Felszólalás adatai

Én mindent elfogadok, hogy nagyon védjük a környezetünket, én ezt abszolút respektálom, de azért azt is tudni kell, államtitkár úr, hogy 200 forint a krumpli, és lehet, hogy 300 forint lesz februárra. Ez hogy jön ide? Ha sokkal többet tudnánk öntözni, akkor valószínűleg háromszor annyi termett volna. A másik: a 60 ezer forintos kukoricát már nagyon megéri öntözni. 20 ezer forintos kukoricánál nem biztos, hogy erről beszélgethetnénk, és nem megy lejjebb az ára. Amikor arról beszélünk, hogy Magyarországnak mik az adottságai, nos, azokat egyáltalán nem tudjuk kihasználni, és egyre kevésbé tudjuk kihasználni a normális mezőgazdasági adottságainkat, részben azért, mert amit megtermelünk, azt olcsó vízi úton nem tudjuk kivinni az országból, és ezért drágák vagyunk a harmadik világban - mert ez is következménye ennek az egész Duna- és Tisza-problémának -, a másik pedig az, hogy lényegesen nagyobb területeket tudnánk öntözni, ha nem politikai cirkuszt csinálnánk e körül a történet körül, hanem azt néznénk meg, hogy mi az az optimum, ami még a vizet is megtartja és nem teszi tönkre a környezetet.

Szerintem ebben kellene nekünk közös nevezőre jutni és nem arról kellene vitatkozni, hogy termeljünk-e vízi energiát vagy sem. Ennél sokkal, de sokkal fontosabb ügyek is vannak, amelyek megoldása viszont szerintem nem tűr halasztást, mert ha így haladunk, akkor az Alföldön előbb-utóbb semmit nem fogunk tudni termelni, és ugyanez lesz a homokhátságon is, ami pedig a Duna mellett van.

Köszönöm szépen a figyelmüket.