Felszólalás adatai

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kunszentmiklósi tejtermelő gazdák képviselőinek 2004. február 18-án dr. Szanyi Tibor politikai államtitkár kijelentette, hogy az önhibájukon kívül tejkvótájuktól megfosztott termelők visszanyerhetik tejkvótájukat, azok, akik bizonylatokkal - felvásárlási jegy, ENAR-nyilvántartás -, személyi jövedelemadó-bevallással bizonyítani tudják, hogy az elmúlt időszakban és ma is tejtermeléssel foglalkoznak, azt ipari célra feldolgozónak, kereskedőnek értékesítették, illetve lakóhelyükön saját terméküket a lakosság céljára bocsátották áruba.

Nem értem, hogy a 122/2004. (VII. 29.) FVM rendelet által biztosított tejkvótabérlési lehetőség rendelete miért tartalmaz olyan feltételeket, amely kizárja a gazdák jelentős részét az igénylésből, részben a Tej Terméktanács nyilvántartásának hiányossága, másrészt a felvásárlók, feldolgozók magánakcióinak folytán. A 2000 előtti időszakban személyre szólóan senki sem kapta kézbe az általa termelt tej bizonyítványát, azt a feldolgozók vezették, tartották nyilván. 2000. január 1. után kaptak tejkvóta-igazolást a Tej terméktanácsi tagságot vállaló, önálló termelők először, ha a felvásárlójuk is legális, a Tej Terméktanács rendelkezéseit betartó működést folytatott.

A kistermelők zömét alkotó egyéni gazdálkodók ebből a körből kiszorultak, vagy azért, mert a leszállított tejük után levont Tej terméktanácsi díj nem került kifizetésre, vagy a felszámolt tejüzemek vagyonrészeivel a tejkvótákat is kisajátították egyesek. Így a Tej Terméktanács adatbázisa elég hiányos, és az állami teljesítményvizsgáló kft. ezt az adatbázist veszi figyelembe a tejkvótabérlés elbírálásánál. Sajnos, így az önhibájukon kívül tejkvóta nélküli gazdák ezen rendelet segítségével sem tudnak maradéktalanul tejkvótához jutni az említett hiányosságok miatt.

Az egyéni gazdának kell bizonyítania, hogy a bürokrácia útvesztőiben hol veszett el a tejtermelési joga, amiről soha nem mondott le, ennek a gazdától, tehéntől elidegeníthetetlennek kellett volna lennie. Mindeközben a gazdának őstermelői igazolványa volt, adóazonosító számmal rendelkezett, adóbevallásokat adott a tejből befolyó jövedelméről, állatállománya regisztrált, ENAR-ral ellátott, minőségi termelése havi rendszerességgel bevizsgált volt. Miért nem elég ez bizonyítéknak? Sajnos, a tejkvóta nélküli gazdák így semmilyen pályázaton nem indulhatnak, hiszen önök szerint illegális termelést folytatnak; 40 forint plusz áfáért nem tudják megvenni a tejkvótát. De hogyan is tudná megfizetni a szegény ember a kvótavásárlást, amikor a tejnek nagyon alacsony az ára? És ráadásul sokszor hónapokig nem vagy egyáltalán meg sem kapják az ellenértéket a leadott tej után. Így sajnos megélhetésük veszélyben van.

A másik vitatott pont, hogy a tejkvótarendelet ütközhet a személyi jövedelemadó törvénnyel. A személyi jövedelemadó törvény szerint a családi őstermelőnél, ahol minimum két főnek mezőgazdasági tevékenységgel kell foglalkoznia, elválhat az állattulajdonos személye annak személyétől, akinek a nevére érkezik a tejbevétel. Sajnos, a tejkvótarendelet szerint ennek a két személynek azonosnak kell lennie. Ezek hiányában újabb termelők esnek el a tejkvótabérléstől.

Akár a libatenyésztők, akár a sertéságazat, a gyümölcstermesztők, akár a tejtermelők helyzetét nézzük, a gazdák léte nagyon bizonytalan. Tisztelt Miniszter Úr! Ha itt lenne Németh Imre, az FVM minisztere (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nincs itt a kormány!), szerettem volna megkérdezni tőle, hogy mi a célja a kormányzatnak a gazdálkodókkal. A nemzeti vidékfejlesztési tervek idején szabad-e ilyen bizonytalanságban tartani a magyar föld gondozóit, ápolóit? Én azonnali állami beavatkozást tartok szükségesnek, és írásban várom miniszter úr válaszát.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Közbeszólás: Hol a kormány?)