Felszólalás adatai

Az elmondottak 99,99 százalékával a magam részéről egyetértek, nemcsak államtitkárként, hanem parlamenti képviselőként is. Ugyanakkor két mondatra szeretném csak fölhívni a figyelmet, de ez nem csorbítja képviselő úr elmondott szavait, nem csökkenti annak okosságát, ésszerűségét, súlyát, komoly elemzését. Ez a dolog arról szól, ugye, azt mondta, hogy magukra hagyták a kormányok az embereket. Soha nem hagyták magukra, azért, mert ez nem a háziasszonyok, nem a családok, nem a városok szintjén történő dolog. Ez, ahogy nagyon érzékletesen elhangzott, a két ország legmagasabb szintjén zajló történet, és a tetejébe nem két ország, hanem az Európai Közösség legmagasabb szintjén zajló történet.

Ehhez van közük az embereknek persze mindig, de az emberek nem tudnak odamenni és lefolytatni azokat a tárgyalásokat, akár a hágai Nemzetközi Bíróságnál, tízmillióan, meg a szlovákok akárhányan, mert ez fizikai képtelenség, és nem így működik a világ. A dolog arról szól, hogy a képviselő úr javaslatot tesz, hogy Magyarország menjen Hágához az ügyből kifolyólag. Nem tudja megtenni Magyarország. Csak úgy lehet Hágához menni, ha mind a két fél önszántából, egyidejűleg jelentkezik Hágában. Tehát meg kell nézni a hágai Nemzetközi Bíróság idevonatkozó passzusait. Ha megtehette volna Magyarország, már régen visszament volna.

A második, hogy a szlovák féllel szemben nincs kényszerítő eszköz a kezünkben, mint ahogy nekik sincs kényszerítő eszközük velünk szemben. Ebből pedig az következik, hogy igenis a két államfő szintjén, igenis az Európai Unió szintjén kell tárgyalni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)