Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! A költségvetés tárgyalása mindig fontos eseménye a parlamenti ülésszaknak. Évek óta már, hogy a tavaszi ülésszakban tárgyaljuk a költségvetést, és így nagyobb biztonságot adunk a jövő évnek.

(17.50)

Különleges most ez a költségvetési helyzet, mert egy járvány közepén tárgyaljuk. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a költségvetés, amely a gazdaságvédelem költségvetése  ezt sokan elmondták már , a járványügyi helyzet fenntartása mellett készül, s ez a vita is azt mutatja, hogy átlátható és világos célokat megfogalmazó költségvetésre van szükségünk 2021-ben. Többen említették már, hogy a családok és a biztonság költségvetése is.

Én az oktatásról, a felsőoktatásról, a kutatás-fejlesztésről és az innovációs lehetőségekről fogok beszélni, s azt szeretném megfogalmazni, hogy minden területre több forrás jut, így az oktatásra is. Ha a fő számot nézzük, akkor ez 80 milliárd forint, és a felsőoktatás, az egyetemi világ, a kutatás-fejlesztés világa, az innováció világa pedig azért fontos, mert ha ide fektetünk be, akkor nagy eredmények születhetnek. Én nem úgy különböztetem meg, mint a baloldal, hogy tudásalapú vagy munkaalapú társadalom, hanem azt mondom, hogy tudás- és munkaalapú társadalom, mert ha szakképzett, kvalifikált munkaerőt képezünk, akkor az munkát talál. A számok is jól mutatják, hogy a diplomás-munkanélküliség volt a legalacsonyabb a válság előtt, de most különleges helyzet van. Ha ezt nézzük, akkor Magyarország előttünk fekvő költségvetése  ahogy a pénzügyminiszter úr mondta az expozéban  egy ütésálló, válságálló költségvetés, mert a gazdasági alapok jók, az elmúlt nyolc-tíz év gazdasági alapjai, ezért ez a költségvetés véleményem szerint megfelelő módon tervezett, vállalható és megvalósítható költségvetés.

Sajnálom, hogy Potocskáné Kőrösi Anita kiment az ülésteremből, akit reggel óta itt láttam. A tegnapi hozzászólásában egy kicsit nehezen tudtam értelmezni, amikor azt mondta, hogy átláthatatlan és értelmezhetetlen ez a költségvetés. Sőt, a felsőoktatásról azt mondta, nem igaz az, hogy az oktatásra több forrás van, mert kevesebb forrás jut a felsőoktatás területére. Szeretném elmondani Potocskáné Kőrösi Anitának, ne felejtsük el, hogy modellváltásban vagyunk a felsőoktatásban. A Corvinus-modellt jól ismerjük, és nemrég volt a tisztelt Ház előtt az a hat egyetem, amely alapítványi formában fogja megkezdeni a működését. Ez is a támogatási rendszert, a kiadás-bevétel rendszerét változtatja meg. Azok már nem igényelnek annyi kiadást az államtól, hiszen a bevételeikkel saját maguk gazdálkodnak. De erre még ki fogok térni ebben a vonatkozásban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés a felsőoktatás területén megfelelő forrást tartalmaz ahhoz, hogy a felsőoktatás, az egyetemi, főiskolai világ stabilan és megfelelően működjön. Az ország pénzügyi és gazdasági stabilitása az elmúlt években lehetővé tette, hogy a legnagyobb figyelmet és a legtöbb forrást fordítsuk a felsőoktatási rendszer működésére. Ezért számos sikert könyvelhettünk el. Tény azonban, hogy az egyetemi oktatás, a kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenység igazi megmérettetése egy olyan nemzetközi versenyben zajlik, amelynek szereplői és szabályszerűségei egy globális világban játszódnak és állandóan változnak. Ha állandóan változnak, akkor ezért állandó megújulást követelnek a nemzeti keretek között működő intézményektől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Többen szóltak már itt Trianonról, a Trianon utáni helyzetről. Engedjenek meg nekem egy rövid párhuzamot! 1920 után Klebelsberg Kunó vallás- és kultuszminiszter  oktatási miniszter, illetve kultuszminiszter volt, ahogy akkor hívták, s egyben parlamenti képviselő is volt a Bethlen-kormány minisztereként  azt mondta az egyetemi szférával kapcsolatban: nagyon fontos, hogy az egyetemek ne csak oktassanak, hanem kutatómunkával is foglalkozzanak, a kutatómunka bázisai legyenek. Én is vallom, hogy az egyetemeken és más kutatóintézetekben is alapkutatásokkal és alkalmazott kutatásokkal kell foglalkozni.

Milyen képzést kínáljanak az egyetemeink? Piaci igényekhez alkalmazkodó képzést, megújuló, versenyképes, rugalmas szakemberképzéssel járuljanak hozzá a magyar, illetve  kitekintenék  a közép-kelet-európai gazdaság fejlesztéséhez. Több tudományban szakindítási engedéllyel, nappali, esti és levelező formában indíthatnak képzést, akkreditált képzést. S még egyszer aláhúzom, Széchenyivel együtt vallom, hogy szükség van a kiművelt emberfőkre, szükség van a tudásra, a mai magyar felsőoktatásnak tudásalapúnak kell lenni, de ez a tudásalap nemcsak elméletben kell hogy megjelenjen, hanem a munkaalapú társadalmat, a teljes foglalkoztatottságot is segítenie kell.

Ahogy említettem, modellváltás is folyik az egyetemi szférában. A Corvinus Egyetem példát mutat egy új modellel, és nem olyan régen fogadtuk el, hogy hat további egyetem alapítványi formában működik. Ez nagyobb önállóságot jelent az egyetemek számára, de nagyobb lesz a felelősségük is, hiszen a fejlődés versenyalapú perspektívái nyílnak meg előttük, amely alkalmazkodást, szemléletváltást, merész újításokat, teljesítményelvűséget és kooperációs készséget követel meg tőlük. Ez az új egyetemi világ.

Nem arról beszélünk  majd még szólok itt az ösztöndíjról és a PhD-képzésről , hogy tandíjat akarunk bevezetni, lásd Bokros-csomag, nem Bolognát akarunk bevezetni, lásd olyan képzések, amelyekkel nem tudnak elhelyezkedni a hallgatók, vagy túlképzést adunk egy-egy területen, amikor csak az volt a cél, hogy a bemenet meglegyen, de az output, a kimenet már nem érdekelt senkit. Nem PPP-s programokat akarunk az egyetemi szférában, amit most drága áron ennek a kormánynak kell kiváltania. Az elmúlt években történt is erre nemcsak hogy kísérlet, hanem több konkrét példa is.

A jövő évi költségvetésben az Innovációs és Technológiai Minisztérium számai szerint 473 milliárd forint a kiadás, 324 milliárd a bevételi előirányzat, és 148,3 milliárd forint a támogatási előirányzat. Többféle szám, többféle támogatás forog közkézen, hogy mennyi a fő száma az egyetemi szférának és a kutatás-fejlesztésnek. Én azért hoztam a minisztérium fejezetét, mert ezek egzakt számok.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban el kell mondjam, hogy milyen célokat lehet ebben a szférában kitűzni. Az egyik, hogy javuljon az oktatási infrastruktúra, javuljon a K+F, a kutatás-fejlesztés infrastruktúrája, és erősítsük meg az informatikai szolgáltatásokat. Azt hiszem, egyik oldalon sem kell magyaráznom, hogy miért fontos az informatikai szolgáltatások megerősítése. Pont a járványhelyzet bizonyította be azt, hogy a digitális oktatásnál, az online tanulásnál az egyetemi világban, de akár a köznevelés vagy a szakképzés világában is milyen fontos, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre.

Az egyetemeknél természetesen korszerű oktatási és hallgatói tereket kell létrehozni, illetve ezeket kell bővíteni, s a kutatás és az innováció modern infrastruktúráját kell kiépíteni. Engedjék meg, hogy szóljak a közösségi felsőoktatásról is, mert vannak olyan régiók, ahol közösségi felsőoktatást kell létrehozni, hogy ott is elérhető legyen a felsőoktatási kínálat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindehhez kiváló oktatókra, mondhatnám, iskolateremtő tanárokra van szükség, ezért a költségvetés tartalmazza azt, hogy a doktori képzésben 1300 főről 2 ezer főre emeljük a keretszámot. Ez 2 milliárd többletet jelent. Ez tartalmazza a PhD-hallgatók ösztöndíjait és képzési támogatásait; tehát 2 milliárd forint.

Ahhoz, hogy a hallgatók motiváltak és elkötelezettek legyenek, ösztöndíjemelésre is szükség van. Idén február 1-jén megtörtént az ösztöndíjemelés 40 százalékkal, és ennek a többlete is megtalálható a jövő évi költségvetésben  ami természetesen áthúzódik  424 millió forint értékben, és számos képzési terület költségkeretének a maximuma is megemelésre került mintegy 3 milliárd forint értékben.

(18.00)

De hogy konkrét pontokat is kiemeljek önöknek, csak néhány infrastruktúrát érintő tételt sorolnék fel a teljesség igénye nélkül. A „Modern városok” program részeként a Pécsi Tudományegyetemen két nagy program is elindult: az idegen nyelvű képzés bővítése és a gyakorlati orvosképzés és a kutatások feltételrendszerének bővítése. Zárójelben jegyzem meg: ez pénzt is hoz külföldi hallgatók, az orvostanhallgatók idevonzásával külföldről, akik fizetnek a képzésért, így van ez Pécsen, így van ez a Semmelweis Egyetemen, így van ez Debrecenben. Tehát azt mondhatom, hogy például a pécsi egyetemen 650 millió forintba kerül ez a képzésbővítés; a Debreceni Egyetemen van egy 700 millió forintos bővítés; szerepel a Mádi Bor Akadémia létrehozása, az akadémia kutatási tevékenységének támogatása; a diákolimpiákra 293,2 millió forint forrás kerül biztosításra; illetve a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Dizájn Kompetencia Központjára  a művészeti oktatás is fontos  545 millió forintot fordítunk.

Engedjék meg nekem, hogy egy kicsit gyorsítsak, mert néhány szót szeretnék beszélni a kutatás-fejlesztésről és az innovációról is, néhány gondolati elemet erről is szeretnék mondani, mert azt hiszem, hogy a kutatás-fejlesztésben mi, magyarok mindig erősek voltunk, és az alapkutatásokat kell erősíteni. Ennek megvannak a megfelelő keretei, például a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap biztosítja azokat a szakterületi forrásokat, amelyekre építve a magyarországi vállalkozások technológiai és hatékonysági fejlődésen, megújuláson mehetnek keresztül. Csak felsorolásszerűen, hogy milyen népszerű programok támogatása folyik ebből az alapból: piacvezérelt vállalati kutatás-fejlesztés, „KKV Start” program vagy a vírushelyzethez kapcsolódó kutatások  ugye, az oltóanyagról hallottunk már, hogy a magyarok ebben is élen járnak, hogy a vírushelyzetben komoly kutatások folynak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Említettem néhány konkrétumot, most hadd említsek meg néhány területet, néhány kiemelt szektort, ahol a gazdaságvédelmi akcióterv keretében kutatás-fejlesztés, modernizáció valósul meg, és ebben nagy szerepet kap az innovációs potenciál növelése: egészségipar; élelmiszeripar, ez egy nagyon fontos terület, és szerintem erre oda kell figyelni; más mezőgazdasági területek, a mezőgazdaság egyébként is jól teljesít ebben a nehéz helyzetben; az építőipar, én olyan területről jövök, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Nyíregyháza környékéről, ahol az építőiparnak nagyon fontos szerepe van; valamint a közlekedési és logisztikai területek is fontosak. Jó hír, hogy a jövő évi költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy az összes GDP-arányos kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítás tovább növekedjen Magyarországon.

Néhány konkrét területet szeretnék még kiemelni, ahol a kutatás-fejlesztés megjelenik. Ilyen például, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal előirányzata biztosítja a „Nemzeti laborok” programot, és itt csak egyet mondok: a szegedi lézerkutatót, a szegedi ELI-t, a lézerkutatót, amely  ideírtam magamnak, hogy nagyon nagy szám, amiben persze uniós forrás is van, nemzetközi szinten is fejlesztendő, de a magyar költségvetés is hozzáteszi a maga részét  240 millió euróval szerepel itt, ami, ha jól számolok, olyan 90 milliárd forint, 90 milliárd forint maga ez a lézerkutató központ, a létrehozása, a működtetése, az ottani kutatások támogatása.

Tisztelt Ház! Mi a cél a kutatás-fejlesztés területén? Ez talán úgy foglalható össze, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció hozzá kell hogy járuljon a társadalom és a gazdaság számára hasznosítható termékek, szolgáltatások fejlesztéséhez. A cél ennek megfelelően egy olyan keretrendszer, tudásipari környezet létrehozása, ahol az állami és vállalati befektetések mértéke növekszik, és az erőforrások növekvő hatékonysággal hasznosulnak.

Azt szeretném még önöknek elmondani  mert elszaladt az idő , hogy három nagy terület van, ahol a célok megvalósításához rendelkezésre állnak a források, az erőforrások: az egyik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, mintegy 4 milliárd forint, a saját bevételeiből működik, nincs költségvetési támogatása; a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, ahol 137 milliárd forint található, a saját bevétele 120 milliárd; és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, ahol 23 milliárd forint a kiadás, és ebből 21,2 milliárd forint az állami támogatás. Lehet tehát látni, hogy az állam, a kormány, mondhatom azt, hogy az állam felelősen kiveszi a részét a kutatás-fejlesztésből.

Befejezésül, mielőtt összegezném, csak felsorolásszerűen mondanám el, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap milyen programokat futtat  már csak erre van időm , például a kutatási alaprészhez a következő programok tartoznak: új nemzeti kiválóságprogram, „Élvonal” kutatási kiválósági program, mecenatúraprogram, tématerületi kiválósági program, elektronikus információszolgáltatási program. Az innovációs alaprésznél pedig már említettem a piacvezérelt vállalati kutatás-fejlesztési támogatást, a „KKV Start” programot, a „Gyorsítósáv” programot, a „Startup factory” programot, az iparjogot, és még sorolhatnám hosszasan.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném kérni önöktől, a baloldaltól is, hogy támogassák a költségvetés ezen részét, a költségvetés egészét, mert véleményem szerint ha az oktatási kiadásokat nézzük, ha az oktatási fejlesztéseket nézzük, akkor egy jó befektetés a jövőbe ez a költségvetés, amelynek célja, hogy Magyarország egy olyan ország legyen, ahol a diplomás munkaerőt, egyáltalán a munkaerőt, a megfelelő tudást a társadalom magas szinten értékelje. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)