Készült: 2024.09.19.22:33:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

201. ülésnap (2005.02.22.), 48. felszólalás
Felszólaló Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:30


Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Az elmúlt héten a két törvény tárgyalása során látszott, hogy az ellenzéki és a kormánypárti képviselők véleménye talán nem áll olyan messze egymástól, mint ahogy azt egy-egy jogintézmény tekintetében retorikailag hangoztatták.

Mindnyájan elismerjük, hogy ennek a szabályozásnak végre törvényi szintre kell kerülnie. A szakértői tevékenység olyan, ami az igazságszolgáltatásban, a jogszolgáltatásban - legyen szó gyakorlatilag akár polgári, akár büntető ügyszakról - elkerülhetetlen, és szerepét tekintve mindenféleképpen alapját képezi egy megalapozott, mindenki számára megnyugtató bírói döntésnek.

Ezért azt a vitát talán már nem is kellene folytatni, hogy a szakértő jelenléte egy ilyen eljárásban hogyan viszonyul a tanúvallomáshoz vagy a tanúi bizonyítékokhoz. Nyilván ennél sokkal több, mert hiszen a szakértő kirendelése kapcsán - bírósági döntésen alapulva - a bíróság, valamint a felek által feltett kérdésekre való autentikus és meggyőző, bizonyítékokkal alátámasztott vélemény valamennyi, a perben szereplő félre, így a bíróságra is valamilyen módon ki fog hatni. Ha meg nem hat ki, akkor feltételezhető, hogy ez az ítélet később talán joggal lesz megtámadható, és másodfokon nem biztos, hogy helyben is fogják hagyni.

A két dolog, amiről a vita folyik, az egyik: lehet-e gazdasági társaság szakértőként egy ilyen eljárásban résztvevő, és törvényben kodifikáltan megjeleníthető-e; a másik: a peren kívüli eljárásnál a kirendelés és az ezzel kapcsolatos jogszabályok módosítása, illetőleg a jogviszonyok alakítása.

Ami az elsőt illeti, én is csatlakoznék Devánszkiné képviselő asszonyhoz és Gyimesi képviselő úrhoz: a versenyt nyilván be kell hozni, meg kell jelennie a piacnak a szakértői tevékenységben is, de nem mindenáron. Tehát azokat az aggályokat, amelyeket megfogalmazott mind a Szocialista Párt, mind a Fidesz, valóban meg kell fontolni, hogy esetlegesen kialakulhat-e, ha korlátozás nélkül gazdasági társaságnak is megengedjük az igazságügyi szakértői tevékenység folytatását, egy olyan monopolhelyzet, amely szűkítheti azt a merítési kört egyes szakterületeken, amelyre nézve a bíróság egyáltalán kirendelhet szakértőket.

Az SZDSZ, az Igazságügyi Szakértői Kamara képviselőivel konzultálva, azt az álláspontot alakította ki, hogy a vállalkozói tevékenységnek mindenféleképpen helye van az igazságügyi szakértői tevékenységben, de ezt nem biztos, hogy gazdasági társasági formában célszerű megtenni, hanem magát a szakértőt mint vállalkozó szakértőt kell nevesíteni a törvényben, amely jogintézmény nem zárja ki, hogy egy vállalkozó, egy szakértő, akár gazdasági társasági formában, szervezett és ehhez kapcsolt infrastruktúrát is felhasználhasson a szakértői vélemény elkészítéséhez, azonban a szakvéleményt neki mint bejegyzett szakértőnek névvel kell jegyeznie. És így a névjegyzék alapján egyértelműen visszakereshető akár a későbbiekben vagy a korábbi szakértői tevékenységet illetően, hogy van-e esetlegesen olyan összeférhetetlenség, mint amire Gyimesi képviselő úr az előző általános vita során utalt, miszerint esetleg egy nagyobb formátumú, nagyobb piaci részesedéssel rendelkező társaság jogszolgáltatást végezhet mint igazságügyi szakértő, és egyben vállalkozói tevékenységként a piacon olyan tanácsokat is adhat, ami később jogvitának lehet az alapja. Tehát ezt az aggályt értékelve a részletes vitában mi érvelni fogunk a vállalkozói szakértő mint jogviszony és mint jogintézmény megteremtése érdekében.

A másik a peren kívüli eljárásban való előzetes szakértő-kirendelés. Abban én vitatkoznék Gyimesi képviselő úrral, hogy maga a jogintézmény elvetendő-e. Szerintem nem. Mert mindenkinek az az érdeke, hogy Magyarországon minél kevesebb per legyen, a perek hatékonyan, gyorsan és mindenki számára megnyugtatóan záruljanak le. És ennek egy olyan eszközét teremtjük meg, amely a polgári perrendtartásban eddig létező úgynevezett előzetes bizonyításhoz képest több, mert a bírói kirendelésen alapul, és a bíró, valamint az érdekelt fél kérdéseire válaszol.

Abban viszont igaza van annak, aki ezt vitatja, hogy ez mennyiben jelenthet hátrányt a perben - vagy esetleg peren kívül még, de később esetleg egy perben - érintett félnek, ha már egy olyan szakvéleménnyel kerül szembe, amelynek a bizonyító ereje pontosan ugyanazt a jogi státust fogja viselni, mint ha a perben rendelték volna ki. Ezért itt is szeretnénk egy olyan módosító indítvánnyal előállni, amely kötelezővé teszi a bíróság számára, amennyiben a kérelmező kérelméből megállapítható, hogy van ellenérdekű fél, van érintett fél, akire a szakvélemény bármilyen hatással lehet, akkor ezt a bíró az érintett félnek küldje meg, azzal, hogy záros határidőn belül kérdéseket tehessen fel a szakértőnek, magyarán ugyanolyan jogi pozícióba kerüljön, mint ha a kirendelés a rendes bírósági peres eljárási szakaszban került volna elő.

Így ez a jogintézmény gyakorlatilag betöltheti a célját, gyorsíthatja az eljárásokat, elkerülheti a felesleges pereskedést, mégis megadja azt a jogi garanciát az érintett ellenérdekű félnek, hogy nyilatkozatával, kérdéseivel a szakvélemény megdönthetősége vagy megdönthetetlensége érdekében jogosítványokat kapjon; és ez később, amennyiben perre kerülne sor, mind a két fél számára elfogadható és a bíróság oldaláról is indokoltan megalapozott véleményt keletkeztessen. Aztán vagy nem kerül sor perre, vagy ha perre sor kerül, akkor ez, mint a rendes eljárási szakban kirendelt szakvélemény, ugyanolyan bizonyító erővel bírjon.

Én ezeket a nézeteket, illetve ezeket az álláspontokat illetően úgy érzékelem a Házban, hogy mindenféleképpen van mód arra, hogy ezt a két törvényt, amely meghatározó jelentőségű az igazságszolgáltatás történetében, úgy tudja elfogadni az Országgyűlés, hogy ebben ellenzéki és kormánypárti egyező, igenlő szavazatokat tudjunk megszerezni. És ehhez kérjük természetesen az előterjesztő kormány hozzáállását is, hogy a módosító indítványok ily módon történő alakulásával a törvény - kompromisszumos, de még egyszer mondom: a jogintézményt semmiben nem csorbító, és annak működését nem nehezítő módosító indítványokkal - végre hatályba léphessen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai