Felszólalás adatai

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Rendkívüli mértékben csodálkozom a személyemet érintő felvetésén Tóth András képviselő úrnak. Ő azt mondja, hogy a kormányzati álláspont és az én, a vitában korábban elhangzott szavaim között ellentmondás lenne. Képviselő úr, ön vagy nem figyelt az elmúlt plenáris ülésen, vagy pedig valami szándéka van ezzel a felszólalással.

Elmondtam a következőket, és ez a 2001. november 8-i ülésnapról készült jegyzőkönyv 36 759. oldalán szerepel. Idézem pontosan: "Egy másik kérdés, és nagyon szeretném, ha nem értene félre, képviselő úr, mint mondtam, nem tudnak olyan szigorú szabályozást javasolni és olyan széles személyi kört, amellyel ne értenék egyet és amellyel a kormány ne értene egyet. Egy másik kérdés, hogy ebben a törvényben a gazdálkodó szervezetekre, azok alkalmazottaira kiterjedő szabályokat nyilvánvalóan nem tudunk, hiszen más a jogviszony, más a jogállás, ezek az emberek a munka törvénykönyvének hatálya alatt állnak, és nem a közszféra részei. Ezért tehát a tekintetben tudom a nyitottságunkat hangsúlyozni, hogy azon a hosszú úton, amelyen elindultunk, ami kezdődött az országgyűlési képviselőkkel, folytatódott a köztisztviselőkkel, menet közben kiegészült a bírákkal, ügyészekkel, igazságügyi alkalmazottakkal, rendvédelmi szervek dolgozóival, amely folyamat folytatódik, hiszen a magas beosztású katonatisztekre is a most tárgyalás alatt álló törvény elfogadása után ki fog terjedni; ezen az úton nyilván tovább kell lépni, és azokra a további személyi körökre, amelyek most ebben a törvényben még nem rendezhetők, ugyanezeket az intézkedéseket meg kell hozni."

Ezt mondtam, képviselő úr, és ezzel tökéletesen összhangban van a kormány képviselőjének az alkotmányügyi bizottságban tett nyilatkozata, ahol is a 16. szám alatt feltett módosítójára úgy nyilatkozott, hogy az ÁPV Rt. részvénytársasági formában működő gazdálkodó szervezet, ezek vezetői vagyonnyilatkozatának szabályozása nem e törvényjavaslat feladata, függetlenül attól, hogy milyen tulajdonban vannak, illetve hogy milyen nagyságú közvagyonnal gazdálkodnak.

E kérdés a korrupcióellenes stratégia következő lépéseként külön törvényben kerülhet rendezésre, az indítványban felvetett két szervezet mellett minden olyan gazdálkodó szervezetre kiterjedően, amely nagy összegű közpénz felett rendelkezik, közvagyonnal gazdálkodik. Ezért nem támogatjuk ezt a javaslatot. Tehát ön a közhatalmat gyakorlók körébe akarja beemelni két gazdálkodó szervezet vezetőjét. Mi azt mondjuk, hogy ez nem helyes, mert a szezont a fazonnal nem kellene összekeverni.

Ugyanakkor nagyon töredékes is az ön javaslata, hiszen nem csak ezen a két helyen folyik közvagyonnal való gazdálkodás. Tehát egy külön törvényben egy sokkal szélesebb személyi körre igenis meg kell teremteni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Előttem maga a törvényjavaslat van. Ön azt mondja, hogy gazdálkodó szervezetekre most nem tudja kiterjeszteni a kormány ezt a javaslatot. Szeretném idézni a 11. és a 13. §-át ennek a törvényjavaslatnak, amelyekben olyan közvagyon fölött rendelkezők vagy részben közvagyonnal kapcsolatos döntésben közreműködők vannak, akiknek semmi közük nincs se a köztisztviselői karhoz, se a közalkalmazotti karhoz, akik teljesen a magánszférában vannak, mondjuk, egy auditáló cégnek a megbízott alkalmazottja, amely adott esetben egy közpénz-felhasználási elszámolást ellenőriz; mert benne vannak, ha jól látom a törvényt.

Önök azt mondják, hogy tiszta rendező elv alapján kívánták a kérdést megközelíteni, ebből a szempontból csak a közszférához tartozók... - az említett két példa biztos, hogy nem a közszférába tartozó kört érinti. Ebből következően ha igaz az az állításuk, hogy önök vegytiszta, vagyis a közvagyonnal gazdálkodók teljes körében érintett emberekre kívánnak vagyonnyilatkozati eljárást tenni, akkor azt gondolom, hogy ebben az esetben igen is belefér az a két módosító indítvány, amelyet benyújtottunk, amihez természetesen hozzáteszem, annak annyi volt a szerepe, hogy a lakmuszpapír szerepét betöltse. Mert ha van fogadókészség - én elvállalom a taktikai megfontolásomat is természetesen -, ha erre a kettőre önök azt mondták volna, hogy igen, akkor kértük volna, hogy a kapcsolódó módosító indítványoknál ez a kör legyen teljes, és mindazok kerüljenek be módosító indítványként a törvényjavaslatba, akik az önök által megállapított és meghatározott célnak megfelelnek.

Tehát a logikai bukfenc nem nálam jelentkezik, államtitkár úr, hanem az önök törvényjavaslata és az álláspontja között. Hiszen ha a törvényjavaslatban nem lenne a benne a 11. és a 13. §-ban érintett kör, akkor elfogadnám az érvelést, hogy egyfajta logika szerint az elfogadható és nem kritizálható. De ebben az esetben sajnos továbbra is azt állítom, hogy törés van az önök logikájában.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Hende Csaba államtitkár úr következik egy újabb hozzászólásra.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Igazán utoljára fogok szólni ebben a témakörben. Képviselő úr, a közalapítványok ügye - amelyekre ön példaként hivatkozik - teljesen más történet, mint a részvénytársaságok kérdése. A gazdasági társaságokról szóló törvény részletesen meghatározza az adott részvénytársaságon belüli jogviszonyokat, a menedzsment és a tulajdonos viszonyát, a felügyelőbizottság és a menedzsment viszonyát; nem akarok ebbe hosszasan belemenni. Lényeges az, hogy a hivatali típusú közszférába - és azért egy közalapítvány mégiscsak ebbe a körbe tartozik, leginkább a dolog szociológiai és jogi természeténél fogva is - nyilvánvalóan nem illeszthető bele a részvénytársasági formában működő Magyar Fejlesztési Bank vagy az ÁPV Rt.

Én kérem, hogy ebben mint szakmai kérdésben értsünk egyet, és fogadja el tőlem, hogy a következő törvényjavaslatban amelyet következő lépésként ki fogunk dolgozni... - hiszen elmondtam többször, nagyon hosszú folyamatról van szó, amely igen kínkeservesen indult. Emlékezzünk vissza, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának újraszabályozása milyen harcokat és vitákat váltott ki, hogy milyen nehezen lehetett elfogadtatni, hála istennek, ma már az MSZP részéről nem halljuk az ellenkező hangokat, a köztisztviselők vagyonnyilatkozatát; most már a rendőrök és a katonák köre is belekerült ebbe. Most egy hatalmas újabb lépést teszünk azokra nézve, akik eddig a rendszerből kimaradtak, és ezt a munkát, ezt a folyamatot folytatni tudjuk.

(16.50)

De azt számon kérni ezen a törvényjavaslaton, hogy egy csapásra miért nem old meg mindent, kérem szépen, ez nem korrekt, és szakmailag sem megalapozott.

ELNÖK: Ismét Tóth András képviselő úr kért szót kétperces hozzászólásra.

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Államtitkár Úr! Én is ígérem, hogy utoljára szólalok fel ebben a kérdésben. A 13. § az államháztartásról szóló törvényt egészíti ki a c) pontban: az állami, önkormányzati támogatások felhasználásával való elszámolással megbízott szakértők, könyvvizsgálók, külső szervezetek, úgynevezett közreműködő szervezetek önálló döntéshozatalra jogosult ügyintézői vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek. Ezek mind olyan személyek, akik valahol a piac, a privát piac szereplői. Ezeket felkérik, és a társasági törvény alá tartozó személyekről van szó ebben az esetben.

Tehát én továbbra is azt állítom, hogy az önök javaslatában már bent van egy olyan kör, amely nem a közszférához tartozik, és azt gondolom, hogy ugyanilyen logikával a száz százalékban állami tulajdonban levő társaságok kiemelt vezetői, menedzsmentje, igazgatósága, felügyelőbizottsága, de folytathatnám a sort, mert tényleg nem csak ez a kettő van; azt gondolom, az egyik legakutabb kérdést, azt, hogy a közpénz felhasználása fölött rendelkezők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége nem jelenik meg, azt gondolom, nem lehet megkerülni. Nem lehet elodázni, nem lehet ezt a kérdést majd a jövő homályára bízni. Azt gondolom, ha az ügyhöz hozzányúlunk, akkor ezt ebben a törvényben kell megoldani.

Ha erre nincs fogadókészség, akkor sajnálom, de mi a magunk részéről ennek a javaslatnak ily módon történő elfogadását nem fogjuk tudni támogatni.

ELNÖK: Újabb kétperces hozzászólás következik, úgy látom, csak tisztázni kell ezt a nézeteltérését, úgyhogy Hende Csaba államtitkár úré a szó.

A többieket némi türelemre kérem, mert vannak itt még néhányan, akik szeretnének hozzászólni.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Megszegem a szavamat, mert azt mondtam, hogy nem fogok a továbbiakban felszólalni, de az a helyzet, hogy valóban úgy tűnik, hogy itt egy politikai ürügy kereséséről van szó, annak az ürügynek a megkereséséről, hogy az ellenzéki párt részéről, a Szocialista Párt részéről folyamatosan jönnek a korrupciós vádak, folyamatosan jön a szemrehányás, hogy a kormány semmit nem tesz a korrupció ellen.

Ehhez képest a büntető törvénykönyv módosításával vagy akár a jelen törvénnyel, meg a már elfogadott hasonló tárgyú törvényekkel soha nem látott lendülettel folyik a korrupcióellenes jogalkotás. Soha, képviselő úr, ilyen mennyiségben, ilyen széles fronton - ha úgy tetszik - még a korrupció mint kóros társadalmi jelenség elleni küzdelmet egyetlenegy kormány sem vette fel. Ezt majd a történelem igazolni fogja, képviselő úr, és nem is várom öntől, hogy ezt most megerősítse. Nos, nyilvánvalóan meg kell keresni az ürügyeket, hogy az ebben a harcban születő újabb törvényeket milyen hivatkozással lehessen mégis ellenezni, hogyan ne kelljen mégis megszavazni.

A képviselő úr figyelmét felhívom arra, hogy a 13. §-ban nem gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőiről van szó, akiknek a jogviszonya a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott, hanem az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, döntés-előkészítésben és ellenőrzésben részt vevő személyekről szól. Az ellenőrzöttek köre tehát a feladathoz van kötve és nem a státushoz. Ez a nagy különbség, képviselő úr. De ezt a szakmai vitát tényleg felesleges folytatnunk.

Megértettem, tudomásul vettem, és a kormány tudomásul veszi, bár megérteni nem tudja, hogy a Szocialista Párt ezt a törvényjavaslatot nem fogja támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Most a nem kétperces hozzászólások következnek. Megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Eredetileg én is ezzel a szabályozási körrel kapcsolatos kérdéssel szerettem volna kezdeni hozzászólásomat, de én ebbe nem szeretnék most már belemenni, mert azt hiszem, Hende Csaba államtitkár úr és Tóth András képviselő úr között minden érv és ellenérv elhangzott. Annyit szeretnék elmondani, hogy a Fidesz képviselőcsoportja az államtitkár úr által mondott álláspontra helyezkedik; és magánemberként engedjen meg Tóth András képviselő úr annyit, hogy az a fokozatosság, amit Hende Csaba államtitkár úr elmondott, az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozata, majd a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás és a nyilvánossággal kapcsolatos újabb szabályozás egy továbblépést jelentett, majd ennek a körnek a tágítása és a mostani törvényjavaslat arra enged következtetni, hogy elindultunk egy nagyon helyes úton, aminek még közel sem járunk a végén. De ha ezeket a középső lépcsőket kihagyjuk, akkor lehet, hogy soha nem fogunk a végére jutni.

Ilyen körülmények között hihetetlen nagy kört érint a most előttünk levő törvényjavaslat, és ha ennek a körnek a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást tudjuk szabályozni, akkor ez egy nagyon jó példa lesz a továbblépésre.

Szeretném a képviselő urat emlékeztetni arra, hogy az általános vita során itt a Házban is megjelent a Számvevőszék által, legalábbis a Számvevőszék papírján megjelenő módosító javaslat, ami aláírva senki részéről nem lett, annak bizonyítására, mintha a Számvevőszék tiltakozna azért, hogy a különböző közcélú alapítványok és szervezetek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást ő végigcsinálná. Ez olyannyira nem jelent meg a részletes vita előtt, hogy az ezzel kapcsolatos indítványát, amit a képviselő úr a 20. sorszám alatt terjesztett be, már maga a számvevőszéki vizsgálat egyharmadában sem támogatja.

Ezt a példát azért emeltem ki, mert a képviselő úrnak az előző felszólalása során volt egy ijesztő megjegyzése, nevezetesen, hogy ha a részletes vita akár az ÁPV Rt., akár a Fejlesztési Bank tekintetében befogadó nyilatkozatot eredményezne, akkor kapcsolódó módosító indítvánnyal a kör tovább lenne bővíthető. Arra a veszélyhelyzetre szeretném felhívni a figyelmet, hogy a gazdálkodó szervezeteknek akkora köre kerül itt be, akiknek a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárását minden körülmények között rendkívül körültekintően kell rendezni. Megítélésem szerint egy ilyen ötletbörze alapján kapcsolódó módosítókkal való feldúsítása a körnek lehetetlen helyzetbe hozza a jogalkotót a tekintetben, hogy a minden gazdálkodó szervezetre vonatkozó eljárást és az eljárásra kötelezett szervet meg tudná jelölni.

Ilyen körülmények között az a kör, ami itt ebben a törvényjavaslatban szabályozva van, álláspontom szerint így kerek és egységes és egész, úgyhogy tisztelettel azt kérjük, hogy ennek a törvényjavaslatnak a megtartása mellett maradjon az Országgyűlés.

Nem kívánok arról a mintegy 12-13 módosító indítványról beszélni, amelyekkel kapcsolatban a bizottsági tárgyalás során is elfogadó nyilatkozatot tettünk és az előterjesztő is egyetértett, számtalan ilyen módosító indítvány volt, amit befogadtunk. Csupán csak magyarázatként szeretném mondani, hogy Fenyvessy képviselő úr kifogásolta az országgyűlési biztosoknak, a Nemzeti Bank és azt hiszem, több vezető tisztségviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatban a nyilvánosság, nem nyilvánosság kérdését. Itt módosító indítvány az országgyűlési biztosokkal kapcsolatban van.

Szeretném mondani, hogy elfogadtuk azt a koncepciót, hogy ne legyen teljesen titkos ez a vagyonnyilatkozat, de mégsem az ő módosító indítványát támogatjuk, hanem ugyanebben a témakörben egy szerintünk sokkal szerencsésebb és pontosabb módosító indítványt, amelyet Tóth András képviselő úr terjesztett elő, aki azt mondja, hogy az azonosító adatok kivételével az országgyűlési biztosok vagyonnyilatkozata nyilvános, és akkor megszabja, hogy milyen eljárást kell lefolytatni.

(17.00)

Tehát gyakorlatilag azt szeretném mondani, hogy a bizottsági eljárás során tett nyilatkozatainkat fenntartjuk, azokat a módosító indítványokat támogatjuk, amelyeket ott támogattunk; a bővítési kört pedig - a Hende államtitkár úr által mondottak szerint - (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem támogatjuk.

Köszönöm, és elnézést, hogy túlléptem az időkeretet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A vita kezdetén elmulasztottam mondani, bár az elfogadott napirendben az volt, hogy ötperces időkeret van. Úgyhogy kérem, hogy a következő felszólalások során ezt majd mindenki vegye figyelembe.

Tóth András jelentkezett kétperces hozzászólásra.

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök úr, köszönöm a szót. Rubovszky képviselőtársam felvetésével kívánok foglalkozni. Ő kicsit azt az érzést sugározta vagy sugallta itt a teremben, mintha az Állami Számvevőszékre való hivatkozás és az egész probléma megfogalmazása nem is lenne valós, hanem azt valaki kitalálta vagy valaki ezzel operálni kíván - nekem ez volt az érzésem.

Képviselő úr, szeretném itt bemutatni - gondolom, ön is ismeri - a Kovács Árpád által 2001. október 8-án aláírt levelet, amelyet az alkotmányügyi bizottság ülésén minden bizottsági tag kézhez kapott, amelyben az ÁSZ elnöke azt írja le, hogy "az Állami Számvevőszék jelen körülmények között mint alapfeladatától idegen feladatot, a törvényjavaslatban megfogalmazott hatáskört felelősséggel nem tudja ellátni". Én nem láttam semmilyen változatot, semmilyen választ arra vonatkozóan, hogy az Állami Számvevőszék elnökének ezt a bizonyos, minden bizonnyal felelősségteljes kijelentését valaki opponálta volna, vagy hogy valaki arra választ adott volna. Mert, elnézést kérek, az nem válasz, hogy szűkítették a kört. Mert tény, hogy szűkítették a kört az Állami Számvevőszék ellenőrzésére vonatkozóan, de az alapprobléma továbbra is megmarad: hogy az Állami Számvevőszék jogi felhatalmazása nincsen meg. És az ÁSZ elnöke ezt opponálja, hogy nincs jogi felhatalmazása arra, hogy magánszemélyek vagyonnyilatkozatáról álláspontot alakítson ki a hivatal. Tessék elolvasni, ez van benne!

Takács Albert, az országgyűlési biztos általános helyettese, a szintén novemberi keltezésű levelében, amelyet szóban is megerősített az alkotmányügyi bizottság ülésén, és amelyet aztán írásban mindenki kézhez vehetett, tételesen leírja, milyen problémák vannak ezzel a törvénnyel a végrehajtás szempontjából. És most nem azzal foglalkozom... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen, egy következő kétpercesben folytatom. Köszönöm.

ELNÖK: Szerintem a képviselő úr fejezze akkor be a következő kétperces hozzászólásban, és aztán majd utána reagál Rubovszky György egy másik kétpercesben. Szerintem így egyszerűbb, mint ha most félbehagyja, aztán hosszabbra nyúlik a vita.

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Köszönöm a megértését, elnök úr, ehhez tartom magam. Tehát az ombudsman általános helyettes leírja, hogy magának a javaslatnak, az országgyűlési határozatnak a fogalmai nagyon viszonylagosak, súlyos jogbizonytalansághoz vezethet, ha ezek a fogalmak maradnak meg. Az a hivatkozás és az a hivatkozási rendszer, hogy a képviselői vagyonnyilatkozat a zsinórmérték a választottaknál, és bizonyos eljárási szabályok például a Házszabályban vannak rögzítve, így nem biztos, hogy azok automatikusan alkalmazhatók más körhöz tartozó közfeladatot ellátók esetében, vagy hogy a köztársasági elnökre vonatkozó szabályt alkotmánymódosítás nélkül kívánja az Országgyűlés módosítani, ez sem biztos, hogy minden kritika próbáját kiállja.

Én csak jelzem azokat a dolgokat, amelyeket nem mi találunk ki, amelyeket nem mi vetünk fel, mert én azt hiszem, nem vádolható adott esetben sem az Állami Számvevőszék elnöke, sem az ombudsman általános helyettese azzal, hogy politikai megfontolás alapján mond véleményt. Nem gondolom azt, hogy az Országgyűlésnek joga és oka lenne lesöpörni ezeket a véleményeket, és úgy tenni, mintha ezek nem lennének. Az egy más kérdés, hogy egy módosító indítványhoz mi a viszonya a számvevőszéki bizottságnak. Én azt gondolom, hogy a kérdés itt van előttünk, és ha nem tudjuk megoldani, azzal a törvény végrehajthatósága és értelmezhetősége kárt szenved, és ilyen módon ennek a törvénynek az erről az oldalról történő támogatása legalább annyira aggályos, mint az érintettségi kör oldaláról való problematika.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ-frakció soraiban.)

ELNÖK: Szintén kétperces hozzászólásra jelentkezett Rubovszky György képviselő úr.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék válaszolni. Mind a két levelet ismerem, az alkotmányügyi bizottságban mind a kettőt megkaptam. Arra szeretnék hivatkozni, hogy ha jól emlékszem, akkor a számvevőszéki levél nem nekünk, hanem a számvevőszéki bizottságnak volt címezve, és a számvevőszéki bizottság küldte el hozzánk, én legalábbis így emlékszem; de ez nem változtat a tényen, az is lehet, hogy az alkotmányügyi bizottságnak van címezve. Ennek ellenére az az álláspontom, hogy a Számvevőszékkel kapcsolatos eljárás igazi gazdája az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága.

Az a módosító indítvány, amelyre hivatkoztam, a 20. számú, amelyben a képviselő úr mentesíteni kívánja a Számvevőszéket a külső szervezetek vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos terhektől, rögtön csinál egy lyukat a törvényen, mert ezek az emberek vagyonnyilatkozatot adnak, de ezzel a módosítással már nincs meg, hogy hova, nincs meg, hogy milyet, nincs meg, hogy ki fogja azt elbírálni. Ez a módosító indítvány tehát úgy lett volna jó, hogy ha "a vagyonnyilatkozatot az Állami Számvevőszék ellenőrzi" helyett beírjuk, hogy a Miniszterelnöki Hivatal, vagy mit tudom én, kicsoda, de valaki, mert így lyukassá van téve ez a törvényjavaslat.

Ezért mondom azt, hogy mivel a számvevőszéki bizottság, amely elsősorban bábája ennek a testületnek, úgy döntött, hogy ezt a módosító indítványt egyharmadával sem támogatja - amiből arra következtetek, hogy ellenzéki képviselők sem támogatják -, azt hiszem, nekünk nemigen kellene ebben a kérdésben továbblépni, és így egységesen meg lehetne tartani a törvényjavaslatot, ahogy van.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Hende Csaba államtitkár úr következik.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Továbbfűzve Rubovszky képviselő úr gondolatát: annál inkább sem kellene pápábbnak lennünk a pápánál, merthogy az ajánlás 19. pontjában szereplő és az alkotmányügyi bizottság által előterjesztett módosító javaslatot, amely az Állami Számvevőszék feladatkörét érinti, nos, elárulom a képviselő úrnak: ezt az Állami Számvevőszék munkatársai fogalmazták meg, azzal teljes mértékben egyetértenek. Ez a módosító javaslat leszűkíti azon közalapítványok körét, amelyek vezető tisztségviselőinek a vagyonnyilatkozatát az Állami Számvevőszék ellenőrizni lesz köteles, és kizárja ebből a körből a helyi önkormányzat által alapított közalapítványokat, vagyis egy lényegesen szűkebb személyi körre terjed ki. Az Állami Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy ez egyrészt belefér a törvényi felhatalmazásába, másrészt belefér az általa elvégezhető és áttekinthető feladatoknak a körébe.

Kérem a képviselő urat, hogy ezt a tájékoztatást szíveskedjék tudomásul venni.

ELNÖK: Tóth András képviselő úr kért ismét lehetőséget kétperces hozzászólásra.

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Megköszönöm Hende Csaba államtitkár úr válaszát, mely szerint a kör szűkítésével a probléma megoldódott, ha jól értelmezem. Most már csak arra kérek választ - és akkor a magam részéről tényleg tudomásul veszem a válaszokat -, hogy az a tétele az Állami Számvevőszék elnökének, mely szerint a feladattal kapcsolatos és hozzá kapcsolódó jogosítványokról: adótitok, üzleti titok, s a többi, kezelésére vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést a törvénytervezet, ezért a végrehajtás eredményessége nem értelmezhető - a "nagyságát" félretettem -, akkor ez a probléma is megoldódott ezzel? Tehát ha kevesebb emberről van szó, akkor az adótitok, az üzleti titok sérelme nem jelent problémát? Tehát nagyszámú embernél problémát okoz, kisszámú embernél nem okoz problémát.

Ha ez így van, akkor én ezt tudomásul veszem, csak azt gondolom a magam laikus módján, hogy a probléma egy embernél is probléma, és nem attól függ, hogy 15 ezer embert kell-e adott esetben az Állami Számvevőszéknek vagyonnyilatkozat szempontjából kezelni, és ott kell olyan jogosítványokkal rendelkezni, amelyekkel ma nem rendelkezik az Állami Számvevőszék, vagy pedig kettőt. Szerintem elvi alapon a probléma attól probléma, hogy a mennyiség ebben az ügyben megváltozik.

Köszönöm.

ELNÖK: Fenyvessy Zoltán képviselő úr következik, a Magyar Igazság és Élet Pártjából.

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a saját benyújtott módosító indítványaim mellett szólnék néhány mondatot, az elhangzott vitához azért hadd tegyek hozzá annyit, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja támogatja a korrupcióellenes küzdelemnek mindenféle formáját, tehát támogatjuk azt, hogy minél szélesebb körre kerüljön kiterjesztésre a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

(17.10)

Egyetértünk tehát még akár a helyi önkormányzatok nem képviselő, úgynevezett külső bizottsági tagjainak a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezésével is. Nagyon nehezen tudnánk elképzelni, hogy itt lakosságszámtól vagy egyébtől tegyük függővé, hogy mely nagyvárosokban kell, mely kistelepüléseknél nem kell, mert nincs meg ez a korrupciós lehetőség, ez a veszély; pláne most, abban a korban, amikor Magyarország is a korrupcióval fertőzött országok közé számít. Valóban, mi is reméljük, hogy ez a kör még majd bővülni fog a további lépések során.

Hozzátenném azonban azt is, hogy a MIÉP alapelve az, hogy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vagyonnyilatkozatának szerintünk nyilvánosnak kellene lennie, mindenkire egységesen. Tehát amikor üvegzsebű képviselőkről beszélünk - amit helyeslünk és meg is szavaztunk annak idején, megszavaztuk azt is, hogy akár évente is tegyenek a képviselők vagyonbevallást, hogy még a korrupció gyanúját is el lehessen hárítani a képviselőkről -, akkor legalább olyan fontosnak tartjuk, hogy üvegzsebű legyen mindenki, aki a közpénzek felhasználásával vagy a közpénzek felhasználásának ellenőrzésével foglalkozik, függetlenül attól, hogy milyen beosztásban van, mert anyagilag ugyan megkülönböztetés tehető kismértékű vagy nagy összegű korrupció között, de mivel szerintünk nincs kis bűnözés és nagy bűnözés, csak bűnözés van, ezért itt is az egyformaságot szeretnénk megteremteni. Magyarán: a nyilvános és nyílt vagyonbevallásnak vagyunk a hívei.

A bizottsági meghallgatás során az előterjesztő, a kormányzat képviselői logikailag megindokolták, hogy azért van a különbségtétel a nyílt és a zárt vagyonnyilatkozat-tétel között, mert különbséget tesznek a kinevezett és a választott tisztséget betöltők között, ami logikailag elfogadható, és tudomásul is vesszük, bár be kell vallanom, hogy nem helyeseljük ezt a különbségtételt. A korrupció ugyanolyan veszély a kinevezett, mint a választott tisztségviselőknél, tehát nem igazán értjük ezt a különbségtételt.

Ami konkrétan az én 5. számú módosító indítványomat illeti, és azzal szemben a Tóth András képviselő által benyújtott 6. számút, amire Rubovszky képviselő úr is utalt, örülök annak, hogy legalább a 6. számú elfogadást nyert, mert ezzel legalább egy körben megteremtődhetett a nyilvános vagyonbevallási kötelezettség, abban a körben, amely eredetileg a nem nyilvános, a zárt vagyonnyilatkozati körbe tartozott. Én is megszavaztam Tóth András képviselő úr módosító indítványát, mert jónak tartom, egyetértek azzal.

Ugyanígy viszont nem igazán értek egyet azzal és nem tartom helyesnek, hogy a 14. és a 15. számú módosító indítványaimban, ahol szintén szerettem volna a "nem nyilvános" kifejezésből a "nem" szót kivenni, ez nem kapott semmilyen jellegű támogatást. Úgy gondolom, itt is az azonosító adatok lettek volna azok, amelyek problémát okoznak, akár egy kapcsolódó módosító indítvánnyal, akár más módon kiküszöbölhetők lettek volna. Úgy érzem, hogy nem volt meg a szándék a kormányzatban arra, hogy akár a Magyar Nemzeti Bank bizonyos vezetőinél, akár az Állami Számvevőszék bizonyos vezető tisztségviselőinél megszüntesse a vagyonnyilatkozatok zártságát.

Istenigazából én azt az egy érvet nem tudom elfogadni - és nem is találom logikusnak -, hogy mi a különbség a kinevezett és a választott tisztségviselő között a korrupció veszélye tekintetében. Ezért én továbbra is nagyon szívesen venném, hogyha a kormányzat felülbírálná az álláspontját e tekintetben.

Köszönöm.

ELNÖK: Hende Csaba államtitkár úr kért szót kétperces hozzászólásra.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Fenyvessy képviselő úrnak mondanám, hogy a korrupcióveszélynek való kitettség szempontjából valóban nem nagyon van különbség attól függően, hogy valakit választottak avagy kineveztek egy tisztségre. A személyes viszonyai átláthatósága iránti követelménynek már különbözőnek kell lennie, és ezt tükrözi a törvényjavaslat.

Tehát akit választottak, legyen az országgyűlési képviselő, legyen az köztársasági elnök, vagy legyen az ombudsman adott esetben, annak a közbizalom megtestesítőjeként a köz, a nyilvánosság felé kell mindenkoron prezentálnia azt, hogy ő bizony vagyoni szempontból, a korrupció szempontjából rendben van. Míg akit kineveznek, annál az elöljáró, a kinevező az, aki felé ugyanezeket a körülményeket minden időben igazolnia kell tudni a kinevezettnek. Ez a megkülönböztetés alapja.

Ha szabadna még Tóth képviselő úrhoz visszamenni egy pillanatra, nagyon jól mondja: semmi különbség nincs aközött, hogy sok emberre vonatkozik a törvény vagy kevés emberre; de ki mondta, hogy helyes álláspont tükröződik az ön által felolvasott levélben? Itt van a picike csúsztatás a dologban, az az álláspont természetesen jogi értelemben nem helytálló, itt a köztisztviselői törvény szabályait kell alkalmazni, és nem a számvevőszéki törvény, hanem a köztisztviselői törvény adja meg a lehetőséget arra, hogy az érintett személy hozzájárulása jogosítsa fel az adatkezelőt az ő személyes adatainak kezelésére. Ez a válasz a kérdésére.

Köszönöm.

ELNÖK: Kétperces hozzászólások következnek. Elsőként Tóth Andrásnak adom meg a szót.

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy ez a válasz megint csak a dolog felét tartalmazza, hiszen egyrészt, mint mondottam, vannak olyan emberek, akik az Állami Számvevőszékhez tartoznának, és a köztisztviselői törvény alá tartoznak. Ezen túlmenően az, ha komolyan kívánják ellenőrizni az Állami Számvevőszéknél a vagyonnyilatkozatok tartalmát - amire egyébként nincs mandátuma magának az Állami Számvevőszéknek, és azt gondolom, hogy ebből a szempontból az Állami Számvevőszék levele tárgyszerűen fogalmaz -, ahhoz a jogi felhatalmazás megadásától nem lehet eltekinteni, hiszen akkor itt bankszámla-hozzáféréstől kezdve több olyan tétel van, amely tétel hozzáféréséhez nem kapott felhatalmazást az Állami Számvevőszék, hiszen az eddigiekben az Állami Számvevőszék csak közösségi fogyasztókat, vagyis a közpénzt felhasználó költségvetési szerveket ellenőrizhetett. Azt gondolom, hogy ebben a formában ez egy vadonatúj feladat és rendszeridegen feladat az Állami Számvevőszék eredeti statútumához képest.

Ami a dolog másik része: azt gondolom, hogy két elem a kérdéshez mindenféleképpen hozzátartozik, és azt hiszem, hogy én ezzel a vitát be is tudom fejezni. Az egyik nyilván az átláthatóság; nincs ebben vitánk az ésszerű átláthatósággal. Két dolog azonban hiányzik, és ezt nehéz lesz cáfolni.

Az egyik, ami hiányzik: a közpénzek felhasználásának nyilvánossága. Ebben a vonatkozásban az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy rendre sikerült a közpénzek felhasználásának nyilvánossága tárgyában olyan álláspontokat kialakítani, ami ezt megakadályozta. A másik, amiben, azt gondolom, adóssága van a kormánynak: a korrupció, a közpénzelfolyással kapcsolatos lépések kockázatának növelésében. Ma ezeknek a lépéseknek alig van kockázata, ebből következően azt hiszem, hogy az egyik láb önmagában ezt a problémát nem fogja megoldani.

Köszönöm. (Bauer Tamás tapsol.)

ELNÖK: Továbbra is kétperces hozzászólások következnek. Hende Csaba államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Tóth Képviselő úr! Azt hiszem, hogy Takács Albert helyettes ombudsman úr önnel együtt téved, amikor ugyanazon jelenség két lábáról beszél. Itt két különböző kérdésről van szó. Az egyik kérdés: a meghatározott tisztséget betöltők vagyonnyilatkozata az adott személy indokolatlan vagyongyarapodását hivatott feltárni. A világ számos országában, majdnem minden fejlett országában alkalmaznak hasonló eszközt erre a célra. Ez azt támasztja alá, hogy a vagyonnyilatkozat mint jogintézmény igenis megfelelő eszköz a kívánt cél eléréséhez, azaz a vagyongyarapodás kimutatásához.

(17.20)

Ha mással nem, azzal mindenesetre, hogy a fenyegetettség hatásával a korrupció adásának-elfogadásának lehetőségét tudja csökkenteni. Tehát nem öncélú alapjogi korlátozásról van szó, hiszen a korrupció visszaszorítása össztársadalmi érdek.

Az átlátható közigazgatás és a közpénzekkel való átlátható gazdálkodás a korrupcióellenes küzdelem másik oldala, és semmiképpen nem keverhető össze az egyén szempontjából releváns vagyonnyilatkozattal. Magyarországon egyébként a közérdekű adatok nyilvánossága az alkotmányban biztosított olyan alapjog, amelynek megvalósulását szigorú törvényi szabályok biztosítják. A magyar szabályozást - jelzem - elsők között vezettük be Európában. A skandináv országokat ne számítsuk ide, mert ők vagy kétszáz évvel megelőzték a többi európai államot. Amennyiben a közérdekű adatok nyilvánosságának törvényi szabályait, amelyek egyáltalán nem hiányosak - tehát e törvényi szabályok egyáltalán nem hiányosak -, mégis megsértenék, megfelelő jogorvoslati lehetőségeket lehet ma Magyarországon igénybe venni, ezeket bárki, beleértve akár az állampolgári jogok országgyűlési biztosait is, igénybe veheti, és számára nyitva állnak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Egyetértek az államtitkár úrnak azzal az okfejtésével, hogy a választott tisztségviselőknek a választóik felé, a kinevezetteknek pedig a kinevezőik felé kell azt a közbizalmat megszerezni, amelyet választóik vagy kinevezőik beléjük helyeztek, amikor tisztségbe helyezték őket. Node a választónak lehetősége van látni az általa megválasztott vagyoni helyzetét, mivel az nyilvános, a kinevezőnek viszont nem igazán van lehetősége, hiszen a zárt, a nem nyilvános vagyonnyilatkozat az én elképzelésem szerint - és majd kérem az államtitkár urat, hogy javítson ki, ha nem így lesz a végrehajtás - úgy történik, mint amikor az országgyűlési képviselők nem nyilvános vagyonnyilatkozatának leadása volt. Egy zárt borítékban most is beadják majd a kinevezettek, amit a vezetője nem nyithat ki csak úgy, akármikor, amikor kedve tartja, hogy ő betekintsen és ellenőrizze az általa kinevezettek akkori vagyoni helyzetét, szembeállítva, mondjuk, a vizsgált időszak vagyoni helyzetével, csak akkor nyithatja ki esetleg, ha valamilyen bejelentés, eljárás megindul a kinevezett tisztségviselővel szemben.

Ez itt a nagy kérdés, nagyon jól tudjuk; amíg az országgyűlési képviselőknek ez a helyzete volt, még a mentelmi bizottság sem nagyon tekinthetett bele, sőt volt olyan helyzet, hogy még maga a vagyonnyilatkozatot tevő képviselő sem tekinthetett bele a saját nyilatkozatába. Tehát a nem nyilvános vagyonnyilatkozat számomra azt jelenti, hogy igenis korlátozva van az adott személy vagyonnyilatkozatának folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése. Mindez kiküszöbölhető lenne a "nem" szócska kiiktatásával, tehát a nyilvánossá tételével még akkor is, ha hozzátennénk, hogy az azonosító adatok kivételével.

Köszönöm.

ELNÖK: Hende Csaba államtitkár úr kért ismét kétperces hozzászólásra lehetőséget.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen a vagyonnyilatkozat nyilvánossá tétele nem oldaná meg a problémát, és nem is volna adekvát a kinevezett tisztségviselőkkel kapcsolatban. Abban önnek igaza van, hogy a kinevezőnek sincs joga minden napját azzal kezdeni, hogy lapozgatja a kinevezett vagyonnyilatkozatát. Ez nem is cél. Különben is különböző időszakonként kell csak vagyonnyilatkozatot tennie az illetőnek. A köztisztviselői törvény, az új Ktv., amely modellje és anyajoga, úgymond, ennek az előttünk fekvő szabályozásnak is, rendkívül precízen, részletesen, nagyon finoman cizellált módon szabályozza azt, hogy az elöljáró, a hivatali felettes, adott esetben itt a kinevező milyen körülmények fennállása, milyen gyanúk megfogalmazódása esetén végezheti el ezt a bizonyos ellenőrzést.

Úgy gondolom, hogy a szükséges közbizalom megteremtését elősegítő átláthatóság és a személyiségi jogok védelme közötti finom összhangot sikerült ebben a törvényben, a köztisztviselői törvényben kialakítani, megalkotni. Ez most megnyugtatónak tűnő szabályozás. Természetesen, miután egy új jogintézményről van szó - a puding próbája az evés lesz -, majd meglátjuk néhány év múlva, hogy vissza kell-e térni esetleg ennek a szabályozásnak a korrekciójára. De most azt kérem a képviselő úrtól, fogadja el, hogy ez a nagyon finoman kiegyensúlyozott rendszer elviekben tökéletesen működőképesnek bizonyulhat.

Köszönöm.

ELNÖK: Rubovszky György képviselő úr is kétperces hozzászólásra kért lehetőséget.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlenegy mondatot szeretnék elmondani Tóth András azon megjegyzéséhez, hogy a kormány adós marad bizonyos rendezéssel.

Képviselő úr, ezt kicsit pozitívabb módon kellene szemlélni szerintem. A szabadon választott parlament 12 évig ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, még az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozata is '94 és '98 között eléggé szerencsétlen módon alakult, különös tekintettel a vagyonnyilatkozatok megsemmisítésére. Ebben a ciklusban milyen hihetetlen nagy körben terjedt ez ki! Én azt hiszem, hogy most ezen a nagy lendületbe ment munkán egy ellenszavazattal igen komoly csorbát fog okozni a Szocialista Párt. Tehát azt a lendületet, amit ebben a négy esztendőben ez a kormány mutatott ezen a szabályozási területen, inkább támogatni kellene, és a következő négy esztendőben pedig teljesen be lehetne fejezni ezt a kérdéskört.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tóth András képviselő úr következik.

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön véleményére szeretnék visszatérni. Miután Takács Albert nincs a teremben, az ő véleményével, álláspontjával nem kívánok foglalkozni.

Én azt mondtam, hogy szerintem a közélet tisztaságával kapcsolatos feladatok három csoportba sorolhatók. Az egyik a közélet nyilvánosságának és a közéleti döntések nyilvánosságának megteremtése. Én azt el tudom fogadni, hogy papíron nagyon sok jó döntés van a Magyar Köztársaság törvénytárában, de a gyakorlat, mint mutatja több konkrét ügy az elmúlt három évből, nem ez. A Happy End dolgaira, az Országimázs Központtal kapcsolatos vitákra és a bírósági döntésre gondolok. Persze a bírósági döntés végül is megjött, de micsoda késedelemmel jönnek meg ezek a döntések adott esetben! Pedig bizonyos ügyeknél a megelőzés szempontjából nem mindegy, hogy mikor születnek döntések; ez az egyik lába, a nyilvánosság.

Másrészt én nem vitatom, hogy az összeférhetetlenség és a vagyongyarapodás ellenőrzése is egy lába, én ezt nem vitatom. Tehát itt van egy eltérés az idézett vélemény és az enyém között. És van egy harmadik lába, amiről a legkevesebbet beszélünk, hogyan lehetne kockázatosabbá tenni a korrupciót, hogyan lehet kockázatosabbá tenni a közpénzek felhasználásával kapcsolatos anomáliákat. Ebben a legkevesebb lépés történt az elmúlt tíz vagy tizenegy évben, ezt is hozzá szeretném tenni. Nem hiszem, hogy itt egy folyamat megtöréséről van szó.

Itt arról van szó, hogy a három elem hogyan lehet kiegyensúlyozottan jelen a magyar törvények között és hogyan szolgálják kiegyensúlyozottan ezek valóban a közélet tisztaságát. Mert ma inkább a mennyiségi szemlélet előreszaladását látom a minőségi elem helyett, és nagyon sok ember persze fog vagyonnyilatkozatot tenni, de pont azok számára ez a lehetőség most nem fog megadatni az önök javaslata alapján, akik a legfontosabbak és a legérintettebbek ennek az ügynek a sorsa szempontjából.

Köszönöm.

ELNÖK: Hende Csaba államtitkár úr következik.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Hogyan lehet kockázatosabbá tenni a korrupciót? Ezt a harmadik lábat nem látja a képviselő úr semmi módon a kormány tevékenységében megjelenni.

Tisztelt Képviselő Úr! Ma a második napirendi pontja ennek az ülésnapnak a büntető törvénykönyv módosítása volt. Csak a mai napon, csak ezen előterjesztés keretében három olyan rendkívül jelentős intézkedést tudok önnek felsorolni - ezek jó részét egyébként éppen arról az oldalról opponálják és ellenzik -, amelyek kifejezetten arról szólnak, hogy tegyük igenis kockázatosabbá, veszélyesebbé és ezáltal kevésbé vonzóvá a korrupciót.

1. Jelentősen szigorítjuk a korrupció büntetési tételeit.

2. Az összes hivatalos személyt egy új kötelezettséggel terheljük meg, és egy új szankciót állítunk emellé, ez pedig arról szól, hogy az a hivatalos személy, aki eljárása során korrupcióról értesül, köteles megtenni a büntető feljelentést, mert ha nem teszi meg, önmaga követ el súlyos megítélésű bűncselekményt.

(17.30)

3. Megtörjük a büntető törvénykönyv módosításával azt az érdekközösséget, ami a megvesztegető meg a megvesztegetett között fennáll, hogy tudniillik a törvény egyformán bünteti mind a kettőt, és ezért a jelenlegi jogi helyzetben egyik sem érdekelt a hatóságokkal való együttműködésre és a bűnös tevékenység feltárására. Ezért olyan magas a látencia, többek között ezért olyan kevés az ismertté vált korrupciós bűncselekmény. Ezzel a módosítással egy sajátos büntethetőséget megszüntető okot teremtünk meg a büntető törvénykönyvben. Az a megvesztegető vagy akár megvesztegetett, aki együttműködik a hatósággal, és a hatóság tudomására még nem jutott korrupciós cselekményt feltárja, büntetlenséget kaphat, képviselő úr. Csak a mai napról hirtelen három olyan intézkedést mondtam, amit ön az imént a szemünkre hányt, hogy semmit nem teszünk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Fenyvessy Zoltán képviselő úr is kétperces hozzászólásra jelentkezett.

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Tisztelt Államtitkár Úr! Természetesen én sem gondoltam, hogy a kinevezők napi feladata az lenne, hogy mindennap átpörgetik a kinevezettek vagyonnyilatkozatát, ha mondjuk, az nyilvános lenne, hiszen pontosan látjuk, hogy mióta az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozata is nyilvános, a választópolgárok sem naponta pörgetik át az általuk megválasztott képviselők vagyonnyilatkozatát, legfeljebb akkor néznek bele, amikor valamilyen okból indokoltnak tartják. Itt viszont én ezt az elvet érzem sérülni, hogy akkor belenézhet a vezető.

Ha jól idézem, azt mondta az államtitkár úr, hogy a kinevezettek nem nyilvános vagyonnyilatkozatának az az oka, hogy a közbizalom és a személyiségi jogok finoman kialakított egyensúlyának a védelme indokolja ezt a nem nyilvánosságot. Én nem igazán értem akkor, hogy miért erősebbek a kinevezettek személyiségi jogai, mint a megválasztottak személyiségi jogai. Úgy gondolom, mindenkinek, aki közvagyon közelébe kerül, akár úgy, hogy rendelkezik fölötte, akár úgy, hogy ellenőrizheti a közvagyon elköltését, egyformának kellene lenni a kötelezettségeinek is a vagyonnyilatkozatnál, és egyformák a személyiségi jogai, tehát egyformán bele lehessen tekinteni az ő vagyonnyilatkozatába.

Tudom, nem ez az igazi szándék, hogy van egy elsőrendű meg egy másodrendű vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, de itt most ez hangzott el, hogy az ő személyiségi jogai indokolják, hogy ez ne legyen nyilvános. A többieknek is vannak személyiségi jogaik, akiknek nyilvános a vagyonnyilatkozata. Én azt szeretném, ha ez egyforma lenne, és mindenkié nyilvános lenne.

ELNÖK: Hende Csaba államtitkár úr következik.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Igazán nem akarom ezt a vitát a végtelenségig fokozni. Itt arról van szó, ami a személyiségijog-védelem területén már hosszú ideje megállapított tétel.

A közszereplőnek többet kell eltűrnie, azért, mert ő közszereplő, képviselő úr - ezt a Legfelsőbb Bíróság több döntésében kimondta, de az Alkotmánybíróság is. Ezért aztán, amit zokon vehet egy civil állampolgár, ha írnak róla valami csúnyaságot az újságban, és meg is fogja nyerni a személyiségijog-védelmi perét, nos, azt egy közszereplő, egy választott köztisztségviselő el fogja veszíteni, mert ő kénytelen ezt eltűrni, kérem, ő kiment a napra! Ő odaállt, hogy én képviselek embereket, engem válasszanak meg, és én ezáltal teljes mértékben transzparenssé és átláthatóvá teszem magamat, hogy a választóimat meggyőzzem arról, hogy érdemes vagyok a bizalmukra; mert ezek a választók egyébként egyenként engem nem ismernek, és a bizalmukat csak egy olyan mechanizmuson keresztül tudják belém vetni, amikor a törvény erejénél fogva az én tisztaságom, az én tisztességem folyamatosan, reggeltől estig, napnál világosabban ott áll előttük, úgy is, mint ellenőrzési lehetőség. Egy kinevezettnél őt ez a viszony a kinevezőjéhez köti - de nem köti mindenkihez, aki ebben az országban él! Tetszik érteni, képviselő úr, a különbséget? No, ez magyarázza az eltérő kezelést.

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra következik Tóth András képviselő úr.

TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Köszönöm a szót. Államtitkár úr, ama bizonyos harmadik láb, tehát a kockázatnövelés vonatkozásában tisztában vagyok azzal, hogy mi van a Btk.-javaslatban. Amennyiben érdekli, állok rendelkezésére egy külön konzultációra, hogy milyen plusz eszközökre gondolok még, amelyeket egyébként nemzetközileg használnak is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Bauer Tamás képviselő úr kért szót, Szabad Demokraták Szövetsége.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az SZDSZ nem nyújtott be módosító javaslatokat ehhez a törvényjavaslathoz, mert javíthatatlannak tartjuk, a dolog lényegével van bajunk - ezt az általános vitában volt alkalmunk elmondani.

Ugyanakkor támogatjuk Tóth András képviselő úrnak a 16. és 18. pontban szereplő két, lakmuszpapírként benyújtott módosító javaslatát. Támogatjuk, mert vele együtt valóban kíváncsi voltam arra, amikor az alkotmányügyi bizottsági ülés előtt ennek az ajánlásnak még csak a tervezetét olvastam, hogy vajon mit fog mondani a kormány. A várakozásaim teljesültek: a kormány ezekre a javaslatokra természetesen nemet mondott.

Hadd emlékeztessem az államtitkár urat arra, hogy az önök törvényjavaslatának a címe így hangzik: az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek... Államtitkár úr, az ÁPV Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank nem közvagyonnal gazdálkodó intézmény, amelynek a legfőbb vezetőiről van itt szó? Azok bizony, méghozzá a leginkább azok, tisztelt államtitkár úr! Önök nyugodtan megtehették volna, hogy igent mondanak erre a javaslatra, hiszen ön pontosan tudja, hogy annak, hogy azok az urak, akik ott ülnek, tesznek-e vagyonnyilatkozatot vagy nem tesznek, igazából semmiféle jelentősége nincsen, mint ahogy ezeknek a vagyonnyilatkozatoknak általában nincsen jelentősége. Ezeknek a vagyonnyilatkozatoknak szimbolikus, jelzés értékű jelentősége van. Szimbolikus jelentősége van annak a javaslatnak, amit Tóth András benyújtott, hogy az ÁPV Rt.-t és a Magyar Fejlesztési Bankot tekintsük ilyen intézménynek, és ugyanúgy szimbolikus jelentősége van annak, hogy önök erre a javaslatra nemet mondanak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hadd idézzem önnek szabad fordításban - mert angolul van előttem - az Európai Unió országjelentésének vonatkozó passzusát. Azt mondja az Európai Unió legfrissebb országjelentése, hogy az a tendencia, hogy a pénzügyi tevékenység növekvő részét terelik át költségvetésen kívüli alapokba, aggodalmakat kelt a közpénzek felhasználása, átláthatósága és elszámoltathatósága tekintetében - ezt írja az Európai Unió. Miről írja? A Magyar Fejlesztési Bankról és az ÁPV Rt.-ről, ahova önök három és fél éve terelik át a közpénzeket, hogy el lehessen azokat tüntetni a parlamenti és számvevőszéki ellenőrzés alól, mert ezeket az intézményeket nem tudja a parlament és a Számvevőszék ellenőrizni, nincs nyilvános ellenőrzésük.

Tisztelt államtitkár úr, és ön azt mondja, hogy ezeknek a legmagasabb vezetőinél nem indokolt a vagyonnyilatkozat! Ez mutatja ennek az egész törvényjavaslatnak és mindannak a hamisságát, amit olyan szépen ecsetelt Rubovszky képviselő úr, hogy ebben a ciklusban micsoda fellépés folyik a közélet tisztaságáért, a korrupció elleni harc jegyében!

Arról van ugyanis szó, államtitkár úr, hogy önök tízezrekre terjesztik ki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, hivatkozva az úgynevezett üvegzsebre, az alacsony beosztású köztisztviselők tömegére, és közben minden erővel védik a kormány páncélzsebét. Üvegzseb az egyik oldalon, páncélzseb a másik oldalon. Minden eszközzel megakadályozzák azt, hogy a kormány tevékenysége, a kormány pénzfelhasználása nemcsak a jelenben, de még a jövőben is ellenőrizhető legyen, ezért szüntették meg a kormányüléseken a jegyzőkönyvezést - ez is része ennek a páncélzsebnek. Ilyen körülmények között, államtitkár úr, ha önök nem fogadják el Tóth András szimbolikus jelentőségű módosító javaslatait, akkor ezzel a saját törvényjavaslatukat leplezik le.

Nem ismétlem most meg azt, hogy ez a törvényjavaslat a vagyonnyilatkozat ilyen széles körű bevezetésével nyilvánvalóan nem fér össze az alkotmány 59. §-ában a személyes adatok védelme jogáról szóló rendelkezéssel.

(17.40)

Az pedig, hogy önök a közpénzek felhasználását páncélzsebbe rejtik, nyilvánvalóan ellentétes az alkotmánynak a közérdekű adatokra vonatkozó rendelkezésével a 61. § (1) bekezdésében. Ilyen ellentmondás van az önök magatartásában.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nem érkezik jelzés.) Senki sem jelentkezett. Az általános vitát..., bocsánat, a részletes vitát, aminek ugyan voltak általános vitába hajló elemei, lezárom.

Államtitkár úr, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra? (Dr. Hende Csaba jelzi, hogy nem.) Azt gondolom, sok lehetőség kínálkozott a vitában elhangzottakra való reakcióra.

A módosító javaslatokról következő ülésünkön fogunk határozni.

Soron következik a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések módosításáról, valamint egyes cég-, csőd- és felszámolási eljárási rendelkezésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/5102. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/5102/20. számon kapták kézhez.

Megkérdezem a kijelölt bizottságokat, kívánnak-e előadót állítani. (Nem érkezik jelzés.) Nem kívánnak.

Emlékeztetem önöket, hogy a hétfői napon döntöttünk a részletes vita szerkezetéről. Ennek értelmében egységes szerkezetben tárgyaljuk a részletes vitát.

Írásban előzetesen nem jelentkezett senki sem. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. Először? Másodszor? (Nem érkezik jelzés.) Senki többet, harmadszor. Akkor a részletes vitát lezárom.

A módosító javaslatokról ebben az esetben is a következő ülésünkön fogunk dönteni.

Soron következik az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/4982. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/4982/9. számon kapták kézhez.

Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, hogy van-e kijelölt bizottsági előadójuk. (Nem érkezik jelzés.) Nincsen.

Az előzőekhez hasonlóan, csak a forma kedvéért emlékeztetem önöket, hogy hétfőn döntöttünk a részletes vita szerkezetéről, amit ezúttal is egy szakaszban fogunk megtárgyalni.

Megnyitom tehát a részletes vitát az 1-6. pontokra.

Írásban előre jelentkezett Tóth András képviselő úr, az MSZP képviselője. Itt is természetesen az ötperces időkeret érvényesül.

A képviselő úré a szó.