Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy a jövő évi költségvetés országgyűlési tárgyalásakor az elmúlt tíz év gazdasági, államháztartási és finanszírozási folyamatairól is szót ejtsünk, rámutatva arra, hogy a kormány miként alakította ki a fegyelmezett gazdálkodás megteremtésével és fenntartásával, valamint a magyar gazdaság dinamikus növekedési pályára állításával azt a helyzetet, amiben megállapíthatjuk, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági kihívásokkal egy minden tekintetben megerősödött és válságállóbb Magyarország száll szembe, és amely lehetővé teszi, hogy 2021-re olyan költségvetést állíthassunk össze, amely hathatósan szolgálja a magyar gazdaság, a vállalkozások, a munkahelyek és nem utolsósorban a magyar családok védelmét. Tisztelt Országgyűlés! Emlékezhetünk, hogy a 2008-as pénzügyi válság milyen sérülékeny állapotban érte a magyar gazdaságot. Akkoriban az Európai Unió egyik legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci mutatói jellemezték az országot, a növekedési teljesítmény egyre inkább elmaradt régiós versenytársainktól, magas volt a költségvetés hiánya, az államadósság növekvő pályán állt, és nem utolsósorban a devizahitelek megugró törlesztőrészlettel súlyosbították a visszaesést.

Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország mély recessziót élt át, amelyből a korábban felhalmozott adósságok terhei miatt a kilábalás is éveket vett igénybe. A jelenlegi világjárvány kitörését megelőzően azonban a hazai gazdaság fundamentumai lényegesen kedvezőbbek, mint a 2008-as pénzügyi válság előtt.

A magyar gazdaság 2013-tól kezdve növekedési pályára állt, amelynek köszönhetően olyan lendületes bővülés bontakozott ki, amely az EU leggyorsabban növekvő országai közé tette Magyarországot. Ezt igazolja, hogy míg 2019-ben az EU átlagos növekedése csupán 1,5 százalék volt, addig a magyar gazdaság 4,9 százalékkal tudott bővülni. A gyors fejlődés a korábbiakkal szemben egészséges és kiegyensúlyozott szerkezetben, valamint eladósodástól mentesen valósult meg.

A bővülés több lábon állt. A termelési oldalon az ipar, a szolgáltatások és az építőipar egyaránt támogatták azt, valamint a felhasználási oldalról elsősorban a versenyképes üzleti és adókörnyezetnek, illetve a kormány hathatós ösztönző tevékenységének köszönhetően kiemelkedő beruházási teljesítmény biztosította a növekedés fenntarthatóságát.

A hazai fejlesztések volumenét jelzi, hogy az Unió tagállamai között Magyarországon az egyik legmagasabb volt a beruházási ráta. Ez 2019-ben 28,6 százalékot jelentett. A dinamikusan bővülő teljesítményhez jelentősen hozzájárult, hogy a kormány munkaerőpiaci aktivitást ösztönző intézkedéseinek eredményeképpen a magyar munkaerőpiaci mutatók az Európai Unió élvonalába ugrottak. Emlékezhetünk, hogy 2008-ban Magyarországon 56,4 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, ami a legalacsonyabbnak számított akkoriban. Az elmúlt évben viszont már 71,1 százalékos volt ez az érték, ami meghaladta az Európai Unió átlagát. Vagy említhető a munkanélküliségi ráta is, amely 2008-ban bőven meghaladta az Európai Unió átlagát, hiszen 10 százalék fölött volt, míg 2019-es értékünk már 3,4 százalék, amely fele az Európai Unióénak.

A munkaalapú gazdaság megteremtése a bérek dinamikus emelkedésével párosulva a családok jövedelmét is nagymértékben emelte, amelynek következtében a háztartások pénzügyi helyzete a korábbinál lényegesen stabilabbá vált, amihez hozzájárult a szektor számára jelentős terhet jelentő devizahitelek kivezetése. Miközben a javuló jövedelmi helyzetük következtében a háztartások növelni tudták fogyasztásukat, az nem párosult túlzott eladósodással, amit jól mutat a 12 százalékos megtakarítási ráta, ami európai uniós összehasonlításban is kiemelkedő nagyságú.

A kedvező üzleti környezetnek és a versenyképes hazai munkaerőnek köszönhetően a növekedés egyik fontos motorja a jelentős részben exportra termelő ipar és szolgáltatások bővülése volt. Ennek következtében a növekedés beindulását követően a külkereskedelem többlete rekordmagasságokba emelkedett, a kedvező külső egyensúly és az EU-transzferek hatékony felhasználása következtében az ország nettó finanszírozási képessége a korábbi válság előtti negatív értékkel szemben régiós összehasonlításban is kiemelkedően pozitívvá vált az elmúlt tíz év alatt, aminek köszönhetően a GDP-arányos nettó külső adósság a 2008. évi 50 százalékot meghaladó szintről 8 százalék alá csökkent.

Különösen kedvező, hogy a munkavállalói jövedelmek növekedésével párhuzamosan a vállalkozások profitja is emelkedett, tehát a rekordmagas foglalkoztatás következtében beindult bérfelzárkózás nem rontotta a hazai vállalatok versenyképességét.

(8.10)

Ez a tendencia részben a vállalatok hatékonyságának növekedésével magyarázható, amelyet többek között a növekvő mértékű automatizálás is támogat.

A dinamikus növekedés az államháztartás oldaláról is fegyelmezett fiskális politikával párosult, amit jól jellemez a tartósan csökkenő hiány. A költségvetés stabil helyzetéhez hozzájárult az adórendszer átalakítása, az adózás hatékonyságát és a gazdaság fehéredését eredményező intézkedések sorozata is, mint például az online pénztárgépek használatának kötelezővé tétele, az EKÁER-rendszer bevezetése vagy az online számlaadat-szolgáltatás létrehozása.

Mindeközben Magyarország külső sérülékenysége az elmúlt évtizedben érdemben mérséklődött. Ennek két fő pillére van. Egy fontos intézkedésként a magyar családokat is érintő legfőbb kockázatot, az árfolyamkockázatot a devizahitelek kivezetésével megszüntette a kormány. A forintosítás eredményeként 2015-ben a lakossági devizahitelek szinte teljes egészében eltűntek Magyarországról. Míg 2009-ben 70 százalék fölött volt ezek aránya, a teljes lakossági hitelállományban mára ez már 1 százalék alá csökkent.

A másik pillér pedig: az államadósság szintjét és szerkezetét tette évről évre az említett felelős költségvetési politikának és átlátható adósságkezelési stratégiának köszönhetően sokkal stabilabbá a kormány. A GDP-arányos államadósság 2011 óta folyamatosan mérséklődik, a 2019. év végére 66,3 százalékon állt az adósságráta. Az elmúlt nyolc évben véghez vitt 15 százalékpontos adósságcsökkentés egyike az EU-tagországok legjelentősebb eredményeinek.

A magyar államadósság-kezelés fő stratégiai célja az adósságráta csökkentése mellett az államadósság külföldi kitettségének és a devizaadósság arányának mérséklése. A devizaarány ezzel összhangban a 2011 végi 53 százalékról 2019-re 21 százalékra, míg a külföldiek aránya ugyanebben az időszakban 65 százalékról 34 százalékra mérséklődött. Mind a lakossági, mind az adósságfolyamatok az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének komoly mérséklődéséhez vezetett.

A külföldiek szerepvállalásának csökkenésével párhuzamosan az adósságkezelő egyre inkább támaszkodott a lakosságra az államadósság finanszírozásában. A lakosság részesedése az adósság finanszírozásában az elmúlt nyolc év alatt érdemben megnövekedett: 5 százalékról 26 százalékra nőtt, miután az állampapír-állományuk több mint megtízszereződött, és mostanra 8200 milliárd forint fölé emelkedett. A lakosság növekvő szerepvállalásának köszönhetően stabilabbá vált az adósságfinanszírozás, mivel a lakosság megbízható befektető, tipikusan kevésbé akar megszabadulni hirtelen az állampapírjaitól, úgy, mint piaci veszély esetén a külföldi befektetők. (Sic!) Másfelől fontos szempont az is, hogy ezáltal a kifizetett kamat a magyar lakosság jövedelmét növeli, a hazai gazdaságot, a fogyasztást erősíti. A kormányzat erre és a külső sérülékenység csökkentésére tekintettel a lakosság állampapír-állományának 11 000 milliárd forintra növelését célozta meg a 2023. év végéig.

A cél elérését támogatja a lakossági állampapírpiaci reform. Ennek legfontosabb elemeként immár bő egy éve, 2019 júniusától vásárolható a Magyar Állampapír Plusz, amely igen népszerű terméknek bizonyult a lakosság körében. A hazai lakosságra támaszkodó stratégiát nem feladva, 2020 áprilisában a koronavírus-járvány által keltett kockázatok kiküszöböléseképpen, a finanszírozás biztonságát szem előtt tartva, elővigyázatossági tartalék képzése érdekében 6 és 12 éves futamidejű eurókötvények kerültek kibocsátásra, összesen 2 milliárd forint értékben. Majd 2020. június 2-án sor került továbbá Magyarország első nemzetközi zöldkötvényének kibocsátására is, amit kiemelkedő siker és többszörös túljegyzés övezett. A másfél milliárd euró összegű, 15 éves futamidejű, 1,75 százalékos kamatot fizető kötvényből befolyt összeg a központi költségvetés egyes zöldkiadásainak finanszírozását szolgálja.

Mindezekből látható, hogy Magyarország könnyűszerrel képes biztonságos finanszírozási forrást találni akár a nemzetközi piacon is, ebből kifolyólag pedig a mostani válság során nem szorult rá nemzetközi szervektől hitelfelvételre, ellentétben a 2008-ban történtekkel, amikor az államcsődöt csak az IMF-től felvett több ezer milliárd forintos hitellel tudta az ország elkerülni. Ezt a hitelt a kormányzat aztán 2013-ban, jóval a határidő előtt visszafizette, és ellentétben számos más országgal, a mostani válság közepette sem kényszerült újfent a nemzetközi szervezetekhez fordulni segítségért, köszönhetően az elmúlt évek sikeres, a külföldi sérülékenységet érdemben mérséklő gazdaságpolitikájának.

A külső kitettséget mérséklő gazdaságpolitika sikerét a piac már évek óta elismeri a jelentősen lecsökkent országkockázati felárral, illetve a kedvező hozamszintekkel, emellett a hitelminősítők és a nemzetközi szervezetek is rendre visszaigazolták a külső sérülékenység csökkenését mint kiemelten kedvező tényezőt. Mindez pedig megteremtette az alapját annak, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyes piaci helyzetben a magyar piacok a körülményekhez képest stabilak maradtak, a piacról történő finanszírozás pedig továbbra is gördülékenyen és kedvező feltételek mellett történhetett.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében megállapítható, hogy a magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezik. Ez a megállapítás igaz mind a reálgazdasági, mind az egyes szektorok és az ország egészének pénzügyi egyensúlyára vonatkozóan is. Ezek a kedvező feltételek egyfelől lehetővé tették, hogy a koronavírus-járvány által okozott gazdasági hatások kivédésére a kormány az ország történetében egyedülállóan nagy mértékű intézkedéscsomagot vezessen be, másfelől megalapozzák azt a várakozást, hogy a járványveszély enyhülésével a magyar gazdaság gyorsan regenerálódhat és visszatérhet a dinamikus növekedési pályára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés elé terjesztett 2021. évi költségvetésitörvény-javaslatban, amely a gazdaságvédelem költségvetése, kiemelt fontosságú helyen szerepel a családok támogatása és a gazdasági fejlődés lehetőségének biztosítása. E fontos pillérek erősítése hozzájárul ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta átmeneti megtorpanást követően hazánk ismét dinamikus növekedési pálya mentén gyarapodhasson.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)