Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyértelmű, világos, hogy az elmúlt hónapjainkat, illetve a jelenünket és az előttünk álló közeljövőt is a világjárvány határozta és határozza meg, mindezek ellenére azt gondolom, azt nyugodtan kimondhatjuk, hogy a 2021. évi költségvetésitörvény-javaslat egy biztonságos és egy kiegyensúlyozott központi költségvetési gazdálkodást tesz lehetővé. Természetesen, ahogyan a 2020. évi költségvetést is ennek folyományaképpen módosítanunk kellett, a 2021. évi költségvetésitörvény-javaslatot is a világjárvány, illetve a világjárvány elleni küzdelem is meghatározza.A 2021-es költségvetés egyúttal az újrakezdésnek és a gazdaságvédelemnek a költségvetése. A járványügyi védekezési alapra mintegy 3 ezer milliárd forintot, a gazdaságvédelmi akciótervre több mint 2550 milliárd forintot fordít a törvényjavaslat szerint a kormányzat, a családok támogatására 2295 milliárd forintot, 67 milliárd forinttal többet, mint ebben az esztendőben. A nyugdíjasok megbecsülésére 3907 milliárd forint áll rendelkezésre a jövőre esztendőben, 327 milliárd forinttal több, mint 2020-ban. Az oktatásra 78 milliárd forinttal több, összesen 2229 milliárd forint, illetve az egészségügyre pedig 156 milliárd forinttal több forrást, 2115 milliárd forintot fogunk fordítani a törvényjavaslat szerint a következő esztendőben. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a jövő évi költségvetés egy biztonságot teremt, a gazdaság újraindítását segíti és támogatja, illetve a járványügyi védekezést fogja segíteni az elkövetkezendő esztendőben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A KDNP számára két fontos területről szeretnék most egy kicsit bővebben beszélni, először a nemzetpolitikáról, a nemzetpolitikai költségvetési támogatásról, forrásokról, azt követően pedig az egyházpolitikáról. Ebben az esztendőben emlékezünk, a trianoni gyászos békediktátum 100. évfordulóján, és azt gondolom, ezért is fontos, hogy költségvetési összefüggésekben is, de általában is egyfajta értékelést el kell végeznünk, honnan indultunk az elmúlt tíz esztendőben, tíz évvel ezelőtt, mi történt az elmúlt esztendőkben.

(9.40)

Azt gondolom, hogy a nemzetpolitika területén nagy utat jártunk be. Azt talán kijelenthetjük, hogy egy-két politikai pártot leszámítva konszenzus van a nemzetpolitikai céljaink kitűzésében, többé-kevésbé azokban a jogi keretekben és jogi eszközökben is, amelyekkel megteremtettük azt, hogy mára elmondhatjuk, hogy közjogi értelemben újraegyesítettük a nemzetet. Ma már jórészt talán abban sincs vita közöttünk, hogy azok a programok, amelyeket elindítottunk az elmúlt esztendők során, jó programok, hasznos programok, és bebizonyították azt, hogy jól szolgálják azokat a nemzetpolitikai céljainkat, amelyeket, mint említettem  legalábbis egy-két pártot leszámítva , konszenzussal fogadtunk vagy fogadtattunk el.

Mik ezek a jogi keretek, amelyekről fontos megemlékeznünk? Nyilvánvalóan az első és legfontosabb volt a nemzeti összetartozás fontosságáról szóló törvény, amelyet annak idején 2010-ben fogadtunk el, majd megfelelő gyorsasággal a kedvezményes honosításról szóló törvény, illetve ezt követően pedig az Alaptörvény, amely kimondja azt, hogy az anyaország, Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségek, illetve a határon túli magyarok életéért. Ezen túlmenően újraindítottuk a MÁÉRT-ot, elindítottuk a Magyar Diaszpóra Tanács munkáját, egyszóval olyan jogi, alkotmányos, alaptörvényi kereteket teremtettünk, amelyek a nemzetegyesítést követően megfelelő lehetőséget biztosítottak arra, hogy a jogi kereteken belül a nemzetépítés folyamatát elkezdjük.

Mik azok a programok, amelyekkel szerettük volna és szeretnénk megtölteni ezeket a jogi kereteket, illetve amelyeket eszközül lehet felhasználni annak érdekében, hogy a nemzetpolitikai céljainkat meg tudjuk tölteni tartalommal, és meg tudjuk azokat valósítani? Nyilvánvalóan azok az identitásmegőrző, azok a kulturális, azok az egyházi vagy civil célokat szolgáló programok, illetve azok a nemzeti jelentőségű intézmények, amelyek a határon túli magyar közösségeknek nemcsak a megmaradását, hanem a jövő építését szolgálják, ezen túlmenően pedig a stratégiai jelentőségű programok, az elmúlt esztendők során a gazdaságfejlesztési programoknak a megindítása. Új elemként jelenik meg a nemzetpolitikai célú turizmusfejlesztési program, ami, azt gondolom, hogy egy nagyon innovatív és jövőt szolgáló program.

Hogy ne csak általánosságban beszéljek, engedjék meg, képviselőtársaim, hogy néhány ilyen konkrét programot megemlítsek  nyilvánvalóan csak ismétlés gyanánt -: ilyen volt a Kőrösi Csoma Sándor-program, amelyet elindítottunk, a Petőfi Sándor-program, a Mikes Kelemen-program, a Julianus-program. Ilyen program volt az oktatási-nevelési támogatásoknak a megerősítése és kiszélesítése, ilyen program volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak és együttműködésének a programja, amely a következő esztendőben is folytatódik a többi más programokkal együtt.

Mint említettem, ilyen program volt a gazdaságfejlesztési program, amelynek keretében több mint 230 milliárd forint befektetést hajtottunk végre a határon túli területeinken nemzetrészek segítésére, támogatására, amely az ottani magyar vállalkozásoknak az egzisztenciális helyzetét is segíti, és nem utolsósorban fejlesztéseket, modernizációt jelent a határon túli területeken.

Mint említettem, nagyon fontos programként jelenik meg a következő évi költségvetésben a nemzetpolitikai célú turizmusfejlesztési programnak a támogatása. Ez egy 2 milliárdos keretösszeggel elinduló program, ami, azt gondolom, hogy jól szolgálhatja a nemzetpolitikai céljainknak a megvalósítását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos, hogy a költségvetési törvényben ezeket a programokat évről évre mind nagyobb és nagyobb összeggel tudtuk és tudjuk támogatni, és öröm az, hogy a világjárvány ellenére a következő évi költségvetésben nem csökken, hanem növekszik a nemzetpolitikai célú programok támogatása. Az elmúlt tíz esztendő alatt a költségvetési támogatásokat, a nemzetpolitikára fordított támogatásokat megtízszereztük, és a következő évben további lépéseket tudunk tenni ennek érdekében.

A 2021. évi költségvetés 64 milliárd forintot fog biztosítani ezekre a különböző nemzetpolitikai programokra forrásképpen, amely biztosítani fogja, hogy részben az áthúzódó programokat, feladatokat meg tudjuk ebből valósítani, részben pedig az újonnan induló programok támogatása van garantálva, ezen túlmenően pedig egyedi, más támogatási források is rendelkezésre állnak még, akár konkrét beruházások, akár intézmények, felsőoktatási intézmények támogatására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretnék áttérni még az egyházpolitikai támogatásoknak a rövid elemzésére. Az Alaptörvény biztosítja azt, hogy ne pusztán az állam és az egyházak alkotmányos szétválasztása valósuljon meg Magyarországon, hanem biztosítja és lehetőséget, keretet teremt arra is, hogy az állam és az egyházak, az állam és a történelmi egyházak minőségi együttműködést tudjanak megvalósítani a magyar emberek, a magyar családok, a határon túli magyar nemzeti közösségek javára és szolgálatára.

Az egyházaink évszázadok óta szolgálják a magyar nemzetet, ahogyan az Alaptörvény fogalmaz, nemzetmegtartó erőt jelentettek a múltban és jelentenek ma is a magyarság számára, így a hitéleti tevékenység, a szociális, egészségügyi és oktatási, illetve nevelési szolgálat, amelyet az egyházak betöltöttek és betöltenek, ma is stratégiai jelentőségű az életünkben.

A Kárpát-medencében a történelmi egyházaink egy élő közösséget és működő hálózatot jelentenek, amely nem pusztán hálózat, hanem ebben a hálózatban konkrét, valóságos emberek, konkrét, valóságos közösségek élik a mindennapjaikat, a legkisebb településen is ott vannak, a szórványban nélkülözhetetlen szolgálatot végeznek, közösségmegtartó és közösségformáló erőt, intézményhálózatot, intézményrendszert jelentenek.

Mindezekre tekintettel a KDNP tisztelettel és megbecsüléssel tekint az egyházak szolgálatára, amely egyúttal az egész társadalmat és az egész nemzetet is szolgálja. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy néhány ilyen fontos programot kiemeljek a sok közül: az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények céltámogatása; a hittanoktatás céltámogatása; az ötezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka. Jelzem, hogy a következő esztendőben meg fogjuk duplázni ezt a támogatást, ugyanúgy, mint a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyeknek a támogatása esetében is, ami természetesen egy óriási eredmény, hogy annak ellenére, hogy ilyen világválságban és világjárvány kellős közepén vagyunk, ennek ellenére a magyar állam, a magyar kormány ilyen formában is megbecsülését fejezi ki a lelkészek, papok és egyházi személyek segítése, támogatása tekintetében.

Említhetném még a kórházakban és egészségügyi intézményekben lelkészi, illetve lelkigondozói szolgálatot végzők támogatását, a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének a támogatását; valamint mindezeken túlmenően nagyon fontos megemlíteni még az egyházialapintézmény-működést; az szja-rendelkezés és -kiegészítés költségvetési fejezetét, amelyben a következő esztendőben 2,8 milliárdos növekmény fog megvalósulni. Ez a törvényi determináció, tehát itt tulajdonképpen a jelenleg hatályban lévő törvényeknek a konkrét megvalósításáról van szó. Ugyanez érvényes az átadásra nem került ingatlanok utáni járadék tekintetében is, sokszor úgy szoktuk ezt mondani, hogy az örökjáradék tekintetében, ahol 820 millió forintos növekmény fog megvalósulni: 19,3 milliárd forint helyett 20,1 milliárd fog az egyházak rendelkezésére állni.

(9.50)

Kiemelném még, tisztelt képviselőtársaim, az egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások támogatását, valamint az egyházi közösségi célú programok támogatását: a közösségépítést, a közfeladat-ellátást szolgáló, valamint hitéleti, kulturális, oktatási, szociális és vallásturisztikai projektek támogatását célzó források rendelkezésre állását. Ezek folyamatban lévő beruházásokat jelentenek, illetve újonnan meginduló beruházásokat, amelyeket természetesen most nem fogok itt részletesen ismertetni, hiszen ezt mindenki meg tudja tenni.

Ez azt jelenti, hogy erre a célra a 2020. évi törvényi lehetőségekhez képest, amely 24 milliárd forintot jelentett, a következő esztendőben ez 32 milliárd forintos keretösszeget fog biztosítani az egyházak, illetve a külhoni magyar egyházak segítésére és támogatására, beruházások és közösségfejlesztő programok megvalósítására.

Még két ilyen célt hadd emeljek ki, amelyek nagyon fontosak, azt gondolom, mindannyiunk számára, az egész nemzet és a társadalom számára: a hit- és erkölcstanoktatás támogatása, illetve a szociális célú, nem állami humánszolgáltatások támogatása, amely az ez évi 120,4 milliárd forint helyett a következő esztendőben 140,7 milliárd forintot fog biztosítani a nem állami humánszolgáltatások támogatására, ezen belül a pedagógusbér-emelés, a bölcsődeipótlék-emelés, minimálbér-kompenzáció tekintetében is, ami, azt gondolom, hogy szintén nagyon fontos eredmény. És nagyon jó dolog, nagyszerű dolog az, hogy mindannak ellenére, hogy küzdünk egy világválsággal, ezeket a lépéseket meg tudjuk tenni, hiszen ezek mind-mind a magyar gyermekeket, a magyar embereket, a magyar családokat és azokat az ott dolgozókat érintik, akik ezekért az emberekért és családokért ezekben az intézményekben dolgoznak napról napra, áldozatos munkát végezve.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezeket figyelembe véve a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakciója a 2021. évi költségvetésitörvény-javaslatot támogatja, és arra kérjük a többi frakciót is, hogy ezt a költségvetést támogassa, és szavazza meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)