Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyetértek államtitkár úr minden mondatával, azonban egy lényeges dologról nem beszélt, s erre szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét. Ugyanis valóban a törvényjavaslat részben korábbi elírásokat, hibákat korrigál, s ebből a szempontból technikai jellegű törvénymódosításnak tűnik.

A lényeges kérdés azonban számomra az, és ebben fontos döntést hoz most a tisztelt Ház, hogy a kulturális örökség nem csupán tárgyak öröksége, hanem szellemi kincseink öröksége is egyben. Ezt azért hangsúlyozom, mert a törvénytervezet 1. §-ának (2) bekezdése szűkszavúan csak kiterjeszti a műemléki védettséget a Budapest, Múzeum utca 7. szám alatti Hadik-palotára. A rövid indoklás, ahogy ezt megfogalmazta államtitkár úr is, a műemlékvédelem szempontjait sorolja fel, holott a szellemi örökségünk megvédését is megemlíthette volna. Egyetértek ugyanis azzal, hogy a jövőben a Nemzeti Múzeum műemléki környezetében lévő ingatlanok sorsára az eddigieknél több figyelmet kellene fordítani, mivel a közelmúltban ezt a műemléki környezetet súlyosan megzavaró, megbontó irodaházak felépítésére adtak itt engedélyt.

Azzal is egyetértek, s erről beszélt államtitkár úr, hogy a Hadik-palota belső tere is maradjon műemlék, mivel - idézte államtitkár úr is az indoklást - a reprezentatív, iparművészeti igényességű kandallókkal, stukkókkal, tükrökkel díszített belső terek és térszerkezetek, valamint a díszlépcsők megőrizték eredeti kialakításukat.

Egyvalamit azonban nem említett az indoklás, mégpedig azt, hogy ezt a környezetet a hely szellemisége érdekében, ahogy a régiek latin kifejezéssel mondták: a genius loci fennmaradása érdekében is meg kell védelmeznünk. A műemlék épület ugyanis a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete keretében működő Kossuth Klubnak ad otthont, s múltja alapján a Kossuth Klubot is a nemzeti kulturális örökség védett intézményének kellene tekinteni. Már a megalakulása is különleges történelmi körülmények között történt. Az 1953. évi létrehozása a Nagy Imre-kormánynak azzal a szándékával függött össze, hogy a tudományos ismeretterjesztés előadásai révén nyisson a Rákosi-korszakban háttérbe szorított értelmiség irányába.

Ezt a tudománypolitikai nyitást politikai nyitás is követte, és a Kossuth Klub volt az 1956. évi forradalom és szabadságharc szellemi műhelyét megteremtő Petőfi Kör működésének a színhelye 1955-ben, '56-ban. A forradalom előestéjén, október 22-én este Nagy Imre személyesen is részt vett a kör ülésén. A hatvanas, hetvenes években a Kossuth Klub a politika számára a tilalom és a tűrés határán vagy éppen megtűrt kultúrának helyet adó rendezvényekkel, a Tiszatáj, a Vigília és más folyóiratok, műhelyek írásait ismertető estekkel szolgálta a magyar művelődést, de itt kaptak otthont az 1968. évi gazdasági reformokat továbbvinni szándékozó gazdaságpolitikai vitakörök és előadás-sorozatok is.

Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint ez a törvénytervezet fontos előrelépést tesz a Múzeum utca 7. szám alatti épületben rejlő kulturális érték megőrzése érdekében, és ez nagyon nagy eredmény az elmúlt esztendők küzdelmeire visszatekintve. De ez a lépés még nem elegendő. Biztonságba kerül kulturális örökségünknek ebben az épületben rejlő anyagi vetülete is, de a már említett hely szelleme, a genius loci még nincs védve, hiszen nem a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tulajdonában áll az épület.

Azt reméljük, hogy a kulturális tárca vállalja az erőfeszítéseket a Kossuth Klub eredeti helyszínen történő további fennmaradása, azaz történelmi és kulturális örökségünk egy pótolhatatlan helyszínének a megmentése érdekében. A tervezet indoklása egyébként utal erre, és nagyon bízom abban, hogy végre valami fordulat történik a hosszú, több mint évtizedes történetben is.

Ezekkel a gondolatokkal a Magyar Demokrata Fórum támogatja ezt a törvénytervezetet.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)