Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat. Köszöntöm a miniszterelnök urat, a kormány tagjait, és köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai ülésnapunkat.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 6. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Béki Gabriella jegyző asszony és Balogh László jegyző úr lesznek segítségemre.

Kérem jelen lévő képviselőtársaimat, foglalják el helyüket! Külön kérem, hogy a kártyájukat helyezzék az olvasóba, hiszen csak ez teszi lehetővé a felszólalást és a szavazást. Arra is kérem önöket, ha elhagyják az üléstermet, akkor ezt vigyék magukkal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszterelnök Úr! Áldozatokra emlékezni mindig szívszorító érzés, olyan áldozatokra, akiket a társadalmi igazságosság nevében öltek meg, különösen az. Szívszorító, mert ilyenkor nem csupán a meggyilkoltak emlékével, de az eszmék eltorzíthatóságával is szembesülnünk kell, hiszen a kommunizmus, miközben földi mennyországot ígért, valójában a világ számos táján az e világi poklot teremtette meg, áldozataitól nem csupán életüket, de gyakran hitüket is elrabolta.

Mindenki tudja, hogy az elpusztított emberek között nemcsak a kommunizmus ellenségeit, de híveit is ott találjuk. Ez a tény nem enyhíti, ellenkezőleg, még súlyosabbá teszi a kommunizmus áldozatainak tragédiáját.

Miniszterelnök Úr! Képviselőtársaim! A rendszerváltás minden pártja egyetértett azzal, hogy egyszer s mindenkorra szakítunk a magyar múlt legsötétebb árnyaival, a szélsőséges diktatúrákkal. Közjogilag ez megtörtént az új köztársaság kikiáltásával és az első demokratikus választás kiírásával. Mindezt szimbolikusan erősítette meg az az országgyűlési döntés, amely február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította.

Nap mint nap tapasztaljuk azonban, hogy mindez nem elegendő. A múlt megvallása megkerülhetetlen morális és intellektuális küzdelemmel jár, harcolnunk kell saját magunk örökölt és tanult eszméivel, hiedelmeivel és előítéleteivel, azzal a gyakran kínzó módon feltörő ösztönnel szemben, amely sokakat arra kényszerít, hogy a múlt rémálmait, árnyait a jelenben személyesítsék meg. Figyelmeztetnünk kell a veszélyre, hogy a mindenkori mások ellenséggé minősítése vezet a lágerekhez, a másként gondolkodók kiiktatásához, megsemmisítéséhez.

Képviselőtársaim! A mai napon a kommunizmus áldozataira, a megalázottakra, a megnyomorítottakra, az elpusztítottakra emlékezünk. Az emlékezés - különösen, ha ilyen, időben nem távoli, sokak által személyesen átélt és megélt rémségekről van szó - nem lehet mentes sem érzelmektől, sőt indulatoktól sem. Az érzelmek és indulatok indokoltak, lecsendesítésükre nem a felejtés, hanem az őszinte emlékezés és a múlt megértése lehet az igazi válasz. Ne felejtsük, az indulatok iparszerű használata és kihasználása, a gyűlölet napirenden tartása fontos szerepet játszott az előző század szélsőséges diktátorainak hatalomra kerülésében és hatalmon maradásában. Ezért, amikor elismerjük és együttérzően tiszteletben tartjuk az érzelmeket, el kell utasítanunk minden olyan politikai kísérletet, amely végső soron és jobb híján épp az érthető indulatok felhasználásával akarja önző céljait megvalósítani.

Képviselőtársaim! Nem is olyan régen II. János Pál pápa, miután végigtekintett a kereszténység ugyancsak vérzivataros történetén, bocsánatot kért a katolikus egyház tévedéseiért és áldozataiért. Megtette, noha személyesen semmi köze nem lehetett a tragédiákhoz; megtette, mert tudta, hogy a bűnökre csak így kapható feloldozás; megtette, mert tudta, hogy a kereszténység eszmeiséghitele ettől csak erősebb lesz; és megtette, mert nem akarta, hogy a bűnök megismétlődjenek.

A kommunizmus áldozatainak napján mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a társadalom, ha igazságossá nem is, de valamivel igazságosabbá tehető, tisztelegniük kell az áldozatok emléke előtt; fejet kell hajtani azoknak is, akiket személy szerint semmilyen felelősség nem terhel a szörnyűségekért és azoknak is, akik sosem voltak kommunisták.

Képviselőtársaim! A diktátorok számára a demokrácia elfogadhatatlan. Számunkra, demokraták számára a diktatúra - annak színétől függetlenül - elfogadhatatlan. Kérem önöket, üzenjünk együtt! Meggyőződésünk, hogy a nemzet többsége pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül szabad, demokratikus és európai Magyarországon akar élni, s nem hagyja, hogy hazánk még egyszer a terror hazája legyen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket a megemlékezésben. (Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat a megemlékezést követően. A bizottsági elnöki értekezlet alapján tárgysorozatba-vételre, illetve ajánlás készítésére kijelöltem a bizottságokat. Az érdeklődők a bizottsági főosztályon, a főemelet 2. számú szobában kapnak tájékoztatást.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja tájékoztatott, hogy az Országgyűlés 2003. február 24-ei ülésnapjára Csákabonyi Balázs képviselő urat, február 25-ei ülésnapjára pedig Schvarcz Tibor képviselő urat frakcióvezető-helyettesnek megválasztotta. Az MDF képviselőcsoportja a február 25-ei ülésnapra Pettkó András képviselő urat frakcióvezető-helyettesnek megválasztotta. Jó munkát kívánok a frissen megválasztott frakcióvezető-helyetteseknek!

Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra megadom a szót Csákabonyi Balázs frakcióvezető-helyettes úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, aki “Nyugdíjasok ma és a csatlakozásunk utánö címmel adta be napirend előtti felszólalásra jelentkezését. Öné a szó, frakcióvezető-helyettes úr.