Felszólalás adatai

DR. TABAJDI CSABA (MSZP): Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Sokkezű nagy varázsló a mostani kormány élén a kormányfő, Buddhához is hasonlíthatnám, de Buddha tiszta, szeretetteli, jóindulatú és tisztességes, ezért nem teszem. Sokkezű bűvész, akinek ha az egyik keze ad, azt a másik kezével visszaveszi, hiszen többször elhangzott, hogy az alábecsült inflációval becsapják az embereket, mert amit ad, az kevesebbet ér; vagy amit a nyugdíjasokkal tesznek, hogy 2001 novemberéig előlegezzék meg a kormánynak a nyugdíjukat.

A harmadik keze ennek a bűvésznek eldugja a pénzeket, hogy ne legyen átlátható. Ilyen szakterületemről, hogy eltünteti az Esély a Tanulásra, az Apáczai Csere, a Gandhi Közalapítványt, beleteszi egy nagy kalapba, hogy a negyedik kezével ezeket újraoszthassa.

Az ötödik kezével pedig ez a sokkezű bűvész megpróbálja ellopni a pénzeket, mert átláthatatlanok ezek a támogatások. Szakterületemről itt van a Új Kézfogás Közalapítvány; sajnálom, a külügyi tárcától senki nincs jelen. Az Új Kézfogás Közalapítvány évek óta több száz milliót oszt, semmiféle parlamenti kontroll nincs, vagy itt van az Erdélyi Egyetem rendkívül fontos, nemes ügye. Ez 2 milliárd 2000-ben, de a következő években is teljesen ellenőrizhetetlen, átláthatatlan a magyar adófizetők számára.

A hatodik kezével csúnyát mutat a magyar parlamentnek, a parlamentarizmusnak, nemcsak ellenzéki pártoknak, kormánypártoknak is, hogy a maga ellenőrző munkáját elvégezhesse.

A hetedik kezével elvesz a szegényektől, a nyolcadik kezével többet ad a gazdagoknak, és végezetül a kilencedik és tizedik kezével megtapsolja önmagát; ügyes, szép mutatvány, sok mindenre jó.

(12.10)

Amit ma itt hallottunk Orbán Viktor miniszterelnök úr nagy ívű és nagyon hatásos előadásában, ez azt mutatja, hogy mire is kell ez a kétéves terv. Az elmúlt hét eseményei mutatják meg: mert inog a koalíció. Most érthető meg, hogy a Kisgazdapárt korrupciós ügyei miatt, a koalíció ingatagsága következtében is elvezethető kormányzati szempontból az ország 2002-ig - hát ez az igazi magyarázata, tisztelt képviselőtársaim, ennek a kétéves tervnek!

De kit érdekelnek a megoldandó feladatok? Kit érdekel az ország sorsa? Kit érdekel, hogy nincs pénz a kisebbségi törvény módosítására vagy a határon túli magyarok kedvezményeire, lánykori nevén a státusztörvényre? Mert, kedves képviselőtársaim, ebben a költségvetésben nincs egy fia forint sem azokra a pluszköltségekre, ami a státusztörvényre, a kedvezményekről szóló törvényre kellene. A Belügyminisztériumnak sem látom itt a képviselőit; a belügyi szakapparátus felmérése szerint csak a határon túli magyarok igazolványára 3-4 milliárd forint kellene, ha a kormány komolyan gondolja. Egy fillér nincs benne! Sehol nincs benne! Hát ennyit ér ez a kétéves tervezés! Komolytalan az egész kétéves tervezés, és ehhez még hozzá kell tenni kisebbségi szempontból, hogy a hazai kisebbségek szempontjából méltánytalan és alulfinanszírozott.

De mielőtt még a hazai kisebbségekre rátérnék, van két olyan aspektusa, amely miatt azt kell mondjam, hogy nem kisebbségbarát ez a költségvetés. Azért, mert nem szegénybarát és nem kistelepülés-barát. Nagyon szorosan összefügg, mert a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek - bennük a magyarországi cigányok, romák, de nemcsak ők - döntően kistelepülésen élnek, és sajnos sok esetben a szegény sorsúak közé tartoznak.

Hadd mondjak egy példát a kistelepülések vonatkozásában. 2002-re a költségvetési tervezet azt tartalmazza, hogy míg jelenleg a kisebbségi normatíva 70 százalékát a központi költségvetés fedezi, és 30 százaléka az szja-ból jön, a helyi települési szja-ból, 2002-ben 47 százalékra csökken a központi, és a kistelepüléseknek kellene 53 százalékot hozzáadni az szja-ból. Aki egy picit is ért az önkormányzati helyzethez, az jól tudja, hogy ebből csak egy dolog következhet: hogy nem fogják tudni a forrásokat biztosítani a kisebbségi normatív támogatásra. Vagyis ha nem szegénybarát, ha nem kistelepülés-barát ez a költségvetés, akkor nem lehet kisebbségbarát sem. De közvetlenül sem kisebbségbarát, mert a "futottak még" kategóriába tartozik a hazai kisebbségek ügye.

Hadd mondjak egy fontos példát: a kisebbségi intézmények átadása, hogy a kisebbségek legyenek gazdái ezeknek az intézményeknek, mint ahogy ez Baján megtörtént Bács-Kiskunban vagy Tolna megyében a Deutsche Bühne, a német színház esetében, nincs semmiféle fedezet az intézményátadásra, vagyis a kormány ezt nem gondolja komolyan.

A másik a kisebbségi közalapítvány: nemhogy reálértékben, nemhogy nominálértékben nem tartja magát, hanem még reálértékben is csökken, sőt még nominálértékben is kevesebb a 2001-es, mint a 2000-es szám, holott ebből kell finanszírozni a hazai kisebbségek feladatait.

Végezetül: hogy az ombudsmani hivatalokra, a saját biztosaira, az ombudsmani hivatali váltásra sem ad elég pénzt, nem is tervezi be, ez is azt mutatja, hogy komolytalanul készítették elő.

Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Ez a költségvetés bebizonyítja, hogy nagyon komoly feladatok elvégzésére nincsenek források és eszközök - ügyes bűvészmutatvány, ügyes politikai húzás. Csak azt tudom mondani, hogy az ország figyeljen erre a sok kezű bűvészre, hogy mikor akar csalni, mikor nem; de én nagyon remélem, hogy az ország nem hagyja becsapni önmagát.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)