártörvény értelmében jogszabályban kell megállapítani.

Többen kezdeményezték, hogy a Magyar Energia Hivatal kapjon felhatalmazást a gazdasági miniszter helyett az árak megállapítására. Tekintettel azonban arra, hogy a hivatal a magyar alkotmány és a jogalkotási törvény értelmében jogszabályt nem alkothat, nincs arra lehetőség, hogy a miniszter, illetve a kormány által meghatározott keretben a hivatal állapítsa meg az árakat. A hivatal ebben a folyamatban mint előkészítő, illetve felülvizsgálati fórum vehet részt. Egyébként feltehetően megoldhatatlan feladat elé állítaná a törvény ezzel a hivatalt, hiszen az egyedi államigazgatási határozatait minden érdekelt részére meg kell küldeni, és ez akár több millió fogyasztó többszöri értesítését is jelentené. Nem lenne könnyű a végrehajtás sem, hiszen ha a határozatok jogerőre emelkedése egy-két fellebbezés folytán elhúzódik, akár évekig sem lehetne új árat bevezetni. (Göndör István: Ez már másik vitaszakasz, képviselő úr, ne haragudjon!)

A Magyar Energia Hivatal függetlenségéről szeretnék egy-két gondolatot mondani. Több képviselő javasolta azt, hogy a Magyar Energia Hivatal kerüljön a parlament felügyelete alá, függetlenségének megerősítése jegyében. Szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét ismételten arra, hogy mindössze három országban tartozik a parlament felügyelete alá, a többi országban a kormány fenntartotta az irányítás lehetőségét.

A hivatal Magyarországon minden függetlenségi jogosítványt megkap pénzügyi, szakmai és szervezeti tekintetben. Az államigazgatás általános felépítését nézve az is megállapítható, hogy az egyes ágazatok felügyeletét ellátó szervezetek - például a hírközlési felügyelet, a PSZÁF - a kormány irányítása és az illetékes miniszter felügyelete alatt állnak. A hivatal nem hasonlítható az Országgyűlés felügyelete alatt álló Gazdasági Versenyhivatalhoz, mert a Gazdasági Versenyhivatal a gazdaság egészét átfogó tevékenységet végez.

A függetlenség megerősítése nem azon múlik, hogy egy hivatal kinek a felügyelete alá tartozik, hanem azon, hogy működésében, eljárásaiban, döntéseiben függetlennek tekinthető-e. Nem támogatható az operatív működést is veszélyeztető olyan megoldás bevezetése, hogy egy hivatal a miniszter irányítása és a parlament felügyelete alá tartozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vita első szakaszához kapcsolódóan két módosító indítványt nyújtottam be. Az egyik, hogy a megújuló és hulladékból nyert energia és a kapcsoltan termelt villamos energia támogatását és kötelező átvételének szabályozását a zöldbizonyítvány-rendszer bevezetése után is fenn kell tartani szerintem, és ezért a rendszer bevezetésének határidejét javaslom a törvényjavaslat megfelelő pontjából törölni.

A másik javaslatom, amit Göndör képviselőtársam is említett, az alkotmánnyal és a büntető törvénykönyvvel is ellentétes, felemelt díj intézményének a törlése lenne, amelyre a ombudsman is fölhívta a figyelmünket. A javaslat végigmegy a törvényen, tehát minden egyes erre való hivatkozást javaslok törölni a törvényből.

Köszönöm szépen.